Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-25 / 225. szám
Utbontás, lezárás, elterelés Miért mindenütt egy időben? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 225. szám Ára: 1,80 Ff Szerda, 1985. szeptember 25. Kádár János a Szovjetunióba utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására, kedden baráti munka'látogatásra a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai; Berecz János, Horváth István és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai; továbbá Kamara János, a KB tagja, belügyminiszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Horn Gyula, a KB tagja, külügyminisztériumi államtitkár és Őszi István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Pedagógus aktívaülés a megyei pártbizottságon A résztvevők egyik csoportja Hatékonyabb tudást közvetíteni A sok bontás közül az egyik új, Az utóbbi időben nagyon sok panasz érkezik szerkesztőségünkhöz a miskolci közlekedés jelenlegi állapotára. Valamennyien, akik naponta közlekedünk a megyeszékhelyen. magunk is tapasztalhatjuk az útépítések, útfelbontások, forgalom- terelések által okozott gondokat, nehézségeket. A városban sok frekventált helyen dolgoznak. Gondoljunk csak a Gömöri felüljáró lezárására, a Széchenyi utca rekonstrukciójára, a Petőfi tér átépítésére, a Szinva utca felbontására és legújabban a Szemete utcai közműépítésre. Nehéz most közlekedni Miskolcon még azoknak is, akik ismerik a várost, és el tudják kerülni az építések helyszíneit. De gondoljunk bele, milyen nehéz annak az idegennek, aki belekerül egy forgalmi dugóba, és még csak elképzelése sincs, hogy merre tudna a legrövidebb úton kikeveredni belőle. Ilyenkor sokunkban felmerül a kérdés: milyen meggondolások alapján választják ki e felbontások, építések idejét, és történik-e valamilyen egyeztetés más szervekkel? Ha most az egyik legnagyobb gondot okozó építésre gondolunk, a felüljáró dilatációjának cseréje már nem egy-két, hanem már több évvel ezelőtt szükségessé vált. Amennyiben e munkát akkor elvégezték volna, most eggyel kevesebb gond nyomná a közlekedők vállát. Aztán itt van a Széchenyi utca. Az első ütema Szemere utcán. ben a Vándor Sándor utcai csomópontot gyorsan átadták a forgalomnak, s ezt látva, bizakodni kezdhettünk. Ez azonban csak rövid ideig tartott, mert a mostani, Centrum Áruház előtti szakasz építése roppant lassan halad. A lelassult forgalomban áthaladó autós megpróbáltatásai azonban itt még nem érnek véget, mert néhány száz méterre a Petőfi téren is gondot jelent az átjutás. Apró bosszúságnak tűnik, de alaposabban megvizsgálva mégsem az, hogy felbontották a Szinva utca egy szakaszát. Ez az út, használhatósága esetén képes lett volna a felüljáró építése miatt a Baross Gábor, József Attila utcákra terelt forgalom egy részének elvezetésére. Az erre haladó járművek a Shell benzinkútnál térhettek volna vissza a 3. számú főútvonalra. A közműépítéssel együttjáró útfelbontás miatt azonban ez az elképzelés is megvalósíthatatlan. Bár a nyári idegenforgalmi szezonon már túl vágyunk, de még élénken él bennünk a látvány, amikor megkezdték a Búza téri benzinkút felújítását. Pontosan akkor, amikor a legégetőbb szükség lett volna rá. Az építtetők, kivitelezők figyelme azonban erre már nem terjedt ki. Vagy ha igen, nem zavarta őket, hogy a belváros egyetlen üzemanyagtöltő állomásának bezárása mennyi kellemetlenséget jelent az autósoknak. (Folytatás a 2. oldalon) Kedden Miskolcon megkezdődött a KGST vaskohászati automatizálási szekciójának 2(>. ülése. A négynapos tanácskozáson bolgár, csehszlovákiai, lengyel, magyar. NDK-beli, román, szovjet és jugoszláviai szakértői delegáció vesz részt. Megvitatják, hogyan lehet még kiterjedtebben bevonni a számítógépeket a kohászat technológiai-termelési folyamatainak irányításába, foglalkoznak a robottechnika kohászati alkalmazásának további lehetőségeivel, valamint a vaskohászati minőségellenőrzés automatizálásának kérdéseivel LyuMáip siker Kimagasló termelési sikert értek el a miskolci bányászok: kedden reggel a kora reggeli órákban teljesítette VI. ötéves tervét a Borsodi Szénbányák legnagyobb üzeme: Lyukóbánya. A folyamatosan évente több mint 1 millió tonnát termelő hatalmas „föld alatti széngyár- ból” a tervidőszak során a mai napig 5 millió 858 ezer tonna szenet hoztak a felszínre. A lyukói üzem a borsodi szénmedence legjobban gépesített, modern aknája. Ennek és az ott dolgozó 2200 bányász lelkiismeretes munkájának. erőfeszítéseinek köszönhető ez a kimagasló teljesítmény. Tekintettel a lakossági szénellátási gondokra, Lyu- kóbányán az elmúlt öt év során és most is minden szombaton, de sok esetben vasárnap is dolgoztak a föld mélyén. Az említett szénmennyiségből csaknem 1 millió tonnát közvetlenül a lakosság számára értékesítettek. A bányaüzem dolgozói a keddi tervteljesítést követően — szem előtt tartva a lakossági szénigényeket — az év végéig további 300 ezer tonna jó minőségű lyukói szenet küldenek a felszínre. Ezzel elsősorban a miskolci és Miskolc környéki települések lakóit látják el. Pedagógusok, az állami és társadalmi szervek helyi irányítói vettek részt tegnap, szeptember 24-én azon az aktívaülésen, amelyet a megyei pártbizottság tanácstermében tartottak meg Miskolcon, s amelyen közoktatás-politikánk időszerű kérdéseiről, a közoktatás fejlesztésének megyei feladatairól volt szó. Azokról a tennivalókról, amelyekét pártunk XIII. kongresszusa megfogalmazott. Erről szólt Kun László, a megyei pártbizottság titkára bevezetőjében. Kettős célja volt a tegnapi tanácskozásnak. A feladatok számbavételével egységesen meghatározni a célt, a tennivalókat, s ezzel együtt megfogalmazni és helyes mederbe terelni az iskolával szembeni társadalmi elvárásokat. Közoktatás-politikánk időszerű feladatairól szólva nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az iskola, a közoktatás nem független a tár sadalomtól, így gondjai sem szakíthatok el a társadalmi összefüggésektől. Ebből a rendkívül fontos megállapításból indult ki előadásában Záhorzik Teréz, az MSZMP Központi Bizottsága alosztályvezetője. aki emlékeztetett arra, hogy a XIII. kongresszus állásfoglalása a társadalom dinamikusabb fejlődésének egyik fontos feltételét éppen abban jelölte (Folytatás a 3. oldalon) Riportunk a 3. oldalon KGST-szekcióilés
