Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 240. szám Ara: 2,20 Ft ? Szombat, 1985. október 12. Befejezte munkáját az Országgyűlés ftszi ülésszaka Pénteken a Parlament­ben a kormányprogram feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Loson- czi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár Já­Elöljáróban arról szólt: az iparra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javí­tásához, a nemzeti jövede­lem gyarapításához és így gazdaságunk gyorsabb fej­lődésének egyik lendítőjévé váljon. A miniszter elmondta: a termelés növekedése az utób­bi hónapokban felgyorsult, az ipar termelése a tavalyit várhatóan mintegy 2 száza­lékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A szocialista exportban jók az eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegyipar kivitele nőtt —, a konvertibilis elszámolású ex­port várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. Kapolyi László a változó körülményekhez alkalmaz­kodás érdekében nagyobb vállalati erőfeszítéseket sür­getett. Mindezek megvalósítása érdekében célszerűnek ítél­te olyan, a feladatok sze­rint differenciáló, rendszer- szemléletű ösztönzők beveze­tését. amelyek segítik a mű­szaki fejlesztés eredményei­nek gyártásba vételét, és kiterjednek az exportálók minél szélesebb körére. A szabályozás eszközrendszeré­ben Kapolyi László kiemelt jelentőségűnek tartotta a felhalmozás szelektív szabá­lyozását, valamint a főmun­kaidőben végzett tevékeny­ség jövedelmeinek az átla­gosnál nagyobb mértékű nö­velési lehetőségét. Ehhez azonban a gazdaság jövede­lemtermelő-képességének gyorsabban kell emelkednie — mutatott rá. A továbbiakban a lakossá­gi szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet külö­nösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva csaknem egymil­lió tonnával nőtt; szénhi­ány van. különösen Észak- és Kelet-Magyarországon, valamint az Alföldön. En­nek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbá­nyászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több sze­net importálunk, és 5,2 mil­lió tonna hazai szenet ter­melünk lakossági célra. A bányászok legtöbb pihenő­napjukat feláldozzák azért, hogy a szénhiány csak át­meneti legyen és minél ha­marabb megszűnjön. A ha­zai lakosság számára vég­zett széntermelésben novem­ber 15-ig behozzák a lema­radást. Külkereskedelmi straté­giánkban továbbra is a szo­cialista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval folyta­tott műszaki-gazdasági együttműködés a fejlődés nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lá­zár György, a Miniszter- tanács elnöke. Az ülést Cserverrka Fe- rencné, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Elsőként Kapolyi László ipari miniszter emelkedett szólásra. meghatározó tényezője. Ener­giahordozó-importunk 90 százalékát, anyagimportunk kétharmadát és beruházási importunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési programjainak megvalósításában, például a Krivoj Rog-i vasércdúsító mű építésében, a jamburgi föld­gázkitermelésben, egyes köz­szükségleti cikkek gyártásá­nak növelésében és az ag­rártermelés korszerűsítésé­ben. A fejlett tőkés és a fej­lődő országokkal is bővíteni kívánjuk az ipari termékek forgalmát. Az iparfejlesztés stratégiá­ja éppen abban áll, hogy a fejlődés felgyorsítását a jö­vedelemteremtő képesség növelésével, a társadalmi erőforrások korábbinál haté­konyabb felhasználásával te­gye lehetővé. Az energetika egész rend­szerének minőségi fejleszté­sével csökkentjük a gazda­ság energiaigényességét, eközben növeljük az atom- erőművi villamosenergia-ter- melés arányát, rekonstruál­juk a szénerőműveket, fej­lesztésekkel fokozzuk a vil- lamosenergia-rendszer rugal­masságát. A vaskohászatban radiká­lis technológiai szerkezetvál­tásra van szükség. Folytató­dik az alumíniumipar mi­nőségi fejlesztése, teljesen megszüntetjük a hazai vas­érc- és színesfémérc-terme- lést, miközben dinamikusan nő a nem fémes ásványok bányászata. A feldolgozóipar fejlesztésével emelni kell az ipari termékek feldolgozott­sági fokát, növelve e folya­matban a szellemi munka arányát. Az elektronizálás lehetősé­geinek kihasználásával gyors ütemben kell előrelépni az informatika, a számítástech­nika ipari alkalmazásában, a fejlesztési, tervezési, gyártá­si és mérési folyamatok kor­szerűsítésében. A strukturális változás fő területei azok lesznek, ame­lyeken a mennyiségi fejlő­déssel minőségi változások is együtt járnak. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével kap­csolatban a miniszter hang­súlyozta: fontos, hogy a vál­lalatok magatartását megha­tározó eszközök, szabályozók ösztönözzenek, egyszersmind kényszerítsenek a meglevő erőforrások maximális hasz­nosítására. Kapolyi László végezetül az új vállalatvezetési formák kialakításának menetéről, az ipar szervezeti korszerűsíté­séről szólt, majd az ipari dolgozók másfél milliós kol­lektívájának nevében helyt­állást ígért a kormányprog­ram megvalósításában. Ezután Szabó Sándor Csongrád megyei, Rujsz Lászlóné Vas megyei, Lakos László Pest megyei, Vida Kocsárd Somogy megyei, E napirendi ponthoz több hozzászólás nem volt. A fel­szólalásokra Lázár György, a Minisztertanács elnöke vá­laszolt. Kifejezte azt a véleményét: a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány még meg­alapozottabb javaslatot ter­jeszthessen majd az Ország- gyűlés elé a VII. ötéves terv­ről. Elismerően szólt a hoz­zászólások oldottságáról, ar­ról, hogy minden kérdésről — a valaha talán kényesnek nevezettekről is — azzal a természetes nyíltsággal esett szó, ami csak a közvélemé­nyünket jellemző demokra­tikus légkörben lehetséges. Minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak a társada­lom egészét foglalkoztató kérdések. Hogyan tehetjük eredményesebbé a szocialista építőmunkát, miként haszno­síthatjuk jobban a társadal­munkban rejlő lehetőségeket, Straub F. Brúnó (országos listán megválasztott képvise­lő), Gregor Péter budapesti, Király Zoltán Csongrád me­gyei képviselő szólalt fel. milyen módon fejlesszük to­vább a demokratizmust. Lázár György ezután a tár­sadalom aktivizálásának fon­tosságát hangsúlyozó hozzá­szólásokra reagálva kifejtet­te: bátrabban kell élni a de­mokratikus viták lehetőségé­vel, a társadalmi kontroll eszközével. A szemléletet itt is, de más területeken is to­vább kell formálni, hozzáiga­zítani az új követelmények­hez. A miniszterelnök — egyet­értve az ezzel kapcsolatos képviselői véleménnyel — kiemelte a tömegkommuni­káció jelentőségét a közvéle­mény teljesebb beavatásá­ban, megnyerésében. A miniszterelnök válasza után határozathozatal követ­kezett. Az Országgyűlés a kormány programját tartal­mazó előterjesztést jóváha­gyólag — egyhangúlag — tu­domásul vette. A felszólalásokra Lázár György válaszolt Hetényi István előterjesztése az 1984. évi költségvetés végrehajtásáról Ezt követően az elfoga­dott napirendnek megfelelő­en Hetényi István pénzügy- miniszter terjesztette elő az 1984. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot. A tavalyi pénzügypolitikai törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló cél­jait szolgálták: a külgazda­sági egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkenté­sét. és a lakosság fogyasztá­sának szerény mértékű eme­lését. E célok szolgálatában a költségvetés a jövedelmek átcsoportosításával elősegí­tette, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem elosztása igazodjék a külső egyensúly követelményeihez; a belföl­dön fel nem használható jö­vedelmet megtakarítsuk, és létrejöjjenek az életkörülmé­nyek javulásának, a kultu­rális és szociális ellátásnak a tervezett anyagi feltételei — mondotta a miniszter. A vállalatok és szövetke­zetek fejlődő gazdálkodása biztosította, hogy az or­szág nemzeti jövedelme ösz- szehasonlító árakon számít­va 2,7 százalékkal emelked­jék. Az összes jövedelem fo­lyó árakon 9 százalékkal nőtt, és 8 százalékkal növe­kedhetett a belföldi felhasz­nálás; az ütemkülönbség a külső egyensúly javítását szolgálta. A lakosság pénzjö­vedelme is emelkedett, több mint 9 százalékkal, és ez a (Folytatás a 2. oldalon) Kapolyi László felszólalása A vita összefoglalása Őszi napfényben Fojtán László felvétele Lázár György és Németh Károly megbeszélése Norbert Stegerrel Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Nor­bert Stegert, az Osztrák Köztársaság hazánkban tar­tózkodó alkancellárját, ke­reskedelmi és ipari minisz­tert. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese ugyancsak pénteken találko­zott az osztrák politikussal. A szívélyes légkörű megbe­széléseken véleményt cse­réltek a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, minde­nekelőtt a helsinki folyamat továbbvitelével összefüggő témákról. Áttekintették a hagyományosan jó magyar— osztrák kapcsolatok helyze­tét és továbbfejlesztésük le­hetőségeit. A megbeszélése­ken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. Je­len volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykö­vete. Marjai József és Norbert Steger pénteken folytatták tárgyalásaikat. Megvitatták a világgazdaság, a nemzet­közi kereskedelem és a pénz­ügyi kapcsolatok legfonto­sabb kérdéseit. Tájékoztat­ták egymást a két ország belső helyzetéről, az előttük álló feladatokról. Megtár­gyalták az Ausztria és Ma­gyarország közötti széles kö­rű politikai, gazdasági, kul­turális és idegenforgalmi kapcsolatok helyzetét, a to­vábbi teendőket. Kiemelték, hogy az élet minden területére kiterjedő és erősödő jószomszédi kap­csolatok rendszerében a gaz­dasági, kereskedelmi és pénz­ügyi együttműködés mind­két fél hasznára lendülete­sen fejlődik és egyetértettek abban, hogy az együttmű­ködést. az elért jelentős ered­ményekre építve, a meglévő lehetőségeket kihasználva tovább kell bővíteni. A tár­gyalásokon nagy figyel­met fordítottak a gazdasági együttműködés, az árucsere­forgalom feltételeinek javí­tására, a termelési és érté­kesítési kooperációk s más együttműködési lehetőségek kiszélesítésére, újabb közös vállalatok és vállalkozások létrejöttének elősegítésére. Magyar pártküldöttség utazott a kambodzsai párt koogresszusára A Kambodzsai Népi For­radalmi Párt Központi Bi­zottsága meghívására Korom Mihálynak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, az Alkotmányjogi Tanács elnö­kének vezetésével magyar pártküldöttség utazott Phnom Penhbe, hogy részt vegyen a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt közeli napokban nyíló V. kongresszusán. A delegá­ció tagja Dérfalvi István, Budapest II. kerületi Pártbi­zottságának első titkára, Kar­sai Lajos, hazánk kambod­zsai nagykövete és Trunk Péter, a KB külügyi osztá­lyának munkatársa. A Szovjet Kultúra Napjai Koncert a Zeneakadémián, vidéki bemutatók A Moszkvai Virtuózok ka­marazenekar koncertet adott pénteken a Zeneakadémián. A jeles művészekből álló, több mint 20 tagú együttes 1976-ban alakult meg, művé­szeti vezetője Vlagyimir Szpi- vakov hegedűművész, aki ha­zánkban már több alkalom­mal vendégszerepeit. A veszprémi Petőfi Szín­házban pénteken magyaror­szági ősbemutatóként adták elő Goncsarov Hétköznapi történet. című regényének színpadi változatát. A re­gényt Viktor Rozov adaptál­ta színpadra és Rab Zsuzsa fordításában került a magyar közönség elé. A darabot Oleg Tabakov, a nemzetközi hírű szovjet rendező állította szín­padra, aki öt éven belül im­már a harmadik előadást ren­dezi Veszprémben. Békéscsabán a Jókai Szín­házban Gogol Háztűznéző című színművének bemuta-í tóját láthatta a közönség. Az előadás színpadra állítója Anatolij Ivanov, a penzai Lunacsarszkij Színház főren­dezője, a Szovjetunió Érde­mes Művésze.

Next

/
Thumbnails
Contents