Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

1985. szeptember 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 A szomszéd, Kapitány András mutatta meg nekünk Szabó László fóliasátrát. Az őszí fólia Tavasszal országszer- • te, így megyénkben is ezrével látunk fehére­det fóliasátrakat. Ellenben ilyenkor, ősszel, jóval keve­sebben használják ki a fólia hőtartó tulajdonságát. Pedig a szabadföldi paprika-, pa- radicsomágyás fölé húzott fóliával hetekkel hosszabbít­ható meg a tenyészidő, s ha komolyabb fagyok nem je­lentkeznek, még november elején is a kertből szedhe­tünk paprikát, paradicso­mot, vagy más zöldségfélét. Ellenkező esetben, már most. szeptember közepén számolni kell korai faggyal, és azzal a kockázattal, hogy elfogy­nak e kedvelt zöldségfélé­ink. A fólia őszi felhúzását gazdasági tényezők is indo­kolják. Akik rendszeresen járnak piacra, tapasztalják, a nyári zöldségfélék ára szinte napról napra válto­zik. Nem csökken, emelke­dik! Itt a Volán-birtokon több kertbarát is rájött már az őszi fóliázás előnyeire. Van, aki krizantémot termeszt (ez pedig köztudott, nem nélkü­lözheti a takarást), ám nem kevesen néhány paprika-, paradicsomtő íölé húzták fel a műanyagot. Ilyet láttunk például Szabó László kertjé­ben is. Város végén: Volán „vetés" A néhány hónapja elkezdett kertszövetkezeti őrjáratunkat ezúttal a miskolci Volán Kerthasznosítási Szakcsoportnál folytatjuk. Az Özugró dűlőben, a síkságnak semmiképp nem nevezhető tájon 82 taggal munkálkodó közösséget a szü- kebb szakmai berkekben a legjobb kerttársulatok között szok­ták emlegetni. Valóban, e közösségben sok példamutatóan gaz­dálkodó szakcsoporti tag rtevékenykedik, olyanok, akik sok jó ötlettel, tanáccsal segítik egymást, s a hozzájuk forduló kert­barátok munkáját. Mielőtt ezekből néhányat olvasóinkkal is megosztanánk, szól­nunk kell egy, a többi, korábban bejárt szakcsoportnál is ta­pasztalt jelenségről. Ez, úgymond, negatív tünet, amely, ha kis hányadban is fordul elő, mégis szépségfoltot ejt az egyébként örvendetesen szép közképen. Ügymond, egy csepp szurok is meg tud „keseríteni" egy hordó mézet. Sajnos, a kertbarátok sem egyformák — mondhatjuk erre, de ez önmagában édes­kevés. A jelenségbe nem szabad belenyugodni. Szinte minden kertszövetkezetben - így a volánosokéban is - akadnak különcködők, a közösségi előírásokat, szabályokat semmibe véve. Az én házam, az én váram — címén elmulaszt­ják az évi tagdíjak befizetését, nem védekeznek a növényi kár­tevők ellen, |nem művelik a kertjüket, nem veszik ki részüket a közösségi (például az útkarbantartási) munkákból és még so­rolhatnám. Magyarul, fittyet hánynak mindenre, nekik ne be­széljen, nekik ne parancsoljon senki. Mivel nem egyedi jelen­ségről van szó — még ha egy-egy szakcsoporton belül szeren­csére csak néhány ilyen kertbarát akad is — hatósági szinten kellene nagyobb szigorral, ha kell bírsággal, szankciókkal fel­lépni a kertész- és iközösségi kötelességeket elmulasztók ellen! (A vezetőség, a tagság ugyanis édeskevés szankcionálási le­hetőséggel rendelkezik.) Például az is nagyon sokat jelentene, ha a Földhivatal a telekcserét csak .okkor szentesítené, ha az eladó rendelkezik a kertszövetkezet vezetőségének azon igazo­lásával, amely tartalmazza, hogy az illetőt semmiféle adósság, kötelezettség nem terheli. Ellenkező esetben az adásvételt nem lehetne nyélbe ütni. Mindezt, ha csupán kitérőként, megjegyzésként szántuk is, úgy gondoltuk, szóvá kell tennünk. Ezek után azonban a volá- nosoknál is azt nézzük, ami szép, ami továbbadni való. mások­nak is megvalósításra javasolható. Örömmel mondhatom, ren­geteg ilyen van, úgyhogy mi a helyhiány miatt csupán részle­tek ismertetésére szorítkozhatunk. Célunk: az őszi munkákhoz adni „volános tanácsokat”, így például a faültetéshez, a ter­mékek téli tárolásához. Készítsünk komposztot! Ahogy egyire inkáibb # közeleg az őszi talaj- ■munkáik ideje, a kent- ibairáttík között egyre több szó esik a tápanyag-utánpót­lásiról. Iitit, a Votlán szak csoport­ban több kertbairáitinól is Hát- búink komposiatitalapet, ami bizonyíitja, az itteni gazdák -már felfedezték e gazdasá­gosan előállítható tápanyag értékeit. Pintye János, a szakcsoport elnöke például kertje sarkába betonból épí­tett erre a óéira egy na­gyon praktikus táróiét, érle­lői. — A komposzttelep elké­szülte után a tanács meg akart büntetni — sorolja ne­vetve Pintye János. — Vol­tak kint fényképezni, s azt hitték iroda, hogy egy enge­dély nélküli ház alapja. Mondtam nekik, jöjjenek ki még egyszer és .nézzék meg, mi is valójában. De komoly­ra fordítva a szót: .minden kertibarát tapasztalja, hogy kertjében, milyen sok növé­nyi hulladék keletkezik,ami tulajdoniképpen szemét, és el kellene szállíttatni. Ha vi­szont összegyűjtjük a kert egyik sarkába, ahová nem folyik össze esővíz és hóié, ezek a növényi anyagok bomlásnak indulnak, s a ta­laj számára .nélkjülözh eteti en szerves anyag képződik belő­lük. Komposztálni minden szerves anyagot, gyümölcs­ös zöldséghulladékot, ételma­radékot, fűmyesedéket lehet. Én még a venyigét is apró­ra vágom és a .komposatba teszem. A silóba berakott hulladékot .természetesen tö­möríteni, rétegesen földdel is takarom, kevés nitrogénmű­trágyával .serkentem a bom­lási folyamatokat, időnként meg is locsolom, kéthavön­ként átforgatom. Felhívnám a figyelímet arra, hogy a komposztba mosóport, ola­jat nem szabad önteni, mert az ilyen anyagokat tartal­mazó trágya növényi ter­mesztésre alkalmatlanná te­szi a talajt. A .komposzttrá- gyából a föld ihumusz-ellá- totitságátől függően négyzet­méterenként öt-tíz kilogram­mot dolgozok .be a talajba. A túladagolástól — minit a műtrágyák esetében — itt nem kell félni. Békefi Gyula: - Betárolás előtt mindent átvakargatok, meg­tisztítok. Zöldség — télire Aki Békefi Gyula ta­• karos hétvégi házának teraszán megáll, s kor betekint, olyan ragyogó panoráma ejti rabul, ami­lyen talán Szi©üget, Bada­csony vagy Visegrád kört nyékén sem adatik meg az ottani telektulajdonosoknak. E nyugalmat, harmóniát sugárzó iteraszírozotl kert csak sejteti azt a tájátala­kító munkát, amelyet a BÁÉV nyugdíjas raktárosa, a 63 éves Békefi Gyula és családja végzett itt az el­múlt évtizedben. — Bizony, annak idején egy vízmosás volt iitt —me­séli Gyula gazdá —, s ren­geteg földmunkát kellett vé­geznünk, mire ez a mai for­ma kialakult. Tulajdonkép­pen e földmunkák eredmé­nye az a pince is, amely nagy segítséget jelent, hisz’ megoldja a megtermelt zöld­ségfélék, gyümölcsök, s ter­mészetesen a bor tárolását. Békefi Gyula pincéje két részből, egy előtérből és a tulajdonképpeni pincéből áli. Ez utóbbi a kertben meg­termelt bor tároláséra szol­gál. A hőmérséklete egész évben 11—12 fok, vagyis a bor számára optimális. Mi­vel a bor olyan, akár aitej, legalábbis abban a vonatko­zásban, hogy mindenféle szagot átvesz, ezért Gyula gazda, nagyon hélyesen, eb­ben a pincerészben a boron •kívül semmi mást nem .tá­rol. A zöldség, gyümölcs he­lye az előtér, amit ajtó vá­laszt el a borospince-,résztől. Az előtérben 7—9 folt. kö­zött alakul a hőmérséklet. — Jó kiírnájú, itt tárolom eredményesen a burgonyát. a .gyökérzöldségeket, a pet­rezselymet és paszternák­gyökeret, a sárgarépát, az álmát, körtét, birsalmát. Nagy gondot fordítok a be­tárolandó termék átváloga­tására, tisztítására. Csak egészséges gumókat, gyü­mölcsöt tárolok be, a szeny- nyezödést, a földet letaka­rítva róluk. Az ellenőrzésre később is nagyon figyelek, havonta legalább egyszer át­válogatom, átvizsgálom a tá­rolt termékeket, s a romló egyedéket eltávolítóm. A tá­rolással kapcsolatban egy dologra különösen felhív­nám a kertbarátok figyel­mét. Sokan még az utolsó időkben is öntöznek, sötmű- trágyát adagolnak. Ez sú­lyos hiba. A későn, az utol­só hetekben, adott víztől — különösen, ha még az mű­trágyázással is párosul — a zeller, a sárgarépa, a pett rezselyem, de a cékia, a téi li retek szövetei fellazulnak, a sejtfalaik vékonyak, gyengék lesznek, s tároláskor hamar romlani kezdenek. Erre .te­hát nagyon ügyeljünk. Elő­fordul, hogy az ősz egyéb­ként is csapadékos, ilyenkor a felszedett termést érde­mes kicsit „fon.ny asztam", vagyis néhány napon átszel- ilős, száraz helyen szárítani, így elkerülhetjük a későbbi nagyobb romlást, vesztesé­get. Megemlíteném még a tárolótér szellőztetésének fontosságát is. Erről akkor se feledkezzünk meg, ami­kor az időjárás téliesre for­dul. Az oldalt irta: Hajdú Imre Fotó: Laczó József Az olyan kert létesítéséhez, mint ami- # lyen Kapitány Andrásé, már egyfajta megszállottság szükségeltetik. Ebben a 210 öles, vegyeshasznosítású kertben mér­nöki precizitás fogadja a látogatót. Van itt mindenféle, zöldség, gyümölcs, szőlő, mind­ezek nagy-nagy rendben sorakoznak, fejlődnek, teszik szó szerint kertté e föld­darabot. Ebben a kertben még az ágyáso- kat elválasztó utak (a borozdák — ahogy Bogácsról elszármazott Bandi bátyánk mondja) is gyommentesek. Egy szál fű nem sok, annyi gyom sem található ezen a tel­ken. A Volán 65 éves nyugdíjas osztályvezető­jének nagy-nagy szenvedélye a kertészke­dés. Május elejétől, amíg a tartós hideg be nem áll, állandóan kint tartózkodik, csupán hetente egyszer megy haza, városi lakásá­ba, hogy az otthoni virágokat megöntözze. — Ha nem volna ez a kert, nem is tu­dom mi lenne — jegyzi meg, miközben jár­juk a borozdákal, s mi bámuljuk a szep­temberi kertben is megtalálható gazdagsá­got. A sóska hízott, üdezöld levelei, mintha csak májust éreznének; a málnán most is dúsan piroslik a termés, pedig a ház alatti, ügyesen kialakított kamrában sok-sok üveg­ben sorakozik már az idei málnaié; sőt van i tt fekete- és pirosribiszke-szörp garmadá­val, miként paradicsomlé is nem kevés. Do­bozokban már nagyszemű Juliskabab szá­rad, de még odakint a kerítésen is bőven kúszik belőle, s nagy hüvelyeiben jó néhány kiló kellemes téli csemegét ígér. A patisz- szon és a tojásgyümölcs ezekben a napok­ban is kínálja vitaminjait, s a rengeteg vi­rág (szalvia, dália, /.innia, flox stb.) sejteti a nyár színpompájót. E kert nagy értéke a lúrott kút, amely 25 méter mélységből — a legnagyobb szárazság és vízkorlátozás ide­jén is — biztosítja az öntözővizet. S a ví­zért, a rendszeres locsolásért a növények igazán hálásak. Így az a Hardy vajkörtefa is, amelyet Bandi bátyánk másoknak is ajánl telepítésre. Ez annál is időszerűbb, mert október közepétől újra kezdődik a te­lepítési időszak, addig nem árt előre el­dönteni, mit is akarunk kertünkbe újonnan telepíteni. — A Hardy vajkörte fája Franciaország­ból került hazánkba, még a múlt század­ban. Gyümölcse jellegzetesen bronzvörös, parázs felületű. Húsa zöldesfehér, szemcsés, kiváló édes-savas. Fája igen erős növeke­désű, egészséges, edzett. Bőven és rendsze­resen terem. Vad alanyon és birsen is igen jól fejlődik. A termése szeptember közepén szedhető, s általában október végéig fo­gyasztható. Vagyis friss fogyasztású őszi körte. Porzófajtának a közelében a Vilmos, a Nemes Krasszán, a Gu.vot Gyula és a Giffrad vajkörtét ajánlom. Kapitány András: - Mindenkinek ajánlom telepítésre a Hardy vajkörtét. \

Next

/
Thumbnails
Contents