Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1985. szeptember 7., szombat Még egyszer a diósgyőri várról Néhány évvel ezelőtt ír­tam a Déli Hírlapban ar­ról, hogy. nem kellene a mai állapotban meghagyni a diósgyőri vár részben helyreállított falait, hanem a vár egykori lovagtermét feltétlenül vissza kellene állítani eredeti állapotába, ami nem is lenne olyan nehéz dolog, hiszen meg­vannak a vár régi képé­nek rajzai is. Megírtam akkor is, hogy az ország második városának ez a feladat nem okozhatna olyan anyagi nehézségeket — végigpillantva a várost körülölelő betonrengetege­ken —, hogy meg ne old­hassa — hosszabb tavon — ezt a feladatot. Az írá­somra a válasz nem a vá­rosunktól jött, hanem a vár igazgatóságától, s rö­viden úgy hangzott, hogy a diósgyőri vár romjaihoz sem most, sem a későb­biekben sem szabad hoz­zányúlni, mindent úgy kell hagyni, ahogyan a 60-as évek végén konzerválták. Járva az országot, be­szélgetve honpolgárokkal, idegenekkel, külföldiekkel, sokszor az az érzésem tá­mad, hogy más városok (Debrecen, Eger, Győr, Kő­szeg, Pécs, Szeged stb.) mintha jobban ügyelnének arra, hogyan őrizzék meg értékeiket, hogyan szépít­sék, fejlesszék saját váro­sukat, még ha nem is olyan rangos városok ők, mint Miskolc. Itt mintha min­den lassabban bontakoz­nék ki, mint más városok­ban. Pedig de "sokszor jár­tak illetékesek pl. Tampe­rében, finn testvérváro­sunkban, ahol láthatták, milyen lehet egy ipari vá­ros modern változatban is! Én is láttam. De mi sem­miből sem tudunk tanul­ni, Nálunk csupán egy fontos dolog van: a lakás­építés. Sietek megjegyezni, nehogy oktalan vád érjen: ostoba lenne, aki tagadni merné a lakásépítés fon­tosságát! így azután azt vesszük észre, hogy egyre terebélyesednek a minket körülvevő betonrengetegek (mit tudna ezekről írni „Ábel’', ha felébredne sír­jából), a lankákat, dombo­kat, hegyoldalakat 10 eme­letes bérházláncok szövik át és elveszik azt a kevés levegőt is, ami még marad a városban. Igaz, felépült közben egy sportcsarnok, is, meg egy könyvtár és terebélyesedik az egyetem is, de még mennyi kellene ahhoz, hogy ez a város t vonzóvá váljék mások szá­mára is. Sokat küzdünk a gyárak, kohók okozta levegőszeny- nyeződés megszüntetéséért. Elkezdjük szépíteni a fő­utcát. s mire a harmadik ház is megszépül, az első­ről illenék már letörölget.- ni a füstnek, a kohók gyomrának leheletéit. Per­sze kutatjuk tovább a még beépíthető területeket. (Most a Technika Házának megépítése fog elvenni egy még megmaradt kis, zöld területet a megyei könyv­tár mellett...) De ki tud­ná tagadni ezen ház fel­építésének szükségességét? Milyen szerencsénk, hogy van annyi fürdőnk, közel van a Bükk és szép ki­rándulásokat lehet tenni a hegyekbe egészen Egerig. De ha csak azt említem meg, hogy már 1954-ben láttam az egyetem Gépele­mek Tanszékén egy tervet az Augusztus 20. strand téliesítésére, akkor, ugye­bár, nem beszélek mellé, amikor azt mondom, hogy sok jó elképzelés nálunk csigaháton jár .. . Visszakanyarodom a di­ósgyőri várhoz. Nemcsak a miskolciak tudják, hanem az egész ország is, milyen fontos szerepel játszott ez a vár IV. Bélától egészen Mátyás király uralkodá­sáig. Nagy Lajos királyunk idején még azzal is tréfál­kozhattak a diósgyőriek, hogy ők az ország főváro­sában laknák, amikor a király ott fogadta — nem is egyszer — külföldi ven­dégeit, sőt még békekötést is aláírtak a vár lovagter­mében, amely az akkori időket véve tekintetbe, nem is volt olyan kicsi. Nos, én leírom, mert le kell ír­nom, hogy erre a lovag­teremre — lett légyen bár­kinek akármlyen más vé­leménye is! — nagy szük­sége lenne városunknak, megyénknek és hazánknak is. Lám, a Budai Vár kez­di visszanyerni régi szép­ségét, még ha nem is a ré­gi célokat szolgálja és fog­ja szolgálni. Máshol is be­építettek várakat, várkas­télyokat stb. Most kezd­jük kiásni az ónodi vá­rat . . Hát csak Miskolcon nem szabad beépíteni egy lovagtermet, amelyben a későbbiekben fogadásokat, hangversenyeket, vendég- fogadásokat, ünnepségeket lehetne' rendezni, kitünte­téseket átadni? Vagy az ország második városa kép­telen lenne egy ilyen mun­kát elvállalni, csak itt nem lennének ehhez szak­emberek? Nem vagyok eb­ben szakember, de megsú­gom: a sűrű’ betonerdők egy egész ..fájának” az ér­tékét sem kellett volna er­re a célra feláldozni, s legalább maradt volna va­lahol egy kis hely a gye­rekeknek is játszani .. . Ilyen gondolatok vezet­tek engem akkor, amikor a nyár elején, még mielőlt megjelent volna (!! az úi- ságokban a diósgyőri vár környéke rendezésére ki­írt tervpályázat Ráday Mi­hályhoz fordultam a Ma­gyar Nemzeten keresztül egy „nyílt levéllel”, és tő­le, mint a legilletékesebb­től kértem választ és bírá­latot a diósgyőri vár jö­vőjével kapcsolatos elgon­dolásaimra. Tettem ezt azért, mert olyan ember véleményére voltam kí­váncsi, aki ugyan „kívül­álló", de ma a legillo.f.ékc­sebb ilyen ügyekben eb­ben az országban. Leve­lemben megkérdeztem tő­le azt is, hogy azok a vá­rosok, amelyeket levelem elején megemlítettem, sze­rinte kihagynák-e prog­ramjukból a vár lovagter­mének beépítését, ha a vár náluk lenne? Ráday Mihály ugyan nem a saj­tó nyilvánosságán keresz­tül, de f. év július 30-án keltezett levelében (az ere­detijét bárkinek bemutat­hatom) a következőket ír­ta: Derae Dezső, Miskolc Tisztelt Deme Ür, a Magyar Nemzet Levele­zési rovata továbbította hozzám „nyílt levelét”. Műsoromban általában igyekszem kerülni az olyan témákat, amelyek pénzt igényelnek „a mai gazda­sági helyzetben”. Mivel — véleményem szerint — ön­nek teljesen igaza van, ja­vaslom, keresse meg a Miskolci Városszépítő Egye­sület (3530 Miskolc, Szé­chenyi u. 6.) vezetőjét, Ko­zák Imrét javaslatával, nézzék meg, mit lehet há­zon belül szervezni. Budapest, 1985. július 30. ildvözli: Ráday Mihály s. k. Ez a válasz — nem vi­tás — nagyon megnyugta­tott, mert érzem, hogy jó nyomokon járok, és egy nagy hírű szakember is úgy gondolkodik, mint én. Megfogadtam tanácsát, az általa megadott címre (pontosan Leírva a címet) elküldtem mind a neki írott levelem, mind a tőle kapott levél másolatát is, de a levelem felbontatla­nul érkezett vissza azzal a pecséttel, hogy a címzett „ismeretlen”. így, mivel e sorok nagyobb nyilvános­ságra vágynak, és, mivel — szerintem — a Miskol­ci Városszépítő Egyesület­nek amúgy is csak javas- lattevő hatásköre lehet, nem szeretve a kanyargós- fekergős hivatalos utak szövevényét, felkérem az Észak-Magyarországot ar­ra, hogy legyen ennek a kérdésnek továbbvivője városunk és megyénk leg­illetékesebb hatóságai felé, mert városunk és me­gyénk fogja legtöbb hasz­nát látni annak, ha egy­szer (én biztos vagyok benne!) megnyithatja a vár lovagtermét a nagy nyilvánosság számára. Dcmc Dezső hanglemezekért A Hungaroton hangle­mezhetek alkalmából a Hungaroton Hanglemez- gyártó Vállalat, a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat és az Észak-Magyaror- szág szerkesztősége Játék a hanglemezekért címmel zenei fejtörőjátékot ren­dez. A játékban mindenki részt vehet. Tippelni, a he­lyes válaszok (a, b, c) be- karikázásával lehet. 1. Händel Atalanta című operája Árká­diában, a költészet álomországában ját­szódik. Händel pásztor játéka a walesi her­ceg esküvőjére, nászajándékként készült. Mikor mutatták be Magyarországon az Atalantát? a) 1885 b) 1935 c) 1984 2. A Parsifal Wagner „magasztos ünnepi színjátéka”, más szóval operája. 1882-ben mutatták be először Bayreuthban. A kö­zépkori legendakor alapján ki írta az ope­ra szövegét? a) Christian Friedrich Hebbel b) Theo­dor Storm c) Richard Wagner 3. 120 évvel ezelőtt, 1865-ben mutatták be Pesten Liszt Ferenc Szent Erzsébet le­gendája című oratóriumát. Hol volt a be­mutató? a) Vigadó b) Zeneakadémia c) Opera­ház 4. A XVIII. század a concerto grosso ki­alakulásának időszaka. Torelli bolognai zeneszerző hegedűconcertói az első ránk maradt szóló versenyművek. Az új zenei műfaj kialakítói és legnagyobb mesterei Corelli, Albinoni és Antonio Vivaldi vol­tak. Melyik városban alkotott Vivaldi? a) Róma b) Nápoly c) Velence 5. Polgár László előadásában, a Capella Savaria együttes korhű kíséretében hall­ható a legújabb hanglemezfelvételen Jo­hann Sebastian Bach 56. és 82. kantátája. Az egyházi kantáta műfaja Bach közel 300 művében érte el csúcspontját — csak 195 maradt fenn közülük. Mikor volt Bach a lipcsei Tamás-templom karnagya? a) 1716—1718 b) 1723—1750 c) 1713— 1740. 6. Beaumarchais híres víg játékát, A se­villai borbélyt Rossini előtt egy akkor nagy sikerű olasz szerző is megkompo­nálta. Ki zenésítette meg először az ope­rát? a) Giovanni Paisiello bj Alessandro Scarlatti c) Domenico Cimarosa 7. A Quartetto Esterházy elnevezésű vo­nósnégyes alapítója, nemzetközi tekinté­lyű szólista, hangversenymester, tudós, ta­nár, a XVII., XVIII. és a korai XIX. szá­zadi hegedű játék művésze. A magyar ré­gi zenei előadóművészet egyik élcsapatá­val, a szombathelyi Capella Savaria együt­tessel Vivaldi concertóinak lemezfelvé­telére szövetkezett. Kiről van szó? a) Yehudi Menuhin b) Cristopher Hog- wood c) Jaap Schröder 8. Bach utolsó, befejezetlen műve, mo­numentális fúgagyűjteménye: A fúga mű­vészete. A mű előadásának kérdései körül sok a vita: az eredeti• kézirat a puszta hang­jegyeken kívül népi tartalmaz egyéb uta­sítást még a hangszerekre sem. Mi a fúga szó jelentése? a) ugrás b) futás c) közjáték 9. Ferencsik János utolsó lemezfelvéte­le Beethoven III. szimfóniája volt. Mi a szimfónia közkeletű elnevezése? a) Sors szimfónia b) Pastorale szimfó­nia ej Eroica szimfónia 10. A Ferencsik János emlékére meg­jelenő, három lemezt magában foglaló al­bum egyik darabja Liszt: Tasso c. szim­fonikus költeménye, melyet eredetileg nyitányként mutattak be Goethe azonos című színművének weimari előadásakor. Kinek a költeménye ihlette Liszt Feren­cet a szimfonikus költemény komponálá­sára? a) George Byron b) Robert Browning c) P. B. Shelley 11. Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné, avagy a vénasszony szerelme című vígjá­tékét csurgói tanároskodása idején írta di­ákjai számára. Az 1799-ben írt vígjáték több szövegváltozatban is fennmaradt. Melyik volt Csokonai másik Csurgón írt darabja? a) Méla Tempefői b) Dorottya c) Cul- túra 12. „Mióta készülök, hogy elmondjam neked ' Szerelmem rejtett csillagrendsze­rét; / egy képben csak talán, s csupán a lényeget.” Kinek, melyik verséből való az idézet? a) József Attila: Óda b) Tóth Árpád: Eredj szerelem, szép sehonnai c) Radnóti Miklós: Tétova óda 13. Az észak-mezőségi magyar népzenét bemutató album lemezei a Bonchida és Válaszút; Búza; ördöngösfüzes; Magyar- szovát nevet viseli. Mit takarnak ezek az elnevezések? a) erdélyi népmesék színhelyei b) me­zőségi helységnevek c) népszokások elne­vezései +1. A magyar történelem kimagasló egyénisége volt Mátyás király. A népi emlékezetben róla őrzött történetek az idők során önálló életet kezdtek élni, s a népi mesemondás gyöngyszemeivé váltak. Mikor uralkodott Mátyás király? aj 1458—1490 bj 1490—1516 ej 1458— 1494 lékben hanglemez- és könyvnyereményt sorsol­nak ki. A nyertesek név­Név: ................................... Életkor: ............................. s orát és a rejtvény meg­fejtését a sorsolás után közlik a lapok. A helyes megfejtést be­küldők között 1985. szep­tember 13-án Debrecen­ben, a Hungaroton hang­lemezhetek megnyitó hang­versenye előtt. 10 db, egyenként 1000 forint ér­Lakcíim: .................................................................................... A lenti szelvényt kitöltve úgy Ikeill postára adni, hogy legkésőbb szeptember 12-ig beérkezzen a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, propagamdaosztá'ly 1370 Budapest, 5. Pf.: 370 círrire. Szövetkezeti fiatalok A Tokaji HúzjiipaVi Szö­vetkezet fiatal jai örültek az elmúlt ősszel megtartott if­júsági parlamentnek. A fó­rumon érződött, törődnek sorsuk kail, boldogulásukkal. S hogy e törődés milyen, ar­ról a szövetkezeit elnökével, H elígért Béláival beszélget­tünk. A dolgozóknak csaknem egyih armada még nem töl­tötte be harmincadik élet­évét. Nem túl nagy ugyan a foglalkoztatottak száma — száznyolcvan —, mégis fii­gyedemre méltó azoknak az aránya, akik gyakran kopog- . .tatnak ibe az elnök ajtaján segítséget remélve. Űik azok, akik a maguk bőrén érzik — a gyakorta hangoztatott — pálya kezdési nehézsége­iket, a lakásszerzéssel, később pedig a gyermekvállalással járó gondokat. Az ifjúsági parlament jó alkalom volt arra, hogy számiba vegyék, hol könnyíithetnek a fiatal dolgozók életkorúd menyeim Fontos ez a fiatalnak, ám hasonlóan fontos a szövetke­zet vezetőinek, a. munkaerő megtartása szempontjából. Ment bizony ez utóbbi, évek óta napirenden van, kevesebb a munkás a kel­leténél. Nehéz változtatni ezen az áldatlan helyzeten, a bérszínvonal ugyanis megle­hetősen alacsony és ez be­folyásolja a bedolgozói lét­számot is. Bedolgozásra töb­ben vállalkoznának, különö­sen .a kisgyermekes anyák. Emelni kel'l a szövetkezet­ben a szakmai képzettségi szintet. A KISZ-alapszervezet, pon­tosabban aiz ú j jáailafcu 11 KISZ-allapszen vezet vezetői jóvoltából a szövetkezetben napirenden vannak az ifjú­ságpolitikai törvényben is benne foglaltatott feladatok. A rendszeres tájékoztatók eredménye, hogy az ifjúság tudja, mikor, miiben várjiaa szövetkezét vezetése segítsé­güket és így van ez fordít­va is. Ennek is köszönhető, hogy különös figyelemmel kísérik a gyermekgondozási szabad­ságom levők és a katonai szolgálati idejűket töltők bérének alakulását. Ügyéivé arra, ne szenvedjenek hát­rányt. Az elmúlt esztendőben húszmillió forintos árbevé­telt teljesítettek az itt dol­gozók. Az idén huszonötmil­lió forintos tervük van, amelytől — az elnök tájé­koztatása szerint — minden bizonnyal most sem marad­nak ed. Korábban csupán a hazai előállítású kelmékből készí­tettek ruhákat belföldre és külföldre egyaránt. Az or­szághatárom túli megrendelő leggyakrabban a Szovjet­unió, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Franciaország és Svédország. Később bővült a szövetkezet „repertoárja” fo­nott bútorokkal, kerti garni­túrákkal, vásánlókosarafckal, legutóbb pedig üvegárukkal, melyek hasonlóan keresett termékek a piacokon. Monos Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents