Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! a szakszemiek Ma, a reggeli órákban a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban megkezdi munká­ját a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete. Kiemelkedő­en fontos állomás ez megyénk szakszervezeti mozgalmának; annak a pezsgő, konstruktív vitákban gazdag eseményso­rozatnak, amely az elmúlt idő­szakban a bizalmiak, bizalmi testületek megválasztását jel­lemezte, majd az alapszer­vezetek, a középszervek, a vezető testületek fórumai­val folytatódott a ma sorra kerülő megyei küldöttértekez­letig, amelynek résztvevői több mint 300 ezer szervezett dol­gozó nevében és megbízásá­ból mérlegelik az elmúlt öt év­ben végzett munkát, és megje­lölik az elkövetkező évek ten­nivalóit. Számvetés és előrete­kintés ... — ez a szándék ve­zérli a tanácskozást, amelyen a legutóbbi küldöttértekezlet óta végzett munka számbevé­tele, értékelése mellett a fi­gyelem a holnapra, irányúi, arra a nem kevés teendőre, ami megyénk szakszervezeti mozgalmára az előttünk álló esztendőkben vár. Közhellyé vált — de sajnos valóság —, hogy ezekben az években több feszültség, gond árnyékolja be életünket. Kö­vetkeznek ezek a nemzetközi élet fejleményeiből is, de nem kevésbé összefüggésben van­nak anyagi és szociális körül­ményeink alakulásával. A ne­hezebb helyzetben törvénysze­rű, hogy az emberek többet várnak a szakszervezetektől is. Az embertpráfeáló időknek a gondok sokasodásával kétség­telenül együttjárója a nagyobb teljesítmény, a — divatos szó­val élve - talponmaradás ki­kényszerítése. Nos, ilyen gon­dolatmenetbe is belehelyezhe­tő a szakszervezeti munka fris­sülésének, megújulásának kí­vánatos folyamata. Szerencsére azonban többről van szó, mint a nehézségek kényszeréből fa­kadó lépésváltásról. A tovább­fejlesztés, a változtatás társa­dalmi szükségszerűségének fel­ismerését tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 1983-as állásfoglalása a szakszerveze­ti munka továbbfejlesztéséről. E pártdokumentum egybevágó­an a XIII. kongresszus és más, a társadalom, a gazdaság mozgásának lehetséges gyor­sítását célzó határozatokkal éreztette hatását a testületi tanácskozások légkörén is. Tet­ten érhető e határozatok szem­lélete a gondok, a nehézségek kendőzetlen megfogalmazásá­ban éppen úgy, mint a meg­oldások konstruktív keresésé­ben, a tehetetlenkedés olykor bizony meglehetősen dühös el­ítélésében. A szakszervezeti fó­rumok újfent bebizonyították, hogy hazánkban, így . megyénk­ben is magas szintű a tettre- készség: a becsületes emberek szívesen felsorakoznak az ér­telmes célok, a bizalomra ér­demes vezetők mögött. Ma sokszínű, sokrétű munkát minősít a szakszervezetek me­gyei fóruma: eredményeket, gondokat, hiányosságokat egyaránt. Például az alapvető érdekvédelmi tevékenységük, a termelési, gazdálkodási felada­tok megoldásának segítésével összefüggésben joggal állapít­ják meg, hogy megyénk ter­melő, gazdálkodó egységeinek, a dolgozók munkájának is ré­sze van a népgazdasági egyensúly lassú javulásában. Az elmúlt öt év elemzése azt mutatja, hogy a külső hatá­sokat, a vállalati adottságo­kat, lehetőségeket, erőforráso­kat következetesebben szem előtt tartó döntések, a fegyel­mezettebb munka, az anyagi érdekeltség biztosításának ha­tásai kezdenek megmutatkozni. A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a megyé­ben sak gondot okoz a szén­bányászat termelésében mutat­kozó lemaradás. Ennek okai ma már közismertek: az el­avult termelőberendezések, az ezek pótlását szolgáló fejlesz­tési alap hiánya és a terme­lői létszámhiány. Ellentmondá­sosan alakult az elmúlt öt év­ben a kohászati üzemek hely­zete, gondjaink vannak a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek egy részénél is. A szakszervezeti aktivisták, vezetők mai küldöttértekezle­tükön beszámolnak azokról az eredményekről is, amelyeket a szocialista munkaverseny meg­újítása érdekében tettek és tesznek. Jóleső érzéssel olvas­hatjuk a küldötteknek előre rendelkezésükre bocsátott írá­sos beszámolóban, hogy a VI. ötéves terv időszakában több mint két és fél milliárd forint értéket hoztak létre a megye dolgozói önzetlen társadalmi munka révén. A szakszervezeti mozgalom az elmúlt öt évben a korábbiaknál eredményeseb­ben hallatta szavát a terület- politika, az érdekvédelem, az érdekképviselet terén is. össz­hangban azzal a törekvéssel, hogy jobban számoljanak az egyes társadalmi rétegek adott­ságaival, sajátos gondjaikkal, több ügyeimet fordítottak a nyugdíjasokra - számuk a já­radékosokkal együtt a megyé­ben 149 ezer -, valamint az ifjúságra. Az elmúlt öt évben az élet­színvonal-politika az elért ered­mények megőrzését vállalhat­ta. Ennek megfelelően az át­lagbérek a megyében évi 6—7 százalékkal emelkedtek. A ke­resetek növekedése jelentős differenciálódással valósult meg. A növekedési ütem az egyes vállalatoknál elérte a 10—15 százalékot, míg a ked­vezőtlen helyzetben levőknél mindössze 2-4 százalékot tett ki. Erre az időszakra esett a 3 és több műszakban dolgo­zók, valamint a melegüzemiek pótlékának emelése. Ez a me­gyében 51 ezer embert érin­tett. Ugyancsak ebben az idő­szakban került sor központi béremelésre az élelmiszer-ke­reskedelmi dolgozók, a peda­gógusok, szerényebb mérték­ben az egészségügyiek és a ruhaipari dolgozók tekinteté­ben.' Napjainkban a több gond­dal birkózó ember természe­tes igénye, hogy több megér­téssel, az igazságosság minél teljesebb érvényesülésével ta­lálkozzon munkahelyén. E té­ren sok feladata van a mun­kahelyi vezetőknek, és minden lehetőséget meg kell ragad­niuk a szakszervezeteknek, a tisztségviselőknek. Ha e téren is megtettünk mindent, joggal várható az igényesebb, maga­sabb minőséget, értéket jelen­tő munka. Az életszínvonal to­vábbi emelésének — márpedig ez a célunk a VII. ötéves terv­ben — a jobb munka az arany- fedezete. Ma még ezt olvas­hatjuk a szakszervezeti beszá­molóban: „az egy főre jutó alapbér emelkedése meghalad­ja az egy főre jutó termelés növekedését". Ezen változtatni mindenkinek érdeke. Az idei szakszervezeti vá­lasztások új elemekkel bővül­tek. Tömören így fogalmazha­tunk: demokratikusabbá vált a választás. Ezt segítette a ket­tős jelölés lehetősége, a két­szakaszos választás, a titkos szavazás, a nagyobb helyi ön­állóság. Az elmúlt hónapok­ban, hetekben több mint 30 ezer tisztségviselőt, bizalmit, főbizalmit, helyettest választot­tak meg. Már maguk a szá­mok is mutatják: milyen erőt jelent a szakszervezeti mozga­lom, bár jól tudjuk, hogy az erőt nemcsak a számok adják. Biztosak vagyunk benne, hogy a szakszervezetek mai megyei küldöttértekezlete is hozzájá­rul ahhoz, hogy fokozódjon e nagy jelentőségű, a dolgozó közösségekre nagy hatást gya­korló munka eredményessége. Ehhez kívánunk eredményes tanácskozást, köszöntve annak minden résztvevőjét! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 275. szám Ára: 2,20 Ft Szombat, 1985. november 23. Nyilatkozatok, lapvélemények H genfi csúcstalálkozó visszhangja Csaknem egész terjedel­müket a Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó híreinek, a ve­le kapcsolatos eseményeknek szánták pénteken a szov­jet lapok. A szovjet televí­zió csütörtökön háromszor is eltért eredeti programjá­tól, hogy egyenes közvetítés­ben számoljon be előbb a ta­lálkozót lezáró hivatalos zá­róünnepségről, élőben közve­títve Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan olt elmon­dott beszédét. Egyenes adás­ban láthatták a szovjet té­vénézők Mihail Gorbacsov sajtóértekezletét is. amelyet aztán az esti híradó megis­mételt. Az Izvesztyija pénteki szá­ma megállapítja, a találko­zó csupán azoknak okozha­tott csalódást, akik csodá­ra számítoltak, ami egysze­rűen lehetetlen nyugtalan, veszélyekkel terhes vilá­gunkban. Kiábrándulást kelt­hetett azokban is, akik ti­tokban vagy akár nyíltan abban bíztak, hogy teljesen megszűnik a két nukleáris nagyhatalom közötti párbe­széd. Igazuk volt azonban a politikai realistáknak, akik arra számítottak, hogy szov­jet és amerikai részről nyíl­tan megerősítik az olyan párbeszéd szükségességét, amely tükrözi a vitás kérdé­sek megoldására irányuló kö­zös szándékot. Bátorítónak és pozitívnak nevezte a genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozó ered­ményeit Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak pénteki ülésén. Beszédében Honecker rá­mutatott, hogy Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan a számos kérdésben továbbra is fennálló véleménykülönb­ség ellenére egy sor kérdés­ben egyetértésre jutott. Azt senki sem várhatta, hogy az első találkozón rögtön vala­mennyi problémát megold­ják. Azt azonban kétségkí­vül megállapíthatjuk, hogy az alapvető kérdés — a fegy­verkezési hajsza megállítá­sa, s a világűrre történő ki- terjesztésének megakadályo­zása — megoldásának fel­tételei kedvezőbbé váltak, hangsúlyozta az NSZEP KB főtitkára. A Rudé Právo genfi kü- löntudósítójának kommen­tárja elsőrendű ! fontosságú világpolitikai eseményként méltatta a genfi tárgyaláso­kat. Mint megállapította, a csúcstalálkozó hozzájárul a párbeszéd felújításához, már­pedig ez javítja a béke esé­lyeit. A genfi közös nyilat­kozat a világpolitika és a szovjet—amerikai kapcsola­tok szempontjából is jelentős okmány, amely lehetőséget kínál arra, hogy az első po­zitív lépést továbbiak kö­vessék. A Trybuna Ludunak, a LEMP lapjának kiküldött tudósítója kommentárjában megállapítja, hogy Géniben igazi párbeszéd volt, amely­re a szocialista országokkal együtt régóta törekedett a Szovjetunió — egyoldalú ka­tonai lépésekkel és fontos leszerelési javaslatokkal. A világ megkönnyebbülten lélegzik föl, megtört a jég, megnyílt az út a két nagy­hatalom közötti állandó pár­beszéd előtt. Ez a párbeszéd a jövőben elvezethet az igazi enyhüléshez a Kelet és a Nyugat kapcsolataiban. A világon ugyanannyi raké­ta és más fegyver van most is, mint a csúcstalálkozó előtt volt, a világ mégis na­gyobb biztonságban érezheti magát. Genf eredménye po­litikai jellegű, mert új po­litika távlatait nyitotta meg. A történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani — állapította meg a Narodna Armija, a bolgár hadsereg napilapja pénteken Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozóját elemző kommentárjában. Az elem­zésben hangot adtak annak a reménynek, hogy az év eseményét jelentő genfi ta­lálkozó után konkrét teltek következnek, és nemcsak a Szovjetunió részéről. Mint kiemelték, a Szovjetunió minden lehetőt megtesz a nemzetközi helyzet gyökeres megjavításáért, a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, a világűr militarizálásának a megakadályozásáért. „Nem sok és nem kevés” című első oldalas genfi tudó­sításában a Borba pénteki számában megállapította, hogy Gorbacsov és Reagan találkozója lényegében a vá­rakozásnak megfelelő ered­ményeket hozta. „Kezdetnek elegendő” című beszámolójá­ban a Politika úgy véli, hogy a legmagasabb szintű szov­jet—amerikai párbeszéd fel­újítása már egymagában is biztató. Genf megteremtette a további tárgyalások alapjait. A szovjet—amerikai csúcs azt hozta, amit a jelenlegi helyzetben várni lehetett. Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök csütörtök éj­szakai sajtóértekezletén üd­vözölte a genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozó ered­ményeit Szorgalmazta, hogy a két nagyhatalom vezetője mihamarabb tettekkel tá­massza alá a genfi ígérete­ket. Hangoztatta, hogy a szi­getország hozzá kíván já­rulni a béke megszilárdí­tását és a leszerelés megva­lósítását célzó szovjet—ame­rikai erőfeszítésekhez. A kubai rádió és televízió csütörtöki híradásai részlete­sen beszámoltak a genfi szovjet—amerikai nyilatkozat­ról és Mihail Gorbacsov saj­tóértekezletének latin-ameri­kai problémákkal foglalkozó megállapításairól. Ugyancsak idézték az SZKP vezetőjé­nek azt a kijelentését, amely- lyel elutasította, hogy a vi­lág különböző feszültséggó­cai a kelet—nyugati konf­liktus következményei lenné­nek. A kínai hírügynökség pén­teken arra hívta fel a figyel­met, hogy Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov a két­napos genfi csúcstalálkozón nem ért el lényegi megálla­podást fegyverzetkorlátozási, illetve regionális kérdések­ben. Ám a felek egyetértet­tek abban, hogy kapcsolataik és az egész nemzetközi hely­zet megjavítására van szük­ség. Közelebb a lakossághoz... Kereskedelmi szakoktatási konferencia a MAB-székházban A Csepel Müvek Szerszám- gépgyára legkorszerűbb ter­mékei közé tartoznak a nagy pontossággal dolgozó, szá­mítógéppel vezérelt megmun­kálóközpontok. Kifejlesztettek egy úgynevezett törpe meg- munkáloközpontot is. Ebből az idén már 20 darabot gyár­tanak. A gépek háromne­gyed részét exportálják a KGST-országokba, valamint az NSZK-ba, Franciaország­ba, Ausztriába, Indiába és Kínába. Természetesen a ha­zai ipari vállalatok is meg­ismerkedtek az új CNC-gép- pel. Közülük többen rendel­tek is belőle, s ennek rövi­desen eleget tesz a gyártó cég. Csinos, matrózblúzos kis­lányok fogadták tegnap a vendégeket a MAB székhá­zában. s ők töltötték meg a dísztermet. Rendhagyó és ünnepi volt ez az alkalom: itt emlékezett meg a mis­kolci Berzeviczy Gérgély Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola fenn­állásának századik évfordu­lójáról. Az iskola pedagógu­sai mellett vendégként jelen voltak a társintézmények képviselői is. Reggel Borsos Árpád, a B.-A.-Z. Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának ve­zetője köszöntötte a konfe­rencia résztvevőit. Nyoma­tékkai emelte ki az oktatás fontosságát. „Dicséret illeti az intézményt, mert nem látványos, talmi külsőségek­kel, hanem tartalmas, a mindennapi pedagógiai mun­kát segítő eseményekkel te­szi emlékezetessé az évfor­dulót. Azt hiszem, e körben nem kell különösebben bi­zonygatnom : korunk jelen­tős társadalmi, társadalom- politikai kérdései közül az egyik központi helyet a köz­oktatás ügye foglalja el. Nem kívánom bizonygatni, hogy a társadalom megúju­lási képessége; a kor fejlett­ségi színvonalának megfelel­ni tudó termelés, a tovább­fejlődéshez szükséges anyagi alapok megteremtése; az ál­lampolgárok közötti min­dennapi emberi viszonyok, magatartásformák: a kultú­ra, a valós értékek közvetí­tésének,' hatóerejének szem­pontjából milyen' szerepe van a nevelésben. Az azonban tény, ha az e területen ta­pasztalható gondjaink, fel­adataink egymagában csak az oktatási-nevelési rendszer hatásával nem is oldhatók meg, de nélküle sem. E kér­déskörön belül nem véletle­nül sorolható a fajsúlyosak közé a szakoktatás kérdése, mely mai szervezettségében, s az abból fakadó diszfunk- cionális érdekeltségi ténye­zők miatt néha joggal, de többször méltatlanul kap kritikát a társadalmi, gaz­dasági környezettől, mely a maga ellentmondásaiból fa­kadóan tette olyanná az is­kolarendszert, mint. amilyen ma. Persze maga az iskola sem menthető fel maradék­talanul, mert a végzett munka minősége mögött szubjektív tényezők is fel­sorakozhatnak és fel is so­rakoznak.” Ezt követően dr. Gábor Miklós, a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Fő­iskola tanszékvezető docen­se és dr. Bikics István, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanszék- vezető docense tartott szak­mai jellegű előadást. A szünet után dr. Bakos Istvánná, a Művelődési Mi­nisztérium Szakoktatási Fő­osztályának vezetője A ke­reskedelmi szakközépiskola időszerű feladatai és tovább­fejlesztésének szempontjai címmel tartott előadást. Vá­zolta a középiskolák, s ezen (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents