Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6

1985. november 16., szombat

Hej, pecúrok, mendúrokL.

Miről vallanak Sárospatak földrajzi nevei?

Messze vagyunk a tanév elejétől, így bizonyára feloldódtak már a középiskolánk elsős diákjainak, vagy ahogyan Sárospatakon ma is hívják — a pecúroknak a kezdeti szorongásai. Ami az első napokban, hetekben talán érthető, hiszen a legtöbbjük kis falusi iskolából került városi gimnáziumba, szakközépiskolába, diákotthonba, szokatlan új környezetbe. Azóta egész biztos barátokra találtak már a nagyobb diákok, elsősorban a másodikosok — a mendúrok között.

Mert amikor hajdanában, az 1920-as években mi voltunk kisdiákok Patakon, az elsős gimnazistának pecúr, a másodikosnak mendúr volt a neve. A torkomban dobogott a szívem, ahogy azon a szeptember eleji napon tízévesen beléptem a kollégium legrégibb épületébe, a ma iskolamúzeumnak berendezett egykori „küldöttségi szálláson” levő kis diákkamrába. A szobafőnököm, egy felsős gimnazista alaposan kikérdezett: hová való vagyok, hogyan kerültem Patakra, mi szeretnék lenni. Aztán tudtomra adta, hogy két fontos tennivalója van itt, a szobában egy pecúr- nak: szorgalmasan tanulni és rendet tartani. Ami azt jelentette, hogy mindennap ki kellett takarítani a szobát. friss ivóvizet, hozni a kancsóba és mosakodásra a vödörbe az udvari kútról.

Ezenkívül más kötelességek is vártak á pecúrokra, mégpedig a konviktusban, vagy ahogy magyarul nevezték — a „tápintézetben”. Itt történt ugyanis, a diákok étkeztetése. Étkezéskor először a pecúrok mehettek be a konviktusba. Ez a görög oszlopos előcsarnokkal emelt épület ma is megvan, s napjainkban is ebben étkeznek

A magyar irodalom első nagy píágiumügye iliászi porként került be a köztudatba. A port kiváltó esemény Vályi Nagy Ferenc sárospataki tanár, költő, műfordító posztumusz kiadású Iliász-fordítása volt, amely tulajdonképpen a görög eposz első magyar átültetésének számított. Vályi Nagy fordítását halála után egy évvel. 1821-ben Kazinczy Ferenc adatta ki. E mű olvastán Kölcsey Ferenc megdöbbenve tapasztalta, hogy az első három ének több helyen az ő szó szerinti, kéziratban levő fordítását tartalmazza, mégpedig az átvétel tényének megemlítése nélkül.

Hogyan került Kölcsey kézirata Vályi Nagyhoz? Kölcsey az Iliászból lefordított részleteinek kéziratát Kazinczynak küldte el, aki viszont felhasználásra odaadta azt barátjának, az ugyancsak Homérosz eposzának átültetésével foglalkozó Vályi Nagy Ferencnek.

A magát meglopva érző Kölcsey ezek után levélben Szemere Pálhoz fordult (róla korábbi irodalmi barangolásunkban már irtunk), s kérte barátját, a nyilvánosság előtt szolgáltasson neki igazságot. Szemere az Élet és Literatúra című folyóiratban közzétette levélváltásukat, s a két szöveg részletes összehasonlításával mutatta ki a Kölcseyn esett sérelmét, Kazinczy bár elismerte a plágiumot, védelmébe vette a pataki tanárt, az írói követés. kölcsönzés és átvétel jogát hangoztatva.

„Vályi Nagy annyira érzé a Kölcsey dolgozása érdea diákok. A kollégium egyik múlt századi hálás diákjának, Mudrány Andrásnak az adományából építették.

Reggelit, ebédet, vacsorát kaptunk a konviktusban. A leveses- és főzelékestálat a pecúroknak kellett a konyhából kihordani és az asztalukra tenni. Ha a leves az asztalon párolgott, a szenior, vagyis az ifjúság vezetője valamelyik pecúrt kiküldte csengetni. A timpanonos homlokzatú bejárat ajtaja mellett ugyanis kis harang függött — ki tudja, melyik századból maradt meg —, nyelvén lánccal. A pecúr „kitüntetésnek” vette, hogy ő szólaltathatja meg a kon- viktusi csengőt, amelynek a hangja az egész várost betöltötte. Szavára minden irányból megindultak a diákok: a teológusok, jogászok, gimnazisták éhes hada özönlött a konviktus felé.

Tízen ültünk egy asztalnál. A főhelyen az asztalfőnök, vele szemben, az asztal másik végén a pecúr. A leves elfogyasztása után a szenior kis kézi csengőjén rázott egyet, mire a pecúrok felugrottak, és rohantak a konyhába a második fogásért. A konyha ajtaja előtt színpad állt. Ezt sohasem bontották le, mert nemcsak a diákműsorokat, színielőadásokat, bálokat, hanem a városi ünnepségeket, hangLettországi kutatók megfejtették a titkot, mitől olyan kristálytiszta a Rau- nasz tó vize. Kimutatták, hogy a víz tisztaságát erős

inét. hogy a maga fordítását a Kölcseyének feláldozta, s készebb volt nem a magáét adni. csakhogy Hornért jobban adhassa."

Kölcsey és barátai a szerző tulajdonjogát és az írói eredetiség elvét védelmezték Kazinczyval szemben. E vita az egykori mester és tanítványa ellentétét tovább mélyítette, bár az is igaz hogy a polémiát befejező cikkében Kölcsey a széphalmi mester' érdemeit méltatva békejobbot nyújtott Kazinczynak.

De lássuk, ki is volt Vályi Nagy Ferenc, e pör valódi kirobbantója? Felsővályon született. Gömör megyében 1765. szeptember :iü-án. Tizenkét éves koráig anyja, nemes Nagy Borbála nevelte, ekkor a sárospataki kollégiumba került. Másfél évi pataki tanulás után Miskolcon folytatta tanulmányait. Itt hosszabb ideig tartózkodott. 1783r-ban már a grammatikai osztály tanítását bízták rá. majd két évvel később ugyancsak Miskolcon a subrectori címet megkapva a syntaxis osztályt vezette E hivatalát 1793-ig töltötte be. ekkor búcsút vett; a miskolci iskolától, s külföldre ment a zürichi egyetemre. (Kéziratban maradt meg: Beszéd a tanítói hivatal nehéz volta felől című műve. melyet Miskolcon, búcsút véve subrectori hivatalától. 1793-ban tartott.)

Zürichben két évig tanult Vályi Nagy. elsősorban teológiát, bölcseletet, természet- tant, görög és latin irodalmat. A humanista Hottinger kedvenc tanítványa volt. a mester gyakorta meghívta házába is.

ban tartották. A színpad miatt olykor „karambol” történt, mert bizony az éhség okozta sietségünkben nemegyszer eltévesztettük az irányt és összeütköztünk, s a forró levessél leöntöttük egymást.

Még egy „hivatalos” teendője volt a hajdani pataki pecúrnak. Legációban, tehát a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepek alkalmával, amikor a legátus: a teológus, jogász, felsős gimnazista, tanítóképzős diák a templomi szolgálatot végezte. az alsós gimnazista pedig házról házra járva mint mendikás ünnepi verssel köszöntötte a kálvinista híveket, és ezért tőlük pénzt kapott ruhára, cipőre, tandíjra, könyvekre, hogy folytathassa a gimnáziumban tanulmányait, tehát a legációban az volt a pecúr dolga, hogy ő vitte a „legátus úr” csomagját.

Nos, kedves mai elsősök, pecúrok. a mi hajdanvolt pecúrkodásunkat megismerve, cseppet se keseredjetek el, ha idősebb diáktársaitok csipkelődve pecúroknak neveznek benneteket. Gondoljatok arra, hogy egy év múlva már ti is — mendúrok lesztek.

Aztán melegítsen át mindnyájatokat az a tudat, hogy a pecúr végtére is olyan senki, akiből — minden lehet .. . Hegyi József

moszatok

donságokkal rendelkező két tucatnyi moszatíajta garantálja.

Az országban több mint 180 olyan növényt találtak, amelyek védik a folyók és tavak életét.

Hazatérése után előbb Me- zőcsáton segédlelkész, majd Tiszadorogmán volt rendes prédikátor. E két helyen ösz- szesen négy évet töltött el. 1798-ban a sárospataki kollégiumba hívták meg tanárnak. Elsősorban görög nyelvet és magyar irodalmat tanított. Régi források megemlítik. midőn a költészetet tanította, tanítványait arra biztatta, hogy rím nélküli verseket is írjanak. Sárospatakon ez akkor még majdhogynem eretnek cselekedetnek számított, sokan nem nézték ezt jó szemmel. Ennek ellenére harminc évig viselt tanári hivatalt. egészen 1820. január 15-én. Sárospatakon bekövetkezett haláláig.

Irodalmi munkásságának első művei — Hunyadi László történetei, A pártos Jérusálem — a nyelv és stílus tekintetében Gyöngyösi Istvánt követő verses elbeszélések. Később, amikor kapcsolatba került Kazinczyval. a klasszicizmus híve lett. Verseit nagyobbrészt antik metrumokban írta. Ilyen jelentősebb műve Údák Horátz mértékein címet viseli. Verseinek gyűjteményét a Polyhymnia címen Kazinczy adatta ki.

Vályi Nagy Ferenc neve mégsem e művek révén, hanem elsősorban a már említett iliászi pör kapcsán él irodalomtörténetünkben. Ám úgy gondoljuk — ha tehetné —. erről a dicsőségről szívesen lemondana irodalmunknak c: máskülönben szerény mesterembere.

Hajdú Imre

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolc után Sárospatak dicsekedhet a legnagyobb határral: területe

csaknem 14 ezer hektár. Kiterjedése folytán 16 településsel határos. A város földje: földrajzi helyeinek ösz- szessége.

A természetes vagy mesterséges földrajzi helyek megjelölésére kisebb-nagyobb közösségek a földrajzi nevet használják. A külterület nagysága folytán Sárospatakon ezernél több földrajzi nevet ismerünk.

A földrajzi nevek a történelem, a gazdálkodás, a művelődés, a néprajz és a nyelvtudomány beszédes tanúi lehetnek, ha vallatjuk őket a település múltjáról, termeléséről, a határ növény- és állatvilágáról, a föld egykori birtokosairól,'a birtoklás rendjéről. A földrajzi viszonyokról tanúskodnak a hegyek, dombok, völgyek, vizek nevei. A hajdan létezett, de már elpusztult falvakról is árulkodnak a helynevek, de képet kaphatunk a régi lakosság nemzetiségéről, társadalmi viszonyairól is. Minden földrajzi névnek van a hely megjelölésén túlmutató jelentése.

A földrajzi név úgy keletkezett, hogy a még névtelen, csupán patak, domb, völgy stb. néven emlegetett földrajzi helyet valaki elkeresztelte. Gyakran többen is adtak nevet, de az maradt meg, amelyet a közösség a legtalálóbbnak ítélt.

Sárospataknak és környékének a honfoglalás kori időből jelentős szláv névanyaga van. Ez erősíti azt a történelmi felfogást, hogy a bolgár fejedelemség bolgár—török népének, valamint az avar szórványoknak elszlávosodása a 9. század végére már igen előrehaladt. A Patakot alapító magyarok a velük együtt élő szláv nyelvű lakosoktól vették ál pl. a Darnó (a szláv nép gyep, gyepes jelentésű), Kolló (kerék, kör), Long (erdő, rét, berek), Vertin (Kap- táros királyi szolgáló népekről nyerhette nevét. A méh szerette az ezervirágú lápot). Szláv eredetű településnevek a környéken: Riese (olyan hely, ahol árok van), Polány (mező), Radvány (a Radovan, Radoslav személynév becézője) stb. Ezek a település- és helynevek arról tanúskodnak, hogy őseink az itt talált népességet nem űzték el, hanem együtt éltek vele.

Az Árpád-korból Sárospatak helynevei gazdag emlékanyagot őriznek. A honfoglalók nem szállták meg az új haza területét mindenütt a Kárpátokig, és a határon erődítésekkel védekeztek: a' lakatlan zóna, a gyepűelve is hozzátartozott a védelmi rendszerhez. Ezen átjáróul a szék szolgált. Telkibányán a Gyepű-hegy élő földrajzi név. Patakon a következő helynevek valószínűsítik a Géza fejedelem előtti gyepű- plve közelségét: Fejedelem kútja, Hadavár, Megyer, Gát, Székfű, Strázsadomb.

Az utóbbi években a föld- mágnességgel, az ionoszférá- val és a rádióhullámok terjedésével foglalkozó irkutsz- ki szibériai intézet koordinálja a Szovjetunióban és a szocialista országokban a naptevékenységgel kapcsolatos kutatásokat. Ezek eredményeit az intézetben ez év júniusában megtartott nemzetközi munkaértekezlet ösz- szegezte.

Patak városának alapját a 11. században a Bodrog fontos átkelőhelyét biztosító erődítés, majd a várispán- sághoz tartozó udvarház, palota, a körtemplom és a szolgáló települések vetették meg. Utóbbiak helynevei fennmaradtak: Ardó (itt az erdőóvók laktak). Halászszeg, Kovács-patak, Bodnárvölgy, Esztergáig (gomb- és tálkészítők lakhelye), Kutyahegy (a pecérek táborhelye), Kengyel, Vertin, Szőlős.

Történelmünk későbbi szakaszának ítélkezéseiről vall az Akasztó-domb, Akasztóhegy és az Akasztófa alatt helynév.

Földközösségre és nyilas földosztásra utalnak: Faluhomok, Falu rétje, Kopárnyilas, Nagy-nyilas, Nyilas.

Az ellenreformációra emlékeztet Páter-homok-puszta. A korábban az elpusztult Aba falu emlékét őrző 900 holdas Abaj-homokot Báthory Zsófia a jezsuitáknak adományozta. A feudalizmus pataki jellegzetességét őrzik — többek között — a Herceg-erdő, Herceg-kert, Vár- liomok helynevek. Végardón ma is hirdeti Windisch- graelz rangját a Herceg utca.

Földrajzi helyeinket gyakran birtokosáról nevezték el, példák erre a pataki határban : Ács Fűlep rétje, Ba- logh-homok, Benkö-kút, Hav- ril-pallag, Pongrácz gerind- je, Szabad Balázs laposa. Ezek Patak régi királyi városi státuszára, részben az 1835-ös örökváltságra, végül a tagosítás utáni birtokrendezésre utalnak.

Számos földrajzi név a hely alakjáról kapta nevét. Ilyenek pl. Darnó-fark, Görbe-ér, Hosszú-hágó, Kerektó, Nagy-Kácsád (jelentésátvitellel a szőlőhegy görbe- ségét jelző kacs a szőlő kapaszkodója. A -d kicsinyítő képző.)

Az állatokról elnevezett helynevek házi- vagy vadállatok jelenlétére, madarakra stb. utalnak: Bika-tó, Tehén-legelő, Borjús-gaz, Farkas-völgy, Kis-Rókás, Kis- Sirály, Rákoska stb.

Névadók között legnagyobb számban növények szerepelnek: fák, szántóföldi, kerti és vízi növények, virágok, bokrok. Példák: Füzes, Gyümölcsös, Hárs- elő, Körtefás-gerindje, Mandulás, Nyárfás-zúg, Tölgyes- gerind; Borsó-homok, Diny- nyés-erge, Eperjes, Kukorica-rét; Nád-homok, Gyékényes, Kákás; Rózsás, Virágföld; Bodzás, Felső-cserje.

Ritka az a település, amelynek földrajzi nevei közül hiányoznék a népi humor megnyilvánulása. Sárospatakon van Bornemiszákul, Csík-ország, Gatyaszár (kétfelé ágazó alakjáról), Hálisten-csatorna (aki az út- talan kapaszkodón idáig ért, hálálkodhatott, mert innen már könnyen szekerezhetett tovább), Haszontalan-ér, Kutyakaparó (aki itt az országúira ért, megküszködött, míg az agyagos sarat lekaparta a kerekekről.) Lúdhallgató-homok (vadlúdak

A szibériai tudósokat izgató problémák szorosan ösz- szefüggnek a Földön végbemenő folyamatokkal. Közéjük tartozik a naptevékenység hatása bolygónk légkörére, a Nap elektromágneses sugárzásának kapcsolata az időjárással és az éghajlattal, az ionoszférában lejátszódó folyamatok óriási energiájának felhasználási lehetősége a Földön és sok egyéb.

gágogása hallatszott), Pityergő-domb (a pataki kollégiumból végleg távozó diákoktól itt búcsúztak el társaik. A messziről hozott diák is idáig kísérte vissza szüleit.) Semmi-homok (hitvány, keveset érő föld), Tehéntánc (a szőlőhegy mellett tehénlegelő volt, s a név az állatok mozgására utal. Tály- lyán van ökörtánc nevű szőlőhegy.), Túrószacslcó-fölá (háromszög alakú, vagy kevés hasznú) stb.

A termelés különböző megnyilvánulása is névadóvá válhat. A mi esetünkben : Darnói-kaszáló, Felsőrét, Forgom-völgye, (a forgóm az a hely, ahol a szántók megfordulnak), Irtás Kaszáló-kert, Régi-szántóföld, Nyilazó-bányák (nyi- lazónak nevezték a vastag érckőzúzó, alul megvasalt bevésett gerendát), stb.

Emberi beavatkozásra utal Bödön-kút, Dobos-kút, Ká- das-kút. Patakon a forrás! kútnak nevezik. A forrás vájatának kibélelésére használt kivájt fatörzs alakjárr vonatkozik a jelző.

Hangjáról, színéről vagy egyéb tulajdonságáról nyerte nevét: Korgó, Csorgó, Mély- tó, Sebes-patak, Sötét-ér Számjelzős földrajzi nevek Hatház, Hatöles út, Négyöles út, Negyvenes-ér stb

A képzelődés világábó való: ördög aranya, ördöc laposa. Végül Sárospatai határában is akadnak obsz- cén, trágár helynevek, amelyek nem tűrik el a nyomdafestéket.

A pataki földrajzi nevek gyakori utótagja: -homok -gerind, -erge, -lapos, -fark Homok a helocén korabei öntés útján és áradások alkalmával került a Bodrogtó balra eső határra. Jelentése földrajzi név utótagjaként homoktalaj. A gerind valószínűleg a szláv'eredetű go- rond tájnyelvi szavunk ma- gashangrendű változata. Jelentése: rendszerint víz melletti földhát vagy mezsgye A szláv eredetű erge szói szintén nyelvjárásunknál köszönhetjük. Jelentése köznévként kisebb vízfolyás árok, földrajzi névként vízmedret, patakocskát, mocsa rat, erdőt, de leginkább sza kadék erecskét jelöl. A lapos az a terület, amelyet a; árvíz időnként elborít, ezér legelőnek vagy kaszálónál használják. A fark min földrajzi név utótagja vala minek a végződését, kinyúlt részét jelenti; lehet vízbi nyúló földnyelv is.

A nagyüzemi mezőgazdaság a számítógépes termeié; érdekében a dűlőneveket i térképéről eltünteti, és kó dolható számokkal pótolja Így lett pl. Patakon Bálványosból „30 b”, Kengyelbő ,,42”, Ebes-tó gerindjébő „190”. A technika fejlődési — ha nem védekezünk — az érzelmi elszürkülés feli taszít. Helyes volna ha í nagyüzemi mezőgazdaságol térképeiken a kódszámol mellett a régi dűlőneveket i: feltüntetnék.

Az intézetben vizsgál problémák méretei, az inté zet párját ritkító berendezése és megfigyelési feltétele sok ország tudósainak fi gyeimét magukra vonják. A; amerikai asztrofizikusok é a francia magnetológusok az angol rádiófizikusok és ; japán meteorológusok. ; szocialista közösség országai nak szakemberei már ével óta együtt munkálkodnál az irkutszki tudósokkal.

baktériumölő és szűrő tulajIrodalmi barangolás

Az iliászi pör

versenyeket is a konviktusE. Kovács Kálmán

i központ