Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 14. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. január 17., péntek Magyar-szovjet megállapodások Muflkásgyűlés a Borsod Volánnál Körzeti megbízónak ünnepi értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) elhangzott kritikai észrevételek. Ezen a területen a jövőben feltétlenül javulást kell elérni, fel kell számolni a lazaságot, fegyelmezetlenséget. Az áruszállítási feladatok teljesítésére átlagosan több mint 1200 tehergépjárművet biztosított 1985-ben a vállalat. Az árufuvarozási ágazat teljesítménye és a gazdálkodásból származó eredmény viszont elmaradt a terv céljaitól. Ennek legfőbb okát külső, objektív tényezőknek (fuvarszerkezet-változás. gazdasági szabályozás, időjárási körülmények stb.) tulajdonítják. Ebben a helyzetben úgy igyekeztek növelni a fajlagos árbevételt, hogy biA magyar nyelv hetének előkészítéséről tartottak megbeszélést és tájékoztatót tegnap Miskolcon, a TIT Borsod Megyei Szervezetének Kazinczy Klubjában. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat magyar nyelvi szakosztálya huszadik alkalommal szervezi meg e rendezvénysorozatot, melynek központi témája idén a nyelv- használat és a közéleti felelősség. A tegnap délutáni megbeszélésen elmondták, az elmúlt években különösen nagyra értékelte a TIT országos elnöksége a borsodi programsorozatot, a rendezvények számát és a részvételt illetően is. így 'március 3-án Miskolc, pontosabban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács díszterme adhat otthont a rendezvény- sorozat országos megnyitójának. Ebből adódik, hogy a közel egy hónaposra „kinyúló” hét alatt több mint húsz, országosan ismert, elismert zonyos mértékű visszafogást vezettek be a fuvardíj-kedvezményeknél. Az igazgató kitért rá, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban nagy gondot fordítottak az építési beruházások, felújítások megvalósítására. Ilyen célokra 350 millió forintot költöttek. Új üzemegységtelepek épültek Sátoraljaújhelyen és Lenin- városban, amelyeknek elkészültével számottevően javult a Volán dolgozóinak szociális helyzete, munkakörülménye. Ilyen nagyságrendű létesítményberuházásokra azonban a VII. ötéves tervben nem nyílik lehetőség, a korábbi összegnek csupán egyharmadát fordíthatják hasonló célokra. L. L. nyelvész tart előadásokat: az iskolai osztálytermektől a művelődési házakig, az üzemi kultúrtermektől az ifjúsági klubokig igen változatos helyszínen. Tóth Pálné, a megyei szervezet szaktitkára elmondta: eddig 317 előadásra futott be igény a megyei szervezethez. Többek között előadást tart a megyében Lőrincze Lajos, Derne László, Grétsy László, Kemény Gábor, Kálmán Béla, Szűcs László, Sebestyén Árpád, Montagh Imre. Sor kerül tudományos tanácskozásra Sárospatakon és egy felolvasóülésre Ózdon. Az előadások többségét természetesen a megyében dolgozó magyar szakos pedagógusok tartják. Ugyanakkor számukra is több, érdekesnek ígérkező programra kerül majd sor a március 3-án kezdődő, s március 24- én záródó magyar nyelv hete alatt, amely az idén igazán rangos anyanyelvi eseménynek ígérkezik Borsodban. Huszonnyolc különféle dokumentumot írtak alá a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság szerdán zárult 34. ülésszakán. Az új, illetve megújított megállapodások nagymértékben hozzájárulnak a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez. Az egyezmények kiterjednek a gazdasági élet szinte minden területére. Ezek közül a legfontosabb az a három kormányközi együttműködési megállapodás, amely a mikroelektronika, az agráripari komplexum és az ipari fogyasztási cikkek gyártásának gyorsított ütemű összehangolt fejlesztését irányozza elő. Nyolc ágazati alprogramban határozták meg az ülésszakon a műtrágyagyártási, a vegyipari, a szerszámgépipari, a járműipari, a vegyipari és kőolajipari gépgyártási, az elektronikai, a műszeripari és az erősáramú-ipari együttműködés fő irányait. Az al- programok az ezredfordulóig Csütörtökön elutazott a magyar fővárosból Faruk Kaddumi, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagja, a politikai osztály vezetője, aki január 14—16. között látogatást tett Budapesten. A palesztin vezetőt fogadta Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és dr. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Faruk Kaddumi tárgyalást folytatott dr. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettessel. A baráti, tárgyszerű légkörű megbeszéléseken a felek áttekintették a közel- keleti helyzet legújabb fejleményeit. Aggodalmukat femegoldandó legfontosabb teendőket fogalmazzák meg. Új egyezményeket kötöttek a vasúti határforgalom, valamint a timföld- és alumíniumszállítási feladatok megoldására. A három kormányközi egyezmény előkészítése az 1983 júliusi felső szintű találkozón hozott döntés alapján kezdődött meg. A munkát a szakértők sikeresen befejezték, és így a mostani ülésszakon véglegesítették a mikroelektronikáról, az agráripari komplexumról és az ipari fogyasztási cikkekről szóló egyezményeket. Ezek a megállapodások egyaránt kapcsolódnak a Szovjetunióban kidolgozott programokhoz és a magyar népgazdaság legfontosabb célkitűzéseihez. Mindhárom program előirányozza azokat a kiemelt műszaki fejlesztési együttműködéseket, amelyek nagymértékben gyorsítják e három területen az előrehaladást. A programok előirányozzák a termelési háttér, az ehhez szükséges gépipari bázis fejlesztését. jezték ki az arab világ különböző térségeiben, valamint a Földközi-tenger medencéjében megnövekedett feszültség miatt. Egyetértettek abban, hogy a közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezésének egyedüli célravezető útja a Szovjetunió által javasolt nemzetközi értekezlet összehívása valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet, a Palesztinái arab nép egyedüli törvényes képviselőjének részvételével. Faruk Kaddumi tájékoztatást adott a palesztinai mozgalom helyzetéről. Magyar részről megerősítették a magyar nép és kormány szolidaritását a Palesztinái arab nép igazságos törekvéseivel. Rendszeres számvetés készül évente a megyénkben dolgozó körzeti megbízottak és önkéntes rendőrök munkájáról, tevékenységéről. Ók azok, akik őrzik és vigyázzák területük közrendjét, közbiztonságát, nélkülük ma már elképzelhetetlen a rendőri munka. Ennek jegyében tartottak ünnepi értekezletet tegnap Miskolcon, a megyei pártbizottság nagytermében, ahol megemlékeztek a körzeti megbízotti szolgálat és önkéntes rendőri szervezet fennállásának 30. évfordulójáról. A megjelenteket — köztük Juhász Pétert, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának titkárát és dr. Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét — dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei főkapitány köszöntötte. A rövid bevezetőt követően, Korózs András rendőr ezredes, a főkapitány köz-* biztonsági helyettese ismertette az elmúlt évi bűncselekményekről, a bűnüldözési munkáról és a 30 éves körzeti megbízotti szolgálat és önkéntes rendőri szervezet fejlődéséről készített beszámolót. Szólt arról, hogy megyénk közrendjének, közbiztonságának helyzete alapvetően nem változott. Az ösz- szes bűncselekmények 60 százalékát a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, és továbbra is sok az erőszakos, garázda jellegű esetek száma. Borsodban növekedett a gépjárműforgalom, és helyenként elviselhetetlenül nagy a telítettség. Tavaly 101-en haltak meg megyénk útjain, és minden nej gyedik baleset ittasság miatt következett be. Ezt követően szólt az 1955- ben létrehozott körzeti megbízotti szolgálat és az önkéntes rendőri szervezet fejlődéséről: — E rendszer alapelvei az eltelt három évtized alatt nem sokat változtak. A szolgálat ma is alapvetően a lakossággal fennálló jó kapcsolati;! épül, a szervezet társadalmi bázisát az önkéntes segítők képezik. Az évek során • javult a technikai ellátottság, az anyagi, tárgyi feltételek. Központi intézkedések történtek irodák és lakások biztosítására, de ez még nem mindenütt kielégítő. A 202 körzeti megbízott eltérő körülmények között dolgozik, ám valamennyiüknek szerepe van a bűncselekmények megelőzésében, a munkakerülő életmódot folytató személyek felderítésében. Sokan kapcsolódnak be közülük a közéleti munkába, és tanácstagként is többen tevékenykednek. A beszámolót követően 26- an kértek szót, de idő hiányában 12-en mondták el véleményüket. Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára hozzászólásában utalt arra, hogy társadalmunk eddig elért sikereihez az önkéntes rendőrök munkája is hozzájárult, nagy részük van a békés, nyugodt alkotómunka feltételeinek biztosításában. Szólt a lakosság hangulatát rontó tényezőkről, és az alkohol társadalomra, családra gyakorolt ikáros hatásáról. Ezek megoldása azonban nemcsak rendőri feladat, széles körű összefogással lehet ellene eredményesen küzdeni. Az ünnepi értekezlet befejezéseként a megyei tanács és a megyei rendőr-főkapitányság által adományozott vándorzászlót adták át a versenymozgalomban elért eredményükért a miskolci Vörösmarty 1. számú és a megya- szói 1. számú önkéntes rendőri csoport képviselőjének. A belügyminiszter által adományozott dísztálat a miskolci Avas-déli kmb-csoport és a mezőkövesdi 2. számú önkéntes rendőri csoport kapta. A kiemelkedő munkát végzők közül 12-en soron kívüli előléptetésben, ketten pedig tárgyjutalomban részesültek. (papp) Márciusban: a magyar nyelv hete Elutazott Budapestről Faruk Kaddumi A huszadik évszázadot a béke és a nukleáris Mihail Gorbacsov nyilatkozata a Szovjetunió külpolitikai programjáról Mihail Gorbacsov, az SZiKP K'B főtitkára nyilatkozatban fejtette ki az SZKiP és a szovjet állam hosszú távú, a 2000. éviig szóló külpolitikai programját. A nyilatkozat, amelyet szerdán közölt a TASZSZ szovjet hírügynökség, részletesen kifejti azokat a lépéseket, amelyeket a Szovjetunió véleménye szerint meg kell tenni a béke megóvásáért, a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezéséért. A Szovjetunió azt javasolja, — hangzik a többi között az SZiKP KB főtitkárának nyilatkozata —, hogy 1986-tal kezdjék meg annak a programnak a megvalósítását, amelynek nyomán az emberiség megszabadul a nukleáris katasztrófa félelmétől. 5—8 év alatt a Szovjetunió és az Egyesült Államok felére csökkenti az egymás területének elérésére alkalmas nukleáris fegyvereit. A megmaradó hordozóeszközökön legfeljebb 6000—6000 robbanótöltetet hagynak meg. Magától értetődik; hogy ilyen csökkentés csak abban az esetben valósítható meg. hogyha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen lemond a támadó kozmikus fegyverek létrehozásáról, kipróbálásáról és telepítéséről. Az első szakaszban döntenek az európai övezetben telepített közép-hatótávolságú szovjet és amerikai rakéták — ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek — felszámolásáról. E döntést végre is hajtják, ami az első lépés lenne abba az irányba, hogy az európai kontinenst mentesítsék a nukleáris fegyveréktől. Ennek során az Egyesült Államoknak kötelezettséget kell vállalnia, hogy nem adja át hadászati és közép- hatótávolságú rakétáit más országoknak. Angliának és Franciaországnak pedig olyan kötelezettséget kell vállalnia, hogy nem növeli az ebbe a kategóriába tartozó atomfegyvereit. Kezdettől fogva szükséges, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodjanak : beszüntetnek mindenfajta nukleáris robbantást. A két országnak felhívással kell fordulnia a többi országhoz, hogy azok minél hamarabb csatlakozzanak ehhez a moratóriumhoz. A nukleáris leszerelés első szakasza a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra vonatkozik, mert példát kel'l mutatniuk a többi nukleáris hatalomnak. Ezt teljesen nyíltan kifejtettük a genfi találkozó idején Ronald Rea- gannek, az Egyesült Államok elnökének — mondotta Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a továbbiakban folytatja azokat a csökkentéseket, amelyekben még az első szakaszban megállapodott, lépéseket tesz közép- hatótávolságú nukleáris fegyverei felszámolására, és befagyasztja harcászati nukleáris eszközeit. Miután a Szovjetunió és az Egyesült Államok a második szakaszban félére csökkentette megfelelő fegyverzetét, újabb radikális lépésre kerül sor: valameny- nyi atomhatalom megsemmisíti harcászati atomfegyverét, vagyis a legfeljebb 1000 kilométeres hatósugarú eszközeit. Ebben a szakaszban a csapásmérő űrfegyverek betiltásáról szóló szovjet—amerikai megállapodásnak többoldalúvá kell válnia azzal, hogy kötelező érvénnyel csatlakozik hozzá válameny- nyi vezető ipari hatalom. Tilalmat mondanának ki az új fizikai elvekre épülő nem nukleáris fegyverzetek létrehozására. Ezeknek a fegyvereknek a rombolóképessége megközelíti a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek hatását. A harmadik szakasz 1995- ben kezdődne, és ebben a szakaszban befejeződik a még megmaradt valamennyi nukleáris fegyver felszámolása. 1999 végére a földön nem marad nukleáris fegyver. Egyetemes megállapodást dolgoznak ki arról, hogy ez a fegyverfajta soha többé ne születhessen újjá. Arról van szó — mondta Gorbacsov —, hogy ki fogjuk dolgozni a nukleáris fegyverek megsemmisítésének, valamint a hordozóeszközök leszerelésének, átalakításának és megsemmisítésének különleges eljárásait. Ennek során megállapodunk abban, hogy mindegyik szakaszban hol és milyen fegyvert semmisítünk meg, stb. A fegyverzet korlátozását és megsemmisítését nemzeti műszaki eszközökkel, valamint helyszíni ellenőrzésekkel valósítanák meg. A Szovjetunió kész megállapodni bármilyen más, kiegészítő ellenőrző intézkedésekben. Vitathatatlan, hogy a nukleáris leszerelés általunk javasolt programja jótékony befolyást gyakorolna a kétoldalú tárgyalásokra és a többoldalú fórumokra. A program meghatározná a megállapodások elérésének és végrehajtásának pontosan behatárolt útjait, irányait, konkrét határidőket szabna, céltudatosságot és célirányosságot kölcsönözne a tárgyalásoknak. Egyúttal megtörné azt a veszélyes tendenciát, amikor a fegyverkezési hajsza üteme megelőzi a tárgyalások eredményességét. A Szovjetunió tehát azt javasolja, hogy kölcsönösen elfogadható és szigorúan ellenőrzött megállapodások alapján nukleáris fegyverek nélkül lépjünk a harmadik évezredbe. A Szovjetunió felhívással fordul minden néphez és államhoz — s mindenekelőtt természetesen nukleáris államokhoz —, hogy támogassák a nukleáris fegyverzetek felszámolásának 2000. évig szóló programját. Minden előítélettől mentes ember számára teljesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen program megvalósításává 1 senki nem veszít, viszont mindenki nyer általa. Egyetemes jelentőségű problémáról van szó, és ezt megoldani közösen lehet és kell. Minél előbb kerül sor e program nyomán gyakorlati lépésekre, annál biztonságosabbá válik az élet földün- ■ kön. Ugyanebből a megközelítésből kiindulva, és azzal a törekvéssel, hogy a nukleáris leszerelés programjával összefüggésben egy további gyakorlati lépést tegyünk, a Szovjetunió fontos döntést hozott. Három hónappal meghosz- szabbítjuk az összes nukleáris robbantásra meghirdetett moratóriumunkat, amelyeknek határideje 1985. december 31-én lejárt. Ez a moratórium később is érvényben marad, ha az Egyesült Államok szintén, beszünteti a nukleáris kísérleteket. Még egyszer javasoljuk az Egyesült Államoknak, hogy csatlakozzék ehhez a kezdeményezéshez, melynek jelentősége szó szerint az egész világ számára nyilvánvaló. Jó előre szeretném a következőt leszögezni. Semmi alapjuk sincs az ellenőrzés problémájára való olyan esetleges hivatkozásoknak, amelyek szerint ez akadálya a nukleáris robbantási moratórium életbe léptetésének. Teljes határozottsággal kijelentjük, az ellenőrzés számunkra nem jelent problémát. Ha az Egyesült Államok elfogadja az összes nukleáris robbantás kölcsönös alapon történő beszüntetését, akkor a moratórium betartása felett a megfelelő ellenőrzést teljes mértékben biztosítani lehet a rendelkezésre álló hazai műszaki eszközökkel, valamint a nemzetközi eljárások segítségével — szükség esetén a helyszíneken történő vizsgálatokkal is. Mi javasoljuk az Egyesült Államoknak az erről szóló megállapodás megkötését. Tavaly nyár óta javasoljuk az Egyesült Államoknak, hogy kövesse példánkat: szüntesse be a nukleáris robbantásokat. Washing-^ ton mindeddig nem tetta ezt, figyelmen kívül hagyva a közvélemény tiltakozását és követelését, az államok többségének akaratát. Az amerikai fél mind újabb nukleáris szerkezetek robbantásával továbbra is a katonai fölény beteljesülhe- tetlen álmát kergeti. Ez meddő és veszélyes politika. Olyan politika, amely méltatlan a modern társadalom által elért civilizáció szintjéhez. Miután az Egyesült Államok részéről nem volt kedvező válasz, a Szovjetuniónak teljes mértékben joga lett volna arra, hogy már 1986. január 1-től kezdve felújítsa a nukleáris kísérleteket. Ha a fegyverkezési hajsza megszokott „logikáját” követjük, akkor nyilvánvalóan így is lett volna. Az amerikai kormány most megint időhöz jutott, hogy mérlegelje a nukleáris robbantások beszüntetésére vonatkozó javaslatunkat és pozitív választ adjon rá. Ilyen választ várnak Washingtontól mindenütt a világon. A napokban ismét megindulnak Genfben az atom- és űrfegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások. Tavaly novemberben
