Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. december 12., csütörtök Kádár János megbeszélései Kirchschläger osztrák elnökkel (Folytatás az 1. oldalról) szolgálata a két ország és a két nép ügyének. Személyes okom is volt arra, hogy szí­vesen tegyek eleget a meg­hívásnak, hiszen Kirchschlä­ger elnök urat régen isme­rem, és tudom, hogy magas tisztségeiben több mint más­fél évtizeden át, mint kül­ügyminiszter, majd szövetsé­gi elnökként is sokat segí­tett a kapcsolatok építésé­ben”. Kádár János kitért arra, hogy természetesen mindkét országban sokat tesznek a napi munkában is a két or­szág kapcsolatainak fejlesz­téséért, ezen munkálkodnak a két ország kormányai is. Ebben az összefüggésben méltatta Bruno Kreisky ko- rábbbi és Fred Sinowiatz je­lenlegi osztrák kancellár sze­repét, tevékenységét. „Együttműködésünk — mondotta ezután — nem konjunkturális jellegű, nem a széljárástól függ, hiszen azt évtizedeken át alapoztuk — ezért szilárd és van jövője.” A nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésre vála­szolva az MSZMP főtitkára rámutatott: megbeszélésükön véleményt cseréltek a nem­zetközi biztonság, az eny- hültebb, békésebb világ megteremtéséről, amire — mint mondotta — megvan a lehetőség, de automatikusan nem valósul meg. A kis országok nemzetkö­zi politikai szerepéről Kádár János kijelentette:- vélemé­nye szerint nem különíthe­tő el ez a szerep az orszá­gok nagysága szerint. Nap­jainkban a nemzetközi hely­zet meglehetősen veszélyes szakaszba jutott, ezért fel­tétlenül meg kell gyorsítani az érdemi tárgyalásokat, hogy kielégítő megoldások szülessenek, olyanok, ame­lyek az emberiség békés éle­tét' biztosíthatják. A nagy, a közepes és a kis országok­nak egyaránt megvan a ma­guk felelőssége, és vala­mennyiüknek élniük kell a rendelkezésre álló lehetősé­gekkel az enyhülés érdeke­ben — hangoztatta. Mi, ma­gyarok így értjük a kis or­szágok, köztük a magunk szerepét és felelősségét. Ká­dár János hozzátette: a gyü­mölcsöző és rendezett ma­gyar—osztrák kapcsolatokkal nemcsak a két nép, a két ország érdekeit szolgáljuk. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az európai légkört, a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti kap­csolatok javulását is segít­jük — hangsúlyozta az MSZMP főtitkára. A genfi találkozóval kap­csolatban Kádár János em­lékeztetett rá: bár ott sok fontos, megoldásra váró vi­tás kérdésben nem született megállapodás, maga a talál­kozó segített a párbeszéd erősítésében, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött csakúgy, mint más or­szágok vonatkozásában. Kérdés hangzott el a ma­gyar gazdasági reform hely­zetéről, folytatásáról, kilátá­sairól. Az MSZMP főtitká­ra emlékeztetett arra, hogy a gazdasági reformok im­már évtizedes múlttal ren­delkeznek. Átgondolt és kö­vetkezetes törekvéseket fe­jeznek ki, amelyeknek lé­nyege az, hogy rugalmasab­ban, jobban akarunk dol­gozni. E munkát következe­tesen folytatni fogjuk, s mindent megteszünk azért, hogy gazdálkodásunk haté­konyabbá váljék. Hozzátet­te: „A magunk helyzetéből indulunk ki, reformjainkat nem exportáljuk. Az éssze­rű megoldásokat keressük, ezt tesszük a jövőben is”. Rudolf Kirchschläger szö­vetségi elnök kijelentette: a magyar—osztrák kapcsolatok sajátossága abban áll, hogy mindkét ország fel tudja használni a történelem ta­nulságait viszonyuk alakítá­sához. „Mindkét fél abból indult ki, hogy bár különbö­ző társadalmi rendszerekben élünk, de éppen itt, Európa közepén nagy felelősséget viselünk földrészünk stabili­tásáért. Ezt a politikát nyil­vánvalóan nemcsak a kor­mányok, hanem a népek is magukénak vallják, mindkét oldalon.” * A küldöttségekhez közel­álló körökből kapott értesü­lés szerint a két államférfi tárgyalásain rámutattak: a két ország együttműködése része az európai együttmű­ködés és enyhülés folyama­tának, sokrétű kooperáció­juk kiterjed a politika, a gazdaság és a kultúra terü­letére egyaránt. Utóbbi vo­natkozásban egybehangzó vélemény: a Budapesti Kul­turális Fórum, amelynek előkészítésében Bécs és Bu­dapest ugyancsak együtt dol­gozott, hasznos és eredmé­nyes volt. Hasonlóan egyet­értettek a felek abban, hogy a genfi csúcstalálkozó jó kezdetet jelent — a legtöb­bet hozta, amit az adott kö­rülmények között várni le­hetett. Széles körű egyetértést hangsúlyoztak a pohárkö­szöntőkben is. Ezek délben Rudolf Kirchschlägernek Ká­dár János tiszteletére a ruszti Tó szállóban adott ebédén hangzottak el. „A találkozó — mondotta Kirch­schläger elnök — nemcsak a két nép, hanem az egész földrész érdekeit szolgálja.” Fontos és jellemző tényező­ként emelte ki, hogy az oszt­rák—magyar kapcsolatok történetükben sohasem irá­nyultak harmadik ország el­len, s azok mindig a két nép érdekeinek megfelelően ala­kultak. Kádár János aláhúzta a tárgyalások kitűnő légkörét, rámutatva, hogy e megbe­szélések is tükrözik a két ország kapcsolatainak za­vartalanságát. „Mint régi is­merősre, mindig úgy gondo­lok önre, mint kapcsolata­ink nagy építőjére. Kérjük a jövőben is támogassa e jó ügyet, jelenlegi, államel­nöki minőségében és ettől függetlenül is” — hangoztat­ta Kádár János, aki végül kiemelte: „Sokirányú együtt­működésünk fejlődése mu­tatja, hogy e munkának van értelme és tudjuk, amikor tárgyalunk, milliók óhajának teszünk eleget”. Ezt követően az MSZMP főtitkára fogadta a burgen­landi Magyar Kulturális Egyesület vezetőit: Heberé­nyi Lajos alelnököt, Lányai Lászlót és Szabó Andrást, a vezetőség tagjait, akik tájé­koztatták őt a burgenlandi magyarság kulturális életé­ről. A szívélyes légkörű talál­kozó után Kádár János há­zigazdája kíséretében rövid Sétát tett az idegenforgal­máról és bortermeléséről is­mert Ruszton, ahol a város­ka vezetőd baráti hangulat­ban köszöntötték, kalauzol­ták és meg is vendégelték őt. A burgenlandi látogatás utolsó állomása Raiding (Do- iborjánj község volt, ahol Kádár János megtekintette Hiszi Ferenc szülőházát. A nagy zeneszerző, aki egész életében magyarnak vallot­ta magát, 1011-ben született e kis faluiban, aJhol apja az Esterházy-u rada lom tisztvi­selője volt. A szülőház egyéb­ként 197il-ig a Svájcban élő Esterházy Pál herceg tulaj­donában állt, ak;i akkor fel­ajánlotta a már leromlott épületet a községnek, amely nagy anyagi áldozattal hely­reállította azt. A számos ma­gyarországi emlékben is bő­velkedő kiállítással már az 1986-os Liszt-emlékévre is készülnek. A háznál Theodor Kery, Burgenland tartomá­nyi főnöke köszöntötte szí­vélyesen Kádár Jánost, akit a kiállítás megtekintése után egy Kolozsvárról származó, eredeti Liszt-kézirattal aján­dékoztak meg. Kádár János és a kísére­tében lévő Kovács László, az MSZMiP külügyi osztályá­nak helyettes vezetője és Esztergályos Ferenc külügy­miniszter-helyettes a délutá­ni órákban Raidiingból Sop­ronon át hazautazott Buda­pestre. Vendégét a deutsch- kreuitz—ikopházai határállo­máson Kirchschläger elnök búcsúztatta, akiinek kíséreté­ben volt Friedrich Bauer, a külügyminisztérium politikái főigazgatója, Wolfgang Loibl, az elnöki kabinet igazgató­ja. A látogatáson részt vett Arthur Agstner, budapesti osztrák és Nagy János, bé­csi magyar nagykövet. Megbeszélés katonapolitikai kérdésekről A Miskolc Városi Pártbi­zottság és a helyőrségpa- rancsnökság vezető állomá­nya tegnap kölcsönösen tá­jékoztatták egymást az idő­szerű katonapolitikai, illetve várospolitikai kérdésékről. A városi pártbizottság részéről Dudla József első titkár, a helyőrségparancsnokság ré­széről Márton András mér­nök alezredes tartott tájé­koztatót, melynek befejezése után a Diósgyőri Gépgyár­ban üzemlátogatáson vettek részt. A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalatnál Vállalati tanács alakult Kedden a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat központ­jának klubhelyiségében tar­totta meg alakuló ülését a vállalati tanács. A Minisz­tertanács és a SZOT együt­tes irányelve, valamint a megyei tanács vb határoza­ta alapján itt is új vállalat- vezetési forma került beve­zetésre. A 24 tagú vállalati tanács megvitatta és elfogadta a szervezeti és működési sza­bályzatot, majd megválasz­totta tisztségviselőit. A ta­nács elnöke Törőcsik Imre műszaki igazgatóhelyettes, míg az elnökhelyettes Ittes László lett. Ezt követően titkos szavazással erősítet­ték meg beosztásában Gön­czi Sándor igazgatót, továb­bi ötéves időtartamra. Soha ilyen népes falugyűléseket! (Folytatás az 1. oldalról) problémákat is. A VII. öt­éves terv koncepcióját is­mertetve (Edelény és a vá­roskörnyék vonatkozásában egyaránt) a falugyűléseken ezek az elképzelések nem változtak, újabb igények és javaslatok sem merültek fel. A területfejlesztési hozzájá­rulás bevezetésére és mér­tékére — Rakaca kivételé­vel — valamennyi községben igennel szavaztak. Ezeken a fórumokon tisztázódott az is, hogy Boldva és Szendrőlád községekben például a TEHO fizetésére nem kötelezhető cigánycsaládok évenként 300 forint önkéntes fejlesztési hozzájárulást vállaltak. A számítások egyébként azt mutatják, hogy Edelény- ben a fejlesztési célú össze­gekhez viszonyítva 4 száza­lékot tesz ki a tervezett TE­HO, a mintegy 4000 család­ból ugyanis csupán 2500 ter­helhető. (A további csalá­dok egy főre jutó jövedel­me ugyanis 2500 forint alatt van.) Ugyanez a városkör­nyék községeiben alig halad­ja meg az egy százalékot. S bár a falugyűléseken a rész­vétel a vártnál jobban ala­kult, továbbra is a tanács­tagokra vár a munka, hogy meglátogassák azokat a fi­zetésre kötelezhető családo­kat, akik ezekről a fórumok­ról elmaradtak. K. G. Lázár György befejezte belgrádi tárgyalásait Jugoszláviai látogatásának második napján Lázár György kor­mányfőt Belgrádban fogadta Vidoje Zsarkovics, a JKSZ KB El­nökség elnöke. Gorbacsov fogadta Meszadiát (Folytatás az 1. oldalról) ' kísérik a szocialista országok kommunista pártjainak te­vékenységét, gazdaságpoliti­kai irányító munkájukat, s kiemelte, hogy különös ér­deklődéssel tanulmányozzák a magyar tapasztalatokat. A magyar kormány elnö­ke ismertette azokat az erő­feszítéseket, amelyeket az utóbbi években társadalom- és gazdaságpolitikánk ered­ményes megvalósítása érde­kében kifejtettünk, szólott eredményeinkről, gondjaink­ról és jövő terveinkről. Nemzetközi kérdéseket érintve utaltak arra, hogy a két ország a legfontosabb vi­lágpolitikai kérdések több­ségében azonos, vagy közeli nézeteket vall. Megelégedéssel szóltak or­szágaink viszonyának ked­vező alakulásáról, és alá­húzták, hogy ebben kulcs­szerepe van az MSZMP és a JKSZ folyamatos, gyümöl­csöző együttműködésének. Végül kölcsönösen tájé­koztatták egymást a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalomban szerzett ta­pasztalataikról. Lázár György és Dusán Cskrebics megbeszélésén mindkét fél hangsúlyozta, hogy Magyarország és Jugo­szlávia, s ennek keretében Magyarország és a Szerb Szocialista Köztársaság kö­zött az együttműködés min­den területen eredményes és egyenletesen fejlődik. Szer­bia kiemelkedő szerepet ját­szik a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködésben. Konkrét témaköröket érintve egyebek között rámutattak a két ország villamos-ener­gia-rendszere összekapcsolá­sának fontosságára és han­goztatták, hogy a határ men­ti forgalomnak rendkívül komoly jelentősége van a kapcsolatok erősítésében. Du­sán Cskrebics elmondta, hogy Jugoszláviában figyel­mesen tanulmányozzák a magyar gazdaságirányítási rendszert, amelynek eddigi gyakorlatát és tapasztalatait rendkívül pozitívnak érté­kelte. Lázár György és Radovan Vlajkovics a látogatásnak mintegy a lezárásaként ösz- szegezte a megbeszélések eredményeit. A JSZSZK El­nökségének elnöke kifejtette, hogy a magyar kormány el­nökének kétnapos belgrádi látogatása hozzájárult a két­oldalú kapcsolatok erősíté­séhez. Kölcsönösen kiemel­ték érdekeltségüket a gaz­dasági és egyéb területeken folytatott együttműködés to­vábbi fejlesztésében. Érintették a két ország belső fejlődését, valamint a nemzetközi helyzet néhány lényegbevágó kérdését. Alá­húzták annak fontosságát, hogy a kis és a közepes nagyságú országok aktívan részt vegyenek a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, az enyhülés megőrzéséért tett erőfeszítésekben. A magyar kormányfő el­ismeréssel szólt az el nem kötelezett Jugoszlávia kül­politikai tevékenységéről. A JSZSZK Elnökségének elnö­ke méltatta a Magyar Nép- köztársaság kiegyensúlyozott, építő jellegű külpolitikáját. A találkozót' követően Ra­dovan Vlajkovics díszebédet adott Lázár György tisztele­tére. A magyar kormány elnö­ke a déli órákban ellátoga­tott a Belgrád közelében le­vő rakovicai Mezőgép- és Motorgyárba, ahol Filip Gru- jics vezérigazgató tájékoztat­ta a 4800 dolgozót foglalkoz­tató nagyüzem munkájáról. Egyebek között elmondotta, hogy ez a vállalat a kragu- jevaci Zastava Művek part­nereként közvetve együtt­működik a magyar jármű­iparral, a győri Rábával pe­dig közvetlen kooperációt folytat: kis traktorokhoz mo­torokat szállít. „Mi a ma­gunk részéről készek va­gyunk ezt a kooperációt bő­víteni” — jelentette ki a ve­zérigazgató. Lázár György hangsúlyozta: a jugoszláv vezetőkkel folytatott megbe­széléseinken ismét megerősí­tettem azt a szándékunkat, hogy kihasználjuk az összes lehetőséget a gazdasági együttműködés, főként pe­dig a hosszú távú ipari koo­peráció fejlesztésére. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és kísérete jugoszláviai hivatalos baráti látogatását befejezve, szer­dán délután hazautazott Belgrádból. A magyar küldöttséget a jugoszláv főváros Topcsideri pályaudvarán Milka Pla- ninc, a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács (kormány) elnöke, Nedeljko Mandics, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tag­ja, Budimir Loncsar külügy­miniszter-helyettes és Meto- di Szmilenszki külkereske­delmi miniszterhelyettes bú­csúztatta. Mihail Gorbacsov, azSZKP KB főtitkára szerdán Moszk­vában fogadta Mohamed Meszadiát, az Algériai Nem­zeti Felszabadítási Front (FLN) Párt Politikai Bizott­ságának tagját, az FLN KB állandó titkárságának veze­tőjét, aki pártküldöttség élén tartózkodik a szovjet fővá­rosban. A találkozón Meszadia át­adta Gorbacsovnak Sadli Bendzsedid, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság elnöke, az FLN főtit­kára üzenetét. Az elvtársi légkörű beszél­getésen Mihail Gorbacsov és vendége áttekintette a nem­zetközi helyzet és a szovjet —algériai kapcsolatok né­hány kérdését. Megállapítot­ták, hogy sikeresen fejlődik a Szovjetunió és Algéria, az SZKP és az FLN baráti együttműködése. Korunk leg­fontosabb kérdéseinek meg­ítélésében álláspontjuk meg­egyezik, vagy nagyon közel áll egymáshoz. Az Észak-magyarországi TUZÉP Vállalat értékesíteni kívánja üzemképes állapotban az alábbi munkagépeket: 1 db Weimar T— 174-es rakodógép 1 db ZIL 130/4030 tip. önrakodós tehergépkocsi 1 db DESTA 3 t, dízelüzemű, homlokvillás targonca Érdeklődni az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat központjában (Miskolc, Zsoloai kapu 28.), a fejlesztési és gépesítési osztályvezetőnél. Telefon: 16-866 M

Next

/
Thumbnails
Contents