Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
1985. szeptember 21., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * A pontosabb meteorológiai előrejelzésért — Az űrkutatást — negyedszázados múltja ellenére — még ma is sokan valamiféle földi dolgoktól elrugaszkodott, magasztos tudománynak tartják. Különösen a kozmosz kutatásának kezdeti szakaszában elképzelni is nehéz volt, hogy mindezek az eredmények a hétköznapi embernek is hasznára lehetnek. A felhasználók sorában elsőként jelentkeztek a meteorológusok — mondja Kozák Béla, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökhelyettese. — A közelmúltban egy olyan hazai vevőállomás megépítéséről született döntés, amelynek segítségével a korábbiaknál jóval több információt kaphatnak a világűrből a meteorológusok, s rajtuk keresztül az egész népgazdaság. Kérem, vázolja röviden azt az utat, amely idáig vezetett. — Már az űrkutatás kezdete előtt is jól kiépített megfigyelőhálózat állt a világ időjáráskutatóinak rendelkezésére, ám ezen hálózaton nagy lyukak is voltak. A tengereken például nem lehetett rendszeres megfigyeléseket, méréseket végezni, pedig köztudott, hogy a kontinensek időjárása szempontjából legfontosabb légköri események zöme az óceánok térségében játszódik le. 1960-ban állították pályára az első olyan mesterséges holdat, amely meteorológiai adatokat szolgáltatott, akkor még főleg a felhőborított- ságról. Kétségtelenül nagy technikai bravúr volt, de az így nyert adatok kissé idegenek voltak a hagyományos földi eszközökkel nyert adatok között. Gyakorlatilag csak a két űrkutatási nagyhatalom vette érdemi hasznát. Kutatási célokra természetesen bármely ország hozzájuthatott a felvételekhez, de ezek csak esettanulmányok voltak egy olyan gyorsan változó rendszer szempontjából, mint az időjárás. Igazi változást az hozott, amikor a hatvanas évek derekán működni kezdtek az automatikus képtovábbító rendszerek, amelyeknek az adásához — nyílt adásról lévén szó — bármely ország hozzáférhetett. Nálunk 19(17 novemberében készült el az a vevőállomás, amelynek segítségével ezeket a képeket venni lehetett. Időközben kiderült, hogy a műholdakról nyerhető információk tartalmát lényegesen ki lehet szélesíteni. Bármilyen csodálatos műszer az emberi szem, a meteorológia szempontjából nem mindig a leglényegesebbel látja. Megjelentek a közeli, majd a távoli infravörös tartományban felvételeket készítő kamerák. Az is kiderült, hogy a meteorológusok által használt 137 MHz-es hullámhosszon nagy felbontású felvételeket nem lehet továbbítani. A hagyományos felvétel nyolcszáz sorból áll, soronként nyolc- száz képelemet tartalmaz. Az információtovábbítás növelésének igénye hívta életre a hetvenes évek közepén azt a berendezést, amellyel négyezer képelemet lehel soronként továbbítani. Ilyen adattömeg azonban vizuálisan már feldolgozhatatlan, fogadásukhoz számítógép szükséges. A két technika közötti különbséget talán a hagyományos és a digitális hanglemezek közötti különbséghez tudnám hasonlítani. A műholdról továbbított adatok az új eljárás szerint nem analóg módon, hanem számszerű értékek formájában, digitális úton érkeznek a Földre, ehhez szükséges a szóban forgó vevőállomás. — Mennyibe kerül az országnak az, hogy hozzájussunk ezekhez az adatokhoz? — Egyelőre semmibe. Az űrkutatási nagyhatalmak, amelyek a műholdakat felbocsátják, nem . fizettetik meg a felhasználókkal a ráfordítások tetemes részét kitevő hordozórakéták, fedélzeti berendezések árát. Nekünk csupán a vevőállomást kell felépítenünk. Ez az új berendezés esetében kb. 70 millió forintos költséget igényel, amelyre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nyújtott fedezetet. — Megéri ez nekünk? — Alaposan elemeztük, hogyan térülnek meg az egyes gazdasági ágazatok számára nyújtott meteorológiai szolgáltatások. Meg kell jegyezni, hogy ez a haszon nem nálunk, a szolgálatnál, hanem országos szinten jelentkezik elsősorban. Végül is úgy ítéltük meg, hogy az új vevőállomás 2—4 éven belül megtermeli az árát. — Mekkora a népgazdasági igény az önök szolgáltatásaira? — Megvizsgáltuk az. egyes gazdasági ágazatok időjárástól való függőségét. A legjobban a mezőgazdaság, a légi és a közúti közlekedés van ráutalva a szolgáltatásainkra. Hogy csak egy példát mondjak: közismert, hogy mennyi kárt okoznak nálunk a korai fagyok, s hogy az újfajta, magas termést hozó vetőmagok milyen érzékenyek a talajhőmérsékletre. Az ország 6 millió hektáros vetésterületén nem lehet mindenütt talajhőmérőket kihelyezni. A műholdak felvételei alapján felhőmentes időben 0,5 Cel- sius-fokos pontossággal meg lehet állapítani a felszín hőmérsékletét, s ebből több évtizedes adatsorok alapján a szakemberek már azt is tudják, mennyi a hőmérséklet 5 cm mélyen. De hasonló információkkal szolgálhatunk a talajnedvességről, vagy például a repülőknek, autósoknak, a vasútnak a ködviszonyokról, a távfűtőműveknek, a nyaralni indulóknak a várható hőmérsékletről stb. — Mivel az időjárás gyorsan változó rendszer, ezeknek az információknak akkor van igazán értékük, ha minél gyorsabban továbbítani lehet a felhasználókhoz. Ezt hogyan képzelik el? Gondolom, nem telefonon. — Az új vevőállomás azt is lehetővé teszi, hogy az akár félóránként érkező adatokat azonnal feldolgozzuk, és rögtön továbbítsuk is. Most tárgyalunk a televíziós Képújsággal, amelynek segítségével a leggyorsabban és a legolcsóbban továbbíthatnánk bárki számára. — Mikor és hol épül meg az állomás? — A Központi Előrejelző Intézetbe telepítjük, az év végére fog elkészülni. Ez a berendezés egy jó évtizedig biztosítja a helyünket a fejlett meteorológiai szolgáltatásokat nyújtó országok sorában. Az Androméda-köd magja Az Androméda-köd a Naprendszerhez legközelebbi, a Tejútrendszerhez hasonlóan spirális alakú csillaghalmaz. Tiszta időben szabad szemmel is látható az Andromé- da-csillagképben, halvány fénylőit alakjában. Már negyed százada megállapították, hogy a 2,3 millió fényévnyi távolságra levő Androméda-köd magja igen gyorsan kering. Újabban az amerikai Lick Obszervatórium egyik kutatója behatóbban vizsgálta ezt a jelenséget. A csillagok sebességének mérésére a színkép- vonalaknak a csillagok mozgásából eredő eltolódását (Doppler-effektus) használta. A viszgálatok azt mutatták, hogy az Androméda- köd magja teljesen önálló képződmény. Mert ez a mag a központtól 17 fényévnyi távolságig úgy forog, mint valamilyen merev test, s e terület szélén másodpercenként 104 kilométeres sebességet ér el. Ez azt jelenti, hogy a mag minden 310 000 évben egyszer fordul meg a tengelye körül. Nagyobb távolságban a sebesség ismét csökken, mint ahogy ez olyan csillagoktól várható, amelyek egy, a közHihetetlen az a fejlődés, amelyet a repülés megtett századunkban. Óriási szállítógépeink például 80—100 tonna hasznos terhet emelnek a magasba, miközben felszálló tömegük 300 tonna. Vagy a sorozatban gyártott vadászbombázó repülőgépek tartós vízszintes repülési sebessége eléri a hangsebesség kétszeresét-háromszoro- sát is, ez mintegy 600—1000 méter másodpercenként. Ezt akkor értékelhetjük igazán, ha figyelembe vesszük, hogy a puskagolyó másodpercenkénti sebessége alig éri el a 600 métert, és a tüzérségi lövedékek sem repülnek többet 750—780 méternél. A leggyorsabb vadászrepülőgépek repülési csúcsmagassága eléri a 20—25 kilométert. A repülőgépek sebességének és repülési magasságának jellemzésére az ún. Mach-számot (M) használjuk. Ez a szám arról tájékoztat, hogy egy bizonyos magasságban repülő test sebessége hányszorosa az ugyanabban a magasságban mérhető hangsebességnek. A hang terjedési sebessége ugyanis a magasságtól (a levegő hőmérsékletétől) függően változik: ritkább közegben — tehát magasabban — a Hang terjedési sebessége kisebb, mint a Föld közelépont felé irányuló nehézségi térben vannak. Korábbi optikai és rádiócsillagászati módszerekkel az Androméda-köd külső övezetét mintegy 110 000 fényéves sugárig vizsgálták. Megállapították, hogy a forró hidrogénfelhők sebessége a távolsággal változik. Például mintegy 6500 fényévnél a sebesség kb. másodpercenként 50 kilométeresre csökken. Ez arra mutat, hogy e területen a csillagsűrűség is lényegesen kisebb, mint beljebb. 32 000 fényév távolságban a gázfelhők sebessége másodpercenként 250 000 kilométer, és ez a sebesség a spirálköd széléig nagyjából meg is marad. Az Androméda-köd összesen mintegy 300 milliárd naptömeget tartalmaz. Főként a magban igen nagy a csillagsűrűség, s ott mintegy 160 millió Nap nagyságú csillag van. Míg általában egy sűrű gömbhalmazban egy köbfényévre egy-két csillag jut, ez a szám az Androméda-köd központjában mintegy száz. Képünkön az Androméda- köd látható: jól megfigyelhető a köd magja a felvételen. ben. Azokat a repülőgépeket, amelyeknek a Mach-szá- ma kisebb, mint 1 — szub- szónikusnak nevezik, míg 1 M esetén szónikusnak, és ha M nagyobb, mint 1, szuperszonikus repülőgépeknek nevezzük. A szuperszonikus tartományon belül az 5 M feletti sebességet hiperszóni- kusnak is mondják. A repülőeszközök fejlesztésének ma két fő irányzata van: az egyik irányzathoz azok a repülőgépek tartoznak, amelyeknek sebessége a jelenlegi, viszonylag kis értékről (2—3 M) hiperszó- nikus értékre növekszik, a másik irányzat hívei pedig A nagyfrekvenciás technika sok évtizedes fejlődésén jól nyomon követhető egy igen lényeges tendencia: a mind magasabb hullámsávok birtokbavétele. Ennek a következményeit elsősorban a híradástechnikai készülékek, berendezések átalakításán és állandó tökéletesedésén, valamint a hírközlési lehetőségek, szolgáltatások bővülésén, minőségük javulásán mérhetjük le. A mai ember számára mindennapos dolog a nagy távolságú (gyakran sok ezer kilométeres) mikrohullámú információátvitel sokféle formája (tv, telefon, távíró). A nagyfrekvenciás, illetve a mikrohullámú technika azonban ennél többet is magában foglal. Az elektromágneses hullámok nemcsak információk átvitelére alkalmasak, amihez sokszor igen nagy teljesítmények szükségesek, hanem kifejezetten az az űrrepülő eszközök sebességét (27 M) igyekeznek csökkenteni a hiperszónikus sebességig. Tulajdonképpen ezt valósítják meg az űrrepülőgépek. Természetesen rendkívül bonyolult fejlesztő tevékenységről van itt szó. A feladatok sorában mindenekelőtt megoldandó a hajtószerkezeté: ennek a Föld közvetlen közelében, és az űrhajók magasságában is el kell tudnia végezni változó feladatát. Képünkön: egy delta-repülőgép látható, amely 20 000 méter magasságban 3 M sebességgel repül. energia átvitelére, megfelelő anyagokkal való közlésére is. Már évtizedekkel ezelőtt is jól tudták, hogy azok az anyagok, amelyek elektrodinamikái szempontból veszteséges dielektrikumnak minősülnek (s ilyen nagyon sok van környezetünkben), nagyfrekvenciás térből energiát nyelnek el, és felmelegszenek. Ez a hőközlési és melegedés! folyamat azonban sok szempontból előnyösen különbözik a szokásos folyamatoktól. S mivel a hőközlés igen sok technológiai és egyéb (például gyógyító) eljárásnál is nélkülözhetetlen, a rádiófrekvenciás hevítésre szolgáló ipari, orvosi és más berendezések szélesebb körű elterjedése már megkezdődött. Képünkön: mikrohullámok vizsgálatára készült szigetelt, elektromosan „holt” szoba. * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * II mikrohullám technika
