Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. november 5., kedd Két pénteki bosszantó Folyóirattallózó: Borsodi Szemle A gazdaság a köznapi tudatban Bevallom, igencsak t'elszisszentem a november 1-i Tv- híradó közben, amikor az események végén a másnapi halottak napjára emlékeztetett a láthatatlan kommentátor, miközben a kamera elhunyt irodalmi nagyjaink síremlé­keit pásztázta. Láthattuk Babits Mihály, Ady Endre, Arany János, József Attila, Vörösmarty Mihály, Radnóti Miklós sírjait, illetve síremlékeit, s közben a patetikus hangú kísérőszöveg arról beszélt, hogy „mit számit ma már", ha Babits ötvennyolc évesen gégerákkal küszködve fejezte be életét, ha Ady szörnyű betegen negyvenkét éve­sen, hogy József Attila a vonat kerekei alatt végzett ma­gával, amit alkottak, amit adtak az emberiségnek, az ve­lünk maradt. Szólt Arany Jánosról és szólt Radnóti Miklós­ról is. Ez utóbbiról imigyen: ,,Mit számít ma már, hogy nem tudjuk, miért nem futotta több idő Radnóti Miklós­nak ...” — Nem hiszem, hogy nem tudja, miért fejező­dött be Radnóti élete harmincöt évesen. Ugyanis azért nem futotta több idő Radnótinak arra, hogy még írjon, még több értékkel ajándékozza meg nemzetét, a világot, mert nem engedték neki, mert meggyilkolták. Ezt már az általános iskolások is tudják, de a híradónézőik is, hiszen minden évben beszámolnak a győriek, a Győr megyei fia­talok kegyeletes gyászmenetéről, emlékezéséről, amelynek során felkeresik Abda község határában azt a helyet, ahol Radnótit 1944. november elején — társaival együtt — a gyilkossá aljasított keretlegények, hogy ne kelljen tovább veszkődni vele, egyszerűen meggyilkolták. Ezért nem fu­totta számára több idő. Azért, mert oly korban élt e föl­dön, mikor az ember úgy elaljasult, mint azt éppen az abdai tömegsírban, a ruhájában talált noteszébe halhatat­lan versében feljegyezte. Igen, Radnótinál is megmaradt a rövid élet után is a halhatatlan örökség, amire generációk figyelnek, de talán nem közömbös azt sem tudni és tuda­tosítani, hogy ő nem betegségben halt meg fiatalon, ha­nem a fasiszta őrület áldozataként. Ismétlem: nem hiszem, hogy a kommentátor ezt nem tudta. De ezt elhallgatni — „mit számít ma már?" — halottak napján sem kell. különösen, hogy éppen a gyilkosság évfordulója előtt állunk. Azt hittem, hogy a híradó után jelentkező Telefere majd kicsit felvidít, kizökkent a szerencsétlen fogalmazású kom­mentár szülte rossz hangulatomból. Vitray Tamás műso­rait mindig érdeklődéssel figyelem. Vitathatatlanul egyike a legfelkészültebb, legsokoldalúbb televíziós személyiségek­nek, s noha a Telefere című műsora jóval halványabb né­hány korábbi sorozatánál, különösképpen a közvetlen előd­nek tekinthető Csak ülök és mesélek címűnél, mégis ígér mindig egy-két érdekességet. Nos, az elmúlt pénteken na­gyot kellett csalódnom. Ügy tűnik, ez a műsor egy esztendő alatt kifáradt, s mintha maga Vitray Tamás is kevesebb gonddal kezelné, önmagában is a riporter elé helyezné a showmant. Méltatlan volt ez az összeállítás hozzá. Már rossz hakniműsorok falusi áfész-éttenmekben villogó kon­feransziéi sem használják azt az élcet, hogy az újságot milyen gyorsan lehet átolvasni, mint azt most Vitray tette és már csak ezek a konferansziék használják azt a fogást, amivel a neves tévészemélyiség most zárta a műsorát a Mikroszkóp Színpad nézőterét megtöltő nézők előtt: „Csak akkor tapsoljanak, ha tetszett. Mert most vége...” Hát persze, hogy tapsoltak. Akik otthon nézték, nemcsak azért nem ütötték össze tenyerüket, mert otthon nem szokás. Ami a kettő között volt: aa egyik áruház ajándékainak át­adása a pécsi sziámi ikrek szüleinek, azaz élő riportnak álcázott áruházi hirdetés; kosárlabdázó néger fiúk, a buda­pesti MlAiFC játékosai jópof áskodtak, hogy végül itt is megjelenjék az egyik cipőgyár ajándéka, az 53-as méretű cipő az egyik legénynek. A fekete fiúk jókat röhincséltek, s közben elmesélték, hogy nekivágtak a világnak, azt sem tudták, hol van Magyarország, s mi az, most meg itt van­nak, s nem igaz, hogy bundázott egyikük egy mérkőzésen, csak beszélgetett az ellenfél embereivel. Mindegy, a fiú megkapta a cipőt, a gyár a reklámot. Aztán jött egy rejt­vény és hozzá tucatnyi kereskedelmi vállalat neve, mert­hogy azok adják a nyereményeket. Ezzel a Telefere „hir­detőműsora” véget ért. Volt még egy derűs beszélgetés az üdülőtelket vásárló Anna nénivel, de ő csak puszit kapott Vitraytól, ezt már nem finanszírozta egy cég sem, s végül Vikidál Gyula ült a kamera elé, s bár elénekelte Mefisztó áriáját is, még műsorvezetői csókot sem kapott. — Nem is olyan régen írtam róla, mennyire elönti a Magyar Televí­zió műsorait a bevallott és a bujtatott reklám. Bosszantó dolog ez. Sokszorosan bosszantó, hogy nagyon tehetséges televíziós személyiség — saját kezdeményezésére, vagy a kereskedelmi iroda rábeszélésére, nem tudni, de közömbös is — úgy állítja össze műsorát, riportjait, hogy azok való­jában egy izetlen reklám „felvezetői” legyenek. Méltatlan ez Vitray Tamáshoz. Benedek Miklós Szinte mindennap hallhat­juk, olvashatjuk a gazdasági reform, új gazdasági mecha­nizmus kifejezéseket. Azt gondolhatnánk, hogy jól is ismerjük ezeket a gyakran szereplő fogalmakat. Szükség is lenne rá, hiszen a gazda­sági megújulás egyik eleme, feltétele éppen a még na­gyobb fokú tudatosság. Nem­csak egyszerűen parancsol, utasítást kell(ene) végrehaj­tani, de minden alkotó ener­giát mozgósítani. De hogyan, ha a közvélemény egyrészt tájékozatlan, másrészt erősen megoszlik a vélekedése, íté­lete a gazdaság és a reform kapcsolatáról ? Az egyik szél­sőség egyenesen kárhoztatja, a másik holmi csodaszernek tartja, amely majd kihúzza a gazdaság elakadt szekerét a sárból. Igen tanulságos, hasznos, sőt szükségszerű te­hát, hogy jól ismerjük a köz­véleményt, amelyre — kü­lönben — sokszor hivatko­zunk. Tóth Bál egy felmérés tanulságait elemzi A gazda­ság és reform képe a köz­napi tudatban című tanul­mányában. Igen sajátos, hogy a gazdasági kérdések meg­ítélésében még mindig mi­lyen sok a morális és az ideologikus elem. Helyeseb­ben mondva zsargon és szlo­gen. A szerző csak utal rá, de érdemes lenne külön ta­nulmányban is elemezni, mennyire ludas ebben maga a tömegkommunikáció. Első látásra ugyanis úgy tűnik, hogy ez az ország csupa gaz­dasági szakemberekből áll, akik — mint ahogyan tesszük a futballal, oktatással és mással — „mindent jobban tud” alapon ítélkeznek. Nincs ebben semmi kivetnivaló, hisz a demokrácia (egyik) lényeges tünete a szabad vé­leménynyilvánítás. Csakhogy a tudatba nem véletlenül ke­rülnek ezek a fogalmak. So­káig valóban morális kérdés­ként kezeltük a munkát, a gazdálkodást, a termelést, a pénz ügyeit, a gazdagodást, elébe helyezve a gazdasági törvényszerűségeknek is. Tóth Pál tanulmányából vi­szont azt is megtudjuk, hogy milyen sajátos zűrza­var van a gazdasági reform, s egyáltalán a gazdaság meg­ítélésében. Van, aki eleve elhárítja a felelősséget fel­felé, a vezetőkre hárítva mindent, míg mások úgy vé­lik, hogy ha mindenki dere­kasan teszi a dolgát, nagy baj nem lehet, megoldódnak a gondok. Holott a gazdasá­gi reform lényege nem me­ríthető ki sem a munkamo­rálban, sem a racionálisabb gazdálkodásban. Mint aho­gyan nem elég „csupán” (jól) termelni, tarthatatlan az a szemlélet is, amely mindig „fentről” várja a (jó) utasí­tást. Néhány vélekedésből az derül ki, hogy sokan éppen az észt, a cselekvő jelenlétet „spórolják ki” a termelésből. De az is lehet, hogy ez (még) egyszerűen az érdekeltség hiánya, a „majdcsak leszva- lahogy”, a „nemazéngon- dom”, a „majdmegmondják- mitkellcsinálni” kissé patópá- los szemlélete él tovább. Hat, még a rosszul értelmezett egyenlősdi elve is. Miközben sokan vonakodnak a felelős­ségvállalástól, irigykedve, sőt gyűlölködve emlegetik azo­kat a vállalkozókat, akik va­lamelyest jobban élnek az átlagnál. —■ Magukat a szo­ciális vívmányokat féltik — úgymond — az „újgazdagok­tól”. Ismerjük el, hogy so­káig a tömegkommunikáció is ludas volt ebben, amikor a „kispolgáriságtól”, a „frigi- derszocializmustól” félve mindig a lángossütőn vertük el a port. Valóban vannak aránytalanságok, sőt munka nélkül szerzett jövedelmek is, de ilyenek voltak a gaz­dasági mechanizmus beveze­tése előtt is. összegezve te­hát azt mondhatjuk, hogy ha előbbre akarunk lépni a gaz­dasági reformmal, akkor többet kell „befektetni” ma­gába a tudatba is. Türelmes, okos szóval, mert az erkölcsi dörgedelmek hasznát már is­merjük. (horpácsi) Ma zárják a szovjet film ünnepét A szovjet filmek fesztivál­jának október 8-tól tartó borsodi rendezvénysorozata ma befejeződik. Az ünnepé­lyes zárást Miskolcon a Bé­ke moziban tartják 17 órai kezdettel. A Zrínyi Gimnázi­um tanulóinak ünnepi mű­sora után Kasztner Sándor- né, a Borsod Megyei Mozi- üzemi Vállalat pártszerveze­tének titkára köszönti a kö­zönséget, majd Gápelné Tóth Rózsa, Miskolc Megyei Vá­ros Tanácsának elnökhelyet­tese értékeli a négyhetes so­rozatot. Ezt követően bemu­tatják Elen Klimov Jöjj és lásd! című filmjét, az idei moszkvai filmfesztivál nagy­díjának nyertesét, amely csak a későbbiekben kerül a nagyközönség elé. A záró ünnepségre a budapesti Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza küldötteit is várják. A régi Miskolc Kiss Lajos akvarelljeinek kiállítása Érdekes, megkülönbözte­tett figyelemre érdemes ki­állítás nyílt tegnap délután a miskolci Mini Galériában. Kiss Lajos, egykori mis­kolci festőművész hatvannál több akvarelljét láthatja a tárlatlátogató. E festmények mindegyike — mint arról a kiállítás címe is árulkodik — a régi Miskolcot idézi. Kiss Lajos nevére, mun­kásságára bizonyára igen ke­vesen emlékeznek napjaink­ban Miskolcon. 1864-ben született és 1894-ben kapott rajztanári állást a miskolci református gimnáziumban. Sokirányú művészeti, köz- művelődési munkát végzett, kiállításokat szervezett, mű­emléki felmérésekkel foglal­kozott, országos lapokba ké­szített illusztrációkat, festé­szeti megrendeléseknek tett eleget. Természetesen állan­dóan dolgozott, festett tanári munkája mellett. A kiállítá­son látható kisméretű akva- relljei, amelyeknek többsé­ge a húszas-harmincas évek fordulója körül készült, az akkori Miskolc városképi részleteinek, utcáinak, házai­nak művészi dokumentáció­ja. Jóllehet, Kiss Lajos igen sokat utazott Európa leg­szebb tájain, de mint festő mindig visszatért Miskolc kis utcáihoz, rendezetlen házsoraihoz, meghitt terei­hez, és szinte kizárólagosan ez lett festészetének a té­mája. A mai tárlatlátogató, ha idősebb generációhoz tarto­zik, örömmel fedezheti fel e képeken a már tovatűnt, le­bontott miskolci utcák há­zait, a számára ismerős ké­peket, az avasi pincesorokat, s egyéb miskolci régi motí­vumokat, s alig-alig talál már a képek között olyano­kat, amelyen még ma is fel­lelhető utcák, vagy házak láthatók. Szinte helytörténeti dokumentumok ezek a la­pok, művészi értékeiken fe­lül. Kiss Lajos munkái a Her­man Ottó Múzeum gyűjte­ményéből kerültek most szép, egységes kiállításként a Mini Galéria falaira, hogy emlékeztessenek egy negy­ven évvel ezelőtt elhunyt művész-tanárra, aki példás közéleti emberként, s mű­vészként egyaránt sokat tett Miskolc vizuális kultúrájá­nak emeléséért. A múzeumi anyaghoz Goda Gertrúd mű­vészettörténész-muzeológus írt a tárlat katalógusába méltatást Kiss Lajosról és munkásságáról. A tegnap délután nyílt tárlat november 21-ig tekint­hető meg a Kossuth utca 11. alatt. (hm) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 0.20: Társalgó. — 9.44: Libaluli. Tordon Ákos versei zenével. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Ének tó if­júság. — 10.50: Zenekari muzsi­ka. — 11.39: Ádámcsutka. XX H. rész. — 12.30: Ki nyer ma? —■ 12.49: Zenés beszélgetés Rátonyi Róberttól. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Elő világirodalom: Finnor­szág. — 15.19: Az Állami Nép. Együttes felvételeiből. — Ki.05: Látogatóban. — 17.00: Társada­lom és iskola. — 17.30: Madri­gálok. — 17.45: A Szabó család. — 19.15: Milyenek a nők? — 20.25: Diszkotéka. — 21.25: Tu­dósportré. — 22.20: Tíz perc külpolitika. —* 22.30: Az új ma­gyar zene hónapia a Kád.-' — 23.03: Vízparton. — 23.13: Werther. Operarészletek. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 0.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés d*!e < — 12.10: Táncok fúvósokra. — 12.30: Népi muzsika. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 14.15: Verbunkosok, csárdások. — 14.40: Fiatalok muzsikálnak. — 15.05: Dobsa Sándor táncda­laiból. — 15.20: Könyvről — könyvért. Irodalmi rejtvénymű­sor. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Disputa. — 18.30: Gramo­fonsztárok. — 19.05: Csak fiata­loknak! — 20.00: Nóták. — 20.31: Magyar anekdotakincs. — 21.05: A Rádió Dalszínháza: Pompa­dour. — 22.35; Az élő népdal. — 22.45: Könnyűzene — hang­szerszólók. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Virágénekek. — 0.15: Éjfél után. Zenés mű­sor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Úttörözene- karok országos fesztiválja Zán- kán. — 9.38: Csajkovszkij: Anyegin. Opera. — 12.29: Kama­razene. — 13.05: Világhírlap. — 14.00: A dal ünnepe. — 14.34: A zeneirodalom remekműveiből. — 15.30: Labirintus. — 15.45: Őszi dal. — 16.00: Európai Kulturális Fórum 1985. — 17.00: Iskolará­dió. — 17.30: Az úi magyar ze­ne hónapja a Rádióban. — 18.30; Na maternjem jeziku. Nemzetiségi műsor Pécsről. — 19.05: In der Muttersprache. Nemzetiségi műsor Pécsről. — 19.35: Kapcsoljuk a 6-os stúdi­ót: Hangverseny francia zene­szerzők műveiből. — Kb. 20.35: A Kaláka együttes felvételeiből. — 21.00: Eszmecsere a Corvina Kiadó munkásságáról. — 21.30: Kamarazene. — 22.20: Orgona­hangverseny. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,t, a 72,11, valamint a 72,77 URH- on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Döntött a bí­róság. Dr. Tímár László -*ö- adása. — 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Megyei díszünnepség Hatvan­ban. — A kisvállalatok tevé­kenysége Balassagyarmaton. — ..Kiváló” hasznosanyag-gyűjtő kitüntetések átadása az Észak- magyarországi M'ÉH Vállalatnál.) — 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévélorna. — 9.00: Iskolatévé. — 9.25: Fizika. — 9.55: Harmadik határ. 1. rész. — 10.50: Képújság. — 15.10: Iskolatévé. — 15.25: Orosz nyelv kicsiknek 6. rész. — 15.35; Élő múzeum. — 15.55: Csali mese. — 16.10: Hírek. — 16.15; Tévé­egyetem. Az ókori Hellász. — 17.20: Nem hadijelentés. — 17.50: Képújság. — 17.55: Reklám. — 18.05: Sakk-matt. — 18.25: Há­rom nap tévéműsora. — 18.30: Diagnózis. — 18.50: Reklám. — 19.05; Mini-Stúdió ’85. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A messziről érkezett ember. 1. rész. — 20.55: Stúdió '85. — 21.55: Felkínálom. — 22.35: Tv-híradó 3. — 22.45: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.35: Képújság. — 17.40: Kuckó. — 18.10; Aprók tán­ca. — 18.30; Körzeti adások. — 19.05: Haydn: C-dúr szimfónia. — 19.30: Mozart: g-moll vonós- ötös. — 20.00: Shock, ami sok. 4. rész. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Hét hídon kell átmen­ned. — 22.40: Képújság. mozi BÉKE: Titokban Hongkong­ban, mb. színes francia bohó­zat, II. helyár! Kezdés: Í12 és 3 órakor. Jöjj és lásd! Szovjet film, kezdés: 5 órakor. Az. el­veszett frigyláda fosztogatói, szí­nes amerikai kalandfilm, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ki­emelt III. helyár! Kezdés: 8 órakor. — KOSSUTH: Ivanhoe, mb. színes szovjet ifjúsági ka­landfilm, kezdés: f3 órakor. Át­verés, mb. színes amerikai film, 18 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 7 órakor. Az elveszett frigyláda fosztogatói, színes ame­rikai kalandfilm, 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! Kiemelt, III. helyár! Kezdés: hn5 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: Csillaghullás, színes szovjet film, kezdés: 15 órakor. Szelíd moto­rosok, színes amerikai film, 16 éven felülieknek! Kezdés: Í7 órakor. — TÁNCSICS: Az el­veszett frigyláda fosztogatói, színes amerikai kalandfilm, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt III. helyár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — TÁNCSICS KA­MARA: Üzenet az űrből. Színes japán tudományos-fantasztikus film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 0 órakor. — SZIKRA: Fantom az éjszakában, mb. színes amerikai krimi, 16 éven felülieknek! Ki­emelt III. helyár! Kezdés: f5 és Í7 órakor. — FÁKLYA: Fekete- szakáll szelleme, mb. színes amerikai—angol vígjáték, III. helyár! Kezdés: 17 órakor. Egy asszony, négy férfi, színes szov­jet film. kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Karate len­gyel módra, mb. lengyel film, 16 éven felülieknek! Kezdés: f5 órakor. — TOKAJ DISCOMOZI; A Kobra napja. Mb. színes olasz krimi, 16 éven felülieknek! Kez­dés: f8 órakor. — PETŐFI: Óvakodj a törpétől, mb. színes amerikai krimi, 16 éven felüli­eknek. II. helyár! Kezdés: f7 órakor. Kék hegyek, mb. színes szovjet film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5 óra­kor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Csak egy mozi, szí­nes magyar film, 14 éven aluli­aknak nem ajánlott! Kezdés: 5 órakor. — MISKOLC-SZIRMA: Szerelem pasztellben, mb. színes csehszlovák film, kezdés: f6 órakor. — KAZINCBARCIKA BÉKE: Tudom, hogy tudod, hogy tudom . . ., mb. színes olasz vígjáték, II. helyár! Kez­dés : 6 órakor. — MEZŐKÖ­VESD, PETŐFI: Az ember, aki lezárta a várost, mb. színes szovjet film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 óra­kor. Végre vasárnap, mb. színes francia bűnügyi film. 14 éven aluliaknak nem ^ajánlott! II. helyár! Kezdés: ff órakor. — SÁROSPATAK RÁKÓCZI; Süsü, a sárkány, színes magyar báb­film, kezdés: hn4 órakor. A go­nosz lady, mb. színes angol ka­landfilm. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 6 órakor és n!) órakor. — SÄTORALJAÜ.T- HELY BEKE: Szamurájok és banditák I—II. színes japán ka­landfilm. 16 éven felülieknek! Dupla III. helyár! Kezdés: 5 órakor. — ÓZD. KOSSUTH: Kesztyűbe dudálni, mb. színes szovjet gyermekfilm. kezdés: f4 órakor. — ÖZD KORTÄRS FILM­KLUB; Kunyhó a nádasban, színes bolgár film, 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: f6 órakor. — SZERENCS RÁ­KÓCZI: Sophie választása I—TI. színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. színház 5, kedd Kcgyenc Kezdés este 7 órakor Egressy ifjúsági bérlet játékszín 5, kedd Ének Phaedráért Kezdés este 7 órakor VENDÉGJÁTÉK: 5. kedd Nebáncsvirág Sárospatak Kezdés este 7 órakor Dolgozókat alkalmaznak A Miskolci Építőipari vállalat azonnal felvesz: kőműves és ács szakmunkásokat, segédmun­kásokat, valamint 500 kg-os fel­vonóra felvonókezelőket. (Építő­ipari könnyűgépkezelő jogosít­vánnyal.) Jelentkezés: Miskolci Építőipari Vállalat, munkaügyi osztály, Miskolc, József Attila u. 40. Miskolci székhelyű építőanyag- ipari nagyvállalat pályázatot hirdet pénzügyi osztályvezetői munkakör betöltésére. A pályá­zat feltételei: közgazdaság-tu­dományi egyetemi oklevél, vagy pénzügyi számviteli főiskolai végzettség, továbbá iparvállalat­nál szerzett 5 éves szakmai, il­letve vezetői gyakorlat. A pá­lyázathoz mellékelni kell: részle­tes önéletrajzot és a végzettséget igazoló okmány másolatát, a pályázatokat a hirdetés megjele­nését követő két héten belül „Iparvállalat** jeligére az Észak- Magyarország Kiadóba kérjük leadni. A jászszentandrási Haladás Me­zőgazdasági Termelőszövetkezei pályázatot hirdet szántóföldi nö­vénytermesztői ágazatvezetői, foállattenyésztöi, főkönyvelő-he­lyettesi és húsüzemi gyártásve­zetői munkakörre. Pályázati fel­tételek, szakirányú egyetemi és főiskolai végzettség, 5 éves szak­mai gyakorlat. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a ter­melőszövetkezet elnökénél. Cím: Haladás Mgtsz, 5136 Jászszent- andrns, Rákóczi u. 7. sz. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents