Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-08 / 211. szám
1985. szeptember 9., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Több kézimunkafonal Varrónő „Szakmába vágó1’ kérdésekről volt szó, így természetesen kettőzött figyelemmel hallgattam a rádió elmúlt heti „Törvénykönyv" című adását. A riporter, Kapás Irén dr. Simon Tihamér rendőr vezérőrnagyot, a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét kérte meg a beszélgetésre, amelyben területük bűnügyi, közrend- védelmi eredményeiről, tennivalóiról hallhattuk véleményét. Az ország túlsó szélén található megye - erre utalt az adás alcíme is — fehér foltként szerepel hazánk bűnügyi térképén. Fehér folt, az- az az országos átlagnál jóval alacsonyabb a terület bűnügyi fertőzöttsége, az átlagosnál kevesebb az ott elkövetett bűncselekmények száma, a rendőrség kedvezőbb feltételekkel dolgozhat a megelőzés érdekében, teheti mindennapos munkáját. Az átlagnál alacsonyabb számok, riutatók persze nem jelentik azt is, hogy a Győr-Sopron megyei rendőrök tétlenül ülhetnének. A vagyon elleni bűncselekmények adják számukra is a legtöbb munkát, küzdenek az úgynevezett utazó bűnözés ellen, s differenciált, egyben határozott intézkedésekkel őrködnek a közlekedés, a közutak biztonságán. Miközben a rendőr-főkapitány szavait hallgattam, akarva-akaratlanul a győriek helyzetét a sajátunkkal, a bűnüldözés ottani feladatait a Bprsod-Abaúj-Zemplén megyeivel vetettem össze. A mi területünk sajnos nem fehér főit azpn a bizonyos térképen, sőt - ha azt a bűn- cselekmények gyakorisága súlya szerint satírozzák — a tónus igencsak sötétszürkébe játszik. Odaát például — az 1984-es adatok szerint -tízezer lakosra számítva 107,2 az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma, míg nálunk 144,7. Győrben most egy úgynevezett „nagyobb ügyben" folyik nyomozás, mégpedig egy autóalkatrészkereskedelmi vállalatnál elkövetett visszaélések miatt, ahol a kór értéke 11—12 millió forint. Automatikusan eszembe jutott, hogy a mi rendőr-főkapitányságunknak jelenleg hány korrupciós ügyben kell széles körű vizsgálatot, nyomozást folytatnia. Két kezem tíz ujja talán elegendő lenne, hogy összeszámoljam. Aztán felidézödtek bennem az emberölési, életveszélyt, halált okozó testi sértések ügyében tartott tárgyalások mondatai, az ügyészek szavai, amikor az ilyen jellegű ügyekben, végindítványuk során szinte minden alkalommal elmondják: „súlyosbító körülményként kérem figyelembe venni azt a tényt, hogy megyénkben az erőszakos bűncselekmények különösen elszaporodtak." Izig-vérig miskolci vagyok, a megyét is a magaménak érzem. Az újságíró lételeme az esemény, ám én szívesebben lennék győri kollégáim helyében, akiknek kevesebb lehetőségük nyílik hangzatos, vagy ellenkezőleg, tudatosan szolidabb címek alatt közölt bűnügyi tudósításokra. Mert - miként egy országot - úgy egy megyét is megítélhetnek róla, milyen a bűnügyi helyzete, milyen a köz- biztonsága. Nem egy rövid újságcikket, hanem kötetekre rúgó, tudományos igényességü tanulmányt érdemelne a vizsgálat, hogyan és miért alakult ki ez a különbség Györ- Sopron és Borsod-Abaúj- Zemplén megye között. Csupán egyetlen gondolat. Nálunk a gyors, erőteljes iparosítás, iparfejlesztés az utóbbi évtizedekben nagy tömegeket vonzott a városokba, azok környékére. A tömegben kitűnően elfértek, mi több jól megbújtak azok az alacsony iskolázottságú, alacsony intelligenciaszintü elemek, akik nem akarnak dolgozni, munka nélkül akarnak könnyen megélni, vagy hamar meggazdagodni, Ezzel szemben Győr-Sopronban kifejezett hagyományai vannak az országos színvonalnál is magasabb munkakultúrának. Az ott élők között szívélyesebb, barátibb kapcsolat alakult ki, vendégszeretetükről az országos munkásifjúsági napokon nemrégiben magam is meggyőződhettem. Kissé keserűen, fájó szívvel írtam le az előbbi mondatokat. Ám a baj, majd a baj okának felismerése az első lépés azon az úton, amely a gyógyulás felé vezethet. Győr-Sopron megye, a Kisalföld tőlünk homlokegyenest eltérő adottságokkal rendelkező terület. De van mit tanulnunk, megtanulnunk tőlük. Ne szégyelljünk jó diáknak lenni. Udvardy József A kézi munka fonal-ellátás javítására a Fonalkikészítő Gyár új, nagy teljesítményű festőgépet állít üzembe. A motringos fonalat festő berendezés felszerelését a gyár szakemberei megkezdték, s a tervek szerint a próbagyártás után már októbertől az új gépen festik a fonalat. A gyapjú és a gyapjúval kevert szintetikus alapanyagú kézimunkafonalak színezéséhez vásárolt berendezés üzembe állításával már az idén több fonalat küld a gyár az üzletekbe, mint tavaly, jövőre oedig 20—25 százalékkal nő a termelés. A zárt rendszerű, automatikus festék-, hő- és időszabályozóval ellátott berendezés több régi, elavult gépet váll. fel. Azokat az új beindításával egyidejűleg, leállítják, és elvégzik rajtuk a szükséges javításokat, a felújítást. Ugyancsak korszerűsítik a gyár másik részlegét: új, nagy teljesítményű gömbölyűét állítanak üzembe a régi, elavult gépek pótlásáA Kazincbarcikai Habselyem saját erejéből volt kénytelen megoldani a varrónöképzést, mivel ilyen szakmát nem tanítanak a környéken. Háromévi tanulás után 25-en vé geztek ebben az évben, s valamennyien a gyárban helyezkedtek el. A felvételen látható Pogány Judit is a nyáron szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. Jelenleg órabérben dolgozik, de októberben már teljesítménybérben foglalkoztatják majd. Mai teljesítménye alapján jól fog keresni, hiszen műszakonként már most 300 darab alsóneműt varr meg, ami a fedőgépen jó eredménynek számít. Fotó: Csákó Gyula Tapasztalatok, tanulságok A Borsodi Szénbányák Vállalat kommunistái pári- értekezletének határozata szerint: , „A tagfelvételi munkában alapvető követelmény, hogy a legalkalmasabbak kerüljenek a párt soraiba. A nevelő, előkészítő tevékenységet tovább kell javítani. A tagfelvételi munkát a politikai munka eszközeivel úgy kell irányítani, hogy minél több 30 éven aluli fiatal nyerjen felvételt.” A pártértekezlet hosszabb távra szabta meg a feladatokat, de az eltelt hónapokban természetesen elkezdődött a végrehajtás. Kovács Lajossal, a bányász pártbizottság titkárával arról beszélgettünk: milyen a tagfelvételi munka a Borsodi Szénbányáknál? — A bányászok között mindig is nagy követelményeket támasztottak azzal szemben, aki párttag akart lenni — mondotta a pártbizottság titkára. Ennek több oka van: nálunk a munkából adódóan erősebb a kollektív szellem, az emberek jobban egymásra vannak utalva; egy bányász, nem báÁ gyöngybagoly éve Mégis hiányzik egy kiadvány. Dolgozóinak feladata lenne, hogy az ENSZ-töl kezdve fölkeresne minden helyi társadalmi egyesületet és megtudná, majd közzétenné: éppen minek az évében járunk, mire-kire kell fokozottan, megkülönböztetetten ügyelnünk. Mert ennek híján az ember elsik- lik egy-egy jeles tudnivaló mellett. Az ENSZ által meghirdetett programokat, éveket úgy-ahogy számon tartjuk. Tudjuk, hogy 1985 az erdők éve. Ami persze elég baj az erdőknek. Hiszen nem azért kapták meg az évet, mert szépek, kellemetesek, gyönyörűen fejlődnek, hanem éppen azért, mert pusztulnak. Savas esőktől, meg ki tudja miféle szennyezésektől. A mi megyénkben is pusztulnak a tölgyesek. Abaiíjban, Zemplénben is ki- sebb-nagyobb foltokban, azokon a részeken, melyeknek közelében sincs gyárkémény. Az erdők betegszenek, senyvednek a világ minden táján. Rágondolni is rossz, mi lenne, ha nem sikeredne megállítani a pusztulást, pótolni a veszteséget. . . Ifjúság éve is az idei. Ezek szerint ifjáság-ügyben is van tennivaló. Es a gyöngybagolynak is 1985 az éve, olvasható egy helyi kiadimnyban, a Magyar Madártani Intézet küldöttgyűlésének határozataként. Kár, hogy már csak néhány hónap van hátra az évből, de ez is valami. Mindenesetre, aki lát egy gyöngybaglyot, az ne átkozódjon, ne kapjon söprűt, követ, mert ez a szép nevű madár csupa jó- szolgálatot tesz a mezőgazdaságnak, közvetve mindahányunknak. Leginkább rágcsálókat, kárté- konykodókat pusztít, de sajnos ö maga is pusztul, fogyatkozik, mint sok minden jó dolog, a világon. Vesztére szép madár, ezért a tilalom ellenére el-el- kapják, lelövik, titkon preparálják, meg persze a környezetszennyezés a méregtől elpusztult rágcsálók neki srem tesznek jót. Érdekes, hogy korábban ez a madár erdőkben élt. mostanára pedig beköltözött az ember közelébe. Templomtornyokba, istállók, pajták padlásaira, néha még elhagyott galambdúcokba is. Tehát eljött az erdőből. A baglyok ugye a bölcsesség, a tudás jelképei. Lehet, hogy a gyöngybagoly már korábban megtudott valamit az erdők pusztulásáról? (Pl) nyász — ahogy szoktuk mondani. Fiatalok és idősek a munkában jól megismerik egymást, de a csapatmunka mellett jelentősek a politikai. mozgalmi hagyományok, az egymás iránti elvárások. Az idősebb kommunisták olykor túlságosan magas követelményeket támasztanak azzal a fiatallal szemben, aki párttag akar lenni. — A tagfelvételi mtinká- ban tehát elsősorban a fiatalokra számítanak. — Igen, a párt utánpótlásának bázisát elsősorban a fiatal bányászok alkotják. A két kongresszus között a felvettek több mint a fele 30 éven aluli volt, így arányuk a párttagságon belül 0,4 százalékról 7,5 százalékra nőtt. Ezt az arányt szeretnénk a jövőben tovább javítani. — Hogyan sikerült ez a pártértekezlet óta eltelt időben? — Törekvésünk — a fiatal párttagok arányának növelése — a pártértekezlet előtt csak részben valósult meg, de az elmúlt hónapokban szerény fejlődést, javulást tudunk felmutatni. Figyelemmel kísérjük és számba vesszük, kikre lehet számítani. Jelenleg körülbelül 700 olyan bányászt tartunk számon, akik remélhetőleg elöbb-utóbb a párt tagjai lesznek. — Hogyan foglalkoznak ezekkel az emberekkel? — Jól felkészült konzultánsok kísérik figyelemmel szakmai és közéleti munkájukat. Naponta beszélgetnek velük, kisebb-nagyobb megbízatásokat adnak, hétköznapi módon igyekeznek megismertetni a jelöltekkel a párttagok kötelességeit és jogait. De a felvétel előtt családlátogatásra is elmennek, elbeszélgetnek a feleséggel, ők is mondják el, milyen pluszfeladatot jelent kommunistának lenni. Jó, ha az asszony ily módon is hallja, tudja, mit vállal a férje. Lehet, hogy szokatlannak tűnő módszer, de nálunk bevált, már hagyománya van. — A pártértekezlet határozata jelzi a tagfelvételi munka további feladatait, de emellett — a megye jó néhány pártszervezetéhez viszonyítva — a szénbányászok között egyenletes pártépítés folyik. Az eddigiekből úgy tűnik: ennek egyik oka a színvonalas párttaggá nevelés .. . — Igen, de a párttagokat a felvétel után sem hagyjuk magukra. A pártépítési munkabizottság rendszeresen megkérdezi az újonnan felvett párttagokat: hogyan érzik magukat az alapszervezetben, befogadták-e őket. De nemcsak a bizottság, a pártszervek is folyamatosan foglalkoznak az új párttagokkal. — Hogyan érzik magukat az új párttagok az alapszervezetekben'? — Többségük jól. Pártmegbízatásuk általában az, amit már felvételük előtt is végeztek valamelyik tömegszervezetben: a KISZ-ben. vagy a szakszervezetben. Ezek teljesítését időnként értékelik. Az ajánlók felelőssége is nőtt az elmúlt időszakban. tevékenységük korántsem ér véget a felvétellel. A felvételkor általában a jelöltek erényeiről beszélnek többet, de szeretnénk. ha a hibáikról is Írnának, amelyeket ki keli javítani. Az idősebb párttagok is figyelemmel kísérik és segítik munkájukat. Sokszor azok is, akik előtte azt mondták egy fiatalra, hogy éretlen még a párttagságra. De később erőteljesen támogatják őket szakmai és politikai munkájukban, mondván, ne hozzanak szégyent a csapatra. — Mi a véleményük az újonnan felvetteknek az alapszervezetek munkájáról? — A fiatalok többsége kritikusan fogalmaz munkaher lye, alapszervezete dolgairól. Sokszor emlegetik, hogy néri hány idősebb párttagtól m-Fí köztük vezetőtől — nagyobb; példamutatást várnának. De azt is megfogalmazták, hogy velük szemben sokszor magasak a követelmények. Egy részük inkább személyes, baráti beszélgetéseken mondja el a véleményét, mint a párttaggyűlésen. Attól tartanak — mint mondták —, nem kenyerük a szó, kinevetik őket. Pedig a taggyűlésen nem szónokolni, hanem hangosan gondolkodni és beszélgetni kell, az őket és mindenkit érintő legfontosabb dolgokról. — Nem bátorítják őket eléggé ... — Bizonyára ez is közrejátszik egy részük passzivitásában, de a legfontosabb jó példa a tartalmas pártélet és az aktív, ha szükséges. akkor vitatkozó taggyűlés. Azt is megjegyezték, hogy nem elég mozgalmas a pártélet. Tehát érdemibb, tartalmasabb politizálásra van a jövőben szükség. Ez nemcsak a fiatal párttagok beilleszkedését segíti, de jó példa azok számára is, akik ezután lesznek tagjai a kommunisták közösségének. Petra József Társadalmi munkások fllsádobszán Rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel, manapság így is lehetne fogalmazni ott, ahol kevés pénz áll rendelkezésre, de mégis valami hasznosat akarnak megvalósítani. Így van ez Alsódobszán is. ahol a községi ravatalozó elkészítését sürgette a tanácstagokon keresztül a község lakossága. A megyaszói közös tanácsú község vezetése ezt méltányolva, javaslattal élt a megyei tanács felé, amely vezető testület ezzel egyetértve az építkezésre 200 000 forintot biztosított. Az tudott dolog volt az első perctől kezdve, hogy kevés ez az összeg; éppen ezért néhány héttel ezelőtt a község elöljárósága falugyűlést szervezett és elhatározás született az építkezés megkezdésére. Megállapodtak, hogy a ravatalozó felépítéséhez a központilag biztosított pénzen kívül a község lakosai hozzájárulnak még külön pénzzel és társadalmi munkával. Az elhatározást tett követte, és ma már áll a ravatalozó fala, ajtók, ablakok a helyükön vannak. Amikor ott jártam, akkor is szorgalmasan folyt a munka, amelyet a község elöljáróságával együtt végzett több helyi lakos. Zseb esi László