Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
1985. szeptember 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 A szomszéd, Kapitány András mutatta meg nekünk Szabó László fóliasátrát. Az őszí fólia Tavasszal országszer- • te, így megyénkben is ezrével látunk fehéredet fóliasátrakat. Ellenben ilyenkor, ősszel, jóval kevesebben használják ki a fólia hőtartó tulajdonságát. Pedig a szabadföldi paprika-, pa- radicsomágyás fölé húzott fóliával hetekkel hosszabbítható meg a tenyészidő, s ha komolyabb fagyok nem jelentkeznek, még november elején is a kertből szedhetünk paprikát, paradicsomot, vagy más zöldségfélét. Ellenkező esetben, már most. szeptember közepén számolni kell korai faggyal, és azzal a kockázattal, hogy elfogynak e kedvelt zöldségféléink. A fólia őszi felhúzását gazdasági tényezők is indokolják. Akik rendszeresen járnak piacra, tapasztalják, a nyári zöldségfélék ára szinte napról napra változik. Nem csökken, emelkedik! Itt a Volán-birtokon több kertbarát is rájött már az őszi fóliázás előnyeire. Van, aki krizantémot termeszt (ez pedig köztudott, nem nélkülözheti a takarást), ám nem kevesen néhány paprika-, paradicsomtő íölé húzták fel a műanyagot. Ilyet láttunk például Szabó László kertjében is. Város végén: Volán „vetés" A néhány hónapja elkezdett kertszövetkezeti őrjáratunkat ezúttal a miskolci Volán Kerthasznosítási Szakcsoportnál folytatjuk. Az Özugró dűlőben, a síkságnak semmiképp nem nevezhető tájon 82 taggal munkálkodó közösséget a szü- kebb szakmai berkekben a legjobb kerttársulatok között szokták emlegetni. Valóban, e közösségben sok példamutatóan gazdálkodó szakcsoporti tag rtevékenykedik, olyanok, akik sok jó ötlettel, tanáccsal segítik egymást, s a hozzájuk forduló kertbarátok munkáját. Mielőtt ezekből néhányat olvasóinkkal is megosztanánk, szólnunk kell egy, a többi, korábban bejárt szakcsoportnál is tapasztalt jelenségről. Ez, úgymond, negatív tünet, amely, ha kis hányadban is fordul elő, mégis szépségfoltot ejt az egyébként örvendetesen szép közképen. Ügymond, egy csepp szurok is meg tud „keseríteni" egy hordó mézet. Sajnos, a kertbarátok sem egyformák — mondhatjuk erre, de ez önmagában édeskevés. A jelenségbe nem szabad belenyugodni. Szinte minden kertszövetkezetben - így a volánosokéban is - akadnak különcködők, a közösségi előírásokat, szabályokat semmibe véve. Az én házam, az én váram — címén elmulasztják az évi tagdíjak befizetését, nem védekeznek a növényi kártevők ellen, |nem művelik a kertjüket, nem veszik ki részüket a közösségi (például az útkarbantartási) munkákból és még sorolhatnám. Magyarul, fittyet hánynak mindenre, nekik ne beszéljen, nekik ne parancsoljon senki. Mivel nem egyedi jelenségről van szó — még ha egy-egy szakcsoporton belül szerencsére csak néhány ilyen kertbarát akad is — hatósági szinten kellene nagyobb szigorral, ha kell bírsággal, szankciókkal fellépni a kertész- és iközösségi kötelességeket elmulasztók ellen! (A vezetőség, a tagság ugyanis édeskevés szankcionálási lehetőséggel rendelkezik.) Például az is nagyon sokat jelentene, ha a Földhivatal a telekcserét csak .okkor szentesítené, ha az eladó rendelkezik a kertszövetkezet vezetőségének azon igazolásával, amely tartalmazza, hogy az illetőt semmiféle adósság, kötelezettség nem terheli. Ellenkező esetben az adásvételt nem lehetne nyélbe ütni. Mindezt, ha csupán kitérőként, megjegyzésként szántuk is, úgy gondoltuk, szóvá kell tennünk. Ezek után azonban a volá- nosoknál is azt nézzük, ami szép, ami továbbadni való. másoknak is megvalósításra javasolható. Örömmel mondhatom, rengeteg ilyen van, úgyhogy mi a helyhiány miatt csupán részletek ismertetésére szorítkozhatunk. Célunk: az őszi munkákhoz adni „volános tanácsokat”, így például a faültetéshez, a termékek téli tárolásához. Készítsünk komposztot! Ahogy egyire inkáibb # közeleg az őszi talaj- ■munkáik ideje, a kent- ibairáttík között egyre több szó esik a tápanyag-utánpótlásiról. Iitit, a Votlán szak csoportban több kertbairáitinól is Hát- búink komposiatitalapet, ami bizonyíitja, az itteni gazdák -már felfedezték e gazdaságosan előállítható tápanyag értékeit. Pintye János, a szakcsoport elnöke például kertje sarkába betonból épített erre a óéira egy nagyon praktikus táróiét, érlelői. — A komposzttelep elkészülte után a tanács meg akart büntetni — sorolja nevetve Pintye János. — Voltak kint fényképezni, s azt hitték iroda, hogy egy engedély nélküli ház alapja. Mondtam nekik, jöjjenek ki még egyszer és .nézzék meg, mi is valójában. De komolyra fordítva a szót: .minden kertibarát tapasztalja, hogy kertjében, milyen sok növényi hulladék keletkezik,ami tulajdoniképpen szemét, és el kellene szállíttatni. Ha viszont összegyűjtjük a kert egyik sarkába, ahová nem folyik össze esővíz és hóié, ezek a növényi anyagok bomlásnak indulnak, s a talaj számára .nélkjülözh eteti en szerves anyag képződik belőlük. Komposztálni minden szerves anyagot, gyümölcsös zöldséghulladékot, ételmaradékot, fűmyesedéket lehet. Én még a venyigét is apróra vágom és a .komposatba teszem. A silóba berakott hulladékot .természetesen tömöríteni, rétegesen földdel is takarom, kevés nitrogénműtrágyával .serkentem a bomlási folyamatokat, időnként meg is locsolom, kéthavönként átforgatom. Felhívnám a figyelímet arra, hogy a komposztba mosóport, olajat nem szabad önteni, mert az ilyen anyagokat tartalmazó trágya növényi termesztésre alkalmatlanná teszi a talajt. A .komposzttrá- gyából a föld ihumusz-ellá- totitságátől függően négyzetméterenként öt-tíz kilogrammot dolgozok .be a talajba. A túladagolástól — minit a műtrágyák esetében — itt nem kell félni. Békefi Gyula: - Betárolás előtt mindent átvakargatok, megtisztítok. Zöldség — télire Aki Békefi Gyula ta• karos hétvégi házának teraszán megáll, s kor betekint, olyan ragyogó panoráma ejti rabul, amilyen talán Szi©üget, Badacsony vagy Visegrád kört nyékén sem adatik meg az ottani telektulajdonosoknak. E nyugalmat, harmóniát sugárzó iteraszírozotl kert csak sejteti azt a tájátalakító munkát, amelyet a BÁÉV nyugdíjas raktárosa, a 63 éves Békefi Gyula és családja végzett itt az elmúlt évtizedben. — Bizony, annak idején egy vízmosás volt iitt —meséli Gyula gazdá —, s rengeteg földmunkát kellett végeznünk, mire ez a mai forma kialakult. Tulajdonképpen e földmunkák eredménye az a pince is, amely nagy segítséget jelent, hisz’ megoldja a megtermelt zöldségfélék, gyümölcsök, s természetesen a bor tárolását. Békefi Gyula pincéje két részből, egy előtérből és a tulajdonképpeni pincéből áli. Ez utóbbi a kertben megtermelt bor tároláséra szolgál. A hőmérséklete egész évben 11—12 fok, vagyis a bor számára optimális. Mivel a bor olyan, akár aitej, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy mindenféle szagot átvesz, ezért Gyula gazda, nagyon hélyesen, ebben a pincerészben a boron •kívül semmi mást nem .tárol. A zöldség, gyümölcs helye az előtér, amit ajtó választ el a borospince-,résztől. Az előtérben 7—9 folt. között alakul a hőmérséklet. — Jó kiírnájú, itt tárolom eredményesen a burgonyát. a .gyökérzöldségeket, a petrezselymet és paszternákgyökeret, a sárgarépát, az álmát, körtét, birsalmát. Nagy gondot fordítok a betárolandó termék átválogatására, tisztítására. Csak egészséges gumókat, gyümölcsöt tárolok be, a szeny- nyezödést, a földet letakarítva róluk. Az ellenőrzésre később is nagyon figyelek, havonta legalább egyszer átválogatom, átvizsgálom a tárolt termékeket, s a romló egyedéket eltávolítóm. A tárolással kapcsolatban egy dologra különösen felhívnám a kertbarátok figyelmét. Sokan még az utolsó időkben is öntöznek, sötmű- trágyát adagolnak. Ez súlyos hiba. A későn, az utolsó hetekben, adott víztől — különösen, ha még az műtrágyázással is párosul — a zeller, a sárgarépa, a pett rezselyem, de a cékia, a téi li retek szövetei fellazulnak, a sejtfalaik vékonyak, gyengék lesznek, s tároláskor hamar romlani kezdenek. Erre .tehát nagyon ügyeljünk. Előfordul, hogy az ősz egyébként is csapadékos, ilyenkor a felszedett termést érdemes kicsit „fon.ny asztam", vagyis néhány napon átszel- ilős, száraz helyen szárítani, így elkerülhetjük a későbbi nagyobb romlást, veszteséget. Megemlíteném még a tárolótér szellőztetésének fontosságát is. Erről akkor se feledkezzünk meg, amikor az időjárás téliesre fordul. Az oldalt irta: Hajdú Imre Fotó: Laczó József Az olyan kert létesítéséhez, mint ami- # lyen Kapitány Andrásé, már egyfajta megszállottság szükségeltetik. Ebben a 210 öles, vegyeshasznosítású kertben mérnöki precizitás fogadja a látogatót. Van itt mindenféle, zöldség, gyümölcs, szőlő, mindezek nagy-nagy rendben sorakoznak, fejlődnek, teszik szó szerint kertté e földdarabot. Ebben a kertben még az ágyáso- kat elválasztó utak (a borozdák — ahogy Bogácsról elszármazott Bandi bátyánk mondja) is gyommentesek. Egy szál fű nem sok, annyi gyom sem található ezen a telken. A Volán 65 éves nyugdíjas osztályvezetőjének nagy-nagy szenvedélye a kertészkedés. Május elejétől, amíg a tartós hideg be nem áll, állandóan kint tartózkodik, csupán hetente egyszer megy haza, városi lakásába, hogy az otthoni virágokat megöntözze. — Ha nem volna ez a kert, nem is tudom mi lenne — jegyzi meg, miközben járjuk a borozdákal, s mi bámuljuk a szeptemberi kertben is megtalálható gazdagságot. A sóska hízott, üdezöld levelei, mintha csak májust éreznének; a málnán most is dúsan piroslik a termés, pedig a ház alatti, ügyesen kialakított kamrában sok-sok üvegben sorakozik már az idei málnaié; sőt van i tt fekete- és pirosribiszke-szörp garmadával, miként paradicsomlé is nem kevés. Dobozokban már nagyszemű Juliskabab szárad, de még odakint a kerítésen is bőven kúszik belőle, s nagy hüvelyeiben jó néhány kiló kellemes téli csemegét ígér. A patisz- szon és a tojásgyümölcs ezekben a napokban is kínálja vitaminjait, s a rengeteg virág (szalvia, dália, /.innia, flox stb.) sejteti a nyár színpompájót. E kert nagy értéke a lúrott kút, amely 25 méter mélységből — a legnagyobb szárazság és vízkorlátozás idején is — biztosítja az öntözővizet. S a vízért, a rendszeres locsolásért a növények igazán hálásak. Így az a Hardy vajkörtefa is, amelyet Bandi bátyánk másoknak is ajánl telepítésre. Ez annál is időszerűbb, mert október közepétől újra kezdődik a telepítési időszak, addig nem árt előre eldönteni, mit is akarunk kertünkbe újonnan telepíteni. — A Hardy vajkörte fája Franciaországból került hazánkba, még a múlt században. Gyümölcse jellegzetesen bronzvörös, parázs felületű. Húsa zöldesfehér, szemcsés, kiváló édes-savas. Fája igen erős növekedésű, egészséges, edzett. Bőven és rendszeresen terem. Vad alanyon és birsen is igen jól fejlődik. A termése szeptember közepén szedhető, s általában október végéig fogyasztható. Vagyis friss fogyasztású őszi körte. Porzófajtának a közelében a Vilmos, a Nemes Krasszán, a Gu.vot Gyula és a Giffrad vajkörtét ajánlom. Kapitány András: - Mindenkinek ajánlom telepítésre a Hardy vajkörtét. \