Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-26 / 226. szám
1985. szeptember 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szeptember 27-én ismét megnyitja kapuit az őszi BNV, a fogyasztási cikkek szakvására. A sorrendben immár nyolcvankettedik BNV-vel egy időben — október 6-ig — rendezik a Csináld magad! elnevezésű barkács- és kiskert-, valamint az Interplayexpo nemzetközi játék- és oktatási eszközkiállítást is. Az idén 40 ország és Hongkong több mint 72 ezer négyzetméternyi fedett és szabad területen sorakoztatja fel fogyasztási cikkeit. Először érkezik a kőbányai vásárvárosba a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió köztársaságai közül pedig az immár hagyományos külön bemutatót most a Tadzsik Szocialista Köztársaság tartja. Másodszor vesz részt a BNV-n Thaiföld, és több esztendő után ismét Románia, Spanyolország. A fogyasztási cikkek szakvásárai szerte a világban — így nálunk is — nem csupán szakembereket vonzanak, nyilvánvaló- ' an, hiszen a BNV-n látható portékák mindennapjaink életvitelének nélkülözhetetlen kellékei. így hát, az érdeklődés egyúttal az újdonságok mielőbbi gyártásának sürgetését jelenti. Manapság kiváltképp nagy figyelem kíséri e bemutatókat: nőnek a háztartások kiadásai, ezért minden korábbinál jobban megfontolja a fogyasztó, mire költ. Ám, szintén e meggondolás jellemzi a gyártót, s a kereskedőt: kölcsönösen előnyös és megbízható, az eddigieknél sokkalta inkább biztos vevőt megnyerő cikkeket akarnak előállítani, illetve forgalmazni. Értelmetlen fáradozás lenne egyetlen szlogenbe zsúfolni, hogy mi jellemzi honi iparunk részvételét a mostani BNV-n. Az egyes ágazatok feltételei ugyanis eltérőek a termelési, a fej lesztési, és ily módon az értékesítési lehetőségek tekintetében, idehaza és határainkon túl egyaránt. Közös vonás viszont, hogy a hazai ellátás mellett iparunk elsőrendű feladata az export, méghozzá elsősorban a gazdaságos export. S közös vonás az is, hogy a fogyasztási cikkek értékesítésében is rendkívül éles piaci verseny alakult ki világszerte. A magyar termelők nagy hagyományú, tőkeerős, és nem utolsósorban technikailag, technológiailag megújult konkurenciával állnak szemben. Eszközeink, lehetőségeink a felfrissülésre, a szerkezetváltásra — ily módon új termékek előállítására — az utóbbi esztendőkben sok helyütt igen szerények voltak. Jelzi ezt majd a vásár — például a korábbinál viszonylag kevesebb újdonságot kínál a lakás- felszerelési szakma —: elsősorban a kipróbált, megbízható cikkek ajánlata a jellemzőbb, valamint a továbbfejlesztett repertoár. Ezek egyszersmind a vállalatok reálisabb érzékét tanúsítják. Azt, hogy nem erejük feletti, gazdaságosként aligha végződő akciókra törekednek a cégek, hanem inkább a rendelkezésre álló fejlesztési eszközökkel megvalósítható, folyamatos szerkezetváltásra. Az őszi BNV legnagyobb kiállítása ismét öltözködési iparunké: konfekciósoké, kötősöké, méterárusoké, bőrösöké, cipősöké. Csupán e szakterületen 59 vállalatunk és 70 szövetkezetünk mutatja be a versenyképesség megtartására irányuló törekvéseit, ismételten bizonyítván — határainkon túl is, pontosabban fogalmazva, furcsa mód ott inkább elismerten ! — piacérzékenységét. Ruházati iparunk részaránya gazdaságunkban meglehetősen nagy, ugyanakkor gyártmányainak csaknem felét exportálja. Jelentékeny mértékben ellentételezi az úgynevezett kemény importanyagok behozatalát. A nem rubelelszámolású kivitel döntő többsége a fejlett ipari országokban kél el. A vásárbeli bemutatkozás jól érzékelteti a minőség javítására tett erőfeszítéseket, melyek az újonnan kifejlesztett textíliák, bőrök, műbőrök kedvező tulajdonságaiban, „naprakész" divatjegyeiben egyaránt kifejezésre jutnak. Az „öltözködési" standok mellett feltehetően a legtöbben most is az otthonkiállítási keresik fel, mely reális képet nyújt a hazai bútor- és a lakás- textilgyártók helyzetéről, így arról is, hogy a bútorok iránti csökkenő kereslet a gyárakat a fejlesztési munka fokozására ösztönzi, ezt azonban változatlanul nehezíti a rossz anyagellátás, s a szűkös kellék választék. Bár a BNV a magyar ipar teljesítőképességének egyfajta tükörképe, mégsem érzékeltetheti a maga teljességében azt az erőfeszítést, amit sok gyár tesz a műszaki, gazdasági megújulásért. Ám, ez a vásár még így is jó alkalom lesz a hasonló célzatú hazai és külföldi termékek összehasonlítására, annak megállapítására, hol tartunk mi, s hol a külföldi kiállítók? Az őszi BNV mindemellett a műszaki tapasztalat- cserék fórumává válhat, s — mint a korábbi ipari vásárok — ez is kedvező lehetőséget nyújt a szakosítási és együttműködési egyezmények előkészítésére. Vagyis a további fejlődés megalapozására, s persze arra, hogy mi, fogyasztók joggal remélhessük: megint előre lépünk kicsit. Ha fokozatosan is, de tovább javul majd a választék, s jobb minőségű árut kínálnak majd iparcikkboltjaink. CS. B. J. OMÉK-díjas zöldségek il; . : ^ Bilit; A hajnalok hidegek és csípősek. El kél a melegítönad- rág és a vastag pulóver. Aztán kint a határban, a végtelennek .tűnő fekete földön, amikor a gépek már kiforgatták a burgonyát, s temérdek ökölnyi gumó felszedésre vár, az emberek beállnak a sorba. — Kellemes, lágy-napsütéses őszünk van — mondják, s ahogy haladnak lépésről lépésre a tábla mélye felé, úgy repül az idő is. A nap delelőkor meleget ad, „lepereg” az emberekről is a fölös ruha, mint felszedett krumpliról a megszáradt földmorzsa. A munkaidő múlását a hátrahagyott du- doros teli zsákok száma mutatja. — A tegnapi nap sem volt másként, és a holnapi is ilyenformán telik majd. Csak az eső, az ne essék!... Az elnököt az irodában találom. A falon oklevelek, festmény, vadásztrófeák. A nagy fehér főnöknek — Vadölő feliratú puska fából. „A kollégáim ajándéka vadász- vizsgám alkalmára. Kedves ötlet. A szeretetüket érzem benne, ezért becsülöm olyan nagyra, hogy még a falra is kiakasztom.” A szobában egyébként szinte mindennek megvan a külön története. Még a víziló formájú óriáskrumplinak is. Az elnök a szekrényhez lép. „Ezek a legújabb trófeáink." Nézem. Emlékplakettek az idei OMÉK-ról. A kelkáposztatermesztésért járó I. díj, a fejes káposztáért II. díj, a burgonyáért pedig elismerő oklevél. „Ha látta volna a kelkáposztánkat! Mint a kinyílt rózsák! Egy ládába csak kettőt tudtunk betenni akkor, amikor a többi kiállító gazdaság hatot is. Nem azért, mert a miénk, de igazán gyönyörű zöldségek voltak. ..” Ki hitte volna tízegynéhány évvel ezelőtt, hogy itt. az északi határszélen, a Bánrévével lassan összenövő Sa- jópüspöki község határa egykor a borsodi zöldségtermelés hazájává válik? Melyik, valaha zöldséget is termesztő termelőszövetkezet adott Alig van olyan ipari tevékenység, amihez valamilyen módon ne csatlakozna a melegítés, hevítés, hőközlés, vagy elvonás fogalma, amit leggyakrabban olaj, gáz, szén eltüzelésével, elektromos energia, vagy gőz felhasználásával oldanak meg. De nemcsak az ipar, hanem az emberi cselekvés szinte minden szférája igényli a melegítést, a főzéstől kezdve a lakások fűtéséig. Egyre nagyobb gond tehát az ehhez szükséges energia- hordozók előteremtése, és egyre nyilvánvalóbb, hogy az egyre drágább fűtőanyagokkal a jövőben jobban kell takarékoskodni. Ma már tudjuk, hogy az energiákkal való takarékoskodás nemcsak napi igény kérdése, és a helyzet nem attól lesz jobb, ha leoltjuk a villanyt, hiszen a nagyfogyasztók a világításra felhasznált energia sokszorosát emésztik fel és a működtetett berendezések hatásfoka hazánkban sajnos, a kívánatosnál ma még lényegesen rosszabb. A Miskolci Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Vállalat tevékenysége éppen azt a célt szolgálja, hogyan, miképpen lehet spórolni a fűtésre szánt kalóriákkal. Dr. Kapros Tibor, kutatási osztályvezetőt pontos számok tájékoztatják, Magyarországon melyik az £5 terület, ahol ma még pazarlóan bánnak a drága energiával, pontosabA TÜKI saját zsebből is fejleszt ban, ahol olyan elavult berendezéseket működtetnek, amelyek lényegesen több energiát fogyasztanak hasonló mennyiségű termék előállításához, mint külföldön az azonos célra alkalmazott berendezések. — A fejlett országokhoz képest legnagyobb az elmaradásunk az ipari kemencéknél, ahol körülbelül 25—30 százalékkal több energia emésztődik el, mint ameny- nyi kívánatos lenne — mondja a kutatási osztályvezető. — Ilyen kemencéket használ ma is a kohászat, a tégla- és cserépipar, a gépipar és az üvegipar. Valamivel jobb a helyzet a kazánoknál, de nem lehetünk elégedettek a rekuperátorok mennyiségével, teljesítményével és műszaki állapotával sem, mert tudott, hogy igen sok veszteség forrása ez a terület is. Mi a teendő? Hiszen köztudott, hogy a legfontosabb energiahordozók, a már említett olaj, földgáz és a szén beszerzésére egyre nagyobb összegeket kell költeni, és így nyilván a szakemberek előtt, és egyúttal valameny- nyi felhasználó előtt is csak egy cél lebeghet, hogy a drágán megvásárolt tüzelőanyagot a leggazdaságosabban használják fel. Hogyan tudja ezt az igényt segíteni a TÜKI? — Azzal célszerű kezdeni, hogy beruházás-ínséges korszakban élünk és nincs, vagy csak kevés pénz van az „energiafaló” berendezések kicserélésére. Azt már mindenki tudja, hogy az energiapazarlás nálunk is megszűnt, képletesen szólva eloltották a fölöslegesen világító égőket. De a valódi előrelépéshez ettől sokkal több kell. Itt nálunk például alapvető fejlesztéseket oldottunk meg, és ezek között olyan problémakörök is szerepeltek, mint a jobb hatásfokú tüzelőrendszerek kifejlesztése, az égés szabályozásának korszerűsítése, továbbá olyan anyagoknak a tüzeléstechnikai felhasználása, amiket korábban nem égettek el. Ilyen például a nagy inerttartal- mú földgázok hasznosítása is. A kifejlesztett berendezéseket egyre szélesebb körben igényli az ipar. ha van pénz. A hagyományos felvevő területek. a kohászat, a kommunális fűtőrendszerek és más ipari területek mellett egyre nagyobb mértékben jelentkezik az építőipar, a vegyipar és a mezőgazdaság is. hogy jobb hatásfokú berendezéseket alkalmazzanak. Megnövekedett a speciális, egyedi technológiájú berendezések iránti igény, ugyanis a növekvő energiaárak korszerűsítésre kényszerítik a fogyasztókat. Ma már számos vállalat egyre nagyobb mértékben foglalkozik az eddig tüzelőanyagként nem, vagy csak kismértékben használt inerl- tartalmú gáz, a kohógáz, vagy más éghető anyagok és hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásával. Ennek érdekében mi számos új berendezést és jó hatásfokkal dolgozó rendszert fejlesztettünk ki. A kutatásaink révén igyekeztünk javítani az új berendezések hatásfokát, és a működésüket gyakorlati úton is ellenőriztük. Az intézetben van egy lángvizsgáló laboratórium, ahol korszerű műszerek segítségével munka közben ellenőrizzük az égők hatásfokát. A hagymaszedés már a múlté. A 48 vagonnyi termést két nap alatt tisztították meg a munkások. Fotó: Mizerák István ki határban megpróbálkozunk a zöldségtermesztéssel. Igen ám, csakhogy én növénytermesztő vagyok, és a kollégáim között sem akadt olyan, aki a korszerű zöldségtermelés szakértője lett volna. így elmentünk tanulni. Káposztanevelést, termesztést Hétre, hagymát Rá- kóczifalvára. Aztán neki- kezdtünk az intenzív szántóföldi zöldségtermesztésnek. Akkor, amikor mások abbahagyták. Tudtuk, hogy jövedelmezőségi problémák vannak ezzel az ágazattal, így mindent megragadtunk, hogy olcsón termeljünk. — Vegyük például a munkaerőt. Világos, a kézi munkaigényes ágazatok kulcskérdése ez. De mi korlátlan számban rendelkezünk alkalmi munkásokkal, akik hosszú évek óta szívesen jönnek ide dolgozni. Brigádokra, nyugdíjas dolgozókra pedig mindig számíthatunk. És bizton állíthatom, a termesztési technológiánk is kiváló. A káposztaféléket például nem palántázzuk, hanem helyben vetjük, s ennek a módszereit itt kísérleteztük ki. Aztán a különböző zöldségfajokon belül is a fajtákat úgy választjuk ki, hogy legyen benne korai, közép- és késői vetésidejű, így a betakarítás is jobban ütemezhető, de ez az értékesítés szempontjából is jobb. És. ha már az értékesítésnél tartunk, állandó, jó kapcsolatunk van a Zöldérttel. Ennek ellenére, vagy éppen ezért (?) a jobb árakhoz alkalmazkodunk. Vagyis, és újra csak példát mondok, a tárolt burgonyának jobb az ára, így tároló építésére kényszerülünk, de ha azt akarjuk, hogy a téli tárolás veszteségmentes legyen, akkor fűthető tárolót kell építeni. Ezt diktálja a gazdasági érdek; szövetkezeti szinten. Zöldért-szinten. fogyasztói szinten. — És, ha már az árakat említettem, itt is álljunk meg egy pillanatra. Sokan panaszkodnak arra, hogy nyomottak a zöldségárak. Ez igaz is, meg nem is. Tavaly nem ment a káposzta, viszont jól fizetett a karfiol Az idén megfordult a helyzet. Tehát egyik év viszi a másikat, valamelyik zöldség úgyis kompenzálja az esetleges hiányokat. És még valami, aztán elég is volt a sok „hegyibeszédből": sok olyan lényeges pontja van a zöldségtermesztésnek, ahol lehet a kézimunka-felhasználással spórolni. Mert a jól ápolt talaj, az időben kijuttatott növényvédő vegyszerek és gyomirtó szerek — a termelési költségnövekedések ellenére — a betakarítás után a hozamok gyarapodását, a minőség szemmel látható javulását eredményezik, tehát érdemes zöldséget termeszteni. Mi, a szövetkezetben mindenesetre szeretjük csinálni — mondja az elnök. Balogh Andrea volna akár egy marék kavicsot is azért, hogy egykoron az ipari munkásokból hiányos Borsodban, a nagy kézi munkaerőigényes zöldség- termesztésből eredményt is lehet kovácsolni? — Én azért bíztam benne — húzza ki magát Ribánsz- ky Pál, a sajópüspöki Sajó- völgye Termelőszövetkezet elnöke. — De hogy miként lettünk jó zöldségtermesztők? Annak is megvan a maga története. — Szóval az történt, hogy egyszer csak ráébredtünk, aki meg akar élni a mező- gazdaságból, annak valamerre el kell mozdulnia, vagyis szakosodnia kell. Nos, akkor határoztuk el, hogy a püspöEbben az évben záródik a hatodik ötéves terv középtávú országos kutatási és fejlesztési programja, amiben a TÜKI, mint bázisintézmény vett részt. A fejlesztések során számos új berendezés készült el. Egyebek között megtörtént az LKM mélykemencéinek korszerűsítése, az NDK és az Orosházi Üveggyár részére a nagy inerttartalmú földgázok eltüzeléséhez szolgáló új berendezések kifejlesztése, továbbá a Dunai Vasmű számára a tolókemencék korszerűsítését is megoldottuk. — Köztudott az is, hogy hiába magas nálunk az üzemekben a felhasznált energia mennyisége, számos korszerű berendezést a vállalatok pénz hiányában nem tudnak megvásárolni. Így egyelőre marad minden a régiben? — Azért mégsem. Mi például a központi kutatási és fejlesztési programok mellett a saját nyereségből is végzünk kutatásokat és fejlesztéseket, és ezek eredményei közvetlenül használhatók a vállalatoknál, az iparban. Így a hazai vállalatoknak csak az új eljárásokat és berendezéseket kell megvásárolniuk, a kutatást és fejlesztést mi vállaljuk, ily módon a jobb hatásfokú új berendezések kevesebb pénzbe kerülnek. Hajdú Gábor
