Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

1985. szeptember 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megyében egyedül... . . . Sajóvámoson, ai Aranykalász Termelőszövetkezetben palackoznak liypót. A háztartások nélkülözhetetlen vegyi szerét a Borsodi Vegyi Kombináttól vásárolják, amelyet helyben töltenek palackokba. Évente mintegy kétmillió palackra tart igényt a forgalmazó Mátra Füszért Vállalat. Fotó: Morvay Tamás A szazak klubja, avagy milyen a borsodi vállalatok pozíciója Gazdasúgjpoili'llkai heti la­puink, a Figyelő 'legutóbbi száma, A százíak kil.uibija cím­mel egész oldalas összeá'LU- itást iközöi a száz lógna- igyobto i'panvál lala.1 ranigsará- róil, amelyet a szerkesztőség a Központi Statisztikai Hii- •vataiíilal együittműköd'Ve ké­szített. A váilíla'la'ti sorrendet az 1984. évi termelési érték alapján álláp itották meg, természetesen figyelembe vették az -áldott termelőegy-' Hég létszámát, bruttó-álló­eszköz értéket, az export nagyságát és a .belföldi ér­tékesítés volumenét. .Külön öröm számunkra, ’hogy az első tíz vállalat kö-. ,zött három borsodi nagy vál­lalatot Is- találunk. A Tiszai Vegyi Kombimét például' —, am:e.ly évről évre erősíti po­zícióját az élmezőnyben, az 1983. évii 6. helyről tavaly az 5. helyre rukkolt elő. Ha a létszámot vesszük alapul, a váMoilati rangsorban a- 29., viszont a Ibruttó állóeszköz- értéket és az exportértékesí­tést tekintve, egyaránt a 7. helyen áll a lén in városi nagyiüzem. A TVíK-l követi, vagy is a termelési érték szeiHnti sor­rendiben a 6- a másik lemin- városi termelőüzem, a Ti­szai KőoQiaij Ipari Vállalat (TIiFO). Távalyelőtt a sor­rend még, fordított volt, ak­kor a TITO viezetett a TVK előtt. Az élmezőnyt alkotó vállalatok sorrendjében öt óv óta inem következett be lényeges változás — olvas­ható az összeállításból. A A miskolci 3-as Számú Vo­lán Vállalat, mely nagy irészit vállall megyénk településein a személyszállítás lebonyo- Itásáíbain, naponta 6125 menetrendszerinti járatot közilekedtet és ezeken minit,- egy 293 ezer utast szállít. A válMatabnak azonban ismé­telten gondot okoz az autó­buszok vásárlása, miivel az év elején tervezett 36 új gépjárműből eddig 19-el si­Leni.n Kohászati Müveknek is sikerült megtartania az egy évvel ezelőtti 9. helyét. Az Viszont már 'kevésbé jó hír, hogy az Ózdi Kohászati Üzemeket a Videoton leszo­rította a 11). helyről, mosta 'rangsorban a 12. Az írásból az is kiderül, hogy az 1983. évi két 'Vállalattal szemben, tavaly négy vállalat, köztea December 4. Drót művek bú­csúzott a százak klubjától. A másik nagy megyei vegyipari vállalat, a Borso­di Vegyi Kombinát a rang­sorban a 14. helyet foglalja el, mindössze egy hellyel romlott korábbi pozíciója. A Diósgyőri Gépgyár három hellyel lépett előre, a Tiszai Erőmű Vállalat ugyancsak folytatta a 'ranglistán való előrejutási. A legjelentősebb változás a rangsorban az exportérté­kesítés területén, figyelhető meg. Feltétlenül említésre méltó, 'hogy megyénk vállta- latiai közül az export vo­lumenét tekintve, az ország száz legnagyobb iparivá Ha­lálai közötti 'versenyben, a Tiszai Vegyi Kombinát a 7. helyét foglalja el. Olyan vállalatokat előzött meg, mlint a Dunai Vasmű, az LK.M, az ÖKÜ, Taurus, Chi- noin, Gamz-MÁVAG stíb. S minden jel arra .mutat, hogy ez az idén sem lesz másképpen, ugyanis a TVK 1985, évi exportja várhatóan meghaladja a 6,3 milliárd forintot, ezen belül a tőkés kivitel értéke eléri a 4 mil- liárdot. (—s) került beszerezni. Az áru­szállításban naponta 12-24 t eh engépj ármüv el í ogl alikoz- ta,Inaik. A típus és a darato- szám szerinti összetétel je­lenleg megfeleli a fuvarozta­tók igényelnek, esetenként azonban a középkategóriájú járműveikből biiámy mutatko- z.ik. Az év eddig éltéit ré­szében 43 teherkocsit selej­tezlek le és 50 újat vásárol­tak a miskolciak. (Folytatás az 1. oldalról) Az ezt szolgáló gyártmány: fejlesztéseket fékezi, hogy vállalataink termelőeszköze­inek többsége nerp konver­tálható. Műszaki állapotuk sem kifogástalan, sok az el­avult termelőeszköz, me­lyekkel a nemzetközi szín­vonalnak megfelelő termék nem állítható elő. Vállalata­ink a gyártmányfejlesztés so­rán főként a feldolgozott- sági fok emelését, tartják el­sődlegesnek. Ez a törekvés legjobban a kohászati és a vegyipari vállalatoknál fi­gyelhető meg. E munka ered­ményeként a vegyiparban bővült., a műanyag-feldolgo­zás és fellendülőben van a finomkémiai profil, a kohá­szatban megvalósulóban van a csavaripari alapanyaggyár­tás és javul a hengerelt pro­filok kikészítése. A nem­zetközi élvonalhoz való (el­zárkózás egy másik lehető­sége, a kész, szellemi termé­kek, a kutatási eredmények, a fejlett technológiák meg­vásárlása. M ezö gazda s á g i üzemeink is főleg az új eljárások ki­próbálására és átvételére vállalkoznak termelésük kor­szerűsítésében. Ez mindenek­előtt a növénytermesztés te­rületeire jellemző. Erre kényszeríti üzemeinket az is, hogy többségük kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Az állattenyész­tés területén az új és nagy- hozamú fajták meghonosítá­sával, illetve gyors elszapo- rításával érhetünk el ered­ményt. A tenyésztői mun­kál gátolja, az állattartási kedvet csökkenti, hogy a je­lenlegi' szabályozás mellett ez a tevékenység a legtöbb gazdaságban veszteséges. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél általában mi­nimális fejlesztési pénzesz­közök képződnek. Ezek nö­velésére, megsokszorozására lenne lehetőség, ha nagyobb arányban kerülne sor a kö­zös fejlesztéseket szolgáló Bevezetőben a közoktatás és a felsőoktatás fontosságát hangsúlyozta. Szenvedélyes szavakkal ostorozta a még mindig jellemző mennyiségi szemléletet. „Nem sok mér­nökre, hanem jó mérnökök­re van szükség” — mondot­ta. Véleménye szerint nem u tehetség hiányzik nálunk, hanem a gyakorlat szorul korrekcióra. Szerinte az egyetemeken a belterjesség, a kutatóintézetekben pedig az öncélúság gátolja a jobb munkát. A kutatóintézetek helyze­tét elemezve Zambo akadé­mikus szerint a célszerűség — Az 1970-es evekben a petrolkémiai fejlesztési program részeként Kazinc­barcikán megépült a PVC— III. üzem, amely műanyagot és az alumíniumipar szá­mára jelentős mennyiségű marónátront termel. A vi­lággazdaságban bekövetke­zett változások azonban a korábbi fejlesztéseket drasz­tikusan leértékelték, és ter­mékeink a 80-as évek elején csak minimális nyereséget hoztak. Ez az új helyzet a figyelmet ráirányította a vállalat gyenge pontjaira, nevezetesen a túlzott ener­giaigényességre. Ezért ala­pos szemléletváltoztatással hozzáfogtunk a veszteségek Bárány István, a Szerencsi Állami Gazdaság igazgatója arról az útról szólt, amit a hazai mezőgazdaság, benne a Szerencsi Állami Gazdaság megtett. Mint mondotta, számos országban csodaként együttműködésre. Sajnos az ipar területéről sem hozha­tunk fel sok jó példái a vállalatok közötti együtt­működésre. Kevés a közös fejlesztés, az eredmények és a tapasztalatok átvétele, il­letve átadása. Az előadó kitért arra, hogy a műszaki fejlesztést jól se­gíti a fellendülőben levő újítómozgalom. Ezután utalt rá, hogy a VII. ötéves terv­időszakra szóló középtávú kutatási-fejlesztési tervkon­cepció is társadalmi vitára került. Így ismertté váltak azok a fő irányok, amelyek­kel a tervkészítő munka je­lenlegi fázisában számolni le­bet. Kovács Zoltán előadása be­fejező részében az emberi tényezőknek a kutatásban, a műszaki fejlesztésben meg­levő' kimagasló szerepével foglalkozott, hiszen haladá­sunk csak az emberi tudás­sal, alkotó mi unkáival ala­pozható meg. — El kell érnünk, hogy a környezet ne fojtsa el a kre­atív gondolatokat, hanem segítse érvényre jutásukat, hiszen azok mindannyiunk javát szolgálják. Sokat vi­tatott kérdés az anyagi ága­zatokban és a kutatásfejlesz­tésben dolgozó értelmiség presztízsének kérdése. Sokan ezt leszűkítik az anyagi elis­merésre, pedig ennek szá­mos más tényezője is van. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a vállalatoknak ma is megvan a lehetőségük ar­ra, hogy a jövőjük szem­pontjából fontos kutatási, fejlesztési területeken dolgo­zó szakembereiket teljesít­ményük arányában differen­ciáltán honorálják, anyagi­lag, erkölcsileg elismerjék — mondotta többek között a megyei pártbizottság titkára. Végül a pártszervezeteknek a kutató-, fejlesztő munkát segítő tennivalóival foglal­kozott. Kovács Zoltán elő­adását felszólalások követ­tek. azt követeli, hogy az alapku­tatási végző intézeteket kö­zelítsük az egyetemekhez, az alkalmazott fejlesztő kuta­tásban érdekelteket pedig a vállalatokhoz. A tudóskép- zésről szólván aláhúzta a lan­tosabb külföldi utak fontos­ságát. — Nincs más alternatíva: a saját erőnkre támaszkod­va kell előrehaladnunk — mondotta Zambo János és tartalékként elsősorban a munkaidő jobb kihasználá­sát, a munkaerővel való cél­tudatosabb gazdálkodást és az érdekeltség megfelelő ér­vényesülését jelölte meg. felszámolásához, és a kevés­sé energiaigényes finomké­miai ágazat kifejlesztéséhez. A stratégia eredményes volt, a saját tudásunk felhaszná­lásával és új technológiák vásárlásával, illetve adaptá­lásával ki tudtunk lábalni a válságból, és az új fejlesz­tések segítségével máris je­lentős eredményeket értünk el. Erőforrásunk kiaknázása lehetővé tette, hogy a vál­lalat az elmúlt évben 50 millió dollár értékű termé­ket exportáljon nyugati pi­acra, és az elmúlt évben 1,1 milliard forint nyereséget könyvelhettünk el. Az idén nyereségünk várhatóan eléri majd az 1,5 milliárd forin­tot. értékelik azt a lejlódest, amit a magyar mezőgazdaság az elmúlt 15 évben elért. Világ- viszonylatban is elismertek a kukorica és a búza termelési eredményei és a nemzetkö­zi eredményekkel összeha­sonlítva nincs mit szégyen­kezni más ágazatok eredmé­nyeivel sem. 1950 és 1980 kö­zött a mezőgazdaság 205 szá­zalékkal. az élelmiszeripar Kadar László, az Állami Fejlesztési Bank Miskolci Területi Igazgatóságának ve­zetője arról szólt, hogy a je­lenlegi tervidőszakban az ország fejlődését és gazda­sági céljait a külgazdasági egyensúly megtartásának, a nemzetközi fizetőképesség megőrzésének rendeltük alá. Ennek a folyamatnak ered­ményeképpen a magyar gaz­daság helyzete pénzügyi té­ren megszilárdult. De nem lehetünk elégedettek azzal az eredménnyel, amit az el­múlt néhány évben a gaz­daság szerkezeti átalakításá­ban elértünk. Ennek oka el­sősorban a beruházások és. fej lesztések csökkentésében keresendő. Nem lehetünk elégedettek az energiaracio­nalizálási program eredmé­nyével sem. Bár a VI. öt­éves terv időszakában az ÁFB-hez összesen 120 pályá­zat érkezett be, és ezek két­harmadára a bank mintegy. 4.5 milliárd forint összegben A Központi Bizottság tit­kára felszólalása bevezető részében a gazdasági élet, a tudomány nemzetközi felté­teleinek alakulásával fog­lalkozott. Olyan világban élünk — hangsúlyozta —. amikor ezer és egy szállal kötődnek egymáshoz a világ különböző pontjain bekövet­kező változások. A szoros összefüggések és kölcsönha­tások szerepe csak tovább növekszik életünk szinte minden területén, kivált a gazdasági szférában, vala­mint a tudományos fejlő­désben. Nem véletlenül ál­lapodtak meg a KCST-ben társult országok vezetői ar­ról, hogy kidolgozzák a tu­dományos haladás távlati programját. A szocialista or­szágok presztízse nagymér­tékben azon is múlik, hogy miképpen állnak helyt az e téren kialakult nemzetközi versenyben. Pál Lénárd a továbbiak­ban vázolta azokat a nagy­szabású hazai munkálato­kat, amelyek a hazai tudo­mányos élet, a műszaki fej­lesztés említett gyorsítása érdekében folyamatban van­nak. A közelmúltban pél­dául két tanulmány készült el, amely mai tudásunk, is­mereteink alapján a ma­gyar gazdaság jelenlegi helyzetét és prognosztizálha­tó fejlődését elemzi, illetve a nemzetközi tudomány fej­lődésének lehetséges fő irá­nyait vázolja fel. Megnyug­tató, hogy elképzeléseinkkel mi is hasonló utakat köve­tünk. Részletesebben szólta tudományos kutatás fő irá­nyai kimunkálásának eddi­gi eredményeiről. Hangsú­lyozta, hogy a technológia fejlődése, annak üteme hosz- szú időn keresztül fokozot­tan meghatározó erővel lesz jelen a gazdaság, végső so­ron az emberi élet alakulá­sában. Ezen belül kiemelte az energia termelésének és felhasználásának probléma­körét, utalva arra, hogy mindinkább kiváló para­méterekkel rendelkező anya­gokra van szükség a ter­melésben. ami természetesen szorosan összefügg az ener­giatakarékossággal. Rámu­tatott arra, hogy az elekt- ronizáció a szó teljes és szé­les értelmében egész életünk szerves részévé vált és el­kerülhetetlen, szükségszerű folyamat. Nagy lehetősége­ket rejt magában a biotech­nika. Pál Lénárd e téma kapcsán kitért a Szegedi pedig 481 százalékkal növe­kedett. Mindez csak a tu­domány eredményeinek hasz­nosításával volt lehetséges — mondotta többek között. meg is kötötte a hitelszer­ződéseket, a fejlesztések zö­me azonban energiahordozó- cserét szolgált, és abszolút értékben nem járult hozzá energiák megtakarításához. A kidolgozás alatt levő VII. ötéves tervben azzal számolunk — mondta Kádár László —, hogy a gazdaság eddigi menetét figyelembe véve az új tervidőszak első felében még a mai folyama­tok érvényesülnek, és kedve­ző esetben a későbbi évek­ben kerülhet sor nagyobb ütemű fejlődésre. Ebben a fejlődésben szerepet játszhat majd a bankrendszer kor­szerűsítése is, folytatódik a fejlesztési célú szakosított pénzintézetek kiépítése. Ezek az intézmények a teljes in­novációs lánc finanszírozásá­ra vállalkoznak majd. illetve a bankrendszer fejlődése mellett bővül majd a köt­vény-, részvény- és befekte­tési társaságok alapján a tő­keátcsoportosítás lehetősége a célszerű beruházásokhoz. Akadémiai Kutató Intézet­nek a humán inzulin kuta­tása terén elért eredményé­re. Vázolta az informatika fejlődésének távlatait, mely­nek során az ember sok se­gítséget kaphat a döntési folyamatok pontosabb .elő- készítéséhez. Az elektronika és a mechanika új eredmé­nyeinek és kölcsönhatásai­nak hasznosulásáról van szó, márpedig az elektroni­kával kombinált finom- mechanikának óriási lehető­ségei vannak ,a hazai gép­gyártásban. A felszólalása további ré­szében a Központi Bizottság titkára az infrastruktúra fej­lesztésének fontosságára hív­ta fel a figyelmet. Aláhúz­ta. hogy az elmaradott infra­struktúrával nem lehet fej­lett technológiát produkálni. Az egyéb tényezők között a Központi Bizottság titká­ra szólt a tudományos ha­ladás és az oktatás szoros kapcsolatáról. Lényegében itt is stílusváltásra, a tu­dományos, műszaki haladás­hoz jobban igazodó oktatás­ra van szükség. Az oktató- nevelő munkánál el kell ér­nünk, hogy küzdelemre, vál­lalkozásra termett emberek kerüljenek ki az iskolák padjaiból. A felszólaló végül azzal a gondolattal foglalkozott, hogy fontos a központi, a kormányszintű döntések, a folyamatok befolyásolása, nem lehet azonban mindent eldönteni a kormány szint­jén. Központi feladat a fel­tételek biztosítása, de a megvalósításban döntő a he­lyi — vállalati, intézményi — felelősség. A Vili. ötéves tervben a fentiek szellemében megkü­lönböztetett figyelmet kap a tudomány és a műszaki fej­lesztés. Nagyobb léptékkel kell ebben az irányban el­mozdulni a vállalatok szfé­rájában. A bérszabályozás­sal, a hitellel és adópoliti­kával a kormány igyekszik a műszaki fejlesztést ebben az irányban hathatósabban befolyásolni. Pál Lénárd utalt az olyan új lehetősé­gekre, hogy a bankok ver­senyeztetés mellett támo­gatják majd — a központi támogatások mellett — a vállalatok ésszerű helyi fej­lesztéseit. Az aktívaértekezlet ezután Fejti Györgynek, a megyei pártbizottság első titkárának zárszavával éri véget. ZAMBO JÁNOS AKADÉMIKUS: TOLNAI LAJOS, A BVK VEZÉRIGAZGATÓJA: BÁRÁNY ISTVÁN, A SZERENCSI ÁG IGAZGATÓJA: KADAR LÁSZLÓ FEJLESZTÉSI BANKIGAZGATÓ: Személy- és áruszállítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents