Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

1985. szeptember 10., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az ismeretanyag, a tu­dás gyarapítása — bárme­lyik szakterületről is le­gyen szó, elengedhetetlen társadalmi és gazdasági életünk mai szakaszában, így, a munkajog és a munkaügy területén is szükség van arra. hogy az itt dolgozó vezetők minél jobban eligazodjanak a törvények és jogszabályok között — mondja dr. Sze­gedi László, a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Mun­kaügyi Szolgáltató Iroda vezetője. — A nagyobb kö­vetelmények elsősorban a vezetői poszton lévő dolgo­zókkal szemben jelentkez­nek. és tőként a közép­szintű vezetőkre hárul a nagy felelősség, ugyanis ők állnak közel a munka­helyi kollektívákhoz. En­nélfogva, nevelő, felvilágo­sító munkájukkal közvet­lenül is segíthetik a terme­lést, a munkakultúra eme­lését, információkkal szol­gálhatnak a dolgozók vi- " tás ügyeiben. Ugyanakkor a gazdasági reform nyomán kialakuló nagyobb vállalati önálló­ság kifejezetten fokozza azt az igényt, hogy — az egyszemélyi felelős vezető jogállásának érintetlenül hagyása mellett — minden gazdasági vezető érdemibb módon vegyen részt a munka megszervezésében, a vezetés segítésében - és ellenőrzésében. — A hatáskörök decent­ralizálása, ennek megfele­lően a felelősségi rendszer kidolgozása megköveteli, hogy a középfokéi szakmai képzettséget igénylő mun­kakörökben dolgozó vezető tájékozott legyen a munka­jogban — jegyeztük meg. — Alapvető munkajogi elvek ismerete nélkül a vezető nem képes felada­tát hiánytalanul ellátni. Ugyancsak lényeges az is. hogy a középvezető helye­sen alkalmazza a munka­viszonybeli jogok gyakor­lása során a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat. Fontos, hogy ismerje a Munka Törvénykönyvében szabályozott, a dolgozók és a vállalat alapvető jogait és kötelességeit meghatáro-. zó rendelkezéseket. Olyan rendelkezésekre gondolok, mint a munkaszerződés megkötésének módja. a munkaszerződés végrehaj­tása és módosítása, a mun­kav iszony megszüntetése és még sorolhatnám a példákat. Nem elhanyagolható szempont, hogy megfelelő kapcsolat jöjjön létre az irányítók és irányítottak között, amelynek főként a munkahelyi légkör szem­pontjából van jelentősége. Ennek többek között meg kell nyilvánulni a beosz­tott dolgozók felelősségér­zete növekedésében is. De szükség esetén — például fegyelemsértéskor — élni kell a fegyelmi büntetés lehetőségeivel. viszont ügyelni kell arra. hogy az intézkedést ne csupán megtorlásnak véljék, ha­nem érje el egyúttal ne­velő hatását. — A társadalmi tulaj­don vadalma is falvet egy sor kérdést. — Valóban. Abból kell kiindulni, hogy a vezető­nek védenie kell a társa­dalmi tulajdont. Ehhez is­merni kell a szándékosan vagy gondatlanul kárt okozott személy jogszabály keretében történő felelős­ségre vonását, a dolgozó vétkességére tekintet nél­küli felelősségének szabá­lyait. A vezető ugyanak­kor köteles tájékoztatni az arra jogosultat a sére­lemből eredő igény érvé­nyesítéséről is. — Az alapvető munka­jogi szabályoknak elsajátí­tását és helyes alkalmazá­sát mi indokolja még? — A teljesség igénye nélkül. néhány konkrét érvet említek. A vállalat kollektív szerződés kidol­gozásában. illetve a külön­böző módosítások előkészí­tésében sok középvezető vesz részt. Munkájuk azonban csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő szakmai ismeretekkel ren­delkeznek. Például a válla­lati ügyrend túlnyomó­részt munkaügyi vonatko­zású kérdéseket szabályoz, míg a törzsgárdaszabályzat — bár tartalmának kiala­kítása nincs jogszabály­hoz kötve — különösen a vállalatnál eltöltött idő beszámítását illetően mun­kajogi szabályokat érint. Az elmondottakon túl azonban főként a kollek­tív szerződés alkalmazása, az abban rögzített jogok gyakorlása, érvényesítése megköveteli a munkaügyi vonatkozású rendelkezések általános ismeretét. — Szamos munkaügyi vita származik abból, hogy egy-egy vállalni in­tézkedésre jogosult dolgo­zója nem ismeri eléggé a ni u rikajogi szalui I gokat, vagy a jogszabályokat té­vesen értelmezi. illetve helytelenül alkalmazza. — Egyetértek a felve­téssel. Például, sok mun­kaügyi probléma eredője, hogy egyoldalú munká­szerződés-módosilást hajta­nak végre. Vagy: felmon­danak olyan dolgozónak, aki tilalom alatt áll: nem tartják be a felmondási időt : kijátsszák a túlórákra előírt korlátozásokat; a fe­gyelmi jogkör gyakorlásá­val megbízott személy nem tartja be a fegyelmi eljá­rásra vonatkozó szabályo­kat. vagy kártérítési ügyekben helytelenül él­nek a kiszabható kártérí­tés összegének megállapí­tásával. Ezek miatt azután a vállalat megalapozatlan, vagy jogszerűtlen intézke­dését. a jogorvoslat során az illetékeseknek hatá­lyon kívül kell helyezniük. Az említett hiányossá­goknak egyik oka az: a hatáskör decentralizálása­kor nem minden esetben gondoskodnak, hogy a kö­zépvezető megismerje, el­sajátítsa a szükséges jog­szabályokat. — Ebből egyenesen kö­vetkezik, hogy a hatáskör­rel és intézkedési jogkör­rel felruházott középveze­tőket jobban fel kell ké­szíteni feladatuk ellátására. — Gondolom, nem szük­séges több érvet felhozni annak bizonyítására, hogy égetően szükség van a vállalatok, intézmények és szövetkezetek munkaügy- gyel foglalkozó dolgozói­nak továbbképzésére. a munkakör betöltéséhez el­engedhetetlen képesítés megszerzésére. Ezért is szervezünk évenként kö­zép- és felsőfokú képesí­tést adó tanfolyamokat. Ezen túlmenően azonban szükségesnek tartjuk, hogy a nap mint nap munkajog­gal foglalkozó közép- és első számú vezetők gyara­pítsák munkajogi ismere­teiket. Ezért határoztuk el, hogy a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iro­da, megfelelő igény esetén, vállalkozik arra, hogy a munkáltatók szervezésében megrendezésre kerülő to­vábbképző tanfolyamokon biztosítja az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat. Ily módon, hozzájárulhat­nánk ahhoz, hogy a mun­kajog hiányos ismeretéből adódó törvénysértések csökkenjenek. S elkerül­hetnénk a munkaügyi vi­ták jelentős részét is. L. L. A Posta Gépjármű Szállítási üzem leninvárosi telephelyén végzik a telephelyhez tartozó, pos­tai szolgálatot ellátó gépjármüvek javítását, felújítását. Felvételünkön a szállítási üzem szak­emberei Robur típusú gépkocsi festésre történő előkészítését végzik. Fotó: Pásztor Károly Kezdődik a cukorrépakampány Szállítási tanácskozás Szerencsen A Szerencsi Cukorgyár vezetői, a MÁV Miskolci és Debreceni Igazgatóság kép­viselői a napokban a cukor­répa betakarításával, szállí­tásával és feldolgozásával kapcsolatos közös feladatokat beszélték meg. Pál György gyárigazgató a következők­kel kezdte el tájékoztatóját: — Több évtizede hagyo­mányosan jó együttműködés­sel dolgozunk. Ez az év ab­ban tér el a korábbiaktól, hogy gyárunk újból vissza­kapta vállalati önállóságát. A lehetőséggel élve még jobb partnerei szeretnénk lenni a debreceni és a miskolci vas- útigazgatóságnak. A jó együttműködésre igen nagy szükségünk van, hiszen a 95—9ti napig tartó kampány idején több mint félmillió tonna cukorrépát és segéd­anyagot — meszet. fűtőanya­got — kell a gyárba szállí­tani, s ennek 80 százaléka vasúton érkezik. A gyár számára két álla­mi gazdaság, 52 tsz, 100 egyéni termelő, s néhány szakcsoport termel. A cukor­répa mennyisége — tisztán, a rátapadó földet nem szá­mítva — megközelítően 412 ezer tonna lesz. A szerencsi üzem önállóságának, bátor kezdeményezésének új voná­sa: ebben benne van a ,,ház­táji” is. Ez az első olyan cukorgyár az országban, amely saját maga „gyártja” az alapanyagot is. A szeren­csi és a bekecsi tsz-től 157 hektár földet béreltek, a tsz- tagokkal együtt közös szak­csoportot alakítottak. Ebbe a gyár 200 tagja kapcsolódott be. A „háztáji” termelés 7 ezer tonna, több mint két- napi feldolgozáshoz elegendő cukorrépa. Az alapanyag területi meg­osztása önmagában is jelzi a betakarítási, szállítási felada­tokat, s egyben a gondokat. Szőkébb hazánkban kevés gazdaság foglalkozik a ter­meléssel, így a cukorrépa a szomszédos megyékből, a Nyírségből, s főleg a hajdú­sági vidékekről, az Alföldről érkezik. A szállítás így első­sorban a debreceni igazga­tóság dolgozóira nehezedik, akiknek nagyjából 300 ezer tonna anyagot keli idefuva­rozniuk. A gyár és a nagy szállítószervezet szakemberei végigjárták a nagyobb fel­adó- és fogadóállomások te­rületét. Van, ahol a körül­mények megfelelnek a kö­vetelményeknek. Hajdúbö­szörményben például 100 ezer fonna cukorrépa foga­dására és feladására alkal­mas területet sikerült kiépí­teni. A debreceni igazgatóság vasutasai — az elhangzottak szerint — jól szervezettén, irányvonalokkal, fordaszeréi - vényekkel szállítják majd' a cukorrépát. Ezek fogadásáról, tolatásáról, s az üres szerel­vények visszainditásáról a szerencsi állomás dolgozói gondoskodnak. Munkájukat megkönnyíti, hogy a megle­vő villanymozdony mellé egy dízel tolatómozdonyt is kapnak. Erősítik a „forródró­tos'' kapcsolatot, a partnerek értesítik egymást a teher- szerelvények, s az üres va­gonsorok visszainditásáról. Ügy tűnik, hogy a cukor­répatermelés az ország más tájain is csökkent. A sze­rencsiek több ezer tonnával segítik a kaposvári üzemel. Ezt a mennyiséget a mis­kolci igazgatóság a Hatvani Cukorgyárba szállítja, az pe­dig a tőle távollevő terület­ről tovább adja. Egyébként a Mátra vidéki cukorgyárak 600 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel. Ide a miskol­ci igazgatóság 105 ezer ton­na alapanyagot, s több tíz­ezer tonna segédanyagot szállít. (Cs. B.) Nemcsak a szokatlan idő­ben, s szokatlan méretben le­vonuló „zöldár” jelent: gon­dot a Hernád-völgy termelő- szövetkezeteiben, hanem a nyárvég, őszelő viharos idő­járása is, A hol jéggel, hol orkánszerű széllel érkező zi­vatarok alaposan felforgat­ták a gazdaságok elképzelé­seit, és sajnos terméskilátá­sait is. A termények egy ré­sze megdőlt, a napraforgó fejeit lekaszálták a széllöké­sek. a kukorica soraiban csillogó foltokkal megjelent a belvíz. Az időjárás olyan meglepetéssel is szolgált, amelyre emberemlékezel óta nem emlékeznek Novaj- idrányban és Garadnán. A két községet csak fél kilomé­ter választja el, mégis volt olyan zivatar, amely negy­ven milliméterrelU) több eső­vel verte az egyik határt, mint a másikat. A mezőgazdaság legna­gyobb munkája, az őszi be­takarítás előtt, tehát koránt­sem rózsaszínű a kép üze­meinkben, amit ráadásul to­vább komorít, hogy a kalá­szosok hozamai is szinte mindenütt elmaradtak a ter­vezettől. liurkus Balázs, a novajidrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet íőagro- nómusa nem véletlenül idé­zi fel az aratást: — Több mint 110 hektár őszi búzánkat már tavasszal kipusztitolta a belvíz, így mindössze 450 hektár beta­karítani való maradt. Sajnos a kenyérgabona nagy részét a gombabetegségek megjele­nése miatt a lehető leggyor­sabban kellett learatni, így a termést mesterségesen szá­rítottuk. Sajnos ezzel a költ­ségeink emelkedtek, amely­nek persze az sem használt, hogy a tervezettől hét má­zsával kevesebb búza ter­mett. Az árpa két mázsával többet adott ugyan a várt­nál, de mivel kis területen termesztettük. árbevétele számottevően nem javult. Végső soron a kalászosok több mint kétmillióval ma­radtak el a tervezett árbe­vételtől. Pedig a gyors aratásnak megvoltak az előnyei is. Például: amíg a szövetkezel kombájnjai bérben dolgoztak az egyik délebbi megyében, a segítségei nem kérték vissza, mert a hazatért saját kom­bájnpark nyolc nap alatt le­aratott. (Természetesen a kuncsorbai termelőszövetke­zet kombájnjainak, a TE- SZÖV aktív közreműködésé­vel, a szomszédos szövetke­zetekben kerestek munkát, hogy a déli gazdaság se jár­jon rosszul.) A feszített mun­kának köszönhetően jelentő­sen tudták növelni az árbe­vételt. hiszen a bérkombáj- nolás üzemóránként, s nra- tö-cscplögépenkéni 1300 fo­rintot hozott a szövetkezet „konyhájára”. Sajnos az őszi betakarítás sikerét egy egész más ténye­ző, a víz fogja eldönteni. Hogyan ? — Ma még tanácstalanok vagyunk. Ha elmaradnak az esőzések, s visszavonul a bel­víz. akkor talán még lesz mit betakarítani. De opti­mistának lenni nem szabad. A napraforgó máris komoly károkat szenvedett, a gom­bák legjobb táptalaja ez a párás, esős idő, s ráadásul n szél is besegített, hiszen van ahol letörte a fejeket. Sajnos mintegy hetven hek­táron az olajos növény két­harmada fejletlen. erősen kétséges, hogy be tud érni. Pedig ez a kultúránk még közepes évben is az egyik legjövedelmezőbb növényünk volt . . . A határszemlék sem derí­tették fel a szövetkezet ag- ronómusainak arcát. Érthe­tően, hiszen, a mindent fel­borító időjárásra a kukori­ca hasonlóképpen reagált. Burkus Balázs a fejét csó­válja: — Gondolom nem egye­dül mi határoztunk úgy, hogy silókukoricát külön nem vetünk. Az abraknö­vényt egységes tőszámmal — de természetesen más és más hibrideket alkalmazva — vetjük el, hogy hozamát fel­becsülve, szemesként azt ta­karítsuk be, amely tábla a legtöbbet ígéri. Nos. az idei szemlézések azt bizonyítják, fel kell rúgnunk ezt a sza­bályt. Megint a víz diktál­ja a feltételeket. így azokat a táblákat kell elsőként le­vágnunk, amelyekre silókom- bnjnokkai rá tudunk menni. Csak bízhatunk abban. — de nem tudhatjuk —. hogy ma­rad olyan földünk, amely­ről szemesként törhetjük le az abraknövényt. Egyszó­val: esőtől, belvíztől függ a terméskiesés mértéke, s napfénytől, melegtől a ter­més betakarításának lehető­sége. Az elmúlt évben kétmillió forint jövedelmet ért el a novajidrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a nö­vénytermesztésben. Az idén erre már nincs remény, bár igyekeztek pótolni az árbe­vételkieséseket, de az állat- tenyésztésben is csak a tejes és exportbárányok export- eladása jelenthet az idén rá­adás jövedelmet. A tervezett jövedelemről tehát eleve le kell mondani. Pesszimisták mindezért? Nem hinném, hi­szen — és ez lényeges — a jövő évet megalapozó őszi munkákat, a tápanyag-után­pótlástól kezdve, a talajmun­kákon át, a vetésekig az idei évben tervbe vett, de az idő­járás miatt nem realizált hozamaira kívánják beállí­tani. Nem mondanak le ugyanis a nagy termések re­ményéről. Ami késik, nem múlik .. . — kármán —

Next

/
Thumbnails
Contents