Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-19 / 297. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. december 19., csütörtök Csatornák és utak (Folytatás az 1. oldalról) Moszkvában megtartott felső szintű gazdasági értekezlete egyik legfontosabb megbízásának — mondotta Nyi- kolaj Rizskov. Az elfogadott program meghatározza a tudomány és a technika fejlődésének legfontosabb irányait országainkban és új lehetőségeket nyit a népgazdaság tudományos-műszaki bázisának átalakítására. Nagy gazdasági és politikai jelentőségük van az ülésszakon elfogadott átfogó, sokoldalú megállapodásoknak. Sokat elárul az a tény, hogy e megállapodások előkészítése egyidejűleg ment végbe a program kialakításával. Arról a közös határozott szándékunkról tanúskodik, hogy minél hamarabb hozzá kívánunk látni a program végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati lépések megvalósításához, konkrét megállapodások és szerződések elfogadása útján — állapította meg a szovjet kormányfő. A továbbiakban elmondta, hogy az ülésszak sikeres munkáját elősegítette az egyetértés és a kölcsönös megértés légköre, a konstruktív megoldások felkutatására irányuló közös szándék. Fontos az is, hogy mindannyian értjük a programban meghatározott feladatok megoldásának halaszthatatlanságát, a hatékony megvalósításuk érdekében teendő erőfeszítések szükségességét, s készek vagyunk hozzájárulni a program végrehajtásának közös ügyéhez. Hatalmas munkát kell elvégezni a tagországokban, a KGST-ben é§ az együttműködés más közös szerveiben. E tekintetben nagy szerep hárul országaink olyan irányító szerveire, mint az állami tervbizottságok és tervhivatalok, a tudományos és műszaki szervek, az ágazati minisztériumok és főhatóságok —* hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov. A szovjet miniszterelnök szólt arról, hogy a programban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében különös figyelmet kell fordítani a közös tudományostermelési egyesülések és vállalatok létrehozására. A tagországok valamennyi küldöttségének meggyőződése az, hogy a legkedvezőbb gazdasági és szervezési feltételeket kell létrehozni annak érdekében, hogy az intézetek, a tudományos-műszaki központok és egyesülések egymással közvetlen kapcsolatban dolgozzanak, gyorsabban és hatékonyabban oldják meg a programból rájuk háruló feladatokat. Minőségileg új színvonalra kell emelni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkáját. Az elfogadott dokumentum, amely jelentősen gazdagítja a tanács munkájának tartalmát, szükségessé teszi a szervezet átalakítását az új követelmények alapján. Jelentős javaslatokat várunk a Végrehajtó Bizottságtól, amelyek a tanács szervezetének és munkastílusának megjavítását szolgálják — mondotta Nyikolaj Rizskov. Mihail Gorbacsovnak, ai SZKP KB főtitkárának találkozója a tagországok küldöttségeinek vezetőivel és a testvérpártok KB-titkáraival, jó impulzust adott a további munkához. Végezetül Nyikolaj Rizskov köszönetét mondott a küldöttségek vezetőinek és tagjainak az aktív munkáért, kifejezte nagyrabecsülését a KGST Titkársága munkatársainak. Moszkvában 1985. december 17—18-án megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 41. (rendkívüli) ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vett a Bolgár Népköztársaság küldöttsége, élén Grisa Filipov miniszter- elnökkel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Lubomír Strougal miniszterelnökkel, a Kubai Köztársaság küldöttsége, élén Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettessel, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége, élén Zbigniew Messner miniszterelnökkel, a Magyar Népköztársaság küldöttsége, élén Lázár György- gyel, a Minisztertanács elnökével, a Mongol Népköztársaság küldöttsége, élén Dumágin Szodnom miniszterelnökkel. az NDK küldöttsége, élén Willi Stoph miniszterelnökkel, a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Constantin Dascalescu miniszterelnökkel, a Szovjetunió küldöttsége, élén Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel, a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén To Huuval, a miniszterelnök első helyettesével, valamint Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára, és a KGST-szervek képviselői. Az ülésszakon Nyikolaj Rizskov elnökölt. Az 1984-ben tartott felső szintű gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően az ülésszak elfogadta a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladása 2000- ig szóló komplex programját. Figyelembe véve, hogy a következő ötéves tervidőszakban a kiemelt irányokban való termelésszakosításba és együttműködésbe — egyebek között a közvetlen kapcsolatok révén megvalósuló kooperációba — sok kutatóintézetet, tudományostermelési egyesülést és ipar- vállalatot fognak bevonni, a KGST-tagországok megállapodtak, hogy minden olyan szükséges intézkedést megtesznek, amely biztosítja a program kellő időben történő teljesítéséhez szükséges szervezeti, jogi, gazdasági s egyéb feltételeket. A program teljesítése elő fogja segíteni a kölcsönös együttműködés fejlesztését, a | termelési kooperációt és szakosítást, a KGST-tagországok | anyagi -műszaki bázisának [ erősítését, a szocializmus tekintélyének és vonzerejének növekedését az egész világon. A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának alapvető rendelkezéseit tartalmazó dokumentumot nyilvánosságra fogják hozni a sajtóban. Az ülésszak során a program teljesítéseként aláírták az automatizált műszaki-tervezési rendszerek létrehozásáról és, meghonosításáról szóló, valamint a fényvezető információ-átviteli eszközök j egységes rendszerének létrehozása, gyártása és üzemeltetése terén való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt, továbbá a robottechnikai eszközök fej- J lesztésével foglalkozó „Inter- robot” nemzetközi tudományos-termelő egyesülés meg- | alapításáról szóló egyezményt. Az ülésszak az egyetértés, a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Szerdán hazaérkezett Moszkvából a Lázár György miniszterelnök vezette magyar küldöttség, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 41. (rendkívüli) ülésszakán vett részt. A magyar delegáció tagja volt Havasi P'erenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár és Szigeti István, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese. (Folytatás az 1. oldalról) hogy ez a munka rendkívül drága és időigényes, mindezek ellenére elkerülhetetlen. A tanácstagok a tegnapi ülés előtt egy érdekes, izgalmas tanulmánytervet kaptak kézhez, melyet a tanács vb építési és vízügyi osztálya készített el számos, illetékes vállalattal, intézménynyel közösen. Hol tartunk ma a környezetvédelmi szempontból elsődleges csatornázással? Megyénkben jelenleg 28 településen 90 ezer lakás van bekapcsolva a csatornázásba. Megyénk lakóinak 33 százaléka. (Az országos átlag: 38 százalék.) A szennyvizeknek mintegy 35 százalékát tisztítják biológiailag, ami igen alacsony szám, magyarázatul talán annyit, hogy a miskolci tisztítótelep — mely már régi időktől épülget — csupán mechanikai fokozattal bír. A távlati elképzelések szerint 1990-re megyénkben mintegy 80 százalékos lesz az ivóvízellátás, az ezredfordulóra pedig 90 százalékos. Ez a 90 százalék egyben a telítettséget is jelenti, mivel az aprófalvakban föltehetően ezután sem épülnek majd vízvezetékek. Ugyanerre az időre a terv szerint mintegy 55 százalékos lesz a csatornázottság. A csatornázással, a tisztítással elsősorban a kiemelt területeket kívánják védeni. A Miskolcot ellátó karsztot, a Hernád kavicsteraszát, a lázbérci tárolót. Tartalékként szerepel, de ugyancsak a védettek között az aggteleki karszt. A tanulmány- terv részletesen taglalja a tennivalókat, az egyes települések fejlesztési terveit. A tervvel kapcsolatosan dicsérő és kritizáló felszólalások is elhangzottak. Szóba került például Dédestapol- csány régi gondja is. A falu közvetlenül a lázbérci víztároló mellett van, de ivóvize, csatornázása nincs. A tanácstag elmondta, hogy mindennek megépítését nem lenne helyes a község lakóira hárítani. A válaszból kitűnt: van rá remény, hogy erre a munkára megfelelő állami támogatást kapnak. (Szükség is lenne rá, hiszen a víztárolót védeni kell a szennyezéstől.) Nem kevésbé izgalmas témaként az ülés második napirendi pontjaként megyénk közúti közlekedéséről tanácskoztak. A felszólalások sokasága jól behatárolható témák köré csoportosult, az alábbiakban ezekből próbálunk kivonatot adni. Miként várható volt, szóba került a Bodrogköz, a Hegyköz közlekedési helyzete. A bodrogközi tanácstag elmondotta, hogy a kisvasút megszüntetése óta rosszabbodásról beszélhetünk. A kisvasút olcsón, és viszonylag pontosan, időben vitte el az utasokat, a busz viszont drága, késik, időnként egy-egy járat kimarad, a zsúfoltság pedig hétvégeken főként szinte elviselhetetlen. A közlekedés drágulása miatt a szén is drágább Cigándon 10 forinttal, Zemplénagárdon, Révleányváron pedig még többel, mint például Patakon. A tanácstag elmondotta azt is, hogy levelet írt a Volán újhelyi kirendeltségének, ahonnan a törvényesen előírt 30 nap után nem kapott választ és ugyanígy nem kapott választ a Volán miskolci központjától sem. (Lapunkban pár napja számoltunk be az újhelyi NEB üléséről is a tájék közlekedéséről, mely ülésen a felszólalók szintén nem tudtak sok jót mondani.) A megyei tanács tegnapi ülésén a Volán igazgatója felszólalásában a tájék jelenlegi közlekedési helyzetét jobbnak tartotta, mint a kisvasút idejében lévőt. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy jóval kevesebb autóbuszt, tehergépkocsit kapnak. mint a korábbi években, így a régieket kénytelenek újítgatni drága pénzért, melyeknek műszaki állapota viszont nyugtalanító. Még erről a témáról: a megyei tanács elnöke összefoglalójában elmondta, hogy a kisvasút megszüntetéséről őszintén be kell ismernünk: hibás lépés volt. Akkor jónak véltük az alacsony olajár miatt, de ma már tudjuk, hogy igenis drágább, és a Bodrogköz, a Hegyköz lakói nem jártak jól a buszokkal. Lehetséges egyébként az is, hogy a Volánnak szemléletben, gondolkodásban is érdemes lenne változtatni. Talán jobb lenne, ha a kistelepülésekre nem nagy autóbuszok, hanem a kisebbek, esetleg a minibuszok járnának be 5-10 emberért. Az Özdra vezető út többször is szóba került. Az ipari koncentrációban naponta 134 (!) busz közlekedik, sokszorosan megnyújtva a Volán által jelzett menetidőt. A menetidő csúszásán nem is lehet csodálkozni, hiszen az erre járók tudják: télen is leginkább lépésben haladhatnak a járművek a hihetetlen nagy forgalom miatt. Rendkívül sok a súlyos baleset is, hiszen sokan próbálnak kiugrani, mégis időben célhoz érni, de ennek gyakorta végzetes a következménye, hiszen a legtöbb ütközés ilyen helyzetben frontális. Jó hír (a Közlekedési Minisztérium képviselője mondta el a tegnapi tanácsülésen): Miskolc és Kazincbarcika között a VII. ötéves tervben megépítik a négyes nyom- sávot. (Bizony, ennek ideje!) A hidakról is sok szó esett. A sajóecsegiről, a Leninvá- ros közelében lévő polgár hídról is. A közlekedés mindkét helyen nehézkes, nem is mindig lehetséges. Ugyancsak a minisztérium képviselőjétől való a hír: a polgári hidat az új (a hetedik) tervidőszakban megfelelővé építik, hogy ne kelljen jelzőlámpás irányítással hol erről, hol arról átengedni a forgalmat. Jobb lett volna ugyan a távlati terveket figyelembe véve építeni más helyen egy másik hidat, de erre nincs meg a 800 millió forint, csupán a jelenlegi megerősítésére. A sajóecsegi hidat ugyancsak rendbe teszik. Egyelőre viszont nem lehet majd rajta terhet szállítani, viszont a buszok — lépésben — utasokkal együtt is átmehetnek rajta. Sok más problémánk, gondunk van nekünk persze mindezeken túl a megye útjain. Szó volt a Leninváros felé vezető, ugyancsak rendkívül zsúfolt útról is. Mindenképpen szükséges lenne legalább Miskolc—Nyéklád- háza között a négy nyomsáv kiépítése. Ezt a minisztérium ugyan nem ígérte meg, de a tanács kéri ennek az igénynek figyelembevételét. Akárcsak a — ki tudja hányadszor, de ezek szerint még mindig nem elégszer említett — mezőkövesdi átvezető szakasznak a megépítését is. Mint ismeretes, ezen a nagy forgalmú, ritka értékekkel bíró városunkon halad át a hárhias, hihetetlen tumultusokat okozva, és sajnálatosan sok balesetet előidézve. A tanács ismételten kéri ennek az igénynek is a a figyelembevételét. Harmadikként pedig a Domaháza és a szomszédos Nógrád (igen, itt Nóg- rád a közvetlen szomszéd) megyei Zobár közötti néhány kilométeres földút tisztes kiépítését. Lapunkban is sok éve szorgalmazzuk már ennek az útnak a megépítését, hiszen erre Özd és Salgótarján között hatásosan lerövidülne a távolság, csökkenne a jelenleg használt utak forgalma. A tanács ezt követően jóváhagyta a megyei NEB jövő évi ellenőrzési tervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Priska Tibor Miskolc és a városkörnyék politikai helyzete Ülést tartott a Miskolc Városi Pártbizottság Tegnap Miskolcon ülést tartott az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága. A testület meghallgatta Dudla Józsefnek, a pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi, december 4-i üléséről. Ezt követően Kovács József, a városi pártbizottság titkára adott tájékoztatót a város és környéke politikai helyzetéről. Kiemelte, hogy ebben az évben a korábbiaknál is több lehetőség adódott a vélemények megismerésére, kicserélésére, így a pártkongresszura való készülődés időszakában, a tanácsi, a népfront-, a szak- szervezeti választások idején, a beszámoló taggyűlések alkalmával. A nyílt és őszinte légkör hozzájárul ahhoz, hogy egyaránt szóljunk arról a cselekvési készségről. ami mögött a párt politikája iránti bizalom érezhető és azokról a gondjainkról is, amelyek jelenlegi gazdasági nehézségeinkhez kapcsolódnak. Ilyen körülmények között erősebben fogalmazódnak meg olyan, a lakosságot érintő kérdések, mint a tüzelőanyag-ellátás körüli gondok stb. A városi pártbizottság titkára elemző részletességgel szólt a város és a városkörnyék politikai helyzetéről; arról, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése belpolitikai életünk egyik fő jellemzőjévé vált, a lakosság érdemben és tartalmasán vett részt a közügyek gyakorlásában. A lakosság érdeklődését a közügyek iránt jól jelzi, hogy nőtt a közérdekű bejelentések száma. Bizonyságot nyert, hogy a népképviseleti szervek tagjainak munkája iránti igény növekedett és az is, hogy az arra való alkalmasság mércéje a helyi érdekek képviseletéhez köthető. A tájékoztatót követő vitában négyen kértek szót. Sóvári Bertalan, az LKM acélmű gyáregységének főművezetője, az alapszervezeti pártvezetőség tagja a pártépítési, munkásőri feladataikról szólt. Káló József rendőr alezredes, a Miskolc Városi Rendőrkapitányság vezetője Miskolc közbiztonsági helyzetének jellemző adatait, a rendőri munka eredményeit tárta a pártbizottság testületé elé. Varga János, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pártbizottságának titkára az alapszervezeti munka fontosságát hangsúlyozta. Kovács László, a Miskolc Városi Tanács elnöke az államigazgatási, tanácsi munka lakossági megítéléséről szólt, arról. hogy a még előforduló bürokratikus jelenségek alapján sokan általánosításokat fogalmaznak a tanácsi munka egészéről. Felszólalásában a városi tanács elnöke azt is elmondta, hogy a településfejlesztési hozzájárulás városi céljai tulajdon- képppen már a holnapi gondjainkon csökkentenépek, kellő előrelátással, a lakosság segítségével. * n I < r a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács? A Borsod Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Elnöksége Túrós András rendőr ezredes, megyei főkapitány, az MKBT elnöke vezetésével tegnap tartotta záróülését, amelyen értékelték a megye 1985. évi közlekedésbiztonsági helyzetét, majd megvitatták és elfogadták az 1986. évre szóló munkaprogramot és költségvetési tervet. Pónus Ferenc rendőr őrnagy, az MKBT titkára tájékoztatójában szólt arról, hogy megyénkben a közlekedésbiztonság területén alapvető változás nem következett be. Annak ellenére, hogy a közúti közlekedési balesetek számszerű alakulása viszonylag kedvező — némi csökkenés következett be —, a közlekedés biztonságát zavaró negatív jelenségek miatt a közlekedési morál nem javult. Továbbra is tapasztalható a közlekedési szabályok szándékos megszegése, a durva, agresz. szív magatartás, a közlekedő partnerek jogainak semmibe vétele. Ezek a magatartás- formák nemegyszer eredményeztek súlyos tragédiákat közútjainkon. Külön gondot jelent az ittas vezetéssel párosuló közúti balesetek számának és arányának növekedése. Elsősorban Szerencsen és Ózdon kirívóan magas az ilyen balesetek aránya. A baleseteknél továbbra is a sebesség, az elsőbbségi jog meg nem adása, valamint a szabálytalan kanyarodás a domináló, mint főbb baleseti ok. Az idén a legtöbb közúti balesetet a személygépkocsi-vezetők okozták, valamelyest mérséklődött a gyalogosok részvétele az okozók között. Az elfogadott 1986. évi munkaprogram fő feladatul a gyalogos és gyermekbalesetek, valamint az ittas vezetés csökkentését határozta meg. Nyereményjegyzék az 1905. december 17-én megtartott decemberi tv-lottó jutalomsorsolásról, melyen a tv-lottó- szelvények és a december havi Fl-szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A 'vásárlási utalvány (2000 Ft) B' személygépkocsira szóló utalvány, 145 190 Ft értékben C szerencseutalvány (30 000 Ft) D vásárlási utalvány (10 000 Ft) 5 717 811 A 75 162 198 I 75 483 390 I 82 107 975 C 5 731 194 C 75 175 581 I 75 496 773 F 82 121 358 1 5 744 577 C 75 229 113 I 75 510 156 G 82 134 741 I 5 757 968 C 75 282 645 H 75 523 539 I 82 161 507 E 5 771 343 H 75 296 028 I 75 536 922 I 82 174 890 F 5 798 109 I 75 309 411 I 75 563 688 G 82 188 273 F 5 838 258 E 75 336 177 I 82 000 911 I 32 201 656 F 5 865 024 E 75 349 560 I 82 014 294 I 32 215 039 H 5 878 407 F 75 362 943 D 82 027 677 G <2 228 422 I 5 891 790 F 75 389 709 D 82 041 060 H 82 241 805 H 5 931 939 I 75 403 092 E 85 054 443 I 32 255 188 I 5 958 705 C 75 443 241 E 82 067 826 32 75 108 666 I 75 470 007 I C 268 571 I 75 148 815 I 75 480 077 I 82 081 209 C 82 281 954 I E vásárlási utalvány (9000 Ft) F vásárlási utalvány (7000 Ft) G vásárlási utalvány (5000 Ft) H vásárlási utalvány (4000 Ft) I vásárlási utalvány (3000 Ft) A nyertes szelvényeket 1986. január 16-ig kell a Totó-Lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címérc (1875. Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 82 295 337 I 82 308 720 I 82 322 103 I 82 335 468 I 82 348 869 H 82 362 252 H 82 375 635 H 82 389 018 I 82 402 401 I 82 415 784 I 82 429 167 I 82 455 933 G
