Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-06 / 286. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. december 6., péntek (Folytatás az 1. oldalról) Folytatódott a vasút villamosítása, a budapesti metró és az autópályák építése. Felépült a több célra hasznosítható budapesti kongresszusi központ, új szállodák létesültek, és több szálloda felújítása befejeződött. Az előirányzottnak megfelelően a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1 százalékkal növekszik, a nomi- náljövedelem 8 százalékkal, az árszínvonal mintegy 7 százalékkal emelkedik. Az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott, megfelelő. Az építőanyag-ellátás javult. Tüzelőanyagokból és tartós ipari fogyasztási cikkekből azonban a kínálat nem kielégítő. Az életkörülményeket javítja, hogy felépül 70 ezer lakás, 900 általános és középiskolai tanterem, valaA szocialista szektorban beruházásokra 201—204 milliárd forintot lehet fordítani. Az állami költségvetés bevételei 9—9,5 százalékkal, kiadásai 10—10,5 százalékkal emelkedhetnek. Az ipar nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelemhez, jelentősen növelje kivitelét. Ehhez elengedhetetlen : a szerkezeti változások felgyorsítása; a hazai és a külpiaci kereslethez való alkalmazkodás; a gazdaságosan előállítható, magas feldolgozottságú termékek arányának növelése; a fajlagos anyag- és energiafelhasználást mérséklő, a minőséget javító technológiai eljárások elterjesztése; az alacsony hatékonyságú vállalatok gazdálkodásának javítása. Folytatni kell a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítését, be kell fejezni az új vállalatvezetési formákra való átállást. Az építőipar a rendelkezésre álló kapacitások megfelelőbb kihasználásával szervezettebben, jobb minőségben, határidőre elégítse ki az igényeket. További intézkedésekkel élénkíteni kell a vállalatok közötti versenyt, és meg kell akadályozni az mint 1300 kórházi ágy létesül. O 1986-ban a VII. ötéves népgazdasági tervvel összhangban a gazdaságirányítás fejlesztésével, a meghirdetett társadalmi-gazdasági programok megvalósításával, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával élénkíteni kell a gazdasági növekedés ütemét és tovább javítani a külgazdasági egyensúlyt. A gazdasági teljesítményekkel összhangban javuljanak az életkörülmények. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Miniszter- tanács az 1986. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze. építési árak indokolatlan növekedését. A mezőgazdaságban nagyobb hozamokkal, az anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, a keresletnek megfelelő áruválasztékkal kell biztosítani a termelés és az export növekedését. Gabonából 16 millió tonna termést kell elérni. A kukorica vetésterülete számottevően növekedjen. Meg kell állítani az állatállomány csökkenését, az állattenyésztés termelését stabilizálni kell. Az élelmiszerexport a belföldi ellátás változatlan színvonala mellett valósuljon meg. A közlekedési ágazatban az eszközök összehangoltabb, gazdaságosabb kihasználására, a szolgáltatások javítására, az energiafelhasználás mérséklésére kell törekedni. A távközlésben kiemelt feladat a telefonhálózat javítása, bővítése. A beruházások mindenekelőtt a műszaki haladást, a termékszerkezet korszerűsítését, a megkezdett fejlesztések gyors megvalósítását szolgálják. Folytatni kell a Paksi Atomerőmű, valamint a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését. Kismértékben növelhetők a tanácsi beruházások is. A vállalati beruházások és a hozzájuk nyújtott állami támogatások, hitelek elsősorban az export bővítését, az észszerű anyag- és energiagazdálkodást segítsék. A külgazdasági kapcsolatok tovább bővüljenek. Az exportnak az 1985. évinél dinamikusabb növelésével nagyobb kiviteli többletet kell elérni. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú távú megállapodásokra és a távlati műszaki fejlesztési programra alapozott tervszerű gazdasági együttműködést, a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatait. Minden szocialista országgal az együttműködés és az áruforgalom szélesítésére törekszünk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása mintegy 1 százalékkal emelkedjen. A pénzbeli jövedelmek 6 százalékkal, a társadalmi juttatások mintegy 7 százalékkal, az átlagkeresetek 5—5,5 százalékkal növekedjenek. A bérezésben erősíteni kell a teljesítmények és a munka eredményessége alapján történő differenciálást. Szűkebb körben központi bérintézkedésre is sor kerül. 1986. január 1-ével soron kívüli béremelésben részesülnek a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen termelésirányítók és kisegítők. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal növekedhet, új központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szigorítani kell az árellenőrzést, meg kell akadályozni a termelői árak és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. Biztosítani kell az árualap és a vásárlóerő egyensúlyát, meg kell őrizni az áruellátás színvonalát. Bővíteni kell a tartós fogyasztási, a ruházati cikkek kínálatát. Gondoskodni kell a lakosság megfelelő tüzelőanyag-ellátásáról. A Központi Bizottság a kisgyermekesek és az időskorúak szociális biztonságának javítása érdekében ajánlja a gyermekgondozási díj igénybevételi idejének meghosszabbítását a gyermek másfél éves koráig, 1986. január lsétől a 70 éven felüliek nyugdíjának 5 százalékos, minimálisan 150 forintos emelését. Az életkörülmények további javítását segítse elő 63— 65 ezer lakás felépítése. A költségnövekedés ellensúlyozására emelni kell a szociálpolitikai támogatást, valamint a lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtott hitelek felső határát. Létesüljön 1300 kórházi ágy, 900 általános és középiskolai tanterem. O Az 1986. évi gazdaság- politikai feladatok teljesítése felelősségteljes gazdasági és politikai munkát igényel. A gazdaságpolitikai célok elérésének fő módszere az irányítás és a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség javítása legyen. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai követelményekkel, a népgazdasági tervvel összhangban, saját lehetőségeik körültekintő mérlegelésével készítsék el éves terveiket. Meg kell szüntetni a munkafegyelem lazaságait. Megfelelő munkaszervezéssel, jogi szabályozással, szemlélet- formálással biztosítani kell a munkaidőalap teljes kihasználását, és növelni kell e téren a vezetők és a dolgozók felelősségét. A pártszervezetek politikai munkájukban mindenekelőtt a gazdaságpolitika érvényesítésére törekedjenek, a kitűzött célok elérésére, a hatékonyság növelésére, a jövedelmezőség fokozására, a minőség javítására, az ennek megfelelő cselekvésre mozgósítsanak. Az agitáció és a tömegpropaganda segítse elő, hogy a dolgozók támogassák céljaink valóra váltását. A köz- gondolkodásban erősítse azt a felismerést, hogy az élet- színvonal, az életkörülmények alakulása a gazdálkodás hatékonyságától és annak eredményeitől függ. A Központi Bizottság felhívja a tömegszervezetek és a társadalmi mozgalmak vezető testületéit, hogy az 1986. évi népgazdasági terv megvalósítására mozgósítsák tagságukat. * A Központi Bizottság a továbbiakban folyó ügyeket tárgyalt: — elfogadta az 1986. évi munkatervét; — ajánlást tett a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésére; — Borbély Gábor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a Budapesti Pártbizottság titkárát kinevezte a párt központi lapja, a Nép- szabadság főszerkesztőjének. Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 102,3—102,7 Belföldi felhasználás 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Építés-szerelés 101,0—101,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás 101,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0—101,5 A Kulturális Forum Magyar Nemzeti W. Jaruzelski Megyénkbe érkezett Sarlós István (Folytatás az 1. oldalról) ötéves terv koncepciójáról, amelynek kialakítását széles körű társadalmi vita előzte meg. Sarlós István délután aktívaértekezleten találkozott megyénk párt-, állami és társadalmi szerveinek, valamint gazdasági egységeinek képviselőivel és előadást tartott időszerű politikai kérdésekről. Bevezetőben a politikai eseményekben gazdag idei esztendő állomásait idézte fel: a kongresszusi felkészülés, az országgyűlési és tanácsválasztások, az ezt követő, s mostanában befejeződő szakszervezeti és népfrontválasztások eseményeit. Mindezekkel párhuzamosan méltó módon ünnepeltük fel- szabadulásunk 40. évfordulóját — hangsúlyozta. Részletesen szólt az országgyűlési és tanácstagi választások tapasztalatairól, tanulságairól, és köszönetét mondott mindazoknak, akik fáradtságot nem ismerve dolgoztak ebben az időszakban e fontos politikai feladatok sikeres végrehajtása érdekében. Az Országgyűlés elnöke ezt követően a közhangulatot befolyásoló tényezőkkel, egyebek mellett a termelés, a gazdálkodás és a közellátás kérdéseivel, valamint a településfejlesztési hozzájárulás körüli vitákkal foglalkozott. Elmondotta, hogy eredményesebb gazdálkodásunk egyik forrása a munkafegyelem erősítésében van, s ennek javítását számos területen nem a dolgozóknál, hanem az irányításban kell elkezdeni. Egységesebben és igazságosabban kell a fegyelmet számon kérni — hangsúlyozta —, s emellett jobban kell érteni, segíteni és megbecsülni egymás munkáját. Az irányító szerveknek nem csak az irányítás, hanem a példamutatás és í számonkérés is feladata — mondotta. Szocialista demokráciánl továbbfejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy a demokrácia nem csak a szava zás, a választás szabadságé jelenti, hanem azt is, hogj aki szavaz, annak legyen indokolható véleménye, ezért is érthetetlen napjainkbar még számos fórumon a gyakori tartózkodás. A szociális- ta demokrácia tartalmasabbá tétele azt is jelenti, hog> jobban meg kell tanulnunk vitatkozni, de nagyon fontos, hogy a különféle választások s viták alkalmával ki kell zárnunk a számos esetben tapasztalt szubjektivizmust. Mindez azért is fontos — mondotta —, mivel az elkövetkezendő időszakban egyre többször fogunk választani. A választások tanulságai! elemezve mondotta, hogy a nők egyenjogúságában, pártunk nőpolitikái határozatának végrehajtásában akkor érünk el jobb eredményeket, ha tudatunkban, gondolkodásunkban felszámoljuk a régi előítéleteket. Fontos feladatunk a bürokrácia csökkentése — hangsúlyozta —, s egy hivatalnak, intézménynek ne a bürokrácia formaságai, hanem a gyors és pontos ügyintézés adjon tekintélyt. Befejezésül gazdasági feladataink, egyebek között a struktúraváltás problémáiról, majd néhány időszerű külpolitikai kérdésről, így a genfi csúcstalálkozó tapasztalatairól beszélt. Az aktívaértekezlet után Sarlós István megyénk országgyűlési képviselőivel folytatott konzultációt. Itt Dudla József, a megyei képviselőcsoport vezetője adott tájékoztatást a borsodi képviselők tevékenységéről. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén meghallgatta a kulturális fórumon részt vett magyar delegáció jelentését, jóváhagyta a végzett munkát, és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a konferencia sikeres megszervezéséhez, a házigazdái teendők ellátásához, Magyarország és a magyar kulturális élet megismertetéséhez. A kormány meggyőződése, hogy a kulturális fórum tanácskozásai, amelyeken jeles kulturális személyiségek is részt vettek, elősegítették az európai biztonsági és együttműködési folyamat erősödését, az álláspontok jobb megértését, Üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek az államok közötti kulturális kapcsolatok fejlesztését szolgálják. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazása elterjesztésének központi gazdaság- fejlesztési és szervezési programját. Áttekintette a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás fejlesztésére 1980-ban elfogadott program teljesítésének helyzetét, és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a magánlakás-építés helyzetéről. Ügy határozott, hogy az abban foglalt javaslatok épüljenek be a lakásellátás fejlesztésének VII. ötéves tervidőszakra szóló társadalmi-gazdasági programjába, valamint az annak megvalósítását szolgáló intézkedési tervbe. Az Európai Kulturális Fórum Magyar Nemzeti Bizottsága csütörtökön délután a Parlamentben megtartotta utolsó ülését, amelyen részt vettek a nemzetközi konferencián hazánkat képviselő küldöttség tagjai is. A bizottság — Köpeczi Béla művelődési miniszternek, a bizottság elnökének beszámolója alapján — a kulturális fórumot a helsinki folyamat jelentős eseményének, a részt vevő 35 ország kulturális személyiségei egyedülálló találkozójának minősítette és kifejezte reményét, hogy a művészi alkotások, a kulturális értékek terjesztése és a nemzetközi kulturális együttműködés fejlesztését szolgáló javaslatok az országok két- és többoldalú kapcsolataiban megvalósulnak majd. Örömmel nyugtázta, hogy külföldi vendégeink elismeréssel szóltak házigazdái teendőink ellátásáról, a megfelelő feltételek biztosításáról, a színvonalas kísérőprogramokról. A fórum alkalmából rendezett kulturális események jól szolgálták az európai és a magyar kultúra együttes bemutatkozását. A bizottság — befejezve kétéves munkáját — köszönetét fejezte ki a kulturális fórummal kapcsolatos munkálatokban közreműködő valamennyi kulturális személyiségnek, szervnek, intézménynek. Kubai-magyar mezőgazdasági tárgyalások Befejezte kubai tárgyalásait Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Váncsa Jenő Adolfo Diaz Suárez kubai mezőgazdasági miniszterrel és Alejandro Roca Iglesias élelmi- szeripari miniszterrel folytatott megbeszéléseket. A tárgyalások során áttekintették a két ország közötti együttműködés alakulását a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Váncsa Jenő, valamint Adolfo Diaz és Bartolone Yara élelmiszeripari miniszterhelyettes szerdán Havannában aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely megszabja a két ország közötti együttműködés fő irányait az 1986—90-es időszakra. Az okmány magában foglalja a következő két évre szóló műszaki-tudományos együttműködési munkatervet is. Ez előirányozza az együttműködés bővítését egyebek között a vetőmag- és dísznövénytermesztés és -nemesítés, a ■ növényvédelem, a zöldség- és gyümölcs- termesztés, az állattenyésztés és a tartósítóipari ágazatok terén is. Négynapos hivatalos kubai látogatása során Váncsa Jenő felkeresett több mező- gazdasági üzemet, egy állattenyésztési-genetikai központot és egy dohánytermelő vállalatot is. Wojciech Jaruzelski lengyel elnök elutazása előtt az Orly repülőtéren tartott sajtóértekezleten „nagyon pozitívnak” nevezte Mitterrand francia elnökkel folytatott megbeszélését és kifejezte reményét, hogy ő is vendégül láthatja majd vi- szontlátogatáson a francia államfőt. Jaruzelski elmondotta, hogy a megbeszélés után a két fél jobban ismeri egymás álláspontját és szándékait, és „találtunk bizonyos érintkezési pontokat”. A lengyelországi helyzettel kapcsolatban aláhúzta, hogy a kormány véleményétől eltérő felfogást valló emberek szabadon kifejthetik véleményüket, és külföldre utazhatnak, ha úgy kívánják. Végül, utalva a több évszázados lengyel—francia barátságra, kijelentette, hogy a két nép érdekei egy irányba mutatnak, s párizsi látogatása „mindkét ország sikere”.