Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-18 / 219. szám

1985. szeptember 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 T udnivalók Az államhatár az álla­mok között nemcsak elvá­lasztó, hanem érintkezési vonal is, ezért az ezzel ösz- szefüggő kötelezettségeket és jogokat rendszerint nemzet­közi szerződésekben rögzí­tik, amelyeket azután min­den állam beépít saját jog­rendjébe, azaz megvalósítá­sukat jogszabályok útján, saját állampolgárai számára kötelezővé teszi. A fentiekből következik, hogy a határrend olyan kö­telezettségek és jogok ösz- szessége, amelyek a szom­szédos államokat a normális határ menti viszonyok fenn­tartása érdekében egymás­sal szemben terhelik. Illet­ve megilletik. Az erre vo­natkozó rendeletek betartá­sa minden állampolgár ré­széről kötelező. A határrend fenntartását — csakúgy, mint az állam­határ őrzését, jogellenes át­lépésének megakadályozását, s a határforga'lom ellenőr­zését — a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 17. számú, az ál­lam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendeletével, valamint a Minisztertanács 40 1974. számú, a Magyar Népköztársaság államhatárá­nak őrizetéről szóló rende­letével a BM Határőrség fel­adatkörébe utalta. A határ­őrség e megtisztelő felada­tot, a Magyar Népköztársa­ság más fegyveres testüle­téivel és a határterületi la­kossággal együttesen tudja megoldani. Az államhatár rendjének betartása az állampolgári kötelezettségeknek viszony­lag csak szűk területe, de igen jelentős, mert betartá­sával erősítjük a szomszédos államokkal a jószomszédi viszonyt, míg be nem tar­tásuk esetén komoly káro­kat okozhatunk. A határrendre vonatkozó rendeletek maradéktalan be­tartása érdekében ezúton is ismertetni kívánjuk a jog­szabályokból adódó kötele­zettségeket és eljárási mó­dokat. melyek megóvják ál­lampolgárainkat az állam­határ rendjének megsértésé­től, és annak következmé­nyeitől. Az államhatár átlépése Az államhatárt csak érvé­nyes úti okmánnyal és a ha­tályos rendelkezések szerint szükséges be-, illetőleg ki­utazási engedély birtokában szabad átlépni, mégpedig a forgalom számára megnyi­tott határátkelő helyeken, a forgalom bonyolítására meg­határozott időben. A be- és kiutazó szemé­lyek az államhatáron való átléptetés céljából jelent­kezni kötelesek. A közfor­galmú járműveken utazók az úti okmány ellenőrzésekor tesznek eleget jelentkezési kötelezettségüknek, egyéb esetekben (pl. magángépko­csival, kerékpárral, gyalog stb.) a közúti határátkelő helyen a határőr forgalom­ellenőrző-ponton kell jelent­kezni. Az államhatárt átlépni csak akkor lehet, ha az utas be-, vagy kiutazásra érvényes úti okmánnyal ren­delkezik, valamint a rendé­szeti, egeszsegügyi es egyeb rendelkezések előírásainak megfelel. Ez azt jelenti, hogy például járványok eseten rendelkezik a kötelező védő­oltással, illetőleg gépjármü­ve megfelel a KRESZ sze­rinti műszaki, közlekedés- biztonsági szabályoknak. Az államhatáron átutazó sze­mélyek és jármüvek a ha­tárátkelő helyet csak az ott szolgálatot teljesítő határ­őrök és vámőrök engedélyé­vel hagyhatják el. A fentiektől eltérő minden egyéb határátlépés jogelle­nes cselekedet, amely lehel: tiltott határátlépés, terület- sértés, vagy áttévedés. Tiltott határátlépést az kö­vet el, aki az országhatárt engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon lépi ál. Az államhatár engedély nél­küli átlépésén elsősorban azt kell érteni, hogy az állam­határt érvényes úti okmány és — a szükséges esetben — be-, illetve kiutazási enge­dély nélkül, vagy nem el­lenőrzés mellett lépik át. Az államhatár meg nem enge­dett módon való átlépése az egyéb elkövetési módokat jelöli. (Pl. ha valaki-hamis, vagy hamisított, illetve más nevére szóló úti okmány fel- használásával akarja átlép­ni az államhatárt.! A tiltott határátlépés bűncselekmény, melynek még az előkészüle­tét is a törvény szigorúan bünteti, valamint egyes el­követési esetekben az ilyen cselekményről tudomással bírót is, ha azt a hatósá­goknak nem jelenti. Területsértést az követ el, aki engedély nélkül átmegy a szomszédos állam terüle­tére, de onnan önszántából, még a határ közvetlen kö­zeléből nyomban vissza is tér, és tevékenysége nem sú­lyosabb, mint átkóborolt ál­lat visszahajtása, vizen át­sodródott tárgy visszaszer­zése, illetve rőzse-, vagy gombaszedés. Ezt olyan sze­mélyek követik el, akik pon­tosan ismerik az államhatár húzódását, ezért tudatos cse­lekmény, mely a szabálysér­tések kategóriájába tartozik. Sérti az államhatár rendjét az is, aki helyi ismeret hiá­nyában, ittasan, vagy gon­datlanul áttéved a határon. Az államhatár mindenütt jól látható jelekkel (határ­kövekkel, figyelmeztető táb­lákkal) van jelölve, egy kis figyelmességgel az ilyen jel­legű határrendsértések elke­rülhetők. Az államhatáron és a határ mentén végzendő munkák rendje A Minisztertanács 40 1974. számú rendelete négy be­kezdésben határozza meg az államhatáron és az államha­tár mentén végzendő mun­kálatok rendjét. „Az állam­határon olyan munkák, amelyek a szomszédos állam területét is érintik, vagy a határvonal szárazföldi, ille­tőleg vízi jellegének meg­változtatását eredményezhe­tik, csak nemzetközi egyez­mény alapján végezhetők.” Ezek általában karbantar­tási munkák, amelyek a ha­tár vonalát, s ezzel mind­két fél érdekeit érintik. Ilyenek lehetnek: határvi­zek tisztítása, a meder, a partok, hidak, gátak, zsili­pek, töltések és egyéb be­rendezések fenntartása, il­letve szabályozása. Ilyen munkálatok csak a szom­szédos állam illetékes ható­ságaival történő megállapo­dás alapján folytathatók. „Az államhatáron átnyúló, vagy átvezető építmények és műtárgyak nemzetközi meg­állapodás alapján létesíthe­tők, tarthatók karban, vagy szüntethetők meg.” A Minisztertanács rende­lete mindkét esetben úgy szabályozza, hogy „a hatá­ron folyó munkáról azok megkezdése előtt a belügy­minisztertől engedélyt kell kérni. Ezt a jogkört a bel­ügyminiszter a BM Határ­őrség országos parancsno­kának hatáskörébe utalta — a következő megszorítással: Az engedélyt a munkák megkezdése előtt 10 nappal a határőrség országos pa­rancsnokától kell kérni. A határőrség országos parancs­noka az engedélyek megadá­sával egyidejűleg intézkedik az átléptetés végrehajtásá­nak rendjéről.” Ilyen ese­tekben a határátlépések rendje rendszerint eltér — az előzőekben leírt — a ha­tárforgalomra vonatkozó elő­írásoktól, mivel többségük­ben nem határátkelő helyen történnek. A Minisztertanács rende­lete lerögzíti továbbá, hogy „az államhatár mentén vég­zett vízi munkákhoz, bánya- műveléshez, kutatáshoz és mérésekhez a belügyminisz­ter előzetes; engedélye szük­séges.” Ezt az engedélyt szintén 10 nappal a mun­kák megkezdése előtt a ha­tárőrség országos parancsno­kától kell kérni, de csak ab­ban az esetben, ha e mun­kálatokra az államhatártól számított egy kilométeren belül kerül sor. Valamennyi felsorolt mun­ka esetében a munka meg­kezdéséről és befejezéséről a területileg illetékes határőr kerületparancsnokságot és határőrőrsöt előzetesen — legalább egy nappal előre értesíteni kell. Az államhatáron és az ál­lamhatár mentén végzendő munkákhoz nem kell előze­tesen engedélyt kérni, ha arra közveszély vagy közér­dekű üzem hibájának elhá­rítása érdekében van szük­ség, és azokhoz a mérések­hez, amelyek külön jogsza­bály alapján történnek. Azonban ilyen esetekben is értesíteni kell az illetékes határőrőrsöt. A határ mentén történő munkavégzéssel összhangban rögzíti még a Miniszterta­nács rendelete, hogy „a ha­tárvonaltól számított 50 mé­teres szélességű területsáv­ban csak olyan növények termelhetők, amelyek nem nőnek 60 cm-nét magasabb­ra.” Sajnos, ez az előírás még ma sem érvényesül kö­vetkezetesen, néhány határ menti termelőszövetkezet a jogszabály ismeretének hiá­nyában, vagy gazdasági megfontolásból figyelmen kí­vül hagyja e követelményt, s ezzel a határőrizet bizton­ságát veszélyezteti. Ritter Ottó ny. határőr alezredes (Folytatjuk) Dolgozókat alkalmaznak Termelőszövetkezetünk szak­mai Ryakorlattal rendelkező ju­hászokat keres felvételre. La­kást biztosítunk. Cím; Dózsa Mr. Termelőszövetkezet, 3756 Perkupa. A Csavaripari Vállalat 2. Sz. Gyára azonnali belépéssel fel­vesz: lakatos, esztergályos szak­munkásokat. Bérezés: az 5 1983. (XI. 12.) ME. sz. rend. szerint. A pályakezdő fiatalokat pályakez­dési előlegben részesítjük: szak­középiskolai végzettség esetén 6000 Ft; szakmunkás-képesítés esetén 4000 Ft; autóbusz- és vo­natközlekedést térítjük; MA- VAG-igazolványt biztosítunk. Érdeklődni lehet: a 17-641 127-es telefonon. A MECIIVILL Kisszövet kezei felvételt hirdet jó kereseti lehe­tőséggel villany mot or-tekercse­lésben jártas tekercselő és elekt- rolakatos szakmunkások részére. Jelentkezés telefonon: 18-523, 38-059, Surányi András üzemve­zetőnél. Bőrdíszmű szakmával rendel­kező üzemvezetőt keres Sza- bolcs-Szatmár megyei termelő- szövetkezet szolgálati lakás biz­tosításával. Érdeklődni lehet: személyesen, Bp. XVI., Rákosi u. 78., vagy a 638-454-cs telefon­számon. Az Encsi Városi Művelődési Központ D-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőt felvesz. Helyiek előnyben! Nikotinszegény cigaretta Egerből Mb mérgei színak a Fura kérést hallottam tsz- elnök ismerősömtől. Augusz­tusban fölnézett a verőfé­nyes égre, fölsóhajtott, s azt mondta: bárcsak jönne egy kiadós jégeső! Többen is értetlenül néztünk rá, mire helyesbített: csak erre a táblára kellene — s rámuta­tott egy dohányföldre. Meg­magyarázta szokatlan óhaját. Kisebb területen dohányt termelnek, melynek betaka­rítása rendkívül kézimunka­igényes. Ha augusztusban el­veri a jég, a biztosító meg­téríti a kár egy részét, de még így sem járnak rosszab­bul, mint ha az asszonyok hetekig hajladoznak, a do­hány nagy levelét tördelve. * Kétségtelen, ellentmondá­sos a helyzet, ám rávilágít egész dohánytermesztésünk­re. Magyarországon az el­múlt évtizedben 13—14 ezer hektáron termeltek dohányt, s csak a harmadát a nagy­üzemekben. Területileg is jócskán leszűkült, határolt a dohánytermelők körzete, fő­ként Szabolcs-Szatmár és I-Iajdú-Bihar megyékre össz­pontosult. Itt a talaj és az éghajlat is kedvez e nö­vénynek, s ami legalább ennyire fontos, szabad és dolgos kéz is e vidékeken van a termelés munkálatai­hoz. No, meg a történelmi hagyományokat követve leg­inkább az ország északkele­ti felében szorgoskodnak a dohányosok. Szorgalmukkal alig van arányban a munka eredmé­nye. A homokos földeken hektáronként másfél tonnás terméseket takarítanak be, ami nem sokkal több, mint amennyi a költségek fedezé­séhez elengedhetetlenül fon­tos. s messze elmarad a vi­lág élvonalától. Egy hely­ben toporognak a termelők, s bár látják a kiutat, fej­lesztési források hiányában nehezen tudnak rálépni. A világszerte ismert, s kedvelt blend típusú cigaretták fon­tos alapanyaga a mestersé­gesen szárított dohány, en­nek termeléséhez azonban beruházásokra lenne szük­ség. Ezek költségesek, a ter­melőknek pedig kevés a pénzük. Az ellentmondást már térbeli helyzetük is meghatározza, hiszen kedve­zőtlen adottságú vidékeken gazdálkodnak, s más ágaza­tok sem ontják a jövedel­met. * A füstölő embereket per­sze vajmi kevéssé érdekli a dohánytermelők panasza. Űk zamatos, jó ízű cigaret­tákat akarnak szívni. Ha pénztárcájuk engedi, tehetik, mert az importból szárma­zó cigaretták egy része va­lóban megfelel a kényesebb ízlésű vevőknek is. A ha­zaiakkal azonban más a helyzet. Évente több mint 25 milliárd darab cigaret­tát gyártanak a négy ma­gyar dohánygyárban, s ezek­nek már 86 százaléka filte­res. Ez önmagában kedvező, ám a filteres cigarettáknak csak 27 százaléka különleges minőségű. Vagy inkább csak annak mondott, mert a nyu­gat-európai színvonalhoz mérve közepesek, illetve annál gyengébbek. A fogyasztók persze ezt érzékelik és érzékeltetik. Az idei esztendő első felében 2 százalékkal nőtt a cigaret­tafogyasztás. de ezen belül a licenc-cigarettákból 40 százalékkal, a Marlboróból pedig 60 százalékkal fogyott több. Mindinkább teret hó­dítanak maguknak az ame­rikai ízesítésű, drágább ci­garetták. Valószínűleg úgy érvelnek magukban a fo­gyasztók: inkább kevesebbet, de jobbat. Ezzel persze egészségüket is szolgálják, mert kevesebb káros égés­terméket szívnak tüdejükbe. Jó hír a dohányosoknak: az Egri Dohánygyár és a Philis Morris cég közös fej­lesztésének eredménye a Bond Street elnevezésű, ame­rikai ízesítésű cigaretta. Ni­kotintartalma nem éri el az egy milligrammot cigaret­tánként, s az ára is elma­rad a drága és hasonló mi­nőségű külföldi cigaretták mögött. * Többszörösen is jó hír a magyar dohánypiacon a Bond Street megjelenése. Ez ugyanis az első olyan ame­rikai ízesítésű cigaretta, ami magyar dohányból készül. Másképpen fogalmazva, le­het a Nyírségben termesz­tett növényből is zamatos, jó terméket előállítani. Mi­ként? Erre érzékletes pél­daként a koncertteremhez hasonlította egy szakember a cigarettagyártás folyama­tát. Vagyis, muzsikusok, a Hevesi, a Kerti, a Kálói el­nevezésű dohányok, melye­ket a karmesterek — az eg­ri gyár és a Philip Morris cég — gondosan válogatnak és pácolnak. A karmesterek vezényletével a zenészek jól játsszák szólamaikat, s élve­zetes a szimfónia. Kevésbé ötletesen szólva, ha minden részletre ügyelnek gyártás közben, jó minőségű lesz a végtermék. Jóllehet, befektetés nélkül mindez el sem képzelhető, hiszen az egriek is nyugati országban vásároltak gépe­ket a technológiához. De önmagában, hiábavaló a leg­jobb technológia, a minden igényt kielégítő technika is. ha ehhez nem párosul szak­mai tudás, s a munka minő­ségére való törekvés; Eger­ben, a Bond Street forgal­mazásával bizonyították, hogy képesek erre. S ez nemcsak nekik jó, mert ha már a cigarettázók százezrei nem tudnak lemondani ká­ros szenvedélyükről, leg­alább kevesebb mérget szív­nak. V. F. J. Rossz gyerekek C sak egy kerítés választja el őket — a jó és rossz gyerekeket. Gyakran át is kukucskálnak egymásjnoz, sőt, a rossz gyerekek fölényesen átkiabálnak minden­féle disznóságot, felmásznak a lécekre, ott csüngnek, kapálódznak és inognak harsány ordibálással, míg a túloldal állóképes, egy­hangú látványát meg nem unják. A két jó gyerek csendben, mukkanás nél­kül figyeli a másik kettő mozgalmasságát, mint egy gyorsan pergő filmet, egy izgalmas moziműsort, amiben mindig történik va­lami. Közben halkan játszanak tovább. Ki­ki a maga játékával, egymáshoz sem szól­va, diszkréten surrog a biciklikerék, amint a feszesre font hajú kislány elmellözi jól öltözött öccsét, aki eltökélten szorítja hóna alá a puskáját. Ezenközben, a kerítés innenső felén a két rossz gyerek le nem szakadna egymásról. Föl-alá száguldanak egymás sarkában az udvaron, fültépő visítással, aztán az egyik felpattan a biciklire, és hangos dübörgéssel vonszolja maga után a madzagon hozzáerő­sített műanyag kis kordét, benne a másik gyerekkel, aki tele torokból visítja: gyííí ! !, gyíii ! ! !, és az inaszakadtáig húzza. Az anya fáradtan tesz-vesz. Elkopott már a hangja, elfogytak az érvei, tenyerébe re­kedtek a ki nem osztott, csípős pofonok, istenem, ha ilyenek, hát ilyenek, már nem tud velük mit kezdeni, bele kell nyu­godni, hogy rossznak születtek, mint két szél­fútta ördögszekér, és irigykedve les át időn­ként a szomszédba a két jó gyerekre. Nekik bezzeg cipő van a lábukon, nem kell rimánkodni tízpercenként, hoev ne rúg­ják szanaszét, illedelmesen tiszta a ruhájuk, zoknijuk ép, térdük sima .. . Az övéi viszont... szandáljuk a bokrok alján, zoknijukéin ordenáré lyukak, térdük merő sebhely, trikójuk pecsétes, kezük ho­mokos, arcuk koszos, ruhájukra töméntelen macskaszőr tapad, eh, legyintett az anya, hát csak nem fogja negyedóránként átöl­töztetni őket, nem lehet ezt energiával bír­ni, s a ricsaj elől bemenekül a házba egy kis nyugalomért. Fél füllel azért a kinti zajokra figyel, a kétségbeesett, nyávogásra, no persze, megint azt a szerencsétlen macskát nyúzzák, a hü­lye kis állat meg tűri, úgy lóg a piszkos körmű mancsukban, mint egy fekete rongy­csomó. Csapódik az ajtó, s az asszony gépiesen kilép az előszobába. Nem, a férje nincs itt­hon, talán később, mondja a férfinak, aki udvariasan elköszön, fordul, és egyensúlyát veszítve meginog, mert kis híján feldűti a bedübörgő két rossz gyerek, nagy robajjal átgázolnak rajta, viharos gyorsasággal tolva maguk előtt egy háromkerekű, rozoga baba­kocsit, a babakocsiban fejjel lefelé begyö­möszölve a felékszerezett macska, farka er­nyedten csüng ki a hímzett babatakaró alól, majd becsapódik a konyhaajtó, pillanat múl­tán a spájzajtó is, és odabentről vad rit­musban lábasok zörögnek. A férfi megtámaszkodik az asztal szélébe, zavartan krákog, az asszony pedig nagy le­vegőt véve nyugodtan közli: — Becsapták az ajtót. Pedig nincs is raj­ta kilincs. — Ügy ... — nyúl sebesen a kijárati ajtó felé a férfi —, és mit tetszik akkor csinál­ni .. .? — Kinyitom ollóval — közli merev mo­sollyal az asszony, és faképnél hagyja a fér­fit. A spájzban feldőlt babakocsit talál, a macska a sárga fülönfüggőivel és nyak­láncával együtt a kenyereszsák mögé me­nekült, onnan próbálja négykézláb kipisz­kálni az egyik rossz gyerek, a másik — fél lábbal a földön levő olajos lábosban ta- piskálva — rikoltozva drukkol neki. Kihajítja a felékszerezett macskát, a há­romkerekű babakocsit, megpofozza a gye­rekeket, és forró fejét hűtögetni kilép az udvaron lengedező szélbe. A túloldalról pisszenés sem hallatszik. A két jó gverek, mint két vékonyka fo­lyondár tapad a lécekre, és tágra nyílt szemmel lesi a két rossz gyere­ket, búzavirágkék szemükben mérhetetlen sóvárgással. Aztán a hátuk mögött felhar­san keményen, kurtán: — Tomi! Bea! Hol vagytok?! Már megint mit rosszalkodtok?! A két jó gyerek leválik a kerítésről, és lesunyl fejjel sompolyog vissza a játékai­hoz. Keresztény Gabriella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents