Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A sárral nem bírnak a traktorok ÉSZAK HUGYUOISZAE AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 269. szám Ára: 2,20 Ft Szombat, 1985. november 16. Reagan-beszéd a genfi kilátásokról Húszperces — lő műsor­időben sugárzott — televí­ziós beszédben foglalta ösz- sze Ronald Reagan ameri­kai elnök a csúcstalálkozó­val kapcsolatos elképzelé­seit. Az elnöki beszéd első­sorban a jövő heti szovjet—- amerikai csúcstalálkozó előtt indított nagyszabású belső és külső propagandakampány lezárása volt. Reagan be­szédében a hangsúlyt az Egyesült Államok békés szándékaira helyezte, s egy­úttal jelezte, a csúcstalálko­zótól nem vár igazán nagy eredményeket. Az elnök „békeküldetés­nek" nevezte útját, amely ,.azt célozza, hogy az új szovjet vezetővel elkezdjük a párbeszédet, amely remé­nyeim szerint békepárbeszéd lesz és túlterjed elnöksége­men”. „Meg kell próbál­nunk, hogy együtt vázoljuk fel a békés tárgyalás alap­jait, még akkor is, ha az alapvető kérdésekben fenn- álló nézeteltéréseink nem fognak megváltozni" — mon­dotta. — „Remélem, hogy meg tudunk indítani egy olyan folyamatot, amelyel utódaink és népeink folytat­nak majd: őszintén és nyíl­tan kell szembenéznünk né­zeteltéréseinkkel, s meg kell kezdenünk azok szűkítését és megoldását, hatékonyan kell kapcsolatban lennünk, hogy tetteinket és szándékainkat ne érthessék félre, fel kell számolnunk a közöttünk fennálló korlátokat, és együtt kell működnünk mindannyi­unk javára, mindenütt, ahol ez lehetséges. Ez a találko­zó történelmi alkalom lehel arra, hogy kijelöljünk egy szilárdabb, konstruktívabb, a 21. századba átterjedő fo­lyamatot”. Reagan azonban, a vára­kozások mérséklésére hala­déktalanul hozzáfűzte, hogy „a szovjet—amerikai kapcso­latok története nem ad ala­pot a túlzott lelkesedésre”, és a „csúcstalálkozó sikerét nem rövid távra szóló meg­állapodások aláírásával kell lemérni, csak az idő mutat­hatja meg, sikerült-e meg­teremteni a biztonságosabb világhoz vezető hidat”. Az elnök viszonylag ki­sebb teret szentelt beszédé­ben a leszerelés és a fegy- verzetkorlátozás kérdéseinek. Az ilyen megállapodások el­maradásáért igyekezeti a Szovjetunióra hárítani a fe­lelősséget. „Örülök, hogy az új szovjet vezetés most ér­deklődést tanúsít a támadó fegyverek korlátozása iránt” — mondotta, úgy tüntetve fel a helyzetet, mintha ed­dig csupán az Egyesült Ál­lamok tett volna ilyen ja­vaslatokat. Közölte, Wa­shington kész az „egymással összevethető” fegyverek 50 százalékos csökkentésére, ha egy ilyen megállapodás egyik félnek .sem adja meg az el­ső csapás méréséhez szüksé­ges képességet és ellenőriz­hető. Nem szólt ugyan köz­vetlenül az amerikai űrí'egy- verkezési programról, de azt mondotta, hogy „az egész vi­lág hasznára lenne, ha nem nukleáris védelmi rendsze­rek felé haladnának”. Azt mondotta azonban, hogy ke­resni kell az alapot a nuk­leáris fegyverek számának csökkentésére és ha lehet, teljes felszámolásukra. Beszédében közvetve ugyan, de azzal vádolta meg a Szovjetuniót, hogy megsérti az emberi jogokat és azt mondotta, hogy az Egyesült. Államoknak „jogában áll” számon kérni a „nemzetkö­zileg vállalt” kötelezettségek teljesítését. Ismét azt mon­dotta, hogy a találkozón foglalkozni kell a ,,regionális problémákkal". — Ezek kö­zött ezúttal is Afganisztán, Kambodzsa, Nicaragua és Etiópia helyzetét említette meg, hasonlóan az ENSZ- közgyűlés jubileumi ülésén elmondott beszédéhez. Rea­gan közölte, hogy a két or­szág közötti kulturális cse­reegyezmény elkészült, de azt mondotta, hogy ennél sokkalta szélesebb körű kap­csolatot kívánna, egyebek között diákok, oktatók cse­réjét, kölcsönös látogatáso­kat, sportversenyeket, közös űrkutatási vállalkozásokat és számos más lehetőséget a személyes kapcsolatok bő­vítésére. Gorbacsov könyve Amerikában A történelem és az élet korunkban hatalmas felelős­séget ró a Szovjetunió és az Egyesült Államok politikai vezetésére. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, az Egyesült Államokban most megjeleni könyvének az amerikai ol­vasókhoz szóló előszavában. A kiadvány, amely Gorba­csov 1984 márciusa óta el­hangzott beszédeinek gyűjte­ménye, a Richardson és Steirman amerikai kiadó, va­lamint az APN szovjet saj­tóügynökség kiadójának kö­zös gondozásában jelent meg. A közös veszély a törté­nelem során mindig közös erőfeszítésekre késztette a népeket, így volt ez a máso­dik világháborúban, amikor a Szovjetunió és az Egye­sült Államok szövetségesként küzdött a fasizmus ellen. Napjainkban az emberiség történelmének legl'elelősebb választása előtt áll — em­lékeztet Gorbacsov —, a ci­vilizációt fenyegető veszély minden eddiginél nagyobb. Elképzelhetetlen, hogy eb­ben a helyzetben a két or­szág népének és vezetőinek ne legyen elegendő bölcses­sége, türelme, kitartása és bátorsága ahhoz, hogy kö­zös erőfeszítéssel hárítsa el a fenyegető veszélyt. A Szovjetunió egyik leg­főbb célja — folytatja az SZKP KB főtitkára — a szovjet nép életszínvonalá­nak és életvitelének javítá­sa, tehát érdekelt a béke megőrzésében, a normális nemzetközi kapcsolatok ki­alakításában. A Szovjetunió — külpolitikájának megfe­lelően — kész arra, hogy a kél ország vezetői közös ál­láspontot keressenek és ala­kítsanak ki a leszerelés, és a nemzetközi légkör javítá­sának kérdéseiben. E célok megvalósítása azonban csak akkor lehetséges, ha az ame­rikai fél is hasonló erőfeszí­téseket tesz a siker érdeké­ben. Stewart Richardson, az amerikai kiadó egyik veze­tője hangsúlyozta, hogy Gor­bacsov beszédeinek kiadása fontos esemény a genfi csúcstalálkozó előtt. Munkásgyűlés Ózdon RDH — ez a három betű gyakran szerepelt az elmúlt tíz esztendőben az Özdról érkezeit tudósításokban. A kohászati üzemek legfiata­labb gyáregysége, a rúd- dróthengermű jelét nemcsak Borsodban, hanem külföldön >s jegyzik azóta. Az RDH ma az Ózdi Ko­hászati Üzemek legjobban prosperáló egysége, ami kü­lönösen jelentős ebben a si­kerszegény kohászvilágban. Az eredetileg 300 ezer ton­nás éves kapacitásra terve­zett üzemben termelésben néhány tonna híján megkö­zelítették már a 400 ezer tonnát is. Ezzel ez az egy­ség a vállalat termelési (Folytatás a 2. oldalon) Kevés a munka, de rossz is az idő Az ekék egyre nehezebben birkóznak meg a felázott talajokkal, pedig a tavasziak alá most, vagy ezekben a hetekben kell elvé­gezni a mélyforgatást, hogy — mint képünkön is látható — ápri­lisban jó minőségű, aprómorzsás magágyba kerüljön a cukorrépa magja. Fotó: Morvay Tamás Két héttel ezelőtt még csa­padékhiányra panaszkodtak megyénk mezőgazdasági üzemeiben. Ma már a gép­törő. csontkemény talajok helyett a sár a legnagyobb probléma, a nagy teljesítmé­nyű erőgépek szinte beássák magukat a felázott talajú táblákba. A legtöbb terme­lőszövetkezetünkben — mit is tehetnének mást — a ki­várásra játszanak, hiszen né­hány, tíz Celsius-fok feletti melegebb nap elegendő len­ne ahhoz, hogy a talajok fel­színe annyira megszikkad­jon, hogy elbírja az abron­csok súlyát. Sajnos nem egy termelőszövetkezetünkben a szárítóberendezések kis tel­jesítménye miatt, még nem tudták befejezni a kukorica betakarítását, ami azért is gond, mert a tarlót a tavaszi vetések alá be kellene for­gatni. A növénytermesztés hátralevő munkáit általában tíz-tizenöt munkanappal szá­molják, utána már csak az állattenyésztésben lesz mun­ka, hiszen az állatokat min­denhol behajtották a lege­lőkről. A meteorológia újabb esőzéseket, sőt havazást, ha­vas esőket jósol. így nem vé­letlenül kérdeztük meg há­rom termelőszövetkezetünk vezetőjét a hátralevő felada­tokról. Sajóvámos, Aranykalász Termelőszövetkezet, Juhos József főmezőgazdász: — Az őszi betakarítással már végeztünk, ami hátra van, a 180 hektár szántó mélyforgatása, a gyümölcsö­sünk egy részének meszezé- se. műtrágyázása, s szántása. Az eső, leszámítva az utolsó napok újabb csapadékmeny- nyiségét, jókor jött, hiszen az őszi szárazságban a 730 hek­tárnyi őszibúza-vetés közül, mindössze a terület tizenöt százalékán kelt ki a mag. Apropó, szárazság . . . Sajnos a hazai gyártmányú mun­kagépeket alaposan megvi­selték a rögök. Az IHC tár­csák levelei az elmúlt, s idei őszön 4—(i centimétert, kop­tak, s ez a tény nem dicséri gépiparunkat. Nem győztük pótolni az ekevasakat, sőt, maguk az ekefejek is hason­ló gyakorisággal törtek. Egy­szóval a kétszeri talaj műve­lés helyett, négy-öt művelet­tel készítettük elő a táblá­kat, vagyis alaposan meg­drágulnak a költségek. Vi-S szont, ha kedvezne az idő, s két hétig tíz fok felé emel­kedne a hőmérő higanyszála, a búza megerősödhetne, nem bizonyulnának pazarlásnak a talajelőkészítés ráadásmun­kái. A halmaji Aranykalász Termelőszövetkezetben a ku­korica betakarítása jelenti a legnagyobb gondot. Cseho­vics Janos elnök: — Sajnos, annyira kis teljesítményű a matuzsálemi korú FT—5-ös szárítónk, hogy lényegében megbénítja a kombájnok munkáját. Mindössze három arató-cséplőgépet üzemeltet­hetünk, de még így is fel­szaporodik annyira a szárí­tó előtt a termény, hogv a kombájnolással napokra le kell állnunk. így örülhetnénk az esőszünetnek, ha nem kellene még hétszáz hektá­ron megforgatni a talajt. El­vileg elég lenne a húrom nagy teljesítményű. K—700-as traktorunk, de a szántás meggyorsítása érdekében még öt MTZ erőgépet is felsze­reltünk ekékkel, hogy a ta­vasziak alá a mélyművelést időben el tudjuk végezni. De mint mondottam ,a kukori­cát szeretnénk mindenek­előtt leszárítva, védett he­lyen látni, hiszen száz hek­táron még mindig lábon áll a termény. A mezőkeresztesi Arany­kalász Termelőszövetkezet­ben meglehetősen furcsa in­tézkedést szült a kényszer. Bordás Pál főmezőgazdász: — Nem panaszkodhatunk az esőre, hiszen a vetések fej­lődését elősegíti, de éppen elég volt már belőle. Saj­nos kevés nagy teljesítményű traktorral rendelkezünk, — mindössze kettővel — így meglehetősen eredeti megol­dáshoz kellett fordulni. Ügy- nevezett ikergépekkel szán­tunk. egy közepes MTZ trak­tor elé fogunk még egy erő­sebbet, s ketten vontatják az ekét. Távolról sem ez a leg­szerencsésebb megoldás, de hát szegény ember vízzel főz. Különösen akkor, ha pén­zünket leköti egy nagyobb beruházás, hiszen a vázszer­kezet, s a technológiai alag­út elkészülte után, most kezdjük meg az aljzatbeto­nozását annak a vetőmag- üzemnek, amely mintegy húszmillió forintjába kerül a termelőszövetkezetnek. A külföldi Croscilde technoló­gia már a jövő évi aratáskor üzembe lép, segítségével a kalászosok vetőmagjainak előkészítése, minősége sokat javul, így tényleg kifogásta­lan vetőmaghoz tudjuk jut­tatni megyénk mezőgazdasá­gi üzemeit. — ki — Átadták az első magyar ciklotront Pénteken ünnepélyes ke­retek között átadták rendel­tetésének Debrecenben a Magyar Tudományos Akadé­mia Atommagkutató Inté­zetében felépült első ma­gyar ciklotront, a hatódik ötéves terv legnagyobb tu­dományos célú beruházását. Az ünnepségen részt vettek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselői, jelen volt a hazai és á szovjet tu­dományos élet több neves személyisége. A megjelente­ket Berényi Dénes, az Atommagkutató Intézet igaz­gatója köszöntötte, majd Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára avatta fel az új létesít­ményt. A debreceni ciklotron épí­tése 1982-ben kezdődött, s létesítésére csaknem 300 millió forintot fordítottak, amihez a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség mintegy 50 millió forintnak megfe­lelő értékű támogatást nyúj­tott. Magút a ciklotront a leningrádi Jefremov Intézet tervezte és ott is készültei. Az egyéb berendezéseket a debreceni Atomki kutatói készítették, illetve a Hajdú- Bihar Megyei Építőipari Vállalat dolgozói építették fel. Az 5500 négyzetméteres épületben helyet kapott a vasbeton-sugárvédő falakkal határolt gyorsító, a labora­tórium, az itt termelt izotó­pok kezelésére kialakított helyiségcsoport, valamint egy mérő- és számítóközpont. A ciklotron atomfizikai kutatásokra használt beren­dezés : ciklikus részecske­gyorsító. Benne a mágneses tér által irányított elektro­mos töltésű részecskék — például protonok, alfaré­szecskék — többször is be­futnak egy körpályát, ezáltal nagyobb energiára tesznek szert, és a kellő sebességre felgyorsulva megfelelő cél­anyagra juttathatók. A be­rendezés lehetőséget nyújt az alapkutatások gyorsabb fejlesztésére és kiszélesítésé­re. Emellett nagy jelentősé­ge van számos gyakorlati te­rületen is, így az orvosi di­agnosztikában és terápiában, az ipari anyagvizsgálatban, a növénynemesítésben és ál­talában az izotóptermelés­ben. A Debrecenben átadott be­rendezés olyan rövid felezé­si idejű izotópokat tud ter­melni, amelyeket eddig im­portálni kellett, továbbá ult­rarövid felezési idejű izotó­pokat, amelyeket csak hely­ben lehet felhasználni. Ez utóbbiakkal olyan orvosdi­agnosztikai vizsgálatokat is el lehet végezni, amilyenek­re eddig hazánkban nem volt lehetőség. A tervek szerint a beren­dezést harmadrészben a fi­zikai alapkutatásokra, to­vábbi harmad-harmadrész­ben pedig alkalmazott kuta­tásokra, illetve a közvetlen gyakorlati célokra: izotóp­termelésre, ipari analitikára és besugárzásra fogják hasz­nálni. A Debreceni Orvostu­dományi Egyetem már fel­készült a ciklotron épületé­ben elhelyezett orvosi labo­ratórium gyógyászati fel- használására. Ehhez szakem­bereket képeztek ki, és új berendezéseket szereztek be. A ciklotronban az avatást követő bemérések után kez­dődnek meg a kísérletek.

Next

/
Thumbnails
Contents