Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

1985. október 12., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Kertbarátoknak Z. amikor húsz évvel ezelőtt telekhez jutott, tu- 0 íajdonképpen csak a gyümölcs- és zöldségfajo­kat ismerte. Alma, körte, szilva,' sárgarépa, re­tek, petrezselyem ... E meglehetősen kevés ismeret- anyagra piaci bevásárlásai során tett szert, miként arra a tapasztalatra is, hogy a zöldség-, gyümölcspiac bizony minden esztendőben nagyon drága. Tulajdon­képpen e pénztárcavéknyító piaci vásárlásai érlelték meg benne a gondolatot: hogy telket vesz, s a család vitaminszükségletét maga termeszti meg. Terve talál­kozott az akkor mozgailomméretüvé vált kertszövetke­zetek szervezésével, s így viszonylag olcsó áron Z., a világéletében műszaki ember egy földdarabhoz jutott. Az elszántsággal, hogy a parlagot kertté varázsolja, nem volt hiba. Ásott, gyomot irtott, s épp ilyentájt ősszel, fel­kereste a legközelebbi faiskolai lerakatok Ott sok mindent hirdettek, kínáltak. Ű csak azt mondta, almát, körtét, ba­rackot, szőlőt akar, az hogy aszlraháni piros, Hardenpont, chardonnay, szegedi mamut, számára idegen nyelven író­dott. Évek bosszúságai tanították meg Z.-vel. hogy ha valóban olyan kertet akar, melynek élvezni akarja gyümölcsét, meg kell tanulnia ezt az idegen nyelvet. Mit, hol, hogyan ül­tethet. telepíthet? Nem elég a fajismeret, tudni, ismerni kell a fajtákat is, mégpedig alapos részletességgel. Hiszen min­den a telepítéstől, a szaporítóanyagtól függ! Ami jó az Al­földön, az nem biztos, hogy Borsodban is díszük. Saját ká­rán, évek elvesztésével, fák cseréjével, és ámításával Z. megtanulta a kertészkedésnek ezt az alapigazságát. A hónap vége felé újra kinyitnak a faiskolák. Minden bizonnyal idén is akadnak a húsz évvel ezelőtti Z.-hez ha­sonló „pályakezdő kertbarátok”, akik csak annyit tudnak, szeretnének telepíteni, valami jófajta almát, körtét, cse­resznyét . . . Hogy ne saját kárukon, hosszú évek tapasz­talatai után jöjjenek rá, mit hol, hogyan érdemes ültet­ni, nekik készítettük ezt a telepítési tanácsadót. Reméljük, vásárlásaik során sikerrel hasznosíthatják az itt közre­adottakat. ★ — Milyen fákat ültessek? — kérdezte tőlem néhány év­vel ezelőtt friss telektulajdonos kollégám. Telkének sajá­tosságait, fekvését, kitettségét, talajszerkezetet nem ismer­ve, mi mást tanácsolhattam volna, mint azt az egyszerű és bölcs tanácsot, amit még gyerekkoromban egy autodidak- (a öreg kertészkedőtői hallottam. — Nézd meg a szomszédos telkeket! Figyeld meg ott mi­lyen fajok díszlenek, teremnek bőséggel, s mik azok, ame­lyek vegetálnak. Az előbbieket le magad is nyugodtan ül­tetheted, az utóbbiakkal viszont kár kísérletezni. tt A következőkben közreadunk egy faj-fajtajegyzéket. 0 Ajánlói miskolci kertbarátok, kik évek óta sikerrel kísérleteznek a választék bővítésén. Dr. Kovács Mik­lós, a Kőporoson, Varga István az Ucekaj dűlőben, Iklódy István Lyukóban kertészkedik, az ajánlott fajok, fajták területükön beváltak. Az ő tapasztalataikat kiegészítem más kertszövetkezetekben, más kertbarátoknál látott jó példák­kal, illetve saját tapasztalatokkal. Alma (Biztonságos termesztése 10—12, esetleg még több növényvédelmi munkát, per­metezést kíván, éppen ezért vegyes kertbe — ahol nyá­ron frissen fogyasztható zöldségfélék teremnek — a telepítése meggondolandó. Ha ennek ellenére valaki mégis akar almalat ültetni, elsősorban nyári fajtákat javaslunk.) a) Éva. Hazai nemesitésű fajta. K/özépnagy, szabályos, kissé kúpos alakú gyümölcse július végén, augusztus elején érik. Színe élénk piros, igen tetszetős. Húsa sárgásfehér, bőlevü, ízletes. Fája korán termőre fordul. Termőképes­sége kiváló. A lisztharmatra kissé érzékeny. b) Egri piros. Megyénk határán Noszvaj területén fedezték fel. Augusztus kö­zepétől érik. Gyümölcse nagy, gömb alakú, kissé bor­dázott. Sötét piros színe tet­szetőssé teszi, fehér húsa kellemes ízű. Betegségekkel szemben a legellenállóbb nyári alma. Gyümölcsének áruértéke kiváló, piacon jól értékesíthető. c) Aszlraháni piros. Több­száz éves fajta. Július köze­pétől érik. Gyümölcse közép- nagy, lapított gömb alakú. Húsa fehér, jellegzetes sa­vaira külön is felhívjuk a figyelmet. A gombabetegsé­gek és a rovarkártevők iránt kevésbé fogékony. Hát­ránya: viszonylag későn for­dul termőre. d) Golden spur. Ez már téli fajta. Szeptember végén, október elején érik. Gyü­mölcse fehéráru. Nagyon ko­rán termőre fordul és kiváló termőképességű. Ám gyen­ge növekedése miatt elsősor­ban karcsú orsó és sövény gyümölcsösök telepítésére alkalmas. e) Staymared (sztémared). Ezt a téli almafajtát elsősor­ban jó szállíthatósága és tá­rolhatósága miatt javasoljuk. Decembertől áprilisig fo­gyasztható. Gyümölcse kö- zépnagy, húsa zöldesfehér, félkemény, éretten kásáso- dik. Korán termőre fordul, bőven terem. a) Arabitka G. Amiért ajánljuk: az a koraisága. Június végén, július elején érik. b) Clapp kedveltje. Ikló- dy István egyik kedvenc körtefája, augusztus elején érik. Friss fogyasztású, nyá­ri körte, gyümölcse szabá­lyos körte alakú. Színe sár­gászöld, a napos ’oldalán barnáspiros. Húsa sárgásfe­hér, olvadó, igen bölevű. íze kiváló édes, kissé fű­szeres. Mint legkorábban érő- nagy ‘ gyümölcsű vajkörte, termesztése indokolt. Porzó­fajtát igényel. (Vilmos, Bőse kobak, Hardy vaj, Hardenpont.) c) Ilonka. Mindössze tizen­nyolc éve ismerik, akkor sze­lektálták a Dunántúlon. Augusztus végén, szeptem­ber elején érik. Gyümölcse átlagosan száz milliméter hosszú, átlagsúlya 180 gramm. Húsa sárgásfehér, olvadó, kiválóan fűszeres. Fája erős növekedésű. Korán termőre fordul. Edzett, egészséges, betegségekre nem érzékeny. Porzófajtái: Vilmos, Confe­rence. cl) Vilmos. A világ legis­mertebb körtefajtája. S ez minden dicséretnél többet mond. Korán termőre lor­dul, igénytelen, megbízható a hozama. Szép formájú, szabályos körte alakú. Élénk szalmasárga színű gyümöl­csének húsa olvadó, nagyon bőlevű. Sajátos illata és za- mata van. Találóan jelle­mezte Entz Ferenc, a híres magyar pomológus: ..Aki Vilmos körtét eszik, nem eszik, hanem iszik." Piros Vilmos változatát is ajánljuk telepítésre. Porzói: Clapp, Bőse kobak, Esperen berga- mottja, Hardenpont, Nemes Krasszán. e) Erdei vajkörte. íze, kü­lönleges zamata miatt na­gyon sok miskolci kertbarát kedvelt fajtája. Szeptember­ben érik, gyümölcse, közép- nagy, széles körte alakú. Húsminősége: olvadó vaj. Fájának növekedési erélye vadkörte alanyon erős. f) Bőse kobak. Szeptem­ber közepétől szedésre érett. Dekoratív, szinte hosszú nya­kú körtetestéről bronzos, rozsdás színűén párásodé száraz tapintású, érdes héjá­ról könnyen megismerhet­jük. Sokan a legízletesebb körtének tartják. Három hó­napig is tárolható, jól szál­lítható. Porzói: Clapp, Vil­mos, Conference, Harden­pont. g) Hardenpont téli vajkör­te. Hardenpont apát, a bel­ga gyümölcsnemesítés atyja magról nevelte ezt a fajtát. Egyik legértékesebb téli kör­tefajtánk. A tárolást jól bír­ja. Fája rendszeresen és bő­ven terem, telepítés után korán termőre fordul. Hideg, vagy nagyon csapadékos tá­jakon könnyen varasodik. Porzófajtái: Clapp, Vilmos, Esperen, Nemes Krasszán. a) Gyöngyösi piros. Nagy­szemű, tojásdad alakú, vilá­gospiros, kellemesen édes- savanykás. Rendszeresen te­rem. Lisztharmatra érzé­keny. b) Pallagi óriás. Sárgás­zöld. kissé pirosán márvá­nyozott bogyójú. Húsa éret­ten bőlevű. Bőven terem, lisztharmattal szemben el­lenálló. a) Jonkheer van Test. Az ismert fajták közül legha­marabb június első felétől szüretelhető. Fürtje 80 mil­liméter hosszúságú. Bogyói nagyok. Bár időnként a für­tök hiányosan terméke- nyülnek, ennek ellenére min­dig bőven terem. Fagynak ellenáll, környezetéhez jól alkalmazkodik. a) Bigarreau tíurlat (biga- ró bürlat). A germersdorfi- val megegyező nagy szemű, befőzésre kiváló fajta. Jól terem, a fagyokat jól tűri. Korai virágzása miatt a cseresznyelégy nem károsít­ja. Jól termékenyíti: a Ja- boulay, a szomolyai és a Van (ven) fajta. b) Szomolyai fekete. Me­gyénk híres tájfajtája. Gyü­mölcse rövid száron oldal­ról lapított, tompa szív ala­kú. Húsa sötétbordó, íze édes, sajátos zamatú. A cse­resznyelégy nem károsítja. Friss fogyasztásra, dzsem, párlatkészítésre a legkivá­lóbb fajta. Jól termékenyíti a Bigarreau, a Jaboulay, a münchebergi korai. c) Germersdorfi óriás. A legismertebb berakni való cseresznyefajta. Gyümölcse nagy, kárminpiros, később sötét bordópiros. Húsa ke­mény. ropogós, magvaváló. íze harmonikus, édes-savas Sajnos a cseresznyelégy ká­rosítja, rendszeres növényvé­delmet igényel. Jól termé­kenyíti a hedelfingeni óriás, a Van, a solymári gömbölyű. a) Érdi bötermő. Hazai nemesitésű fajta, öntermé- kenyülő! Gyümölcse közép- nagy, sötét kárminpiros kellemes ízű. Sövényműve­lésre is alkalmas. Kétszer többet terem, mint a Pándy meggy. b) Meteor korai. A Pándy előtt három héttel érik. Te­lepítését koraisága indokol­hatja. c) Üjfehértói fürtös. A Nyírségben szelektált, jó termőképességű fajta, ön- termékenyülő! Gyümölcse felülről kissé lapított, gömb alakú. Héja éretten bordó­piros, húsa feszes, bölevű. erősen savas-édes. Rendkí­vül bőven és rendszeresen terem. d) Favorit. A miskolci' kertbarátoknak az egyik legjobban bevált meggyfaj­ta. Június közepén érik, el­sősorban friss fogyasztásra kiváló. Sokat terem, világos, piros gyümölcse puha, kelle­mesen édes. (Telepítését minden kert­ben javasoljuk.) a) Besztercei. Hazánkban a legelterjedtebb és a legér­tékesebb szilvafaj. Friss fo­gyasztásra, feldolgozásra, exportra egyaránt kiválóan megfelel. Szeptemberben érik, gyümölcse sötétkék, erősen hamvas. Húsa sárgás­zöld, aranysárga, nagyon kiváló aromájú. Mindenhol termeszthető, de megfelelő termést csak jó táperőben lévő talajon ad. öntermé- keny! Hátránya, kissé későn fordul termőre, valamint a surkavírus fertőzésre és a polisztigmás levélfoltosságra való érzékenysége. b) Althann ringló (altán). A legkiválóbb ringlónk. Augusztus közepétől érik. Gyümölcse nagy, vagy kö- zépnagy, gömb alakú. Alap­színe sárgászöld, amelyet li- lás piros fedőszín takar, erős hamvassággal. Húsa kemény, bőlevű. Ize kellemesen édes-savas. A kertek széltől védett, napos helyeire érde­mes ültetni. Viszonylag jól és rendszeresen terem. Por­zófajták szükségesek mellé (Ageni. olasz kék, Paczelt, Stanley). c) Zöld ringló. A legigény­telenebb ringlóféle. Augusz­tus közepén érik. Héja zöl­dessárga. Húsa hasonló szí­nű, fénylő, édes, zamatos. Elég korán termőre fordul, bőven terem. Sarkavírus fer­tőzésre érzékeny. d) Stanley (sztenli). Ter­jedőben lévő nagy gyümöl­csű szilvafajta. Gyümölcsé­nek átlagsúlya 35 gramm. Húsa zöldessárga, aranysár­ga. édes, alig savas. Ezért íze — és ez hibája — jelleg­telen. Viszont bőven és rend­szeresen terem. Korán ter­mőre fordul, laza koronáját ritkítani sem kell. Befőzésre való. vagy aszalásra. (Sokan úgy vélik, megyénk­ben nemigen érdemes te­lepíteni. A mi tapasztalatunk szerint bár annyi esztendőt nem bír ki, mint a mészben gazdag területeken, viszont amíg ki nem pusztul, rend­szeresen és bőven terem ná­lunk is.) a) Aranycsillag. Július ele­jén érik. Húsa zöldessárga, bőlevű, nagyon ízletes. Du­ránci (nem magbaváló). A korai sárgahúsúak között az egyik legízletesebb fajta. b) Champion (sampion). Régifajta, ma is sok kertész az őszibarackok királyának tartja. Igaz, szőrözöttsége, s nem feltűnő színezettsége miatt nem eléggé tetszetős, viszont fehér húsának bő le­ve és ízletessége mindenért kárpótol. Befőzésre különö­sen kiváló. c) Ford. Ugyancsak régi és bevált fehér húsú fajta. Rendszeresen és nagyon bő­ven terem, viszont a Cham­pion jobb ízű. d) Jerseyland (dzsörszi- lend). Július végén érik. Pi­ros fedőszíne miatt nagyon tetszetős. íze kellemes, de nem túl jellegzetes. Bőven és rendszeresen terem. Tél­állósága jó, húsa sárga. e) Julian. Magyar szelek­ció. Augusztus második he­tében érik. Sárga húsú, mag­vaváló, ízletes. Bőtermő. Gyü­mölcse tetszetős, ritkítás nél­kül is nagyméretű. f) Mariska. Az egyik leg­fontosabb fehér húsú fajtánk. Jellegzetes ízű, bőlevű. Rendszeresen terem. Július második felében érik. Gyü­mölcse a szállítást nemigen tűri. g) Suncrest (szankreszt). Kalifornia főfajtája, de ná­lunk is bevált. Augusztus közepétől érik, húsa sárga, éretten is kemény, de bőle­vű. Nagyon ízletes, nagy előnye, hogy bő termés ese­tén is gyümölcse nagymére­tű, egyforma méretű. a) Gönci magyar kajszi. Megyénk országos hírű táj­fajtája. Elsősorban veres­szilva alanyon termeszthető sikerrel. Gyümölcse 46 gramm átlagtömegű, gömbölyded. oldalról kissé lapított. Húsa nagyon finom, jellegzetes zamatú. Jól terem, elég ko­rán termőre fordul. b) Andornaktályai. Most terjed. Mivel megvénkhez közel szelektálták, érdemes nálunk is kipróbálni. Ilajdu Imre

Next

/
Thumbnails
Contents