Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-04 / 259. szám
1985. november 4., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Pciprikapirosan üvöltözött a jól megtermett férfi. Még előzőleg - kissé távolabbról - felfigyeltem rá, pontosabban nem is őrá, hanem a két drapp köpenyes eladóra, akik közül az egyik futásnak eredve közelítette meg hátulról a minden sietség nélkül ballagó férfit. Egy mozdulat oldalra, s kiderült az idősebb eladónő sietésének oka; a férfi már az utcán tolta maga előtt - jól megrakottan - a bolti kiskocsit, amit ugye tilos kivinni az üzletből. Nem részletezem szó szerint a történteket, amit kivettem az eladónö csendes, de határozott, s a férfi egyre erőteljesebb hangerejü párbeszédéből. Az utóbbi nem lopni akarta a kocsit, a felesége ott is maradt a pénztár mellett „zálogul", de mert nem volt náluk szatyor, a parkírozóban álló személygépkocsijukhoz igy akarták odavinni a bevásárolta- kat. Volt abban cukor is, kenyér is, és sörös- és colás- üveg is jócskán, ami mellékes lenne tulajdonképpen, ha a történetben nem játszanának félig-föszerepet. Azért csak félig-et, mert a főszerepet valami más töltötte be, de erről később. A férfi a parkírozót, a pár lépés távolságot emlegette, az eladónö meg azt, hogy nem lehet, hiába maradt ott a felesége. Már-már hajlamos voltam a férfiú pártjára állni, ámbár tudom, hogy a Skálában is külön szolgáltatásként hirdetik, hogy a bolti bevásárló alkalmatosAz NDK gabona termő területén a hozamok évről évre folyamatosan növekednek; hiszen nemcsak a legkorszerűbb tudományos eredményeket használják fel a magasabb terméshozamok elérése érdekében, hanem velük együtt alkalmazzák az évszázados tapasztalatokat felhalmozó paraszti gyakorlatot is. A mezőgazdasági dolgozók a jövő sikereit elsősorban a talajjavítási munkálatokiban látják. S ez nem véletlen, hiszen az NiDK, — Sok más magasan fejlett ipari országhoz hasonlóan — kevés mezőgazdaságilag hasznosítható területtel rendelkezik. Sőt, a művelésibe vont földek nagysága időről időre csökken a nagyarányú építkezések és a külszíni fejtések miatt. Az ország időjárási viszonyai sem túl kedvezőek a mező- gazdaság szempontjából. A levegő átlagos hőmérséklete alacsony, és a csapadék mennyisége is meglehetősen alattá marad a nyugat-európai átlagnak. Ilyen körülmények között valóban a talajjavítás ígérkezik a legjobb útnak a növénytermesztés — a takarmánytermelés —, s így közvetett módon az állattenyésztés eredményeinek növelésében. A talajjavításban főszerepet szánnak a megfelelő vízháztartás kialakításának. Jelenleg a mezőgazdasági terület 17 százalékán, összesen ságból egyenesen a kocsi csomagtartójába lehet átpakolni. S bár nékem nincs kocsim (úgyhogy érdektelen vagyok), szántam a kínos helyzetbe került vevőt, miközben egyetértettem az eladóval, ha egyiknek megengedik, a másiknak sem tilthatják meg, s tapasztalásból tudom, néha úgy vadászunk a boltban kocsira, kosárra ... Szóval némi részvéttel hallgattam a purparlét, de elhangzott valami... Akkor már paprikapirosan kiabált a férfi, meglehetősen durván. „Mennyit akar? Ezret? Akkor vihetem?!" És nyúlt a tárcája után. „A kocsit” - az eladónő még mindig nem emelte fel a hangját. „A kocsit, uram!" Drukkoltam neki, hogy ne veszítse el a türelmét. Hogy ne emelje fel a hangját a sértésre. Ne higgye ez az ember, hogy minden megvásárolható, csak az összeget kell jó magasra emelni ... Már a hátam mögött voltak, amikor valami durranás- félét hallottam. Hátrapillantottam, a férfi akkor már a második üveget tette erőteljesen a betonra . .. Ha ezerért nem volt kocsi, mit számit egy üveg borsodi ... Örültem is, hogy nem volt túl sok szem- és fültanúja a jelenetnek. Meg sajnáltam is. És azóta sem hagy nyugodni, hogy legalább igy megkérdezzem, nem azt, hogy honnan az az ezer, amit ily könnyen dobál, hanem a bátorság, hogy igy „dobja"? egymillió hektáron öntözik a földeket rendszeresen. Az öntözött földek hozama átlagosan 25 százalékkal gyarapodott. Emellett humusszal gazdagítják a talajt, ezzel is fokozva termőerejét. A többi között nitrogént megkötő pillangós takarmánynövényeket — lucernát, lóherét — vetnek, s a talajjavítást tőzeg, iszap és falhulladék beforgatásával is növelik. Bár a mezőgazdasági munkák magasan gépesítettek, a szakemberek gondot fordítanak rá, hogy a gépek — például a talaj túlzott össze- tömörítésének elkerülése érdekében — a lehető legkevésbé terheljék a talajt. Ezért növelik a gépek munkaszélességét, egyes gépeken nagyobb kerékméretet alkalmaznak. A szél és a víz pusztító hatása ellen védősávok, fák, bokrok telepítésével védekeznek. Ez 10—'20 százalékos termésnövekedést eredményez. A jobb termésátlagok és a talaj termőképességének további növelését szolgálják az újonnan nemesített növényfajták is. Egyediül tavaly 37 új, a betegségeknek szívósan ellenálló, nagyobb hozamokat ígérő fajtát bocsátottak a kutatók a gazdálkodók rendelkezésére. Elektronikai versenyfutás A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják: szoros összefüggés van az elektronika felhasználása és egy ország nemzeti jövedelemtermelő képessége között. Azon gazdaságokban, ahol az elektronizálás a társadalom apró pórusaiba is beivódott, ahol a mindennapi élet jellemzője az automatizálás, ott a nemzeti jövedelem is dinamikusabban emelkedik. Tanulmányok sora figyelmeztet, hogy aki az elektronikai verseny- futásban lemarad, az szép lassan visszakerül a fejlődök táborába. Magyarországon nem túl rózsás a helyzet. Az elektronika hasznosításában a világátlag körül, illetve valamivel alatta vagyunk. Ám ha az élmezőnyhöz viszonyítunk, tetemes a .lemaradás. S ha a nemzetközi elektronizálási versenyfutásban már le is maradtunk, ez nem jelenti azt, hogy feladhatjuk a versenyt. Á hátrány részben még ledolgozható — s ez a magyar gazdaságnak létkérdése. Mindezek tudatában döntött a kormány az elektroni- záció átfogó programjának kidolgozása mellett, amely egységes keretbe foglalja a szükséges társadalmi-gazda- sági-tudományos cselekvési elképzeléseket, az állami szervezőmunka teendőit. A szakemberek jól tudják, hogy nem elég csupán a gyártásra helyezni a hangsúlyt. Már csak azért sem, mert itt előbbre tartunk, mint a~f elhasználásban. Az oktatásügynek világszerte feltett szándéka, hogy már általános iskolásként minden gyermeket megismertessen valamiilyen formában a számítógéppel és a számítástechnika alapelemeivel. A nálunk tehetősebb országokban már ott is van valamennyi iskolában valamilyen számítógép. De azért mi sem szégyenkezhetünk: már mintegy ezer hazai iskola kapott számítógépet, s használja is azt. Az Avas Bútorgyár nem tartozik az ország nagy bútorkészítő vállalatai közé, és talán éppen ezért a termék- szerkezetén könnyebben változtatva, ma is versenyképes, pedig a bútoripart sem kerülte el a recesszió. A miskolci üzem tehát eddig szerencsére nem nagyon érzékelte a kereslet csökkenését, sőt úgy tűnik, mintha szélesedne a piaca és növekedne a gyár termékei iránti kereslet. Valóban így van-e ez, és ha így van, van-e valami titka ennek a sikernek? — A gyárban több éve következetesen változtatjuk a termékszerkezetünket — mondja Deák István igazgató —, de azt hiszem, ebben nincs semmi titok, hiszen más bútorgyárak is rendszeresen piacra dobnak újabb termékeket. Nem beszélnék semmiféle titokról, inkább következetes, szívós munka van amögött, hogy mi is évente több új termékkel jelentkezünk a piacon. Néhány éve kezdtük meg elsősorban a kisbútorok kategóriájában az exportszállításokat, és ebben az évben is három új bútorfajtával jelentkeztünk a piacon. Ez és az igények nöA sátoraljaújihelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezetben a szakmunkás-utánpótlást tervszerű szakmunkásképzéssel biztosítjuk. Minden tanéviben átlag 45—50 tanuló végez sikeresen a szakmunkásképző intézet nőiruha-készítő szakmunkásvizsgáin, s a végzettek 75—80 százaléka nálunk áll munkába, míg a többiek más üzemben helyezkednek el, és jutnak szakmai, vagy nem szakmájuknak megfelelő munkakörbe. Az idén és az elmúlt évben végzetteket — saját kérésükre — egy-egy termelési szalagban foglalkoztatjuk. Ennek előnye az, hogy a már tanulóidőben kialakult baráti—munkatársi kapcsolatokat a termelés folyamatában is érvényesíteni tudják, ezért a nagyüzemi munkakörülményeket is köny- nyebtoen ismerik meg. E kapcsolatok sikeres fel- használását számszerű eredmények is mutatják, például a múlt éviben végzettek vekedése megváltoztatta a korábbi elképzelésünket, az igénynövekedés miatt ebben az évben is növelni kellett a termelést. — Tehát nincsenek eladási gondjaik? — Sem itthon, sem külföldön nincsenek eladási gondjaink, és ezt jó kimondani. Azt jelenti, hogy nemcsak az ez évi termelésünket. hanem a jövő évit is lekötöttük. Az exportunk a jövőben könnyebb lesz, hiszen két új NSZK-beli céggel kötöttünk szerződést kisbútorok, közte cipőszekrények és zeneszekrények szállítására. Ez az üzletkötés mennyiségileg is növekvő szállítást jelent. A nyugati export mellett, államközi szerződés keretében szocialista országokba is szállítunk. elsősorban Lengyelországba. Ez változatlan meny- nyiséget jelent, két szekrénysor-típusban. E két típusnak ott is nagy sikere van, és ehhez ragaszkodnak a vevők. Az említett két szekrénysor a Borsod-ex és a Hernád-ex, a vállalat mai vezértermékei. — Tehát, amint említettem. nincsenek eladási gondjaink és lényegében ma sem egy lőre jutó havi átlagkeresete: 3441 forintról 1985- ben 3932 forintra emelkedett. A még csak alig egy negyedéve dolgozó, ez évben végzett és munkába állt fiatalok havi átlagkeresete 3242 forint, ez azonban a teljesítményük növekedésével egyenes arányban növekedni fog. Szövetkezetünkhöz való ragaszkodásukat az fejezi ki leginkább, hogy például az idén munkába lépett 35 fiatal közül senki sem hagyott el bennünket. Fiataljaink továbbfejlődését elsősorban a ruhaipari szakközépiskola levelező tagozatán való tanulással igyekszünk biztosítani. Ebben és más középiskolában általában 15—20 százalékuk kezdi meg tanulmányait a munkábalépés első évében. Anyagi gondjaikon segítünk azzal is, hogy az albérletben lakóknak egyénenként havi 500 forint albérleti hozzájárulást biztosítunk. tudunk annyit szállítani a megrendelőinknek, hogy minden igényt kielégíthessünk. így elsősorban Észak- Magyarországra szállítunk. A vásárlások megkönnyítése érdekében, itt a gyár mellett nyitottunk egy boltot, ahol a saját termékeink mellett a Bútoripari Egyesülés termékeit is árusítjuk. Nem törekszünk arra, hogy a bútoriparban mi legyünk a legnagyobbak. Ezzel az üzlettel is az a célunk, hogy kis szériákat értékesítsünk, tehát nem a konkurencia megteremtése miatt csináljuk. Nem akarunk más gyárakkal, az ország más területén konkurálni, de az nekünk is célunk, hogy itt, Észak-Ma- gyarországon jelen legyünk termékeinkkel a piacon. Egyes helyeken, például Edelényben, vagy Ernődön kifejezetten sokan keresik a termékeinket. A vásárlások megkönnyítése érdekében, november 1-től Edelényben egy raktárboltot nyitunk. Ha az igények megmaradnak, ezt a raktárárusítást később bolttá szervezzük. Ugyancsak hagyomány már, hogy évente egy-egy alkalommal kéthetes árusítást rendezünk Ernőd nagyközségben. A szakmunkásképzés másik módja a felnőtt szakmunkásképzés, ezzel részben a központi, részben a vidéki szakemberszükségletet biztosítjuk. A szükséges munkaerőt azonban már így sem tudjuk biztosítani, ezért szükség van külföldi vendég- munkások foglalkoztatására is, 1985. október elsejétől 3 szakmunkás és 25 betanított munkás jár dolgozni Csehszlovákiából szövetkezetünkbe. Munkaerő-vándorlás a szakképzett állományból csak elvétve, családi okok miatt fordul elő, mivel a gyesen lévő kismamákat külön szalagban, nekik megfelelő időbeosztásban foglalkoztatjuk. Az időnként szükséges határidős szállításokat nem túlóráztatással, hanem a szövetkezetben működő szakcsoport foglalkoztatásával tudjuk biztosítani. — Az Auas Bútorgyár közismerten kisebb sorozatokat gyárt, mint az ismert nagy bútorkészítok. A kisebb sorozatok mellett az is ismert, hogy ezek a bútorok épp olyan szépek és tetszető- sek, mint a másutt készült termékek, és ráadásul olcsóbbak is. Hogyan tudja ezt az olcsóbb árat elérni a gyár? — Valóban igaz, hogy mi kis sorozatokat gyártunk, arra viszont büszkék vagyunk, hogy a nálunk készült szekrénysorok, vagy a másféle gyártmányaink funkciójukban és megjelenésükben is felveszik a versenyt a konkurenciával. Az árképzés viszont belső okokra vezethető vissza, és nem biztos, hogy ez nekünk egyértelműen jó. Nálunk ugyanis hiányoznak a korszerű gépek és ezeket élőmunkával tudjuk csak pótolni. A bérszínvonalunk pedig nem túlságosan magas. Ez a legfőbb ok, ami miatt olcsóbbak a mi termékeink. — Készül már a jövő évi tervünk, és mint említettem, megvannak az üzletkötéseink, így a jövő évre is több a megrendelésünk. mint amennyit meg tudunk csinálni. Ám nem tudjuk jelentősen bővíteni a termelést, mert sajnos nincs a fejlesztésre pénzünk. így csak kisebb módosításokra és újabb változtatásokra, illetve a jövő évben egy új szekrénysor gyártásának megkezdésére lesz lehetőségünk. Hajdú Gábor Csutorái Annamária Talajjavítás és öntözés A Hegyalja Ruházati Szövetkezet nevében: Dr. Bartha István Folyamatos termékszerkezet-módosítás Lasszóval munkahelyet? (Hozzászólás cikkünkhöz) Munkaerőhiány — vagy -felesleg? A tsz libafarmja Szomolyán Fotó: Nogy Miklós
