Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 267. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1985. november 14. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői és a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdések­ről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VII. ötéves nép- gazdasági terv irányelveiről szóló javaslatot; A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkár- helyettesének előterjesztése alapján — a párttagoknak a kong­resszusi előkészületek menetében elmondott észrevételeit, javasla­tait hasznosítva — módosította a tagdíjfizetés rendjét. Határoza­tát a Pártéletben közzéteszi. I A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, a párt- és az állami szervek külpo­litikai tevékenységét. Megál­lapította, hogy továbbra is súlyos veszélyeket rejt ma­gában a szélsőséges imperia­lista körök által szított fegy­verkezési verseny, a világ különböző részein kialakult katonai és politikai feszült­ség. Ugyanakkor a szocialis­ta országok békepolitikája, a néptömegek növekvő béke­akarata, a tőkés országok fe­lelősen gondolkodó politiku­sainak a fellépése, az élén­külő kelet—nyugati párbe­széd hozzájárul a nemzetkö­zi légkör javításához, a fe­szültség enyhítéséhez. 4 4 A Központi Bizottság tájékoztatást hallgatott meg a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek 1985. október 22—23-i szófiai üléséről. Jóváhagyta küldöttségünk tevékenységét, és hangsúlyozta: a Magyar­Népköztársaság a maga ré­széről mindent megtesz an­nak érdekében, hogy az ülé­sen elfogadott nyilatkozat­ban foglaltak megvalósulja­nak. A Központi Bizottság kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak a javaslatai jó alapul szolgál­nak a feszültség csökkenté­séhez, a nemzetközi bizton­ság megszilárdításához; meg­felelő feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfel­sőbb vezetőinek közelgő gen­fi találkozóján a világbéke ügyét szolgáló, érdemi meg­állapodások szülessenek. A Genfben folyamatban levő szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási és leszere­lési tárgyalásoktól a világ népeivel együtt a magyar nép is olyan megállapodást vár, amely elejét veszi a vi­lágűr militarizálásának, le­hetővé teszi a hadászati, va­lamint a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökken­tését, és a fegyverzet alacso­nyabb szintjén szavatolja minden érintett fél bizton­ságát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából hang­súlyozta, hogy az ENSZ és szakosított szervezetei hoz­zájárulnak az egész emberi­séget érintő kérdések meg­oldásához. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének részvétele a jubi­leumi ülésszakon kifejezte, hogy hazánk változatlanul síkraszáll az ENSZ egyete­messége mellett, és fellép a tevékenységét gyengítő, meg­osztó törekvések ellen, s le­hetőségeivel összhangban a jövőben is aktívan részt vál­lal az ENSZ munkájából. A Központi Bizottság kife­jezte azt a reményét, hogy a Budapesten tanácskozó Eu­rópai Ku túrái is Fórum hoz­zájárul a kulturális együtt­működés, a nemzetközi lég­kör javításához, a népek kö­zötti megértés és bizalom erősítéséhez. O Pártunk és kormá- nyunk az elmúlt idi. szakban tovább erősítette az együttműködést a testvéri szocialista országokkal. A magyar—szovjet kapcso­latok fejlesztésének kiemel­kedő eseménye volt Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtárs szeptemberi moszk­vai megbeszélése, amelyen áttekintették az országaink­ban folyó szocialista építés tapasztalatait és a kétoldalú együttműködés kérdéseit. A Központi Bizottság megerő­sítette a Politikai Bizottság­nak a tárgyalásokról hozott állásfoglalását. Hangsúlyozta annak jelen­tőségét, hogy pártjaink azo­nosan ítélik meg a nemzet­közi helyzetet és a kibonta­kozás érdekében szükséges lépéseket. Kifejezte meggyő­ződését, hogy a magyar— szovjet baráti kapcsolatok fejlődése hozzájárul orszá­gaink előrehaladásához, a szocialista közösség egysé­gének erősítéséhez. Kádár János és Gustav Husák elvtárs prágai talál­kozója elősegítette a két szomszédos, baráti szocialis­ta ország együttműködésé­nek fejlesztését. A munka- megbeszélésen kifejezésre ju­tott, hogy az élet minden te­rületére kiterjedő kapcsola­taink erősítése közös törek­vésünk. Hangsúlyozták, hogy népeink baráti szövetségének elmélyítését szolgálja a le­nini nemzetiségi politika kö­vetkezetes megvalósítása. Kádár János és Erich Ho- necker elvtárs budapesti megbeszélésén megelégedés­sel állapították meg. hogy kétoldalú kapcsolataink a barátság és az egység jegyé­ben folyamatosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési program előmoz­dítja a korszerű technoló­giák bevezetésének meggyor­sítását, az ipari kooperáció fejlesztését. o A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ha­zánk a békés egymás mellett élés szellemében változatla­nul érdekelt a más társadal­mi rendszerű országokkal folytatott párbeszédben, a kapcsolatok bővítésében. A kölcsönösen előnyös politi­kai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése az enyhülési folyamatnak szer­ves része, hozzájárul a nem­zetközi légkör javulásához. Kádár János elvtársnak Nagy-Britanniában tett hiva­talos látogatása, megbeszélé­se Margaret Thatcher kor­mányfővel az elmúlt évben megkezdett legfelső szintű magyar—brit párbeszéd foly­tatását jelentette, és kifejez­te a törekvést egy békésebb világ megteremtésére. A tárgyalások megerősí­tették a két félnek a kap­csolatok bővítésére irányuló szándékát, hozzájárultak az ehhez szükséges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Ja­pánban telt látogatása, tár­gyalása Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel alkalmat teremtett országaink helyze­tének, egymás álláspontjá­nak jobb megismerésére, és fontos lépés volt a kétoldalú együttműködés fejlesztésé­ben. A A Központi Bizottság megerősítette pártunk és népür\k szolidaritását az afrikai, ázsiai és latin-ame­rikai országok népeinek a politikai és gazdasági füg­getlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársa­ság elnökével, Jósé Eduárdo dós Santossal, valamint a Zimbabwei Köztársaság ve­zetőivel, Robert Mugabéval és Canaan Sodindo Bananá- val folytatott tárgyalások megerősítették hazánk szoli­daritását a dél-afrikai ag­resszió és megszállás ellen küzdő országokkal és a nem­zeti felszabadító mozgalmak­kal, úgyszintén a korábban kiépített kapcsolatok tovább­fejlesztésének közös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság elnökének ma­gyarországi látogatása állam­közi kapcsolataink fejleszté­sét szolgálta. C A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetre tovább­ra is kedvezőtlenül hat a megoldatlan közel-keleti vál­ság. Az imperialista beavat­kozás aláásta a térség né­peinek biztonságát, és növeli a nemzetközi feszültséget. A Magyar Népköztársaság vál­tozatlanul a közel-keleti vál­ság olyan átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll sík­ra, amely megfelel minden érintett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény aggodalommal figyeli a Dél- afrikai Köztársaságban ki­alakult helyzetet, elítéli a faji megkülönböztetés és el­nyomás rendszerét, a jogai­ért küzdő többség ellen al­kalmazott rendőri terrort. Támogatásáról biztosítja az apartheid teljes felszámolá­sáért küzdő haladó és de­mokratikus erőket. (Folytatás a 2, oldalon) Csomagolás Csomagolni tudni kell! Régi igazság, amit érdemes ma is megfogadni. Mondják is nekünk nap mint nap a külföldi ke­reskedők, amire mi helyeslőén bólintunk - aztán marad min­den a régiben. Nem tudunk csomagolni. Még ahhoz sem értünk, hogy a kiváló minőségű áruinkat jó pénzért adjuk el. Időnként meg jegyzik a határon túli vevők, hogy csupaszon többet kaphat­nánk az egyébként kiváló minőségű cikkekért, mint csomagol­va. Hz pedig szegénységi bizonyítvány, mert a jó kereskedők a megmondhatói, hogyan lehet még a silány bóvlit is csicsás külcsinnel rásózni a vevőre. Ez nekünk nem megy. No, nem azért, mintha egy idejét múlt elvhez ragaszkodnánk, miszerint nem a forma a fontos, hanem a tartalom, hiszen ma már azt is elfogadjuk, hogy nem a ruha teszi az embert. Mégsem megy a dolog. Egye­lőre védekezünk: kevés a pénz, nincs meg a háttér, különö­sebb hagyományokkal sem rendelkezünk, és időnként kibúvó­nak is jó, amikor eredménytelen a munka, vagy nem sikerült egy üzletkötés. Az eddig leírtak egy cukroszacskóról jutottak az eszembe. A nehezen felbontható müanyacj tasak földimogyorós drazsét tartalmazott. Itt is a csomagolással van bajom. Tessék csak figyelni: Az eredeti felirat szerint ára: 10,30 Ft. Ha átfordítom a tasakot a másik oldalára, ahol a fehérje és egyéb tartalom olvasható, akkor a szemem megakad egy lila színű feliraton: ÚJ ARA: 12,80 Ft. Alig értem föl ésszel, hogy ez 2,50 forintos pluszkiadást jelent; amikor lejjebb siklik a szemem és fölfede­zek egy aranybetükkel odanyomtatott szöveget: Fogy. ár: 15 Ft. Nehéz lépést tartani ilyen gyors változásokkal, így vissza­fordítom a zacskót, hogy még egy kicsit gyönyörködhessek a 10,30-ban. Ekkor ér az újabb hideg zuhany. Megpillantok egy tollal odafirkantott számot, ami eddig föl sem tűnt: 16,-. Az „Ft” már el is maradt. Kérem, ha az árut nem is, de legalább az áremelést, akarom mondani, az árrendezést illenék szebben „csomagolni”. (fónagy) Építkezésen Új lakótelep épül Miskolcon, a Szentpéteri kapuban. Még ebben az évben 45 lakást adnak át lendeltetésének az építők. Fojtán László képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents