Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

t. ax Alkotmány « választási törvén» kiegészítéséről szóló törvényjavaslat} |p& a népgazdaság Vll, ötéves tervéről szóló törvényjavas­lat; Í a Magyar Népköztársaság t9SÓ. évi költségvetéséről és' a tanácsait év} középtávé pénzügyi tervéről szolé törvényjavaslat} 4. interpellációk. A képen: A kastély jelkép is, helyreállítása program is. Edelény város lett. A O kitüntető cim híre ki­csit meglepetésként ér­kezett, de !nem érte teljesen váratlanul az edelényieket. Ök már készültek, gyürköztek régen egy emberléptékű, barátságos település kialakí­tásáért. Tervekben, megaján­lásokban nincs hiány. Janu­árban ünnep lesz a Bódva partján. Az itteni ember nem kishitű. Reméli, mert edelé- nyi, hogy város lesz, csak- azértis . .. (Cikkünk a 7. ol­dalon.) Bogácsi gyarapodás Az Országgyűlés téli ülésszakán Napirenden a VII. ötéves terv célkitűzései Az 1985-ös év értékelésére Munkásgyűlés a BVK-ban Az 1985. évi eredmények értékelésére és a jövő fel­adatainak ismertetésére pén­teken munkásgyűlést tartot­tak a Borsodi Vegyi Kombi­nátban. A 6500 dolgozót fog­lalkoztató vegyiüzem karban­tartó üzemcsarnokában mint­egy ezer dolgozó gyűlt össze, hogy meghallgassa Tolnai Lajos vezérigazgató beszá­molóját a VI. ötéves terv utolsó évének eredményeiről és gondjairól. Mint a vezér- igazgató elmondta, az elmúlt időszakban a világgazdasági hatások nem kímélték a ha­zai vegyipart és benne a BVK-t sem. Az ismert ne­hézségek ellenére a gyár az elmúlt években az igen tu­datos termékszerkezet-váltás és a hatékonyabb gazdálko­dás segítségével fokozatosan javított a helyzetén, és az idén várhatóan rekordössze­gű, összesen 1,6 milliárd fo­rint nyereséggel zár majd. E kiemelkedő munka alapján lehetővé vált, hogy az idén körülbelül 10 százalékkal ja­víthatták a dolgozók bérét, és a mostani nyereség alapján a jövő évben mintegy 20 na­pi bérnek megfelelő nyeresé­get fizethetnek majd a dol­gozóknak. (Folytatás a 2. oldalon) — A megoldásra több le­hetőség is kínálkozott. A po­litikai és alkotmányossági szempontokat leginkább ki­elégítő megoldásként a most előterjesztett javaslatot láttuk helyesnek elfogadni. Eszerint az országos válasz­tási listán megválasztott kép­viselő megüresedett helyére az Országgyűlés választ kép­viselőt. a megüresedést kö­vető egy éven belül. A je­lölés joga a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát il­leti meg. 6* év elején kezdtek hoz­zá, s már a választások nap- járt, június 8-án, lel is avat­ták Bogács község áj, felújí­tott, „duplájára nőtt" tanács- házát. Mindez köszönhető volt a megyei tanács támo­gatásán túl a helyi erők ősz* stefogásánok, s az épitkezé­sí munkák já megszervezésé­nek. Fürdőjéről megyénk ha­tárain túl is ismert közsé­günk tokái ez évben is érzé­kelhető módón gazdagították szőkébb pátriájukat, környe­zetüket. Erről szót írásunk a 12. oldalon. Az elmúlt évek gazdasági fejlődésének sajátosságaiból több olyan tanulság adódott a jövőre nézve, amelyet az úi középtávú terv kidolgo­zása során már figyelembe vettünk. Ezek közül kettőt emelek ki. Az egyik tanul­ság: a külföldi hitelek elő­nyeit és későbbi terheit kü­lönösen nagy gonddal kell mérlegelni. Adósságokat csak olyan mértékben sza­bad vállalnunk, hogy azok terhei a föltételek váratlan megromlása esetén se szűkít­sék túlságosan a gazdaság- politika mozgásterét. A másik tanulság: ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, az irányítás és a gazdálkodás könnyebben manőverezhes­sen. sokkal nagyobb készség­gel kell alkalmazkodnunk a világ műszaki és gazdasági fejlődésének irányaihoz, a nemzetközi együttműködés követelményeihez. A mezőgazdasági termékek termelése az előző öt év át­lagához viszonyítva 8—10 százalékkal növekszik. Ezen belül a növénytermesztést érdemes — gazdaságossági megfontolások alapján — gyorsabban növelni, a hús­termelés fejlesztésében pe­dig elsősorban arra kell tö­rekedni. hogy a minőség és a jövedelmezőség javuljon. Továbbra is nélkülözhetet­len a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége, sőt azt tervezzük, hogy ez a te­vékenységük tovább bővül. Az építőipar teljesítménye 12—15 százalékkal növekszik, a nemzeti jövedelemhez va­ló hozzájárulása — az el­múlt időszakbeli csökkenés után — éves átlagban 2,5 százalékkal lesz nagyobb. Ehhez azonban elengedhetet­len. hogy a kivitelező építő­ipar szervezetei sokkal job­ban alkalmazkodjanak a megváltozott szükségletek­hez. jobb minőségű munkát végezzenek, a beruházások és a felújítások jóval rövidebb idő alatt valósuljanak meg s nem utolsósorban: az épí­tési árak és költségek válja­nak valósabbá. E körben a terv elsősorban a távközlés gyors ütemű, fel­újítással egybekötött fejlesz­tését tűzi ki célul. Több fej­lesztési forrással számolha­tunk a közműves vízzel va­ló ellátás kiterjesztéséhez, a (Folytatás a 2. oldalon) — Az Alkotmány ezen új rendelkezésének megfelelő­en szükség van a választási törvény módosítására is az­zal. hogy e törvény már sza­bályozza a megüresedett kép­viselői hely betöltésének ha­táridejét is. Az egyéves ha­táridő lehetővé teszi, hogy kellő előkészítés után e tör­vénynek megfelelően választ­Maróthy László, Losonczi Pál és Lázár György az ülésteremben. A második sorban: Havasi Fe­renc, Óvári Miklós, Gáspár Sándor és Kádár János. Faluvégi Lajos expozéja Pénteken délelőtt 10 óra­kor a Parlamentben meg­kezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésterem­ben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Az Or­szággyűlés elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta el­hunyt képviselőkről: Nánási Lászlóról és Sugár Imréről, valamint Oláh István had­seregtábornok honvédelmi miniszterről. Az elhunyt képviselők em­lékét az Országgyűlés jegy­zőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egy­perces néma felállással rót­ták le kegyeletüket, A Sugár Imre elhalálozása miatt megüresedett képvise­lői helyre az Országgyűlés dr. Borsos Sándor, a Mar­cali Városi Kórház osztály- vezető főorvosa mandátumát igazolta. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától közös átirat érkezett az Országgyű­léshez, amely javasolja, hogy az Országgyűlés Bognár Re­zsőt az Elnöki Tanács tag­jává válassza meg. Az Or­szággyűlés a javaslatot egy­hangúlag elfogadta. A törvényhozó testület, tu­domásul vette a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának az őszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután Sar­lós István bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtot­ta az Alkotmány és a vá­lasztási törvény kiegészítésé­ről szóló, a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló, továb­bá a Magyar Népköztársa­ság 1986. évi költségvetésé­ről és a tanácsok 1986—90. évi középtávú pénzügyi ter­véről szóló törvényjavasla­tot. A képviselők ezután dön­töttek a tanácskozás napi­rendiéről: Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Markója Imre igazságügy­miniszter emelkedett szólás­ra. — Két évvel ezelőtt, 1983 decemberében fogadta el az Országgyűlés az 1983. évi III. törvényt, az országgyű­lési képviselők és a tanács­tagok választásáról. Üj vá­lasztási törvényünk szabá­lyozása tovább bővítette az állampolgári jogokat, javí­totta ezek gyakorlásának feltételeit, határozott intéz­kedésekkel erősítette a nép- képviseleti testületek társa­dalmi-politikai szerepét, s épp a demokratikus elemek gyorsabb kibontakoztatása érdekében ésszerűsítette és egyszerűsítette a választások előkészítését és lebonyolítá­sát. — Ez év júniusában már az új választási törvény alapján zajlottak le a kép­viselői és a tanácstagi vá­lasztások. — Felmerült azonban egy olyan probléma is, amelyről úgy gondoljuk, már most rendezésre érett. Ez pedig az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyének be­töltésére vonatkozó, hiányzó szabályozás pótlása. hasson képviselőt az Or­szággyűlés. — A Minisztertanács meg­bízásából kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beter- iesztett törvényjavaslatot fo­gadja el. és ezzel tegye le­hetővé az országos választási listán megválasztott képvise­lők megüresedett helyeinek betöltését — mondotta Mar­kója Imre. A törvényjavaslathoz hoz­zászólásra senki nem jelent­kezett. Az Országgyűlés az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot egyhangú­lag elfogadta. Ezután megkezdődött, a népgazdaság VII. ötéves ter­véről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tartotta meg expozéját. Elöljáróban hangsúlyozta: a VII. ötéves terv most be­terjesztett törvényjavaslata az MSZMP XIII. kongresz- szusának határozatán és a kormánynak az Országgyű­lés által elfogadott munka­programján alapul. A társa­dalmi előrehaladásnak és a gazdasági fejlődésnek reáTis céljait tűzi ki elénk. — A belföldi felhasználás kényszerű visszafogásában rejlő — az egyensúlyt ja­vító — lehetőségeket az el­múlt években javarészt kiak­náztuk. Ezen az úton már nem járhatunk tovább. Meg kel] kezdenünk a kibontako­zást. Faluvégi Lajos ezután a tervjavaslat néhány különö­sen fontos összefüggését emelte ki, részletezve a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, a gazdaság gondjait. Mint ismeretes, a világban végbement gazdasági és po­litikai események nyomán számunkra is rendkívüli mó­don megnehezültek a hitel­hez jutás föltételei, s jóval nagyobbak lettek a kamatok. Ezért két-három évig ke­mény küzdelmet kellett vív­nunk, hogy fizetőképességün­ket megőrizzük. Ezt olyan módon sikerült elérni, hogy a kivitelt dinamikusan nö­veltük; igaz eközben több területen háttérbe kellett szo­rítanunk a gazdaságosság követelményeit. Ugyanakkor a nemzetközi piacokon ezekben az évek­ben romlottak kivitelünk árai. s értékesítési lehetősé­geinket a tőkés országok el­húzódó dekonjunktúrája szintén összezsugorította. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 299. szám Ara: 2,20 Ft Szombat, 1985. december 21. mmmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents