Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
1985. november 11., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 a lighanem szükségtelen azt bizonygatni, milyen jelentősége van a Magyar Honvédelmi Szövetségnek a fiatalok honvédelemre történő felkészítésében, a ha zafias nevelésben, Természetes, hogy mindez nem történhet a sportban való kellő jártasság nélkül. Elcsépelt szólam, hogy a jól karbantartott, fizikálison megfelelően felkészített szervezet jobban terhelhető. Az MHSZ tevékenységének viszont csak egyik részét teszi ki a sport, noha igen jelentős területként tartják számon a szövetség berkeiben. Összeállításunkkal igyekszünk olvasóinkat bevezetni óz MHSZ-spottok világába. Olyan sportolókat mutatunk be, akik szómos siker részeseiként tették ismertté nevüket. Az érdeklődök megismerkedhetnek egy fiatal rádióamatőrrel, aki 16 éve ellenére már nyolcéves ismeretségre tekinthet vissza; megtudhatják azt, hogyan tesz valakiből ejtőernyős; arra is választ kaphatnak, hány korongot kelt eltalálniuk a skeetlövöknek az első osztályú minősítés megszerzéséhez, Nem állt szándékunkban, de a téma sokrétűsége miatt nem is törekedhettünk teljességre, inkább színeket próbáltunk felvillantani az MHSZ sportéletéből. Hogyan lesz valakiből ejtőernyős? Szorgalmasan dolgoznak Maczkó Éva. — Tízszer kell az úgynevezett bekötött rendszer segítségével kiugrani. Ez azt jelenti, hogy a repülőgépből való kilépéskor egy szerkezet azonnal nyitja az ernyőt, így a sportolónak „csak” szemlélnie kell a dolgokat. Tíz ugrás utón értékelés következik. — Azt talán felesleges hangsúlyozni, hogy a maximális biztonságra törekszünk! — vette át a szól Tóth József, aki edzői funkciót is betölt, s eddig 1300-szor ugrott, — A le- zserség megengedhetetlen, mert az ejtőernyőzés veszélyeket is magában rejt. — Egy rutinos versenyző hány ugrásra képes egy nap alatt? — Ez az állóképességtől is függ. Általában nyolc Az MHSZ a lömeg• sporttal is jelentőségének megfelelően foglalkozik. Nagy gondot fordít a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek utókép- zésére. Szabó Miklós, a DIGÉP L-eg.ysége honvédelmi klubjának tartalékos szakosztályvezetője tevékenységükről így beszélt: — A járőrbajnokságok keretében, az azokat megelőző tájékoztatókon módunk és lehetőségünk kínálkozik arra, hogy felfrissítsük katonai elméleti tudásunkat, számot adjunk gyakorlati felkészültségünkről. E versenyforma megmozgatja a fiatal és az idősebb korosztályt egyaránt. Először csak a klubszintű eseményeken mérjük össze ügyességünket, majd — akárcsak más sportágakban — felmenő rendszerben viaskodunk. A nagyüzemek közötti rendezvényeket a városi, majd a megyei és végül az országos bajnokságok követik. Ahhoz, hogy egy gárda helytálljon, jártasságot kell tanúsítania pisztolylövésből. térképismeretből, tereptanból. felderítésből, vegyvédelemböl, kézigrá- nátdobásból. lel kell kutatnia az ellenséges célpontokat, s mindezt futás közben, minél hamarabb! Négyfős csapatunk igen szép eredményekkel büszkélkedhet. Első helyezési ötször, másodikat hétszer, harmadikat háromszor szereztünk az országos erőfelméréseken ! A jövőben lem akarjuk alább adni, ezért szorgalmasán dolgozunk majd! Árvái Emil a l'elsza• badulás után jegyezte el magát a repülőmodellezéssel. Pillanatnyilag az „Avas” városi klubban tevékenykedik. A foglalkozásokat Vámos József vezeti. A szakosztály életéről, mindennapjairól váltottunk szót Árvái Emillel. — Bevezetőben talán annyit, hogy hajós-, körrepülős- és rádióirányitá- sos modellezést különböztetünk meg — kezdte. — Kluibunk pillanatnyilag hatvan főt számlál. Találkozásaink spontán jellegűek, ugyanis tavasztól őszig versenyekre készülünk és járunk. A felkészülés tavi, illetve repülőtéri elfoglaltságot jelent. — Kik lehetnek a klub tagjai? — A felső tagozatos korú gyerekek alkalmasak arra, hogy a szerkezetekkel megfelelő módon bánjanak. Az elfoglaltság fejleszti a jelentkezők műszaki készségét, esetleg elindíthatja az érdeklődésüket, s a pályaválasztásukat is segítheti. A model— Hova sorolja önmagát a hazai rangsorban? — A legjobb 12 között vagyok a listán. A Tizen- kettek bajnokságán a 3. helyen végeztem, aminek azért örültem, mert 6 futamot kellett teljesíteni, s ezért igencsak kemény próbatételt jelentett valamennyi résztvevő számára. De hogy nem volt véletlen az előkelő helyezés, azt igazolta, hogy utána Szabadkán egy nemzetközi viadalon az 5. helyet szereztem meg. — Egyesek úgy tartják, nem olcsó „mulatság” a repülőmodellezés . . . — Ez kétségkívül igaz. hiszen az irányítóberendezés ára 40—50 ezer forint körül mozog. Beszerzéséhez a lehetőséget országos központunk biztosítja. Azt még búcsúzóul elmondta: civilben az ÉMÁSZ diszpécsereként dolgozik, s kollégáitól, munkatársaitól igen sok segítséget kapott a múltban. Az ő támogatásuk nélkül aligha lenne képes lépést tartani az egyre növekvő követelményekkel. Feszült figyelem, az arcon a koncentrálás, Rácz László éppen korongra vár. Ránézésre aligha 0 mondhatná bárki Rácz Lászlóról, hogy sportlövő. Kisfiús mosoly az arcán, kevéske félszeg- ség, de a kérdésekre határozott válasz érkezik. — Mikor kötött ismeretséget a sportlövészeltel? — 197Í!—79-ben barátkoztam meg, majd a vadász számok közül a skeel-el választottam, s azóta is hű vagyok hozzá. — Nem próbált valami mást előtte? — Dehogynem! Aszlali- teniszezlem, aztán úsztam, de úgy éreztem, hogy ezeket nem nekem találták ki. Szakái Sándor nevelt belőlem első osztályú sportolót, ezért hálával tartozom a szakági mesteremnek. — idestova négy esztendeje foglalkozik skeet- lövészettel. Mire jutott, mi volt az eddigi legjobb eredménye? — Az idén még a juniorok között versenyeztem. Ennek a korosztálynak az jelenti az első osztályú minősítést, ha a 200 korongból 1114-el sikerül eltalálni. Nos, jelenleg 192 körös teljesítménnyel dicsekedhetek, ezt egy fővárosi versenyen értem el. — Hogyan készül a viadalokra? — Hetente két edzésen veszek részt. Mivel most már befejeződött az idény, hamarosan megkezdjük a felkészülést a következő esztendő feladataira. A 21- es Számú Általános Iskola tornatermébe járunk majd, s igyekszünk olyan fizikai erőnlétet tartani, amely elengedhetetlenül szükséges a helytálláshoz. A szabadtéri foglalkozásokon egyébként átlagban száz felett lövök egy-egy alkalommal. Azl is megtudom, hogy •mgdszluában szép sikert ért el, ugyanis első lett az MHSZ országos bajnokságon. — Kik jelentkezhetnek a sportlövők közé? — A jelenleg érvényben levő gyakorlat szerint az általános iskolák felső tagozatosai közül válogatják ki a gyerekeket, akik légpuskával kezdik az ismerkedést. Tizenöt éves koruk után szakosodnak. A skeet- sseknél húszán vagyunk, a szakosztály vezető edzője Bcncze János. Azt is elárulja, hogy van agy fájdalmuk: egyelőre teremben nem űzhető ez a sportág, így ősztől tavaszig jószerével a kondicionális készülődés jellemzi tevékenységüket. Az utolsó előkészületek ... Árvái Emil és modellje. Ég és föld között. . . Bemutatja: Tóth József. Az MHSZ Borsod 0 megyei szervezetének repülő- és ejtőernyős klubjában csaknem százan tevékenykednek. Legfiatalabb sportolójuk 16 esztendős, a legidősebb pedig már lúl van a negyedik ikszén. Hogyan lesz valakiből ejtőernyős ? Maczkó Éva, aki már 2200 ugrást tud maga mögött, és 1979-től tagja a válogatottnak, igv felelt: — A toborzás nem úgy történik, mint mondjuk, a labdarúgás esetében. Az iskolákban plakátokat helyezünk el, aztán ismerőseink körében is beszélünk az ejtőernyőzés szépségéről, romantikájáról. Tizenhat esztendős kortól lehet jelentkezni és nem panaszkodhatunk, mert sok fiatal akad. aki vállalja ezt a nehéz, rátermettséget, bátorságot igénylő „műfajt". A sort az orvosi vizsgálat nyitja, majd a központi táborokban a jelölteknek tökéletesen el kell sajátítaniuk az elméleti anyagot. Aztán az igazi vizsga: a gyakorlati rész következik. — A szoktató repüléskor rögtön kiderül, hogy ki marad meg a „szakma” számára! — folytatta gyakorlattól többet már nem szerencsés végrehajtani. Gondoljon csak bele: ehhez nyolcszor kell felszállni, leereszkedni, ernyőt hajtogatni, a felszerelést ellenőrizni, és még sorolhatnám. — Mikor gyakorolnak? — Természetesen ítéletidőben nem. A klubok táborokat szerveznek. 3—4 napra „megkapják" az AN—2-es gépet és ilyen esetekben nyílik mód és lehetőség tudásunk tökéletesítésére. A földön fizikai edzéseket viszont hetente kétszer, kedden és pénteken végzünk. — Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek? Maczkó Éva: — Az országos bajnokságon stílus és célbaugrásban. valamint összetett egyéniben is a harmadik helyet szereztem meg. Jártam néhányszor külföldön, Grazban, csapat célbaugrásban például a második helyezett együttesünknek tagja voltam. Tóth József: — A különböző bajnokságokon, emlékversenyeken. kupaviadalokon én is összegyűjtöttem néhány dobogós helyezést. — Tudnak még fejlődni, a ranglistákon előrébb rukkolni? — Világbajnokok nem leszünk — felelték. — Ahhoz a meglevőknél lényegesen jobb feltételek között kellene tevékenykednünk. Célunk az, hogy a becsületes munkával kivívott helyünket a honi küzdelmeken megőrizzük. Hívójele: HA 9 HAT többtusát sem, amely hat számból áll (tájfutás, lövészet, kézigránátdobás, rádiós háló, vétel és adás), s rendszerint 2—3 nap alatt bonyolítanak le egy versenyt. A földi számokban átlagban 20—25 versenyen vesz részt egy idényben. A sportág nemzetközi nyelve egyébként az angol. Vas Ági viszont franciául tanul. A rádióamatőrök szókészlete 500—600 körül mozog, ennyi elengedhetetlenül szükséges. Mi az, ami miatt érdemes csinálni? A kérdésre feleljen ö maga: — Az, hogy amikor leadom az éterbe a hívást, száz helyről is érkezik rá válasz. Á jelentősége azonban abban áll, hogy nehéz helyzetekben segítséget lehet nyújtani a rászorulóknak. A mexikói földrengés után például csak rádión keresztül nyílt mód a külvilággal való kapcsolatteremtésre. Egy rövidhullámú berendezés ára nyolcvanezer forint felett van; az utóbbi időben jelentősen megnőtt az ultrarövidhullámú rá- diózók tábora; az amatőrök vizsga után egyéni adóengedélyt kérhetnek, s a tapasztalatok szerint télen jobb rádiózni, mert tisztább a levegő — eny- nyit sikerült megtudnunk a sportágat oly nagy szenvedéllyel művelő fiatal lánytól, aki egyébként 3 éve tagja a válogatottnak is. összeállította: Doros László Kolodzey Tamás lezés ugyanis nem kizárólag abból áll, hogy ' „reptetünk”. Asztalosnak, lakatosnak, műszerésznek kell lennünk, de mód nyílik a rádió- és motortechnika megismerésére is. — ön átlagosan hány versenyen vesz részt egy évben? — Az idén mindössze öt esetben nyílt lehetőségem a versenyzésre, ezek 1. osztályúak voltak. Sajnos, a mi sportágunk azok közé tartozik, amelyek képviselői vonattal nem utazhatnak el a rendezvények színhelyére. Rengeteg olyan eszközt is szükséges szállítanunk, amelyek nagy helyet foglalnak el. Vas Ágnes nyolc éve ismerkedett meg a rádiózás alapjaival Ne titkolózzunk, leb• benlsük fel a fátylat. s áruljuk el, kit is takar ez a hívójel. Nos: Vas Ágnesről van szó, aki a Kilián György Gimnázium 4. osztályos tanulója. Az MHSZ keretében rádióamatőrként tevékenykedik. A laikusok részére annyit nem árt elmondani, hogy megkülönböztetünk rádiós iránymérést (közismertebb nevén a rókavadászat), gyorstávirászatot, rádiós többtusát és az éterbeli rádiózást. Vas Ági valamennyi területen otthonosan mozog. Azt mondja, hogy egyik tulajdonképpen elképzelhetetlen a számára a másik nélkül, így teljes a kép, kerek az egész. Tízéves volt, amikor a 21-es iskolában megkezdte az ismeri kedést az alapokkal. Iránymérőként kezdte, majd megtanulta a morze-ábé- ccl, s nem hagyhatta lei a „Hamarosan kezdődik a felkészülés”
