Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, az Elnöki Tanács tagja, Rudolf Kirchschlögernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására a közeli napokban rövid látogatásra Ausztriába utazik. AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 287. szám Ara: 2,20 Ft Szombat, 1985. december 7. Írta: dr. Bányász Rezső, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke Városnéző sétán Sarlós István látogatása Sátoraljaújhelyen D ecember 7-e, a ma­gyar sajtó napja, va­lamennyiünknek csa­ládi ünnepünk, akik a tö­megtájékoztatás munkájá­ban bármilyen poszton és bármilyen szinten részt ve­szünk. Az első legális kom­munista lap, a Vörös Új­ság megjelenésének évfor­dulóját választottuk ünne­pünkül, azt is kifejezve ez­zel, hogy a szocialista Ma­gyarország tömegtájékozta­tása a Vörös Újság — és általában a haladó magyar sajtó — örökösének vallja magát. Ez az örökség a kötele­zettségek egész sorát rója ránk. Mindenekelőtt ha­zánk és népünk boldogulá­sának, pártunk politikájá­nak szolgálatát, az általá­nos emberi és a sajátosan magyar értekék őrzését, il­letve gyarapítását, s nem utolsósorban a szakmánk iránti alázatot és felelőssé­get. Az utóbbi negyedszázad­ban — pártunk iránymuta­tása alapján — kikristá­lyosodtak azok a tájékoz­tatáspolitikái elvek, ame­lyek meg kell, hogy hatá­rozzák tevékenységünket. Közülük legalapvetőbb an­nak a politikának az elfo­gadtatása, népszerűsítése és támogatása, amelyet a szo­cializmus magyarországi megvalósítása motivál a legérzékletesebben. Ezzel szorosan összefügg — és nem kevésbé jelentékeny —, hogy a társadalom po­litikai és erkölcsi érték- rendszere összékapcsolódá- si folyamatát segítendő, ér­tékőrző-értékteremtő fel­adataink is vannak. Azt pedig a legtermészetesebb követelménynek fogjuk fel, hogy mind párt- és állami —kormányzati vezetésünk, mind pedig a hazai közvé­lemény elvárja a hiteles, gyors és pontos tájékozta­tást, honfitársaink határo­zott eligazítását a hazai és nemzetközi események nemritkán igen bonyolult szövevényében. Jólesik leírni ebből az ünnepi alkalomból is: a magyar tömegkommuniká­ció egésze általában meg­felelt és megfelel az elvá­rásoknak. Ennek bizonyíté­kát látjuk abban, hogy a sajtó, a rádió és a televí­zió változatlanul élvezi ha­zánk polgárainak bizalmát. A különböző jelentős párt- és kormányzati fórumokon gyakorta ejtenek elismerő szavakat á sajtómunkáról, s a kapott új feladatokban is az elismerés fejeződik ki. Az írott és elektronikus sajtó kelendőségéből, ab­ból, hogy a felnőtt lakos­ság 90 százaléka onnan me­ríti információinak java részét, az újságolvasók, a rádióhallgatók és a televí­ziónézők megbecsülését ol­vashatjuk iki. A magas elvi és szakmai szintet is megkövetelő, hi­teles, pontos, gyors és egy­ben nyílt tájékoztatásunk a kezdeményezés lehetőségét is biztosítja számunkra, olykor politikai céljainkat segítő nyilvános viták for­májában, amelyek — al­kotmányos kereteinken be­lül — nézeteket is ütközni engednek lényeges társa­dalmi és politikai kérdé­sekben. Ezek a viták — és általában sajtónk tevé­kenysége — nemcsak a va­lóság pontosabb, hitelesebb tükrözését segítik elő, ha­nem hozzájárulnak politi­kai döntéseink előkészíté­séhez, illetve azok társa­dalmi visszhangjának visz- szacsatolásához is. E családi ünnepen az il­lendőség is megkívánja, hogy bár az elismerés és a köszönet a tömegkom­munikációban dolgozó sok ezer ember mindegyikének szól — szerkesztőségi és kiadói segédszemélyzetnek, , technikusoknak, nyomdá­szoknak, terjesztőknek, műszaki szakembereknek, vagyis mindenkinek —, kü­lön is megemlékezzünk a derékhadról, újságírótársa­inkról, akik tollal, mikro­fonnal vagy kamerával végzik egyáltalán nem könnyű, felelős, munkáju­kat. A Kossuth Lajosok és az Ady Endrék, a Móricz Zsigmondok és a Kosztolá­nyi Dezsők, a Rózsa Fe- rencek és a Mihályfi Er­nők mai követői ők. Nagy elődök nemes és nehéz örökségénék továbbvivői. A nemzet és a haladás, a har­cosság és az igazmondás, az eszmei elkötelezettség és nyelvünk tisztaságának védelme egyaránt ehhez az örökséghez tartozik. Nem könnyű hát méltó utódnak lenni! És a feladatok sem apadnak —• inkább gyara­podnak —, amint telnek az évek. Talán minden ko­rábbinál bonyolultabb kö­rülmények között nekik, újságíróknak — dolgozza­nak bár az írott sajtóban, az MTI-ben, a rádióban vagy a televízióban — kell hiteles, igaz képet rajzol­niuk a világ és dolgaink állásáról, s ugyanakkor mozgósítaniuk is a társa­dalmat nagy feladataink végrehajtására. Kosztolányi írta egyszer: „Meggyónni — önmagám­nak is — nohéz, hogy a nyomdafesték részegséget okoz, nekem, aki régóta írok. De a vallomás meg­tisztít. Becsületesnek ér­zem magam, hogy ily szó­kimondó vagyok, és nem játszom az olcsó játékot, mint akik penészes diplo­máciával azt állítják, hogy az írásnál fontosabb egy szivar, és rögvest epesár­ba esnek, és hasgörcsöt kapnak, mihelyt valaki vé­letlenül tovább lapozza írásaikat... Mert kényel­mes felelőtlenül élni .. . nem állani teljes lélekkel a felelősséget azért, amit mivelünk.” Ha kívánhatok önma­gunknak és minden tisz­telt olvasónknak valamit ezen a családi ünnepen, úgy hadd kívánjam azt, hogy a felelőtlen lét ké­nyelme kerüljön tőlünk mi­nél távolabb, és azért, amit olvasóink érdekében míve­lünk, álljük teljes lélekkel a felelősséget. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Országgyűlés elnöke borsodi programja második napján Fejti György és La­dányi József társaságában Sátoraljaújhelyre látogatott. Itt Skapinyecz Gyula, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra és Kazsimérszki Ferenc, a városi tanács elnöke kö­szöntötték és tájékoztatták a több mint 700 éves város és vonzáskörzete életéről. A vá­rosi pártbizottság első titká­ra vázolta a csatolt közsé­geivel együtt mintegy 35 ezer lakosú település gazdasági, társadalmi és politikai vi­szonyait. Az ipari és mező- gazdasági üzemek tevékeny­ségének ismertetése mellett szólt pártszervekről, a 176 alapszervezetben dolgozó 4320 kommunista tevékeny­ségéről. Hangsúlyozta, hogy összességében kiegyensúlyo­zott politikai légkörben dol­goznak, bizakodva tekinte­nek az elkövetkezendő idő­szak elé. A pártszékházban tartott tájékoztató után Sarlós Ist­ván vendéglátói kíséretében városnéző sétára indult. A történelmi városmaggal való ismerkedés első állomása a művelődési központ patinás épülete volt, ahol Rónai Fe­renc igazgató kalauzolta a vendégeket. Az Országgyűlés elnöke ezután a közgazda- sági szakközépiskolával is­Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Mi lka Pla- n inénak, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnökének merkedett, ahol Sarkadi An­tal igazgató tájékoztatta a vendéget. Az 1860 körül épült, műemlék jellegű pa­tinás házban valaha jó hírű (Folytatás a 2. oldalon) pókban hivatalos, baráti lá­togatást tesz a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságba. meghívására a közeli na­Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pén­teken ülést tartott. A testület áttekintette a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszusának előkészületeit, valamint a kongresszusi dokumentumok kidolgozásában eddig vég­zett munkát. Az elnökség a továbbiakban javaslatot fogadott el a SZOT vezető testületéinek 1986. első félévi munkaprogramjára. Az elnökség december 11-re összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Lázár György Jugoszláviába látogat Tokaj város lett Tokaj város lett. Azaz visszanyerte nyolc évsxáza- don át tartott és száz éve vesztett rangját. A következő év január első napjától a mintegy ötezer tokaji állom* polgár másként köszöntheti az új évet. Január 1-től a megérdemelt, megharcolt cí­met viselheti hazánk enyik legrégebbi, s egyben leghíre­sebb települése. (Cikkünk a 7. oldalon.) Balogh Imre felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents