Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. október 11., péntek Változott a felállás Ma este premier Táncosok Moszkvából Aki mozdulni akar... V olt egyszer az ÓNI (Ózdi Népművelési Intézmé­nyek) és az úgynevezett ózdi példa a közös fenntartású népművelési intézményhálózatra. Volit, mert már nincs. Ez év január elsejétől megszűnt a közös fenntairtás. A Liszt Ferenc Művelődési Ház ma­radt az Ózdi Kohászati üzemeké, a város és a város- környék közművelődési munkájának irányítását pedig átvette a módszertani központi feladatokkal megbízott Kun Béla Művelődési Központ. Sem a művelődési osz­tály munkatársai, sem a népművelők és a könyvtárosok nem szívesen beszélnek a szétválás .körülményeiről. Ta­lán .igazuk is van, minek bolygatni a múltat, utólag már az egymásra mutogatásnak sincs értelme. Ez van — mármint a különválás. Véglegesnek tűnik, sokkal ér­telmesebb a jövőn gondolkodni. Legalábbis ezt mondja Kovacsics Erzsébet, a városi tanács közművelődési fel­illyés Gyula Kegyenc című drámáját mutatja be ma este 7 órai kezdettel a Miskolci Nemzeti Színház társulata. Az idei színházi évad első új bemutatóját vendégként Sándor János, a szegedi színház főrendezője rendezi. Már klasszikusnak számitó magyar darabot láthat tehát a miskolci közönség. Képünkön egyébként a mai premier két szereplője látható, Körtvélyessy Zsolt és Bre- gyán Péter. Fotó: Jármay Öt esztendő eredménye Orosz csipke ügyelője. Harminc művelődési jel­legű intézmény módszertani irányítása került a város- környékről és a városból a városi, a Kun Béla Műve­lődési Központ hatáskörébe. Merőben új helyzet alakult ki, amelyhez csak részben voltak adottak a feltételek, köztük a tárgyak is. Tulaj­donképpen az eddig eltelt időben a művelődési osztály segítségével a feltételek megteremtése volt az alap­vető feladat. A Kun Béla Művelődési Központban ki­alakítottak egy ifjúsági klu­bot- s' ez egyéb közösségi rendezvényeknek is helyet ad. A művelődési hálózat működésének feltételeit hi­vatott javítani az a könyv­tár is, amely a most épülő (már átadás előtt álló) öre­gek—fiatalok házában ke­rült kialakításra. Itt zenei részleg is lesz, ami régóta „hiány” a kohászvárosban. Mindenesetre, e könyvtár jelentős terheket vesz le az ugyancsak városi könyvtárrá előlépett, a Kun Béla Mű­velődési Központban műkö­dő könyvtár válláról. Egyébként a könyvtár mód­szertani irányítása alá, a városba.!) és környékén 27 intézmény tartozik. Ugyan­az jellemző rájuk, ami a művelődési házakra, többé- kevésbé jó körülmények között működnek. Ami nem jelenti azt, hogy mindenütt gondok nélkül. De a mód­szertani munka szervezésé­ben nagy segítséget jelent, hogy megkapták a mikro- buszt, így könnyebb a kap­csolattartás is. Minden rosszban van va­lami jó. Kétségtelen, a szét­válásról hozott döntés, bár nem volt előzmények nélkü­li, gyorsan jött. (A Liszt Ferenc Művelődési Ház fel­újítása nem is olyan régen fejeződött be.) Viszont po­zitívum, hogy a próbatétel valóságosan az erők össze­fogására sarkallt Özdon. Dombóvári Péter, a műve­lődési központ igazgatója nagyon egyszerűen magya­rázta, miért az ifjúsági klub létrehozása volt az elodáz­hatatlan feladat. A város­ban és környékén 15—20 ezer fiatal él. Szórakozási lehetőségük viszont nagyon szűkös volt eddig. A klub­nak így nemcsak saját fa­lain belül Van funkciója. Egy kicsit azt várják tőle, hogy orientálja más ifjúsá­gi klubok, csoportok tevé­kenységét is. Mindenesetre, már ennek az elvárásnak a jegyében szervezték meg nyáron a diákcentrumot. Korábban ezt sohasem sike­rült „összehozniuk”, s az el­ső alkalom látogatottsága bizonyítja, hogy mennyire szükség volt arra, hogy a fiataloknak a szünidőben változatos programot bizto­sítsanak. A diákcentrum megszervezése együtt járt egyfajta nyitással, ami a művelődési ház munkájá­ban a jövőben is szükséges lesz. Nyilván sok olyan fel­adat vár rájuk, amelyre a korábbi lakótelepi művelő­dési otthonban nem is gon­doltak. Ehhez elsősorban kapcsolatszélesítésre van szükség. A művelődési köz­pont ezért olyan élő együtt­működési szerződéseket sze­retne kötni a térség üze­meivel, amely kölcsönösen előnyös lenne. Október má­sodik felében például be­mutatkozik Ózdon a putno- ki termelőszövetkezet. Ez a bemutatkozás része például a pályaválasztási, pályairá­nyítási propagandának is. A bemutatott gépeket „üzemben” is kipróbálhat­ják a gyerekek. De hasonló közös érdekeltségű akciót szeretnének a ruhagyárral is, hogy más példát is em­lítsünk. Mi is nagyon szeretnénk képmagnót — mondta a ház igazgatója —, és ter­mészetesen teszünk is lépé­seket, hogy szerezzünk. De úgy gondoljuk, addig sem ülhetünk ölbe tett kézzel, amíg lesz nekünk is. Az adott lehetőségeken belül is meg lehet, sőt meg kell próbálni jobban, eredmé­nyesebben dolgozni. (Ami a lehetőségeket illeti, a könyv­tár például példás gyorsa­sággal kapott sokszorosítót, nagy teljesítményű írógépe­ket, hogy a módszertani fel­adatokat el tudják látni.) Ezzel a könyvtár vezetője, Szentjóbi Attiláné is egyet­ért. Mindketten úgy gon­dolják; olyan programokat kell szervezni, olyan szol­gáltatásokat kell bevezetni, amelyre reális igény van a városban. (Ilyen igényre épül például a már emlí­tett zenei részleg, hogy a benne rejlő lehetőségektől a kohászváros fiataljai se le­gyenek kizárva.) Van igény például nemcsak a színházi bérletre, az ifjúsági hang­versenyekre, de érdekes emberekkel való beszélgeté­sekre is. A személyi feltételek még nem teljesen biztosítottak. (Státusz van, ember nincs még.) De már érezhető, hogy Ózdon valami kimozdult a holtpontról. Példaként em­líthetnénk erre a lassan alakuló kiállítótermeket is, hogy ilyen hiányérzete se legyen az itt lakóknak. Az idén megtörtént már az is, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa, hogy a kör­nyező községek tanácsülésé­re meghívták az ózdi könyv- ' tárvezetőt, amikor a hely­beli könyvtár munkáját tár­gyalták. Ez lehet nem sok, de indulásnak mégiscsak jó. Bárkivel is váltottunk szót az elmúlt kilenc hónapról, azt mondta: a város műve­lődési életét a városhoz kell méltóvá tenni, és aki csak egy lépést is mozdulni akar ezért, azzal kezet kell fog­ni... (csutorás) Nem könnyű feladat a he­lyes arányokat megtalálni, az eredményeket és az esetleges kudarcokat hűen tükröző képet kialakítani egy olyan beszámolóban, amelynek célja: számot ad­ni öt esztendő munkájáról. Igazolták ezt a Hazafias Népfront Bocsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottságá­nak — tegnapi — elnökségi ülésén elhangzottak. A je­lenlevők véleményezték, ja­vaslataikkal kiegészítették és megvitatták a bizottság öt­éves munkájáról elkészített írásos beszámolót. Nehéz helyzetben van a népfrontmozgalom — mon­dotta az egyik felszólaló —, hiszen gyakorta több a vele szemben támasztott elvárás, mint a lehetőség. A falugyű­léseken például többször elő­fordul, hogy a lakosság szá­mon kéri a népfront képvise­lőjétől mondjuk a képvise­lőválasztások idején elhang­zott ígéreteket, a politikai testületi üléseken megfogal­mazottakat. A közvélemény alakulását pedig nagymér­tékben befolyásolja az ígé­retek beváltása, illetőleg ha­logatása. Borsod megye gazdasági és társadalmi élete sem men­tes az ellentmondásoktól, a feszültségektől. Rendkívül differenciáltan alakult a me­gye lakosságának életszínvo­nala. Ebben az időszakban nehezebbé, noha egyben erő­teljesebbé is vált a népfront­mozgalom részvétele a helyi politika alakításában és vég­rehajtásában. Fontos szere­pet kellett betölteni például a tanácsi testületek működé­sének és a tanácstagi mun­kának a népszerűsítésében, pontosabban megismertetésé­ben. Erre annál inkább szük­ség volt, mivel az utóbbi években fokozódott az érdek­lődés a közélet és az érdek- képviseleti munkát végzők iránt, akiknek munkáját a szavazás napján minősítette egyben a lakosság. Részese a népfront az ifjú­ságpolitikai határozatokban foglalt, a nőpolitikái célkitű­zések körében található fel­adatok megoldásának, csak­úgy, mint a családvédelem­re, az időskorúak életkörül­ményeinek javítására irá­nyuló tevékenységnek. Jogos tehát a megállapítás, amelyet az elnökségi ülés egyik hoz­zászólója így fogalmazott: soha annyi munkát nem vál­lalt magára a Hazafias Nép­front, mint manapság. Felvállalta, tehát szá­mot kell adni arról, miért nem sikerült bevonni a moz­galomba az ifjúságot. Arról, mi az oka annak, hogy .a népfrontaktívák körében ke­vés a munkások száma, és hogy miért nem javult a la­kóbizottságok munkája. Kér­dések, melyek válaszra vár­nak ... A különböző népfrontfó­rumok sokat segítettek ab­ban, hogy egyes területeken, kistelepüléseken, városkör­nyéken stb. napirendre ke­rüljenek azok a kereskedel­met, a közlekedést, a szol­gáltatást és az egyéb ellátott­ságot érintő problémák, ame­lyek foglalkoztatják a hely­belieket és orvoslásra vár­nak. Jó alkalmat adtak erre a várospolitikai fórumok, amelynek abaúji, mezőcsáti és sárospataki rendezvényei már hagyományosak. (monos) Az orosz csipke világhírű. Moszkván és a Szovjetunión kívül is jól cseng a neve a Ruszkie Uzori együttesnek (igaz, Magyarországon most járnak először), amely Orosz csipke néven mutatja be mű­sorát. Mintegy utalva arra, hogy olyan sokszínű és vál­tozatos estének néz elébe a közönség, mint amilyen szí- Änes, érdekes, formagazdag a leheletfinom csipkedarab. A harminckét tagú együttes (többségükben férfiak!) a Szovjet Kultúra Napjai al­kalmából érkezett hazánkba, s országjáró turnéjuk során Miskolcon is fellépnek. Az Ady Endre Művelődési Ház­ban ma, október 11-én este 7 órakor lépnek színpadra, a közönség elé. A műsorukban elsősorban a Szovjetunió népeinek hallatlanul gazdag tánchagyományaiból összeál­lított számokat mutatnak be, de nézőik megismerkedhet­nek majd különleges népi hangszerekkel is. Szerdán este a Magyar Rádió miskolci körzeti stú­diója népszerű gazdaságpo­litikai magazinja, az Index, Borsod megyei mezőgazda- sági vezetőket látott vendé­gül, és bő háromnegyed órás élő adásban adott teret egy gyors értékelésre: hol tar­tunk ma az éves tervek tel­jesítésében, hogyan sikerült a betakarítás, illetve milyen feladatok várnak még a nö­vénytermesztésben. A műsorban elhangzott: a nyár mellett a legnehezebb, valamint a legszervezettebb munkát az őszi betakarítás igényli. Igaz, az idei év idő­járása nem kedvezett a me­zőgazdaságnak. A növény- termesztés hozamai majd minden növényféleség eseté­ben elmaradtak a várttól. Közepes termést adott a ka­lászos gabona éppúgy, mint az őszi érésűek közül a nap­raforgó. A burgonyából is kevesebb termett, mint ta­valy, szőlőből szintén. A cu­korrépa és szemes kukorica betakarítása még hátra van, viszont jól haladnak a me­zőgazdasági üzemekben a soros földműves munkákkal. Igaz, gond jelentkezik a jobb minőséget adó, magasabb si­kértartalmat ígérő étkezési búzavetőmag ellátásából. Lassan befejezéshez közele­Tegnap, október 10-én nemcsak a pultokon kínálta édességeit a Szerencsi Cso­koládégyár, hanem tálakba és tálcákra téve is. A nagy- közönség élt a lehetőséggel és közel egy mázsa édessé­get csemegézett el a gyár termékbemutatóján és kós­tolóján. A gyár történetében elő­ször rendezett kóstolóval egybekötött kiállítást Mis­kolcon. A közönségsikert aratott rendezvényre a gyár mintaboltjában került sor, ahol közel egy tucat finom­sággal várták az érdeklődő­ket. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Szerencsi Csokoládégyár szervezői igyekeztek fölmér­ni a vásárlók ízlését és igé­nyeit is. Bemutatták az OMÉK-díjas Állat ABC puncsízesítésű nugátcsokit, Az együttes egyébként Moszkvából érkezett, s Mis­kolc előtt Egerben mutat­koztak be a közönségnek, mint hallottuk, nagy siker­rel. A miskolci, ma esti be­mutatásra is minden bi­zonnyal nagyon sokan lesz­nek kíváncsiak, hiszen a szovjet táncosok köztudot­tan nagyon színvonalasan táncolnak, fergeteges hangu­latot tudnak teremteni a színpadon és a nézőtéren. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság miskolci tagcsoportjai készülnek az estre. De ter­mészetesen mindenkit szíve­sen várnak a rendezők. Az előadásra egyébként nem kell belépti díjat váltani. Az eredeti tervek szerint nem szerepelt ez az este a kulturális napok program­jában. örülünk, hogy ha csak egyetlen fellépés ere­jéig, de a moszkvai tánco­sok (az együttessel érkezik néhány szólista is) végül a miskolciak előtt is bemutat­ják műsorukat. dik az almaszüret. Tény: csak minden negyedik alma érett exportminőségűre, a zöme azonban csak léalma- értékesítésre felel meg. Amíg a földműves mezőgazdák az esőre várnak, a kertészek további napsütéses szép őszt remélnek. Hiszen a megye két nagy bortermelő vidékén szüretelnek. Pontosabban a Bükkalján már szeptember 20-án elkezdődött, a Tokaj- Hegyalján pedig a hét vé­gén indul a szüret és ezzel összhangban a felvásárlás, amivel az idén, várhatóan nem lesz gond. ajó a cukor­fok, ekképpen ftedvező áron értékesíthető a szőlő és a must. Ám sajnos kevés szőlő termett az idén, így az ér­dekelt nagyüzemeken túl­menően 18 ezer tokaj-hegy- aljai kistermelőnek is csa­lódást hozott a ’85-ös esz­tendő. Még bő két hónap és elbú­csúzunk az idei gazdasági évtől. Nagy István műsorve­zető kérdésére: miszerint mit várnak, mit remélnek a megjelent vezetők az elkö­vetkező időktől, egységes vá­laszt kaphattak a műsor hallgatói: a kedvezőtlen idő­járás ellenére a földműves ember ne veszítse el az op­timizmusát. ami várhatóan nagy siker lesz a gyerekek között. Meg lehetett ízlelni a meggy-, mentolos és gyümölcsízű ka­ramellát, a karamellás, men­tolos és gyümölcsös nyaló­kát, valamint a szeder- és málnaízű zselés cukorkát. Ez utóbbit 25 forintos áron már kapni is lehet. Meg­nyerte a kóstolók tetszését a fekete- és pirosribizli-dra- zsé, amely bizonyára kere­sett édesség lesz, ha a bol­tokba kerül. A finomságok közé sorolható a rumos dra­zsé, amelyből 10 dekát 16 fo­rintért adnak a mintabolté ban. A reggeltől tartó kiállítá­son és kóstolón délután két órára már csak kiállítani való áru maradt a gyár új finomságaiból, a duplája is elfogyott volna. Az előjelek sikert jósolnak az új ízek­nek. Mezőgazdák az Indexben Szerencsi újdonságok kóstolója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents