Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. január 15., szerda Tokió vendége Eduard Sevardnadze Japán kormánykörökben várakozással tekintenek Edu­ard Sevardnadze szovjet külügyminiszter ma kezdődő hivatalos tokiói látogatása elé. Abe Sintaro japán kül­ügyminiszter — Sevardnad­ze tárgyalópartnere — a lá­togatás előestéjén azt han­goztatta, hogy a kapcsolatok megjavítása érdekében „kis lépésekkel” is elégedett len­ne: például ha a tárgyalá­sokon megállapodás születne legalább a hasonló szintű párbeszéd folytatásáról. Tokióban nem véletlenül ez a kiindulópont. Eduard Sevardnadze személyében ugyanis tíz év után először fogadnak szovjet külügymi­nisztert a japán fővárosban. A Szovjetunió ismételten kezdeményezte a kétoldalú viszony megjavítását, és en­nek érdekében több javas­latot terjesztett elő. Ennek — és a genfi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozónak — nyomán hirdette meg a Na- kaszone-kormány a Szovjet­unióval való kapcsolatok normalizálásának célkitűzé­sét. A látogatás kezdete előtt egy nappal megjelent tokiói sajtókommentárok annak a reménynek adtak, hangot, hogy a külügyminiszteri tár­gyalások eredményeként ja­vulnak a kétoldalú kapcso­latok. Eduard Sevardnadze öt napot tölt a japán főváros­ban, s ezalatt három alka­lommal tárgyal japán kollé­gájával, Abe Sintaróval. A szovjet külügyminiszter ta­lálkozik Nakaszone Jaszu- hiro miniszterelnökkel, to­vábbá sajtóértekezletet is tart. A tárgyalások napi­rendjén a kétoldalú kap­csolatok mellett nemzetközi kérdések is szerepelnek, kü­lönös tekintettel a kelet— nyugati, ezen belül a szov­jet—amerikai viszonyra, a leszerelés, illetve fegyver­zetellenőrzés problémaköré­re, valamint különböző re­gionális konfliktusokra. Ünnepi tanácsülés Tokajban / '.■ /■ <• ' '.As' s''s, ' S's/SÁ /// ', ' .• A tokajiak az ünnepi tanácsülésen (Folytatás az 1. oldalról) jiak tenni akarását és el­szántságát, hogy településü­kért a jövőben is munkál­kodni fognak, s nemcsak múltjára büszkék, hanem jö­vőjét is magabiztosan, ered­ményesen alakítják. A te­lepülés egyedülálló jelentő­séggel bír hazánk és me­gyénk életében. Ez sajátos karakteréből, földrajzi fek­véséből, történelmi hagyo­mányaiból, néprajzából kö­vetkezik. Az itt élőknek to­vább kell dolgozniuk azért, hogy ezeket az adottságokat minél jobban kihasználják, s Tokaj mind jelentősebb tu­risztikai központtá váljék. Teremi Barbara nyolcadik osztályos általános iskolai tanuló a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat képviseletében köszöntötte a jelenlevőket. Elmondta, hogy az úttörők a maguk eszközeit vetik majd latba, hogy Tokaj méltó le­gyen a városi címre. Fel­ajánlotta, hogy a tiszta, kul­turált környezetért az ed­digieknél is többet tesz­nek. A helyi tömegszerveze­tek megbízásából Kiszeli Zsuzsanna, a szakmaközi bi­zottság titkára szólalt fel, s kijelentette, hogy a lakosság a jövőben még nagyobb lel­kesedéssel, aktivitással kap­csolódik be a település fej­lesztésébe. Déváid István tanácstag, a Tokaji Ferenc Fotók: Laczó József Gimnázium igazgatója rá­mutatott, hogy a 900 éves település jelene nyugodt és békés, s további, ígéretes fejlődésre számíthat. Kövér László, Szerencs tanácselnö­ke egy — a tokaji Tisza-hi- dat ábrázoló — festményt hozott ajándékba, s arról be­szélt, hogy a két fiatal vá­ros erős szálakkal kapcsoló­dik egymáshoz, holnapjuk az együttműködés színvonalá­tól függ. Az ünnepi tanácsülés zá­róakkordjaként a résztvevők megtekintették a tokaji gimnázium és az általános iskola diákjai által bemuta­tott színes műsort. (udvardy) Moamer el-Kadhati nyilatkozata Megkezdődtek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) saság és a Szovjetunió kö­zötti gazdasági és műszakid tudományos együttműködés 2000-ig szóló hosszú távú fejlesztési programjának megvalósítására irányuló in­tézkedési tervet. A két or­szág népgazdasági terveinek 1986—I990-es évekre szóló egyeztetett feladataival kap­csolatban meghatározták az érintett minisztériumok és főhatóságok teendőit. Egyez­tették az egyes iparágakban — így az autóiparban, a ve­gyi- és kőolajipari gépgyár­tásban, a vegyiparban, az elektronika, a műtrágyagyár­tás terén, a szerszámgép- és szerszámiparban, a műszer­iparban és az elektrotechni­kában — a gyártásszakosítá­si és kooperációs együttmű­ködés továbbfejlesztési lehe­tőségeit. Vizsgálták a két or­szág közötti együttműködés egészét és egyes területeit érintő megállapodások elő­készítését. Ha az Egyesült Államok katonai akciót indítana Lí­bia ellen, az súlyos követ­kezményekkel járna — je­lentette ki Moamer el-Kad- hafi líbiai államfő az ABC amerikai tévéhálózat által hétfőn éjjel sugárzott in­terjújában. Kadhafi kifejtette: egy há­borús konfliktus csatatérré változtatná a* Földközi-ten­ger egész térségét, véget vetne a térségben a hajó­zásnak, a kereskedelemnek. Líbia kénytelen lenne olyan akciókhoz folyamodni, ame­lyek súlyos következmé­nyekkel járnának az Egye­sült Államok számára, akár az amerikai 6. flotta meg­semmisüléséhez vezetnének. „Még akkor is, ha atombom­bákat dobnának országunk­ra, képesek lennénk a helyt­állásra” — mondotta. Kadhafi aláhúzta: nem Lí­bia alkalmaz „terrorcselek­ményeket” az Egyesült Álla­mok ellen, hanem amerikai részről fenyegetik katonai támadással országát. Ez a valódi — és az állami poli­tika szintjére emelt terro­rizmus — mondotta Kadha­fi, aki szerint ilyen „állami terrorpolitikát” folytat az arab népek ellen Izrael is. A líbiai vezető megismé­telte: kész személyesen meg­tárgyalni Reagan elnökkel a két ország között fennálló vitákat, bármikor szívesen látja Reagant, vagy ameny- .nyiben megfelelő amerikai meghívást kap, kész Wa­shingtonban is tárgyalni a viszály rendezéséről. Eluta­sította azonban azt, hogy or­szágát Washington erőszak­kal kényszerítse politikájá­nak megváltoztatására. Megszakadt az összeköttetés a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal Megemlékezés Ulánbátorban Megszakadt a telefon- és telexösszeköttetés a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság és a külföld között az után, hogy az adeni rádió hétfőn egy államellenes ösz- szeesküvés meghiúsításáról és a puccskísérlet négy ve­zetőjének kivégzéséről adott hírt. A Jemeni Szocialista Párt KB PB hivatalos köz­leményének ismertetése után az adeni rádió csak zenét sugárzott, éjfélkor pedig be­szüntette adását. Párizsi diplomáciai forrá­sok hétfőn este úgy tudták, hogy aznap délután „rend­kívül heves harcok” dúltak a kormánycsapatok és a puccsisták között Aden több negyedében. Az olasz nagy- követség épületében hétfőn tűz ütött ki. Ezt az olasz külügyminisztérium közölte Rómában, de az épület egy részét elpusztító tűz okát nem ismertette. Az adeni ki­kötőben néhány hajó ki­gyulladt. A hétfői közlemény sze­rint jobboldali opportunista elemek államcsínyt kísérel­tek meg és Ali Nasszer Mo- hammednek, a legfelsőbb né­pi tanács elnöksége elnöké­nek életére törtek. A közle­mény szerint az államcsínyt meghiúsították, az összees­küvőket letartóztatták, négy vezetőjüket kivégezték. Haider Abu-Bakr Attasz, a Jemeni NDK miniszterel­nöke, aki hétfőn indiai lá­togatáson Űj-Delhiben tar­tózkodott, lemondta keddre tervezett kínai utazását — jelentette a PTI indiai hír- ügynökség. Ünnepi gyűlésen emlékez­tek meg kedden Ulánbátor­ban a szovjet—mongol ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának negy­venedik évfordulójáról. A mongol szakszervezetek központi kultúrpalotájában megrendezett ünnepségen je­len volt Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének el­nöke, Dumágin Szodnom, az MNFP KB PB tagja, mi­niszterelnök, más párt- és állami vezetők, valamint a mongol dolgozók képviselői. Cerandasijn Naimszraj, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára beszédében mél­tatta a négy évtizeddel ez­előtt aláírt dokumentum je­lentőségét Mongólia számára, szerepét a két ország kap­csolatainak alakulásában. Az ünnepségen felolvasták a szovjet vezető testületek­nek az évforduló alkalmából a mongol vezetőkhöz inté­zett üdvözletét. Adeni kérdőjelek A harmadik világban történő, ritkaságszámba ko­rántsem menő hatalomátvételek vagy hatalomát­vételi kísérletek természetes és állandó kísérője­lensége a bizonytalanság. Legtöbbször a puccsok hírének világgá röppentése után még jó ideig nem lehet tudni, hogy sikeres volt-e a kaitonaság beavatkozása, kik áll­nak pontosan az akció kulisszái mögött, és hogy milyen változásokat jelenthet az adott osszág kül- és belpoliti­kájában a hirtelen vezetéscsere. Hasonló a helyzet pillanatnyilag a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságban. Az egymásnak sokszor el­lentmondó hírügynökségi tudósítások, hírek és rémhírek sokaságából egyelőre nem hámozható ki teljes biztonság­gal az események menete, s az sem, milyen kiterjedé- sűek voltak a harcok. Részletes információk hiányában a kommentátorok jobbára az Arábiai-félsziget délkeleti részén levő, hazánknál mintegy négyszer nagyobb állam politikai hátterét rajzolják fel. Az 1967-ben, angol gyarmati uralom alól felszabadult JNDK huzamosabb ideje a szocialista orientáció útját vá­lasztotta, mind bel-, mind külpolitikai vonalvezetését a haladás útjának keresése, a szocialista közösséggel és az antiimperialista erőkkel való szövetségek kialakítása jel­lemezte. Az adeni rendszer megbecsült szerepet játszik az el nem kötelezettek sokszínű mozgalmában. A függet­lenség után beindult iparosítás persze szerény méretű eredményeire támaszkodva reális, mégis ambiciózus prog­ramot tűztek a másfél—kétmilliósra becsült népesség elé, az örökölt elmaradottság leküzdésére, a felemelkedé­sért vívott küzdelem meggyorsítására. A nemzetközi diplomácia porondján emlékezetes az a tevékenység, amelyet Aden a szilárdság frontja tagja­ként végzett, s az a támogatás is, amelyet a Palesztinái Felszabadítási Szervezet működéséhez nyújtott. Az utób­bi időben még olyan hírek is elterjedtek, hogy a PFSZ főhadiszállását esetleg a JNDK fővárosába helyezi át. Arabközi vetületben figyelmet keltettek á szomszédos Észak-Jemennel folytatott országegyesítési tárgyalások, amelyeken végcélként a két állam fokozatos közelítését tűzték ki. Ilyen háttér, ilyen adottságok ismeretében egy dolog tűnik csak bizonyosnak: bárhogyan végződjenek is a mos­tani események, alapvető érdek, hogy mihamarabb ismét egy megszilárdult vezetés folytassa a népi Jemen haladó programjait. Nem csökkent az Ózdi Ko­hászati Üzemekben az újítá­si kedv. Bár nem jó statisz­tikai adatokkal mérni az öt­letgazdagságot, mégis érde­mes megemlíteni, hogy ta­valy közel négyezer újítást adtak be a kohászati üze­mekben. Ezeknek több mint a felét hasznosítani is tud­ták a termelésben, mégpe­dig annyira, hogy 166 millió forint megtakarítást jelen­tett a vállalatnak. Az újítók sem jártak rosszul, hiszen 13 millió forintot kaptak ötleteikért. Több olyan újítás is volt, amely jelentős hasznot ho­zott az ÓKÜ-nek. Ezek kö­zé tartozik például az a technológia, amelyet az RDH-nál a kombinált hen­Fel'hívjuk kedves Vásárlóink és Megrendelőink figyelmét, hogy a putnoki téglagyárunkban 1986. január 13-tól A NAGYJAVÍTÁS ELKEZDŐDIK, mély előreláthatólag 2-3 hónapig fog tartani. Kérjük a'kisméretű tégla felhasználóinkat, hogy a szükséges tégla igényű két a gyártelepen még ren­delkezésre álló készletből minél előbb szerezzék be, nehogy a készlet kimerülése után kisméretű tégialgényük kielégítést ne nyerjen. A téglavásárlásokat a vállalat (központjában, Má- lyíban, közvetlenül a putnoki gyárban, valamint a környező TüZép-telepeken lehet eszközölni. Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat, Mályi gersoron a rúd- és drót­késztermékek egyidejű hen­gerlésére dolgoztak ki. Be­vezetésével közel 24 millió forint volt a megtakarítás. Közel öt és fél milliós hasz­not jelentett az az ötlet, amellyel a folyamatos acél­öntőműnél a közbeeső üs­tök falazását import tűzálló anyag helyett hazaival vé­gezték. Hulladékból 3,1 mil­lió forintot lehetett vissza­nyerni azzal az újítással, amely azt javasolta, hogy a mély- és másodlagos mele­gítő kemencékből vissza­nyert forrasztósalakot nagy vastartalma miatt használ­ják fel újra a Siemens— Martin-kemencéknél és ko­hóknál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents