Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-10 / 212. szám
1985. szeptember 10., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A forgalmat, a jövés-menést nézve Mezőkövesden nemigen szólhatunk csendes, nyugodt szeptemberről. Valószínű, hogy másutt sem szólhatnék, de itt, ebben a sokféle jegyet feltüntető városban semmiképpen. Bóklászhatunk a nagy terveket felszínre hozott zsúpl’edeles, népi építészet hangulatos házaival tele Hadas településen, vagy a korszerű, mutatós épületek között, akár az új telepnél, a főutcán, ma is találkozhatunk messziről jött kirándulókkal. Nem is szólva a népművészeti boltról, a múzeumról, vagy a Zsófiról. Igaz persze, hogy a szeptember még nem igazi ősz, most is inkább nyár. A fentiekben pedig nem véletlenül esik szó éppen a továbbra is nagy forgalomról, nyüzsgésről. A hármas főúton továbbra is sok a hazai és külföldi rendszámú személykocsi, tolakszik a sok teherautó, cikáznak a motorok és hol óvatosan, hol kevésbé óvatosan surrannak, kanyarognak a kerékpárok. A hármas út kövesdi átkelési szakasza, az ebből adódó problémák sokasága az örökzöldek közé tartozik, sajnos egyelőre nincs remény rá. hogy belátható időn belül változásnak örülhetnénk. Mindahányon, kik több-kevesebb rendszerességgel erre járunk és főként pedig a helybéliek, kik itt élnek. Gond ez bizony mind- ahányunknak. Még a profi pilóták is csak kellő fohász megeresztése után vágnak neki az átkelésnek, jojózó szemmel figyelve’ minden irányba, nem tudva, melyik pillanatban honnan vágódik ki motoros, biciklis, vagy kocsi. hol szalad át egy gyors járású idős nénike, vagy tétovázó gyerek. A kövesdiek- nek pedig méginkább megvan a véleményük az egész forgalomról. Természetes, hogy a legutóbbi, nagy fórumokon, eszmecseréken, a választások jelölőgyűlésein, találkozóin is szólja került ez a probléma. Kérésként, mely szerint mind időszerűbb lenne mégis elvezetni valahol a város szálén a hármast. Sokan úgy tudják: évekkel ezelőtt már vizsgálták, mérték ennek lehetőségét, nagyjából kijelölték az elterelés útvonalát is. Melyet persze ki kellene építeni, egyáltalán költeni kellene erre a nagy munkára. Pénz meg ugye . .. Folytatni is fölösleges. De hát egyszer mégiscsak kell majd pénznek kerülnie erre a célra is. Nyilvánvaló, hogy a népfront- választások, a szakszervezet i választások fórumain, beszélgetésein ismét téma lesz a hármas. Egy másik nagy téma — szintén szóba került a választási fórumokon, várhatóan ismét íelemlílődik — a vasúti felüljáró kérdése. Kövesd több üzeme — helyesen — a város szélén, a Borsod- ivánka felé vezető út mentén kapott helyet. Környezetvédelmi szempontból ez mindenképpen helyénvaló. Közbeesik viszont a vasúti sorompó. Méghozizá a mis- kolc—(budapesti vonal rendkívüli nagy forgalmú vasút jónak egyik sorompója, amely érthetően gyakran zárja el az 'áitikélésit. Az üzemeikbe is sokan mennek, onnan jönnek, és most már a szabad szambáitokon, a meghosszabbodott hétvégeken ugyancsak ezen az úton igyekeznek a Tiszáihoz. Ki horgászni, ki ibográcsotni, lei folyót nézni. Móinmiinit azok közül, akik a hétvégi külön munkák, iráhaj tások, fusizások slb. helyett inkább a kellemes pihenést, a kikapcsolódásit, a .regenerálódást választják. Mert ilyenek is vannak szép számmal . . . Persze, hogy jó lenne a felüljáró! De még mennyire jó Jennel Miként a megye sok más részébe is. Nem valószínű elleniben, hogy megépül. Legalábbis a mi .időnkben nem valószínű. Sajnálatos ugyan, de ezt mégis tudomásul kell venni. Persze, egy kis bizakodással, meri imáért ne? Kövesd egyik .különlegessége. a gépmúzeum a tanács végrehajtó bizottságának ülésén került szóba. Miinl ismeretes, magánszemély. Hajdú Ralis János kutatta fel, vásárolta meg, tette működőképessé, állította ki, mulatta meg a kíváncsiskodóiknak sok évivel ezelőtt az egykori mezőgazda- sági gépeket, melyekből ma már szép gyűjtemény kerekeden ki és mi.nl múzeuma látványosságok közé tartozik. Most már állami segítséggel. gondozással és persze. megteremtőjének 'irányításával. A gépm.úzeummal kapcsolatban pedig az a kérés hangzott el, hogy legyen .kellő propagandája, távolabbi vidékökre is eljutó hírverése ennek az egész érdekességnek. Valahogy 'még mindig kevesen tudnak róla. Megyénkbeliiek köziül is, de akár .Kövesden is lehet kérdezősködni 'felőle: néhányon értetlenül néznék és kérdik, miiről is van szó. Pedig megéri megnézni mindenkinek, ki arra jár, megéri a távolabbi iskolásoknak ás a naigy őszi 'kirándulások idején. (priska) Qz idő pénz Talán .túlságosan is gyakran mondjuk, .néha olyankor is, amikor más szavak pontosabban fejeznék ki mondandóink lényegét. Ettől persze, a megállapítás még igaz, az tudja igazán, hogy az Idő pénz. aki állandóan versenyben van a percek, az órák, a napok múlásával, aki a lelhető legjobban ki szeretné használni a rendelkezésére álló időt, hogy Iminél löbibet dolgozhasson, kereshessen, pihenhessen, szerethessen, áthasson . . . Átszámítani az időt forintra, fillérre csak megközelítőleg lehel. A minap egy apró epizód azonban, arról győzőit .meg, hogy létezik egészen pontos átszámítás is, ■ahol aztán már azonos értékekről lévén szó, azok akár fel is cserélhetők, behelyettesítésük ennélfogva mondhatni már természetes. Az autóparkolótól csak száz. .méter a cipőbölt, ám fizetség nélkül könnyelműség lenne iUhagyni a kocsit, mert a büntetés sokkul többe kerül. Integet is az őr a botjával, türelem, azonnal itt lesz. Rövid az ebédidő, feltehetően sokan vannak a cipő- boltban és .most még ez a parkolójegyre való várakozás is. Hóit legalább amivel megrövidíthető, annyival kurtítsuk a hiábavalónak 1 átsző várakozást. A kérdés már .hallótávolságban éri az öreget: — Csak ide futok a cipőboltiba, mennyi a .legrövidebb várakozási idő — így a sürgető kérdés. — A legrövidebb idő? — mondja vissza szavaimat az őr. — Hát négy forint. — nagy ,j. — Termésátlagok A megyei tanács mezőgazdaságii osztályán elkészítették azt az összesítést, mely a .kalászosok betakarításának hektáronkénti átlagtermését 'tartalmazza. Ezek szerint megyénkben íi olyan szövetkezet van, amely hektáromként 5 tonnán felüli átlagtermést ént el őszi búzáiból. Ezek közé .tartozik például a szentistyáni, a mezőkövesdi, a mezőkeresztesi, (valamint a bocsi termelőszövetkezet. Ugyanakkor tavaszi árpáiból 4 tonnát meghaladó átlagot 9 szövetkezet, köztük a homrogdi, a hejő- keresztúri, a szeniUslváná és a mezőkövesdi ért el. Márciusban múlt két esztendeje, hogy megnyitotta szobáit a sárospataki vendégeknek a Bodrog Hotel. A kétcsillagos szálloda az idei nyáron rekordforgalmat bonyolított le, sokan igénybe vették a pótágyakat is. Csendes Csaba felvétele IJutnok „fölött", «elemér irányá- I bon, egy völgybe lárva taiálha- " ^ , táíc a Mohos-tavuk, omelyek máig megőrizték a jégkorszak állat- és növényvilágának néhány faját Európában kevés helyen látható oiyan úsró töregmoha lap, mint amilyet a két tó táplál. A Kis- és a Nagy-Mohos Az elmúlt évlizedek9 ben kedvezőtlen változásokat figyeltek meg a szakemberek, s megállapították, hogy a természetesnél gyorsabban kezdett pusztulni ez a természetvédelmi terület. Gyors mentőakcióra volt és van a jövőben is szükség, amelyet a Borsod Megyei Természetvédelmi Egyesület és a Herman Ottó Múzeum szervezett meg, és természetvédelmi tábort hozott létre a tavaknál. Miért számít különlegesnek ez a terület? A biológusok válasza erre az: mert jégkorszaki üzenetet tartalmaz. A század húszas éveiben Zólyomi Bálint botanikus végzett kutatásokat a Mohosoknál és megállapította, hogy a nagyobbik tó tízezer, a kisebbik pedig ötezer éves. A Nagy-Mohos vizsgálata rendkívüli lehetőséget nyújtott a tudós számára ahhoz, hogy nyomon követhesse a növényvilág változásait a jégkorszaktól napjainkig. Ennek során több olyan növény- és állatfajt fedezett tel. amelyek az országban ezen kívül mindössze két helyen találhatók, s Európa-szerte is igen ritkák az ilyen jellegű lelőhelyek. A kérdés most már az, hogyan maradhatott meg jégkorszaki szigetként ez az ősi láp az állandóan változó környezetben? A kérdésre dr. Gyulai Iván biológus, a Herman Ottó Múzeum munkatársa segített megadni a választ, aki egyébként a természetvédelmi tábor vezetője is. — A különleges környezetnek köszönheti fennmaradását a láp. Kissé fura, amit mondok, de a lápnak nem itt. a tengerszint feletti 300 méter magasságban lenne a helye, hanem legalább 1300 — 1Í100 méterré a tenger szintje felett, mégis egy gyertyános-tölgyes erdőben található. A magyarázat is igen különleges. A tó olyan medencében van, ahol a körülötte levő erdő megakadályozza a szélmozgást. Az éjszakák így rendkívül lehűlnek. s ennek következtében a ló partja és belseje között 5 Celsius-fok a hőmérséklet-különbség! Ez hallatlanul nagy eltérés, ha meggondoljuk, hogy a mai és a jégkorszaki mikroklíma között „mindössze” 1.5 Celsius- fok az átlaghőmérsékletek közötti különbség. — A tó hogyan maradhatott meg a völgyben? — Az agyagos talajon megcsúszó hordalék lefolyástalan medencéket alakított ki. amelyek lehetővé tették a csapadék- és rétegvizek tárolását. Mivel a tó vize enyhén kénhatású, ez elősegítette a tőzegmoha fejlődését, ez pedig létrehozta az úszólápot . — Miképpen lehetséges, hogy az ötezer éves Kis-Mo- hoson is ugyanaz a növényvilág található, mint a Nagy- Mohoson? — A nagyról töltődött fel a kisebb tó vegetációja. Ez rendkívül lényeges a biológus számára, mert a Kis- Mohos fiatalabb ugyan, de őrzi az eredeti képet, így tudjuk, hogy milyennek"kel- lene lennie a Nagy-Mohosnak. Az eredeti állapot ismerete fontos a mentőakció sikere érdekében is. Ahhoz ugyanis, hogy egy ilyen tó természetes módon feltöltődjön, elpusztuljon, még évezredek kellenének. Ám az ember erőszakos beavatkozása néhány évtizedre lecsökkent- heti ezt a folyamatot. Ami ismert, hogy az első durva pusztítás a húszas évek elején történt, amikor a tőzeg kinyerésének reményében le akarták csapolni a tavat. Erről tanúskodik az erdőn keresztül ásott levezetőárok is. Szerencsére sikertelen maradt az akció, mert akkor nem ismerték a tó mélységét, így a szükségesnél kisebb árkot ástak. Azonban ez is csökkentette a vízszintet. és megindította a láp nádasodását, a mocsaraso- dást. a tőzegmoha pusztulását. Az elmúlt évtizedekben az ember ismét a pusztulást gyorsította meg, amikor hozzá nem értő, barbár módon nyúlt a láphoz. A seprűkészítéshez a Kis-Mohoson található nyírfákról vágták a gallyakat, aminek következtében az elszaporodó lak megváltoztatták azokat a viszonyokat, amelyek eddig biztosították a láp fennmaradását. A Nagy-Mohos ná- dasödásának fékezésére a nyolcvanas évek elején megbíztak egy céget, az pedig két emberét a nádirtással, de kideríthetetlen okok miatt tűz ütött ki a lápon. — A tűz nagy kárt okozott. mert egyfelől pusztítást végzett az állat- és növényvilágban, másfelől pedig tápanyagot szolgáltatott a további nádasodásnak. Ezután döntött úgy a megye természetvédő egyesülete, hogy tábort szervez a Mohos-tavak megmentésére. — Az első tábort tavaly nyáron szerveztük — folytatta az előbbi gondolatot dr. Gyulai Iván. — Akkor csak egy turnusban tudtunk dolgozni, ennyi jelentkezőnk volt. Ebben az évben máikét turnusra tellett az önkéntesekből. — Alt a feladata a diákok- nak? — Igen kemény munkát végeznek ezek a többségében tizenéves lányok és fiúk. Naponta kétszer vágják sarlóval a nádat, csizmában és gumiruhában, attól függően, hogy meddig ér a viz. Csípnek a piócák és a szúnyogok, éjjel hideg van, nappal forróság. egyszóval becsülendő teljesítmény. ha valaki végigdolgozza a tíznapos turnust. — Segítséget kapnak? — A tíz nap költsége 30 ezer forint, de ekkor a legszegényebb körülmények között dolgozunk. Putnokról kapjuk naponta az ételt. Nem a luxusfokozat növelésére vágyunk, hanem több és jobb műszerekre, szerszámokra, legalább egy szállítójárműre és sokkal több munkaerőre. Kevesen vagyunk ahhoz, hogy a nádat évente legalább két alkalommal. még zöld állapotban levághassuk, mert csak így következhet be a vízi növény satnyulása és végezetül az elpusztulása. A cél, hogy évről évre több nádat vágjunk ki. mint amennyi nő. mert a nád párologtatja legjobban a vizet, s csökkenti ezáltal a víz szintjét. A levágott növényeket ki kell hordanunk a partra, különben visszarohad a lápba, meszezi a vizet, csökkenti annak savas hatását, ennek pedig a tőzegmoha pusztulása lenne a vége. A nádhordáshoz is emberekre lenne szükségünk. — Alt lehet a megoldás? — Nagyobb anyagi támogatásra lenne szükségünk, mert az egyesület anyagi keretéből egyszerűen nem futja több tábor megszervezésére. Ügy tudjuk, hogy az Aggteleki Nemzeti Parknak 260 ezer forintos költségvetése van erre a területre. Mozgósítani kell az egyesület tagjait, mert jövőre már két hónapig szeretnénk dolgozni a Mohosoknál, ehhez viszont munkás kézre lesz szükség, örülnénk, ha a putnoki fiatalok is részt vennének a természetvédő tábor munkájában, de szívesen fogadjuk a környékbeli lányok és fiúk jelentkezését is. Munkás kéz kell a sarlózáshoz, a nád hordáshoz, de a romantikus környezet, a táborélet szépsége feledteti a fáradtságot. Csak Kazincbarcikától Ózdig legalább egy tucat középiskola van. ahonnét egyszer-egyszer a „hazai” táj szépítésére, megmentésére is lehetne „építőtábort” szervezni. Legalább elmondhatnánk, hogy mi is tettünk valamit környezetünk megmentéséért. Bőven van tennivaló, hiszen a Mohosok tőszomszédságában lévő Halas-tó, a vidék egyik legnépszerűbb kirándulóhelye is pusztulásnak indult. Most még meg lehetne menteni, mondta a biológus, csak időben kell elkezdeni, mint a Mohos-tavaknál, ahol remélhetőleg öt év múlva már biztató eredményekről is be lehet számolni. Fónagy István ■ hö nödosbon o víz helyenként kö- Foto. Tomos Bomobas Tóméi ekeié
