Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

1985. október 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Fontos tudnivalók Jóllehet, a Merkúr-telepe- ken átadás előtt minden gépkocsit gondosan ellen­őriznek, a leendő autótulaj­donos csak akkor lesz iga­zán nyugodt, ha — a lehető­ségekhez .mérten — az átvé­tel előtt maga is jól átnézi a régóta várt négykerekűt. Elsőként a gépkocsi ka­rosszériáját ajánlatos figyel­mesen átnézni. Ehhez jó, ha tudjuk: a festékbevonatnak folytonosnak kell lennie, a galvanizált szerelvényeknek egyenletesen fényes, csiszo­lásmentes felületűeknek kell lenniük. A fényezett felüle­teken az esetleges ecset javí­tás nem haladhatja meg az egy négyzetcentimétert. Ha a karosszérián min­dent rendben találtunk, vizs­gáljuk meg, hogy jól zá­ródnak-e az ajtók, a cso­magtértető és a molorház- fedél. Új autónál időbe te­lik, míg a zárak „bekap­nak'', ezért nem hiba, ha eleinte még a szokottnál na­gyobb erővel kell meglendí­teni az ajtókat, illetve a cso­magtér- és a motorházfedöt. A gépkocsihoz két kulcs­garnitúra jár: mindkettői próbáljuk ki, győződjünk meg róla, hogy beleillenek-e az ajtók, a csomagtértető zárjába, a gyújtáskapcsoló- ba, s — ahol ilyen van — az üzemanyagtartály zárófe­delébe. A következő lépésként ajánlatos az átadóval együtt ellenőrizni a gépkocsi elekt­romos berendezéseit: az első és a hátsó helyzetjelző lám­pákat, a rendszámvilágítást, a fényszóró tompított és or­szágúti világítását, az irány­jelző lámpákat mindkét irányban, elöl és hátul, a vészvillogót (ha van), a mo­tortér- és a csomagtérvilá­gítást (ha van). Ezután ül­jünk be a gépkocsiba, és el­lenőrizzük, hogy az ablak­emelők egyenletesen, aka­dálytalanul működnek-e, s hogy az ajtók biztonsági re­teszei betöltik-e funkcióju­kat. Következő lépésként győ­ződjünk meg arról, hogy ele- gendőek-e a gépkocsi bizton­ságos működéséhez szüksé­ges folyadékmennyiségek. Kérjük az átadótól a mo­torolajnívó, a hűlőfolyadék, a fék- és tengelykapcsoló olajszint-ellenőrzési helyei­nek bemutatását, és az elő­írt mennyiségek kontrollálá­sát. Kérjünk tájékoztatást az alkalmazható és a feltöltés­re használt olajfajtákról, va­lamint arról is, hogy milyen fajta fagyálló folyadék van a gépkocsiban. Ismét foglaljunk helyet a vezetőülésen, helyezzük a kulcsot a gyújláskapesolóba, és ismerkedjünk meg a kulcs különböző helyzeteinek funkciójával. Próbálják ki a kormányzárat! Már most véssük emlékezetünkbe, hogy mozgó kocsinál soha nem szabad a gyújtáskapcsolóból a kulcsot kihúzni, mert a kormányzár bekapcsolódása végzetes balesetet okozhat. Kérjük meg az átadót, hogy indítsa be a motort, és tájékoztasson bennünket a beindítás módjairól, különös tekintettel a téli és a nyári indítás különbségeire. Ez­után tanulmányozzuk a se­bességváltó működését, és kinyomott tengelykapcsoló mellett ellenőrizzük az egyes fokozatok kapcsolható­ságát. Húzzuk be néhány­szor a kéziféket, ez akkor működik szabályosan, ha 2 —4 kattanás után a kar rög­zítődik. Most következhet a mű­szerfal áttekintése, ismer­kedjünk meg a különböző kapcsolók elhelyezkedésével, és a műszerfalon felvillanó fényjelzések jelentésével. Működés közben ellenőriz­zük a következőket: az irányjelző lámpák visszajel­zőjét; a kézifék visszajelző­jét (ahol van), a műszerfal és az utastér világítását, a fény- és hangjelzőkürt mű­ködését, az olajnyomásmérő és az akkumulátortöltés visszajelzők működését. (Ahol nem műszer, hanem lámpa jelez, ott magasabb fordulatszámnál a jelzőfé­nyeknek ki kell aludniuk.) A fűtőberendezés átvizsgá­lásakor ellenőrizzük a mű­ködtető karok akadásmentes mozgását, a szélvédőt párát­lanító nyílások, terelőtár­csák elfordíthatóságát, a ha­tásnövelő motor működését. Próbáljuk ki az ablaktörlőt és a mosóberendezést a kö­vetkezőképp: kihajtott törlő­lapátok mellett kapcsoljuk be egy-két fordulatra az ab­laktörlő motort, ellenőrizzük az ablaktörlő gumik egyen­letes felületét és jó felfek­vését, az ablakmosó műkö­dését és feltöltöttségét. Kérjük meg az átadót, mu­tassa be, hogyan kell kezel­ni, állítani a biztonsági övét, majd vizsgáljuk meg. hogy az első ülések megfelelően mozgathatók-e és ismerked­jünk meg a háttámlák dönr tésének lehetőségeivel. Ta­nulmányozzuk a visszapil­lantó tükrök és a napellen­zők állítási módjait. Tájéko­zódjunk az alkalmazható üzemanyagfajtákról, vala­mint az első és a hátsó ke­rekek nyomásának mértéké­ről. S végül vegyük át tétele­sen a szerszámkészletet és a gépkocsi egyéb tartozéka­it. Az okmányok átvétele, az abba bevezetett adatok el­lenőrzése után máris indul­hatunk a legközelebbi ben­zinkúthoz. (A tűzrendészeti előírások értelmében ugyan­is az átadáskor a tartályban mindössze 5 liter üzem­anyag lehet!) V. Straub, a marburgi egyetem szemészproíesszora egy Berlinben megtartott közlekedésbiztonsági kong­resszuson foglalkozott a 60 évnél idősebb emberek lá­tásromlás miatt bekövetkező közlekedési baleseteivel. Tapasztalatai szerint 60 éves kor felett a látásrom­lás miatti baleset gépkocsi- vezetőknél nem ritka. Okai között a szemlencse magjá­nak a zavarosodása szerepel, ami természetes élettani je­lenség. Emiatt azután a szembe eső fény szétszóró­dik, és nem jut a szemfené­ken a sárga foltra, ahol a A jól karbantartott karosszéria Aj jól lemosott, tisztán tar­tott autó, ha a felszínét hor­zsolások, rozsdafoltok nem tarkítják, az új kocsi be­nyomását kelti. Mennyi ide­ig őrizhető meg a jármű jó külseje, kérdezik többen is, akik hat-nyolc évnél öre­gebb kocsikat szemlélgetve elcsodálkoznak a fényes ka­rosszérián, a jól glancolt fémrészek láttán. Sehol egy horpadás, egy rozsdafolt. Annyi bizonyos, hogy at jó megjelenés elsődlegesen úgy őrizhető meg, ha kocsinkat kíméljük, ha nem tesszük ki minden évszakban az időjárás viszontagságainak. A garázsban tartott autó to­vább marad fényes, kevésbé kezdi ki a rozsda. Amelyik kocsi kint áll esőben, hó­ban. nem kapja meg a szük­séges mosást, tisztítást, bi­zony előbb tönkremegy- De nemcsak a hideg, a jég, a hó és az eső hatása mér­hető le a karosszérián, ha­nem a forró napsütésé is. A festék felszíne, ha még­oly tökéletes is a felhordá­sa. a nagy melegben meg­változik. a tágulás, majd az azt követő összehúzódás ki­kezdi a simaságát. Sőt, a tartósan szabadban tartott járművek gazdái azt is ta­pasztalhatják, hogy a kocsi színe megfakul, nagyobb hi­ba kijavításakor már nem tanácsos használni a gyári festéket, mert az bizony árn.yalatbeli különbségek­től ékes foltot hagy. Az üzletek igen sokféle autóápoló szert kínálnak, a flakonok oldalán olvasható használati utasítások nem szűkölködnek különféle ígé­retekben. Ezek közül annyit mindenesetre elfogadhatunk, hogy a felületek időnkénti alapos áttisztításával, poliro- zásával hosszabb időre tá­vol tarthatjuk az időjárási tényezőktől korántsem füg­getlen elhasználódási, kopá­si jegyeket. Csodákat nem lehet várni egyik szertől sem, hiszen az idő múlásával jelentkező fel­színi hibák kialakulását csak késleltetni tudjuk. Hogy mennyire? Lehet, hogy évek­re, négy, öt évre. hatra is. De az is előfordulhat, hogy az az UG-s rendszámú pi­ros autó, amelyik naponta ott robog el a házunk előtt, már a második karosszériá­jában pompázik. Á gumiabroncsokról Idősek, vigyázat a volánnál! A benzinmotoros gépkocsi születése a múlt század 80- as éveire esik úgyhogy nemsokára százéves évfordu­lók következnek. 1885-ben Gottlieb Daimler motorke­rékpárját és négykerekű gép­kocsiját benzingáz—levegő­keverékkel működő motorral szerelte fel. Az első Daimler- gépkocsi ló nélküli fogatra emlékeztetett, a hátsó ülés alá szerelt másfél lóerős, egyhengeres motorral. Daim- leren, valamint a német Benzen és Maybachon kí­vül elsősorban a franciák buzgólkodtak az új talál­mány tökéletesítésén, így De Dion, Bouton, Panhard, Peugeot, Bollée, Levassor stb. 1894-ben a Párizs— Kouen közötti utat óránkénti 21 kilométeres átlagsebesség­gel tették meg gépkocsival. Századfordulónkon, 1901-ben, a Párizs—Berlin távolságot már óránként 74 kilométeres átlagsebességgel utazták be gépkocsin. Napjainkban az olajválság miatt kissé válaszút előtt áll az autózás. Ismét kísér­leteznek elektromos, fagázos és alkoholos meghajtású mo­torokkal. A kényelem és a biztonság azonban elsőrendű szempont maradt az olaj­válság korában is. Képünkön: BMW típusok­ba szerelhető fedélzeti mini számítógépet látunk. A komputer menet közben adatokat szolgáltat a gépko­csi útvonalával kapcsolatban. Számokban adja meg a min­denkori pontos időt, a sebes­séget, az indulás óta befutott távolságot, az úticélig hátra­levő távolságot és a gépko­csi üzemével kapcsolatos egyéb adatokat. Autós ötletek Előfordul, hogy hosszabb út során, benzinkúttól tá­vol kiürül a kocsi üzem­anyagtartálya. Előrelátó au­tóst akkor sem érhet meg­lepetés, mert van nála tar­talék benzin. Az viszont megeshet, hogy a benzint nem tudjuk betölteni, mert vagy a benzineskanna, vagy az üzemanyagtank nyílásá­nak kiképzése előnytelen, s több benzin megy a földre, mint amennyi a tartályba folyik. Ha nincs nálunk töl­csér, a képen látható mó­don vágjuk ki egy műanyag flakon palástját, s az így nyert tölcsérrel már veszte­ség nélkül, könnyen tankol­hatunk. A gépjármű egyik legfon­tosabb alkatrésze a gumiab­roncs. A ma gyártott ab­roncsok két nagy csoportra oszthatók, diagonál- és ra- diálabroncsokra. A diago­nál gumiabroncs szövetvázá­ban a kordcérnák a kerék haladási irányával 30—40 fo­kos szöget zárnak be, tehát az egyes rétegek kordszálai egymást keresztezik. A ra- diálabroncsban a kord­szálak egymással párhuza­mosan, a haladási irányra merőlegesen futnak. Ez az alap rugalmas és terhelhető, de még nem elég szilárd. Ezért a futófelület alatt még egy övbetétet helyeznek el textilkord- vagy acélszövet­ből. A diagonál- és radiálabron- csok nemcsak konstrukció­ban, hanem menettulajdon­ságokban is eltérést mutat­nak. A kedvezőbb tulajdon­ságok a radiálabroncsnál jelentkeznek: jobb tapadás, jobb úttartás, nagyobb ru­galmasság, nagyobb utazási kényelem, jobb iránytartás, biztonságosabb kanyarvétel. A jelenleg érvényben le­vő szabályok értelmében a gépkocsira kizárólag egyfaj­ta abroncs szerelhető (vagy diagonál, vagy radiál). A két típus ugyanis különböző­képpen viselkedik a ka­nyarban. A diagonálgumik- nak nagyobb az oldalirányú „kúszása” a kanyarban- Ha netán az első kerekeken dia- gonálok vannak és a hátsó­kon radiálok, a kocsi nehe­zebben jön ki a kanyarból, míg ellenkező esetben köny- nyebben kicsúszik. Ha a gép­kocsi egyik tengelyén kü­lönböző szerkezetű abron­csok vannak, normál körül­mények között a jármű ve­zetője nem észlel különbsé­get. Ha azonban hirtelen fé­kezni kell, az eltérő tapadá­si tulajdonság miatt a gép­kocsi a radiálabroncs felé irányt változtat a vezető akarata ellenére, a kocsi megcsúszhat, megperdülhet. Annyi könnyítést azért megengednek az előírások, hogy a diagonál- vagy ra- diálabroncsokkal ellátott au­tóknál a két első vagy a két hátsó kerék más mintázatú legyen. Igen ám, de ilyen­kor két pótkereket kell ma­gánál tartania az autótulaj­donosnak, hogy kerékcsere esetén meg tudjon felelni a követelményeknek. látás a legélesebb. 60 éves kor felett különösen éjszaka veszélyes a gépkocsivezetés, mert a szemközt jövő jármű­vek reflektorfénye gyakran okoz átmeneti teljes látás­vesztést. De veszélyes idő­sebb korban az autóvezetés esti szürkületben is, mert az idősebb ember szaruhártyá­jának anyagcseréje csökken, ami enyhe zavarosodáshoz vezet. Emiatt csökken a szembe jutó fény mennyisé­ge, ami esti szürkületben gátolja a szem alkalmazko­dóképességét — különösen akkor, ha a szemközt jövő jármű vezetője nem kapcsol­ja be a világítást. A harmadik kockázat ab­ban rejlik, hogy az idős em­ber pupillája lassabban rea­gál a változó fényviszonyok­ra, és éppen ezért az idős embernek több időre van szüksége ahhoz, hogy éleslá­tása ismét teljes legyen, mint a fiatalnak. A marburgi szemészpro­fesszor felhívta ak idősebb emberek figyelmét arra, hogy ha feltétlenül nem szüksé­ges, ne üljenek volán mögé esti szürkületben és éjszaka. Ha viszont elkerülhetetlenül szükséges, akkor fokozott óvatossággal, és mindenek­előtt lassabban vezessenek. Ideális módon - állítva - tárolt gumiabroncsok különböző futó­műprofilokkal Hz új gépkocsi átvételéről

Next

/
Thumbnails
Contents