Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-15 / 242. szám
1985. október 15., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Csökken a kereslet a cement iránt Ásó kontra balta, avagy... A csökkenő kereslet ellenére folyamatos a termelés a gyárban. A diszpécserközpontban állandóan figyelemmel kísérik az üzemmenetet. Úgy gondoljuk, rendkívül aktuális mostanság a szőlőről. a gyümölcsről, a szőlő- és gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzetéről elmélkedni. A téma időszerűségét nem csupán, sőt egyáltalán nem az a tény indokolja, hogy mindenfelé az országban ezekben a hetekben történt, történik a szőlő, a szilva, alma, körte és még sok más gyümölcsléiének a betakarítása; illetve, hogy egy-kél hét múlva újra kinyitnak a faiskolai lerakatok, szaporítóanyagot árusító árudák, s megkezdődik az őszi telepítési szezon. Sokkal inkább azok a felerősödő negatív tendenciák adják a téma időszerűségéi, amelyekből arra következtethetünk, hogy nem megnyugtató a helyzet, sőt mondjuk ki nyíltan: nincs rend a szőlő- és gyümölcstermesztés — szóval a kertészeti kultúráknak ezen a vonalán. Miről is van tulajdonképpen szó? Mindenekelőtt arról, hogy néhány éve e területen is felbomlott az az egyensúly, arány a telepítés és kivágás vonatkozásában, amely, ha nem áll helyre, előbb-utóbb nem csupán exportfeladataink teljesítését, hanem ellátási biztonságunkat is veszélyezteti. Magyarul: mezőgazdasági nagyüzemeink — Borsodban legalábbis ez a jellemző kép —, szívesebben nyúlnak a fát kivágó baltához, mint a facsemetét, a szőlőt elültető ásóhoz. Következésképp évről évre csökken, zsugorodik az a terület, amelyen meg kellene termesztenünk a gyümölcs- és szőlőszükségleteinket. Ezen állításunkat adatokkal is alátámasztjuk. A gyümölcságazatban az 1984. évi 74 hektár (zömében bogyósok;, telepítésével szemben 207 hektár ültetvényben dől ■ gozott a fűrész és a balta. Idén sem javul a helyzet. Az eddigi Í4 hektár telepítéssel szemben eddig 106 hektár kivágására adtak ki engedélyt. Ezt az aiányt esetleg (hangsúlyozzuk: esetleg) javítja az a 30 hektái őszi telepítés (szilva, körte), amit a baktakéki tsz, illetve a Bodrogközi Állami Gazdaság tervez. (Ám, mivel tervről van szó, korántsem biztos, hogy realizálódik is.) S mit mutat a kép a szőlő vonalán? Tavaly a 100 hektár kivágással szemben ugyan még 126 hektái t telepítettek (ebből egyéni 20, szakcsoporti 68 hektár volt), idén viszont (ebben a kemény téli fagyok is közrejátszottak), a várhatóan kivágásra kerülő újabb 100 hektárral szemben mindössze 23 hektár betelepítése remélhető. S félő,' hogy jövőre — az idei csapnivalóan rossz termés és a ráfizetés miatt — az arány tovább romlik, s az eddigieknél is többen hagynak fel a szőlőtermesztéssel. Az okok vizsgálata sokirányú, mélyreható elemzést kíván. Természetesen, az mindenki előtt világos, hogy termelőüzemeinket egy-egy, a. gyümölcstermesztés, vagy a szőlőágazatot érintő döntés meghozatalakor nem valamiféle divathóbort, szeszeiy, de még csak nem is a dolgok Az év még hátralevő heteiben több vasúti járművel — vasúti kocsikat, mozdonyokat és motorvonatokat — ad át megrendelőinek a Ganz-MÁVAG, s ezzel nagy értékű szerződéseket teljesít határidőre. Újabban sínautóbuszok eladásáról is tárgyalnak a tunéziaiakkal, ezeknek a járműveknek a kocsiszekrényeit a jól ismert csuklósbuszok tervei alapján az Ikarus autóbuszgyár készikönnyebbik végének a megfogása motiválja. Sokkal inkább azok a problémák, nehézségek, amelyek napjainkban szövetkezeteink nagy részében feltornyosullak: a szeszélyesen változó, szinte kiszámíthatatlan piaci helyzet, az önerőből finanszírozott beruházásokra való képtelenség, s legdöntőképpen a mindennapos pénzügyi gondok. A változó piachoz alkalmazkodni ezekben az ágazatokban rendkívül nehéz. Lehet, hogy ma a telepítés pillanatában nagy kereslet mutatkozik erre, vagy arra a gyümölcsléiére, de megma- rad-e ez. az érdeklődés 'három év múlva is, amikor az ültetvény termőre fordul? Vagy mi lesz, mondjuk tizenöt év múlva? Ültetvényeket általában húsz-huszonöt, sőt harminc évre telepítenek. Következésképp a szőlő, vagy a kajszi nem olyan, mint például az árpa: ha nincs kereslet iránta ma, jövőre mást vetek a helyébe. Mielőtt egy nemleges döntés ebben a témaköiben megszületik. meggyőződésünk, hogy szövetkezeti vezetőink számolnak. Kiszámolják, mennyibe kerülne, ha..., ha belevágnának. Mennyibe kerülne a melioráció (állami támogatás mellett sem olcsó, főleg, hogy ennek százaléka még csökkent is a korábbi évekhez képest): mennyibe a szaporítóanyag, maga a telepítés. Bekalkulálják azt is, hogy egy-két évig csak a gondozás költsége jelentkezne. S ez a költség később sem — a termőre fordulás után sem — csekély. Szakemberektől hallottuk, hogy egy év művelési költsége szőlő esetében, egy hektárra vetítve, 50—70 ezer forint körül mozog. Azután nyilvánvalóan azt is mérlegelik, milyen nagy kockázati tényező az időjárás, a jég, a fagy, illetve egy-egy ültetvény létesítése milyen sok kézimunka-erőt, szervezést, s évről évre dráguló növényvédelmet igényel. S mindezekkel szemben, sok esetben csupán a piaci kiszolgáltatottságot tudják állítani. Mert nem csupán az állami támogatás csökkent a tényleges költségekhez viszonyítva, a felvásárlási ár és a tényleges költségek aránya is módosult, mégpedig az előbbi rovására. Szóval a képlet egyik oldalán ez áll. És a másikon? Az előbbiek konklúziójaként nem akar (vagy csak alig) gyümölcsöt, szőlőt telepíteni megyénkben a nagyüzem. S ez a helyzet ott alakult ki, ahol az őszibarack kivételével szinte minden gyümölcsféle sikerrel termeszthető! Sőt, egyik- másik (cseresznye, kajszi) országosan is kiváló minőségben! Ám, hogy ennek ellenére csökken a kedv, az annak ékes bizonyítéka: a természeti adottság, a kedvező fekvés — bár nélkülözhetetlen — önmagában édeskevés. Az ültetvények sajátossága, hogy a termelési biztonság érdekében minden évben annyi területet be kell(ene) telepíteni, mint amennyi kivágásra kerül. ti, s ezeket a Ganzban szerelik majd vasúti alvázakra. A sínautóbuszok iránt más országokban is érdeklődnek, egyebek között Malaysiában, ahol már néhány hónapja próbajáraton tesztelnek ilyen Ganz—Ikarus járművet. A legjelentősebb megrendelők közé tartoznak a jugoszláv vasutak; az idén 15 dízel-villamosmo^don.vl rendellek a Ganz-MAVAG-lól. ahol ilyen mozdonyokat, Ezt nevezik a szakmában rotációnak. Tomasouszki Andrástól, a megyei íőker- tészlöl hallottuk: az lenne az ideális, ha 15—20 százalék körül alakulna az új telepítések aránya. Tessék számolni! Megyénk jelenlegi ossz szőlőterülete 13 ezer 862 hektár, a gyümölcsé 7 ezer 216 hektár... Nem kis terület ez, talán sokan úgy vélik, az az egykét száz hektáros évi csökkenés nem is annyira vészes. Tulajdonképpen nem is ez a veszélyes elsősorban — bár tagadhatatlanul az is —, hanem sokkal inkább az. hogy alig van új telepítés! Következésképp az ültetvényállomány évről évre öregszik, termőképessége csökken. A mostani egy-két száz hektáros kivágások néhány év múlva bizony megduplázódhatnak. Különösen aggasztó a helyzet az alma vonalán. Ez a legfontosabb gyümölcsünk. A 7216 hektárból 4600 hektár az almás összterülete. A lakossági ellátás melleit exportra is jelentős mennyiségei kell termeszteni. Szakemberek prognózisa szerint, itt várható a jövőben a legtöbb gond. Napjainkban Borsodban nem akar senki almát telepíteni! A meglevő ültetvényállomány termelői potenciálja ugyanakkor csökken. Nyilván a lakosságnak is feltűnt, hogy kél-három évvel ezelőtt még a szedd mapad mozgalomban az alma ára 3,50—5,00 forint között alakult. Ma a legolcsóbb ár 5 forintnál kezdődik! Minden bizonnyal e kertészeti ágazatok gondjait, problémáit az érintettek, érdekeltek elemzik, értékelik. S jóstehetségnek sem kell lenni hozzá: sok mindenben ál is értékelik. A termesztés egész vertikuma, a terület meliorálásától a végtermék-értékesítésig, a magasabb fokú feldolgozásig ugyanis érzésünk szerint megköveteli a korszerűsítést, a módosítást. Ilt-ott megyénkben már felbukkant egy-egy reménysugara a szakcsoporti lag szervezett, s a feldolgozóipar által koordinált termelésnek, elsősorban a bogyós gyümölcsűéit (málna, szeder, fekete ribiszke) vonalán. Ezek a piac igényeinek figyelembevétele mellett a termelési kedvre, termelési biztonságra építenek. S tulajdonképpen ez az egész gyümölcstermesztésnek alfája és ómegája. Reméljük, hogy ezek, a még csak részben kiforrott és elvétve előforduló példák kiinduló alapul szolgálhatnak a gyümölcstermesztésünk helyzetének átértékelésekor, jövőjének megtervezésekor, a fejlődés útjának helyes kijelölésekor. Egy biztos: lépni kell. s lehetőleg jó irányba! Ellenkező esetben — megyénkben mindenképpen — tovább romlik az ültetvényállomány. Márpedig a közmondás azt tartja a kertészről: amilyen a fája, olyan az almája. Ügy gondoltuk: mindenki szép és elegendő almát, gyümölcsöt szeretne. Hajdú Imre már vagy 20 éve nem gyártottak. A gyárban valamennyi mozdony elkészült, az utolsót néhány nap múlva adják át partnerüknek. A mozdonyt a magyar mérnökök a belgrádi vasút szakembereivel közösen tervezték meg, a mozdonyok villamos egységeit a Ganz Villamossági Művek állította elő. A dízel-villamosmoz- donyokért a- jugoszláv partner Zastava személygépkocsikkal fizetett. 1986-ra további 16 mozdonyt rendellek a Ganztól, amelyek ellentételeként szintén gépkocsit szállítanak majd. — Amikor alig volt. szinte megöltek érte bennünket, most viszont korlátlan meny- nyiségben tudnánk szállítani, mégsem kell a termékünk — kesergett a napokban Bárdos József, a Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyárának üzemgazdasági osztályvezetője. Mint Ismeretes, az év eleji energiakorlátozás igen sok üzemet nehéz helyzet elé állított, és jelentős termelés- kieséssel kezdtek az éves terv megvalósításához. A cementgyárban is csökkentett tervet határoztak meg 1985- re, amelyet teljesíthetőnek tartott a gyári kollektíva. Mára azonban megváltozott a kép, s már bizonyosra vehető, hogy minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyul. — A kialakult helyzet nem gyári okokra vezethető visz- sza, mi egész évben egyenletesen termeltünk, s mindenkor teljesítettük a megrendeléseket. Egész egyszerűen arról van szó, hogy csökkent a cement iránti igény, s ez meghiúsítja terveink valóra váltását. A kereslet csökkenése a III. negyedév közepétől éreztette hatását. Amíg júliusban túlteljesítettük időarányos tervünket, szeptemberben már lemaradást regisztrálhattunk. A kilátások ma sem biztatóak, az igénycsökkenés tovább folytatódik, egészen az év végéig. Értékesítési gondjainkon már az sem segít, ha az őszi mezőgazdasági munkák befejeztével esetleg még élénkülés következik be a piacon. _ Milyen mértékű elmaradásra számítanak? — Felméréseink szerint december 31-ig mintegy 50 000 tonnás elmaradásunk lesz a módosított tervhez képest. Pénzügyi tekintetben ez toA Mezőgazdasági Szövetkezetek Megyei Szövetsége: a TESZÖV. illetve a megyei KISZ-bizottság az idén is meghirdette a már hagyományosnak tekinthető termelési. aratásszervezési és kombájnolási versenyt. Mint azt Hartman Bálint, a TESZÖV titkára a díjkiosztó ünnepségen, szerdán elmondta, sajnos ez évben nem takarítottunk be rekordtermést sem őszi búzából, sem tavaszi árpából. A kalászosoknál már az elmúlt ősz kedvezőtlenül indult, hiszen az akkori hűvös, csapadékos időjárás következtében a mezőgazdasági üzemek későn tudtak vetni, majd a már sokat emlegetett rendkívül hideg tél, hűvös tavasz hátráltatta e vábbi 40—50 milliós nyereségcsökkenést jelent majd! — Korábban gondjaik voltak a vasúti szállítással, most milyenek a kilátások? — A keresletcsökkenés mellett a meglévő vasúti- kocsi-ellátottság is súlyosbítja a helyzetet. Zsákos kiszerelésű cementünkből például mintegy 5000 tonna kiszállítását nem tudjuk megoldani. Két hete várunk arra, hogy növények fejlődését. Nyár elején már tudtuk, kevesebb gabona terem meg a határban, mint ameny- nyit a mezőgazdasági üzemek terveztek. Így történhetett, hogy nagyobb területről kevesebb őszi búza, tavaszi árpa kerülhetett a magtárba, mint tavaly. Az idei termelési, aratás- szervezési és kombájnolási versenyre harminchét szövetkezet nevezett. A versenybizottság a beérkezett termelési eredményeket két kategóriában: mint kedvező és kedvezőtlen adottságú körülmények között gazdálkodó üzemeket értékelte. így a verseny eredménye a kedvezőtlen kategóriájú szövetkezeteknél őszi búza termelésben első a homrogdi a MÁV vagonokat küldjön a gyárba. — „M észfronton” hogyan alakultak az eredmények? — E téren nincs okunk a panaszra, van igény a mész- re. Természetesen sokat jelent az, hogy az éves 113 000 tonnás mennyiség 60 százalékát a Lenin Kohászati Művek veszi át, a fennmaradó mennyiség pedig a kisfogyasztók körében talál gazdára. (csákó) Új Élet Termelőszövetkezet, második a tiszakeszi Tisza- menti Termelőszövetkezet, harmadik az olaszliszkai Gazdász Termelőszövetkezet. A kedvező adottságú termelőszövetkezetek közül első a szentistváni VII. Párt- kongresszus Termelőszövetkezet, második a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet, harmadik az Aranykalász Termelőszövetkezet Mezőkeresztesről. A tavaszi árpa termelési versenyben a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek közül első a homrogdi Új Élet Termelőszövetkezet lett, és ezzel az eredményével a versenykiírás értelmében elnyerte véglegesen a vándorserleget. Második a tisza- palkonyai November 7., míg harmadik a tolcsvai Békeharcos Termelőszövetkezet. A kedvező adottságon gazdálkodók között első a hejőke- resztúri Hejőmenti, második a mezőkövesdi Matyó és harmadik a szentistváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet lett. A kombájnolási versenyben SZK—5 típusú kombájnon a sályi Dargai Sándor nyert, E— 512-esen első Szakolczai Sándor Taktabájról, második Kovács Sándor Fancsalról, harmadik Tuza Zoltán Csok- vaományról. John Deer, Bízón, E—514-es, CD 80—100- as tipusú gépeken első Széli Attila Borsodivánkáról, második Csizmadia Ferenc Ároktőről, harmadik Zelman István Monokról. Az E—516- os a Bizon G típusú kombájnnal, a legjobb Gáspár Gáspár lett Mezőkövesdről, a második Sallai Béla Ároktőről, a harmadik Czibak András Tiszaladányból. Claas Dominátor 105, 106-os gépeken első Földvári István Monok, második Topa Sándor Hejőpapi kombájnosa. A legfiatalabb kombájnos címet, valamint a KISZ KB díját Kovács Sándor fancsali kombájnos nyerte, aki tizennyolc évesen munkájával a felnőtt és tapasztalt kom- bájnosok megbecsülését is kivívta. Sínautóbuszok exportra Aratóverseny ’85 — bca — Szerelők ...szeretjük mi a gyümölcsöt igazán?
