Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-15 / 217. szám
1985. szeptember 16., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Még az aratás előtt történt, a nyári munkák utolsó lélegzetvételnyi szünetében. Országos juhtenyésztési konferenciát hirdettek, amelyre az egyik felkért előadó nem jött tel, hanem elküldte helyettesét. Mint később megtudtam, az előadó távolmaradását ekképpen indokolta: a rendezvény időpontja kedvezőtlen, s így várhatóan a tanácskozással szemben az érdeklődés kicsi lesz, ő pedig tíz-egynéhány embernek nem tart előadást. Nos, akkor oda viszonylag sokan eljöttek előadást hallgatni. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy maguk a rendezők is bevallották: izgultak a konferencia sikeréért, mert manapság divat a meghívókat a szemetes kosárba dobni, s ezzel összhangban a csendes és diszkrét távolmaradás. A rendezők aggodalma az esetleges érdektelenség miatt nem volt minden alap nélküli, mert jól emlékeztek ai- ra a bizonyos agrárklubi összejövetelre, ahol egy nagynevű előadó érkezésére várt egy-két megyénkbeli gyakorló mezőgazdász. Akkor a rendezők - mentve, ami menthető - gyorsan beszerveztek néhány középiskolás diákot, így végső soron megteltek az üres széksorok. S hogy mindez miért jut eszembe? Azért. mert az utóbbi) időkben, több különböző, témában rendezett tanácskozáson és gyakorlati bemutatón vettem részt, ahol látszólag minden rendben ment. De csak látszólag! Mert csakhamar kiderült: a hozzászólók és a résztvevők zömmel a rendező szervek tagjai, más érdeklődő, a több mint száz (!) kiküldött meghívó ellenére, nemigen akadt. Az érdektelenség okait kutatva, mondják: sok gond van mostanság a termelőszövetkezetekben. Nem szívesen mozdulnak hát ki a saját házuk tájáról. Mások ama véleményüknek adnak hangot, miszerint a nehéz gazdasági helyzetben nem tanácskozni kell, hanem dolgozni. Az érvek önmagukban igazak, meggyőzni mégsem tudnak, hiszen a tudomány nak kútja, mint tudjuk, kifogyhatatlan. Szükséges lenne a kútból újra és újra meríteni, különösen mostanság kötelességünk a tudásunkat frissíteni. Ha nem másért, azért, mert annak idején a tudás megszerzése is .sok pénzbe került, melyet veszni hagyni, vétek. Ezeken a tanácskozásokon azon is elgondolkozom, miközben hallgatom az előadót: mi az oka annak, hogy az egyik szövetkezetünkben egy bizonyos ágazat jól megy? Éppen az az ágazat, ami több, hasonló körülmények között működő szövetkezetben botladozik. Az egyikben nyilván tudnak valami titkot, amit a többi gazdaságban nem. Régi igazság, e titkot el lehet lesni, meg lehet tanulni. Mondjuk egy jól szervezett üzemlátogatáson vagy tanul mányút alkalmával, amelyre az igényt előre kell jelezni egy közbülső egyeztető tárgyaláson, értekezleten. Az érdeklődés ebben a stádiumban általában még óriási. Ekképpen rendező mindig akad, a meghívókat akár ki is lehetne küldeni, egy tanácskozással egybekötött bemutatóra invitálva az érdeklődőket. Történik tehát mindez a fent leírt módon. Miért jönnek el mégis olyannyira kevesen ezekre az előadásokra? Miért éppen azok a szakemberek hiányoznak, akik miatt ezeket a tanácskozásokat, szakmai bemutatókat szervezik és rendezik? Balogh Andrea Teher nélkül Fotó: Pásztor Károly Műszer keresi... Korszerű hibafeltáró műszerrel gyarapítja technikai eszköztárát a Győri Vízmű és Fürdő Vállalat. A csővezetékek repedéseit feltáró kisszámítógépes berendezés beszerzésére az úgynevezett hálózati veszteségek késztették a vállalatot. A hálózatba juttatott víznek ugyanis 7—14 százaléka távozik veszteségként a várost behálózó csövek résein, repedésein. Ezzel a mennyiséggel akár egy kisebb település vízigényét is ki lehelne elégíteni. A veszteségek radikális csökkentését sürgetik a fentieken túl a víz előállításának növekvő költségei is. Az osztrák szállítóktól kölcsönkapott műszert már kipróbálták a Rába-parti városban, s a berendezés kitűnően vizsgázott. Rövid idő alatt „megtalált” egy olyan repedést az egyik győri utcában, amelyet a vállalat dolgozói többszöri le- ásással sem tudtak feltárni. A mikroprocesszorral vezérelt műszer érzékenységét jelzi, hogy már gombostűfej nagyságú lyuk érzékelésére is képes, s a rések, repedések helyét a felszíntől centiméternyi pontossággal megjelöli. A Metravid 3000 elnevezésű hibafeltáró eszközt — amellyel naponta akár 500 méternyi vezeték „letapogatását" végezhetik el — a tervek szerint még ez évben munkába állítják. Időben és érdemben kezdtek foglalkozni a Tiszai Vegyi Kombinátban a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését szolgáló helyi feladatokkal. Ezt jelzi a közelmúltban tartott pártbizottsági ülésük. amelyen megvitatták a Központi Bizottság állásfoglalása alapján készített javaslatot, amely komplex módon átfogja az új irányítási rendszer valamennyi alapelemét. A kombinát eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a régi irányítási rendszer is jól szolgálta a gazdaságpolitikai célokat, de a még eredményesebb gazdálkodás szükségessé teszi a vállalati tevékenység minden területének magasabb szintre emelését, így a párt- és a tömegszervezetek korszerűbb politikai munkáját is. A testületi ülésen megtárgyalt javaslat megőrzi az eddig bevált jó módszereket., és szorgalmazza azoknak az újaknak a bevezetését, amelyek alapján jobb lesz például a vállalati tervezés. Tovább akarják folytatni a magas szintű műszaki fejlesztési, beruházási tevékenységet; ezután is fokozottan figyelembe veszik az intenzív fejlődés és a világpiac követelményeit, mindezek mellett a társadalmi szerveket, a vállalat dolgozóit az eddigiektől jobban, érdemibb módon bevonják a tervkészítésbe. Véleményük szerint ezután is fontos feladatuk a gazdasági szabályozórendszerhez való rugalmas alkalmazkodás. Ennek jegyében, az élőmunkával kapcsolatos terhek növekedése miatt, az új fejlesztéseknél még jobban érvényesítik a munkaerő hatékony foglalkoztatásával kapcsolatos követelményeket. Folyamatosan figyelemmel kísérik és elemzik a szabályozórendszer változásainak hatását. A népgazdaság (és a vállalat) gazdaságpolitikai céljaival ellentétes jelenségek, hatások esetén informálják a felsőbb pártszerveket. A pártbizottsági ülésen a műanyaggyár vezetője (a párt-végrehajtóbizottság tagja) szóbeli kiegészítőjében többek között arról beszélt, hogy a Központi Bizottság határozatát széles körű viták előzték meg és kísérik napjainkban is. A viták egyik tanulsága, hogy indokolt és időszerű a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése. A TVK-ban is, mint ahogy határozatuk megfogalmazza: ,.A tulajdonosi szemlélet, erősítése, a tulajdongyakorlás hatékonyabbá tétele, a dolgozó kollektívák érdemi bevonása a vállalat irányításába, a vállalati döntések kialakításába és a végrehajtás ellenőrzésébe, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének kiemelt feladata." A kombinátban ennek érdekében továbbfejlesztik a szervezeti, döntési rendszert. A testületi ülés vitájában a vállalati szakszervezeti bizottság titkára szólt az új formákról, amely szerint a TVK-ban 1986. április 1-től 30 tagú vállalati tanács irányítja a kombinát munkáját. A tanács konkrét feladatait a később átdolgozásra kerülő vállalati szervezeti működési szabályzat határozza majd meg. A kezdeti lépéseket most teszik meg, de az irányítás részkérdései változhatnak, hiszen a vállalat egyik gazdasági vezetője hozzászólásában elmondta: ha a szabályozó- rendszer változik, akkor a kombinátnak ehhez rugalmasan kell alkalmazkodnia. A pártbizottság határozata szerint a vállalat fejlődéséAz olcsóbb árukért Melegítőt nem azért vásárolok, vásárolnék, hogy a mellén pompázó Adidas-, vagy Puma-emblémával kérkedjek. De melegítő helyett a hazai ipar ma már csak a hangzatosabb elnevezésű szabadidőruhát készít, és ezer forinton felüli összegekért kínálja a kereskedelem. Nekem megfelelne az egyszerű, sötétkék „mackó", sőt örömmel venném meg az egvkori bebújós, pamutmelegítőt a mai cipzáras, műszálas tréningruha helyett. Mutatóba sincs belőle. Vérző szívvel fogom kifizetni feleségem (az idén már elodázhatatlan) csizmáját; ahogy a kirakatokat nézegetem, kétezer forinton alul már nemigen úszom meg ezt a vásárlást. Akad ugyan valamivel olcsóbb is, de az ormótlan, többszörösen divatjamúlt termék. Ml AZ ÖICSÖ? A vásárlók, valamint a kereskedelem és az ipar képviselői a közeljövőben fogyasztói fórumokon találkozhatnak megyénkben. Mi tagadás, volna mit elmondanom. Ám, a fogyasztók városi és nagyközségi tanácsai által szervezendő beszélgetéseken, vitákon valószínűleg nem elsősorban az én véleményemre lesznek kíváncsiak. Sokkal inkább azokéra. akik szigorúan takarékos életmódjuk mellett sem képesek összegyűjteni a jobb minőségű, de drága fogyasztási cikkek árút. Kénytelenek az úgynevezett „olcsóbb árfekvésű" cikkeket keresni, azokat megvásárolni. Már, ha egyáltalában hozzájutnak. Mindennapi tapasztalataim szerint ugyanis mind az ipar, mind a kereskedelem a magasabb árú termékek gyártására és forgalmazására törekszik. A nagyobb nyereségre. jövedelemre „programozott" gazdasági környezetben akarva-akaratlanul megfeledkeznek az alacsonyabb jövedelmű rétegekről, hogy mást ne mondjak, a nyugdíjasokról, a sokgyermekes családokról. Embere, jövedelme válogatja, hogy ki, mit tart olcsónak, vagy drágának, ára miatt elérhetetlennek. Táplálkoznia, ruházkodnia viszont mindenkinek kell. Maradjunk a táplálkozásnál. A Belkereskedelmi, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium az elmúlt vei összhangban, a feladatok gyors és hatékony megoldása érdekében rendszeresen vizsgálják majd a szervezeti változások, a döntési rendszer decentralizálásának lehetőségeit. Mindehhez meg kell teremteni az objektív és szubjektív feltételeket. A vállalat pártbizottságának titkára is hangsúlyozta felszólalásában. hogy az új vállalatvezetési rendszerben újszerű gazdasági és politikai munkát kell végezni a kollektívának. Az biztos, hogy nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a vállalati tanácsba a legrátermettebb munkások, szakemberek, vezetők kerüljenek. Az eddigieknél jobban szükség van a pártszervezetekben, a szak- szervezetben és a KISZ-ben tevékenykedők összefogására. A pártszervezetek irányító, ellenőrző tevékenységét is az új feladatokhoz kell igazítani, de a szakszervezeti bizalmiakra is jelentős feladatok hárulnak. A KISZ-szervezetek egyik fontos tennivalója, hogy érdek- védelmi, érdekképviseleti tevékenységüket a megváltozó viszonyoknak megfelelően fejlesszék. A TVK pártbizottságának titkára sokak véleményét mondta ki: az új vállalati irányítási formára való áttérés nem csodaszer, nem cél, csupán eszköz az eredményesebb gazdálkodás érdekében. Rajtunk múlik, hogy majdan milyen eredménnyel működik. Petra József esztendőben közzétett egy útmutatót, amelyből megtudhatjuk, hogy a kormányzat milyen cikkeket sorol az olcsóbb, illetve az alacsony árú élelmiszerek közé. A két minisztérium közös irányelve megállapítja, hogy az olcsóbb élelmiszerek általában alapvető fogyasztói igényeket elégítenek ki, az adott árucsoporton belül az átlagár alatti fogyasztói áron kerülnek forgalomba. A húskészítményeknél például a kilónkénti 76 forint alatti ár már az olcsóbb kategóriába tartozik. Kissé bonyolultan fogalmaz az útmutató az „egymást helyettesítő áruk”, vagy árucsoportok fogyasztói árának összehasonlításakor. Az irányelv szerint a baromfihús az olcsóbb cikkek közé tartozik, mert az ára alacsonyabb például a sertéshúsnál. (?) Az alacsony árral forgalmazott cikkek kategóriájába tartoznak még az úgynevezett. „fehér termékek”, amelyeknél az egyszerűbb, olcsóbb csomagolóanyaggal csökkenthető az adott cikk ára. Kereskedelmünk ma — de valószínűleg még hosszabb ideig tart ez az állapot — bizonyos tekintetben inkább „ellát”, mint kereskedik, azaz nem minden tekintetben képes kiszolgálni a fogyasztókat. Ennek okait most ne kutassuk, mindenesetre tény, hogy az olcsóbb cikkek forgalmának növelését a szorító igények láttán felülről kezdeményezték és szorgalmazzák. A már idézett útmutató rámutat arra is, hogy a következő tervidőszakban sem csökken az igény az olcsóbb áruk iránt. A jövőben — állapítja meg a dokumentum — az eddigieknél is fokozottabb figyelmet, kell fordítani az alacsony jövedelmű rétegek fogyasztói igényeinek kielégítésére. Az olcsóbb termékek gyártóinak, valamint forgalmazóinak gondoskodniuk kell (vagy kellene) arról, hogy az alacsony jövedelmű rétegek által keresett cikkek a különböző boltokban folyamatosan kaphatók legyenek. Mégpedig a boltok alapterületének, profiljának és vevőkörének mértéke szerint. Amennyiben egy-egv keresett olcsóbb cikk — elháríthatatlan okok miatt — hiányozna, gondoskodni kell „helyettesítéséről”, azaz hasonló jellegű termék beszerzéséről. Ajánlatos e cikkek körében a többinél is jobban ügyelni a minőségre, egyben nagyobb figyelmet szükséges fordítani a kistelepülésekre. a peremkerületekre, valamint a csarnokok és a piacok közelében található boltokra. Javítani szükséges az üzletek „piackutatásán", felül kell vizsgálni az áru- szállítást, szükség esetén módosítva a megrendeléseken. A vállalati belső ellenőrzésnek szintén sajátosak a feladatai. Emelni kell az ellenőrzések színvonalát, s következetesebb. hatékonyabb felelősségre vonást szükséges alkalmazni.- A LISTA ■ ;:7: .. A különböző minisztériumokban lista készült azokról az olcsóbb termékekről, amelyek gyártását, forgalmazását tanácsosnak tartják. Ez a lista minden érintett ipari és kereskedelmi vállalathoz eljutott. A munka adminisztratív részével tehát nincs probléma. De hogyan valósulnak meg az. elképzelések a gyakorlatban? Nos, a fórumokon erre a kérdésre szeretnének választ kapni a fogyasztók tanácsai. Sőt, ettől egy lépéssel tovább mennek: a vásárlók az ipar és a kereskedelem képviselőinek első kézből adják át tapasztalataikat. Mindkét „lel” elmondhatja véleményét, s gyanítom, hogy nem lesznek könnyű helyzetben azok, akiknek egy-egy helyszínen majd választ kell adniuk. Vannak általános kérdések, mint például: a vállalatok, ezen belül az egyes boltok kinálják-e a minisztériumi listákon felsorolt olcsóbb árucikkeket? Folyamatos-e a kínálat belőlük, esi ha nem. mi ennek az: otea-SguA listán szereplő cikkeken kívül a fogyasztók rpilyen, árut keresnek és nem kapnak az adott boltban, üzletekben? A fórumokon a helyi konk-r rétumok is szóba kerülnek, sőt, azok élveznek elsőbbséget. A Fogyasztók Megyei Tanácsa arra törekszik, hogy a helyszíneken, lehetőleg minél szélesebb körű vita bontakozzon ki, s a vásárlók a konkrét kérdésekre azonnal konkrét választ kapjanak. A rendezvényeket árubemutatóval kötik egybe, ahol a különböző kereskedelmi vállalatok kamara jellegű kiállításokon tárják a fogyasztó elé: ezt kínáljuk az olcsóbb árukból. A fórumok tapasztalatait a Fogyasztók Megyei Tanácsa megtárgyalja, összegzi és a következtetéseket eljuttatja a felelős minisztériumokhoz, főhatóságokhoz. A víz tehát nem mozdulatlan az olcsóbb áruk ügyében Reméljük, hogy a hullámzás — olcsó és jó minőségű árucikkek — képében, a boltok polcaira is eljut, mégpedig rövidesen. Udvardy József Szedik a fűszerpaprikát Megérkezett az első fűszerpaprika-szállítmány a kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Gyárba. Az első érésű csövekért felárat fizet az üzem, hogy mielőbb nyersanyaghoz jusson. A paprikaellátás ugyanis országszerte akadozik. Eddig 200 tonna paprikát vásároltak fel a termelőktől, de úgy számítják, hogy a hét végétől már 1000 tonna új paprika lesz a gyárban, s így már megkezdhetik az őrlését. Több ponyvaszövet exportra Évi másfél millió négyzetméterrel, vagyis 35 százalékkal több ponyvaszövetet vásárol 1986-tól a szovjet külkereskedelem a Kenderfonó és Szövőipari Vállalattól. A rendelés teljesítésének feltételeit több mint 100 millió forintos beruházással teremtik meg. Ebből mindössze csak körülbelül 12 millió forintot költenek új építkezésre, a többiért korszerű gépeket, berendezéseket, közöttük teljesen zajtalanul működő, vetélő nélküli szövőgépet, továbbá festő- és mosógépsort, valamint cérnázókat vásárolnak. A többségüket még ebben az évben felszerelik. A gyár a jövő évtől kezdve az eddigi 4,5 millió négyzetméterrel szemben évi hatmillió négyzetméter különféle I akaróponyvát szállíthat szovjet partnerének.
