Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

Ülóst tartott a megyei tanács A ' i.r.'. 'rjlés résztvevőinek egy csoportja Javaslat a hetedik ötéves Imre Faluvégi Lajos felszólalása VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 216. szám Ára: 2,20 Ft Szombat, 1985. szeptember 14. 11 mezőgazdaság helyzete, feladatai Váncsa Jenő sajtótájékoztatója Megyénk valamennyi vá­rosát, községét, aprófalvát gyakorlatilag, a megye min­den lakóját közvetlenül érintő téma szerepelt a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács tegnapi ülésén. A hetedik ötéves tervkoncep­cióról volt szó, melyről me­gyénk legmagasabb állami fóruma rekord hosszú idő­ben, csaknem négy órán át tanácskozott. A téma súlyát jelzi: a tanácskozáson részt vett Faluvégi Lajos, a kor­mány elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is. (Beszédét lapunk 3. olda­lán közöljük.) Az ülés részt­vevőit Ladányi József, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte, majd Jurás László, a tanács vb tervosztályának vezetője szóban is kiegészí­tette a hetedik ötéves terv elképzeléseiről szóló írásos anyagot. Az újabb tervidőszakra vonatkozó elgondolásnak, rendszernek hogyanjáról, mi­kéntjéről, ismérveiről az írásos anyag — mondhatni — már régóta közkézen fo­rog. Különböző szervek, in­tézmények, fórumok, össze­jövetelek mondtak róla vé­leményt, alakították, formál­ták, a koncepció összeállítói mintegy hároméves tájéko­zódás, véleménygyűjtés és főként vitatkozás által le­tisztult tapasztalatokat gyűjtötték benne össze. Te­gyük hozzá rögtön: még mindig nem véglegesen, hi­szen bizonyos csiszolásra, finomításra ezután is van mód. Mindenesetre a tegna­pi tanácsülés — bizonyos észrevételekkel, megjegyzé­sekkel, kiegészítésekkel — elfogadta az írásos anyagot. Ezt az anyagot korábban la­punkban már ismertettük, a várható fejlesztések, célkitű­zések némely ágáról részle­tesen is szóltunk, ezért most az alábbiakban inkább a fel­szólalásokból tudósítunk. Emlékeztetőül mégis hadd utaljunk rá, hogy a kiemelt feladatok között szerepel az egészséges ivóvíz biztosítása újabb községekben, a lakás- helyzet — súlyos helyzet — javítása, az oktatás fejlesz­tése. Különösen sok a tenni­való a többi megyei szék­helynél rosszabb mutatók­kal rendelkező Miskolcon, valamint az aprófalvas tele­püléseken. Az újabb terv­időszakban persze a legna­gyobb gondosság mellett sem tűnnek el a problémák, de lelkiismeretes, körülte­kinti) munka révén minden­képpen kisebbekké válnak. A felszólalók sorát Bollók Józsefné tanácstag nyitotta meg. Mezőkövesd évek óta legsúlyosabb gondjával, a városon áthaladó hármas fő közlekedési út átkelési sza­kaszával foglalkozott. Ez a probléma egyre nagyobb, most már a Bükkábrányban újonnan megnyílt bánya mi­att is növekszik a forgalom. Naponként a város főutcá­ján — üzletek, óvodák, hi­vatali helyiségek között — mintegy 12 ezer jármű ha­lad el, a forgalom 70 száza­léka átmenő. Korábban, 1978- ban, a városi tanács már elfogadta az elterelő út ter­vét, azóta viszont nem tör­tént semmi. (A jóval később felszólaló Faluvégi Lajos is utalt a problémára, megem­lítve, hogy áthaladva a vá­roson, legalább kétszáz bi­ciklit látott csupán a Matyó Áruház közelében.) A kö- vesdi tanácstag ennek a mind lehetetlenebb helyzetet te­remtő állapotnak a megol­dásához kérte a segítséget. Kovács László, Miskolc tanácselnöke elmondotta, hogy egyetért a koncepció­val, azokkal a részletekkel is, amelyek a községek fejlesz­tését, az aprófalvak gondo­zását célozzák. Hiszen a községek mibenléte nyilván­való hatással van Miskolcra is, ily módon a községek, a kis faluk ügye egyben Miskolc ügye is. (Népességmegtartó erő, bevándorlás stb.) Mis- kolccal viszont mindenkép­pen szükséges kiemelt fel­adatként — központi támo­gatást is igénybe véve — foglalkozni, hiszen a város nem csupán a miskolciaké. Naponta mintegy 80 ezer (!) bejáró' fordul itt meg, üze­mekben, iskolákban, kórház­ban, boltokban. Évente kö­rülbelül egymillió kiránduló érkezik a városba külorszá­gokból, vagy az ország más tájairól, ami nagy öröm, de egyben szükséges ezek meg­felelő ellátásáról is gondos­kodni. A Tiszai pályaudvar forgalma megközelíti (má­sok szerint túlhaladja) a Ke­leti forgalmát. Számos mu­tatónkról jobb nem beszél­ni, mert méltatlan a város­hoz, a megyéhez. (Ezer lakos­ra bolthálózatból nálunk 800 négyzetméter jut, Győrben 1500, Pécsett ugyancsak jó­val több ezer négyzetméter­nél, de nem érjük el az or­szágos átlagot semmi fonto­sabb mutatóban.) Lakásra, oktatási létesítményekre kell sok pénzt fordítani — a várható pénznek mintegy 80 százalékát (!), de kell az egészségügyre, az ivóvíz biz­tosítására, a peremkerületek­re is, és még kellene villa­mossínek felújítására, az el­avult közlekedési park fel­újítására, mozi a felszabadu­lás óta egyetlen egy sem épült, a belváros rehabilitá­ciója égetően szükséges stb., stb. Hornok Incéné elmondot­ta, hogy Abaújban is hagyo­mánya van a társadalmi munkának, ily módon ké­szülnek el bizonyos közcélú létesítmények is, kérte, hogy ezek fenntartásához is ad­jon a megyei tanács támo­gatást akkor is, ha ezek nem az úgynevezett céltámogatás­sal épültek meg. A telepü­lésfejlesztési hozzájárulással kapcsolatosan úgy véli, eh­hez reálisabb felmérés szük­séges. Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter pénteken a Parlament­ben a mezőgazdaság helyze­téről, a következő évek fel­adatairól, a jövő évi közgaz­dasági szabályozórendszer mezőgazdasági vonatkozásai­ról tartott sajtótájékoztatót. Hangsúlyozta: az agrárága­zatnak továbbra is stratégiai fontosságú szerepe van a népgazdaságban és a külpia­ci egyensúly megteremtésé­ben. Az elmúlt években az ágazatnak nehéz körülmé­nyek között kellett ráállnia az intenzív növekedési pá­lyára. Veszteséget okozott a folyamatos cserearányromlás, a versenyképes termékek kö­rének bővítésével kellett iga­zodni a megváltozott piac­hoz, olyan anyag- és ener­giatakarékos technológiák be­vezetésére volt szükség, ame­lyekkel gazdaságosabb a ter­melés. Az ágazat — jelentős gazdasági alapjára és szelle­mi potenciáljára támaszkod­va — alkalmazkodni tudott a megváltozott feltételekhez, s várhatóan teljesíti a ha­todik ötéves tervidőszak leg­fontosabb előirányzatait. A bruttó termelés öt év alatt 20 százalékkal nő, ami vala­mivel még több is az elő­irányzottnál. Az idei terméseredmé­nyek mindent egybevetve megfelelőek — hangsúlyozta a miniszter. Az összességé­ben jó színvonalú hazai el­látás mellett az ágazat min­den korábbinál nagyobb vo­lumenű kivitelt produkál. A szocialista piacon az agrár- gazdaság eleget tesz kötele­zettségeinek, a nem rubel- elszámolású kivitelben a mennyiségek várhatóan a tervek szerint alakulnak, az árbevételnél viszont — a nyomott külpiaci árak kö­vetkeztében —• 5—15 száza­lékos veszteségekkel kell számolni. A tavalyihoz képest javult a hazai zöldségellátás. Különösen bőséges a termés paprikából, paradicsomból, burgonyából. Szőlőből a kedvezőtlen idő­járás miatt a vártnál jóval kevesebbet szüretelhetnek, ami tetemes — számítások szerint mintegy 6 milliárd forint értékű — veszteséget jelenthet. A húsellátás meny- nyiségileg megfelelő, bár a sertéstartási kedv megtor­panása miatt a termelés el­marad a tervtől. Javult a tej-, tejtermék- és a kenyér- ellátás, gazdagabb kínálat­ban, jobb minőségű termé­kek jelennek meg most már a fővárosi üzletekben is. A miniszter a továbbiak­ban elmondta: kialakultak az ágazat fejlesztésének fő irányai. A következő évek­ben a minőség javítása, a külpiachoz való rugalmas igazodás és a jövedelemter­melő-képesség fokozása él­vez elsőbbséget. Éppen ezért a valóban piacképes termé­keket előállító alágazatok hangsúlyozott szerephez jut­nak. A jobb minőségű ter­Tegnap délelőtt a párt­székházban — munkatervé­nek megfelelően — ülést tartott a megyei párt-végre­hajtóbizottság. Elsőként meg­tárgyalta a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat munkájáról szóló jelentést, amely áttekintette a válla­lat VI. ötéves tervben vég­zett munkáját, és részletez­te az 1985. évi gazdálkodás nehézségeit és eredményeit. mékek arányának növelését az átvételi árak módosítá­sával is támogatják, így a tej, a gabona, a cukorrépa minőség szerinti átvételé­nek rendszerét más alágaza- tokra — elsősorban a hús­iparra — is folyamatosan kiterjesztik. A hetedik ötéves tervidő­szakban folytatódik az in­tenzív gabonaprogram és 1990-re 17,5—18 millió ton­na gabona megtermelése a cél. A kertészetben a minő­ség javítása és a hozamok fokozása az elsődleges fel­adat, míg az állattenyész­tésben a fajtaváltás, a jobb minőségű húst adó sertések arányának növelése a leg­fontosabb. A tejtermelésben lényegében csökkenő tehén- állomány mellett nagyobb hozamokat kell elérni, a ba­romfiágazatban pedig a vá- góhús-mennviség növelése a fő teendő. A főbb tenniva­lók közé tartozik a meliorá­ciós munka folytatása és az A vb megállapította, hogy a BÁÉV a VI. ötéves terv so­rán jó koncepciót dolgozott ki, jó irányban indultak el a nehézségek leküzdése, a jobb minőségű munka és a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. 1985 első negye­dében azonban — főleg a rendkívüli tél miatt — ér­zékeny veszteség érte a vál­lalatot, s bár májusban, jú­niusban fellendült a terme­lés, a lemaradásokat eddig nem tudták pótolni. A ve­zetés és a kollektíva azon­ban bízik abban, hogy cél­tudatos, kemény munkával az év hátralevő részében pótolják a kiesést, és ered­ményesen zárják az évet. A közvéleményben az épí­tőipari tevékenység negatív megítélése leginkább^ a mi­nőségi kifogásokkal van ösz- szefüggésben. A vitában nagy hangsúlyt kaptak a la­kásátadásnál jelentkező mű­szaki hibák. A VII. ötéves tervben mind a lakossági igények kielégítése, mind az eredményesebb gazdálkodás megköveteli a minőség ja­vítását. A végrehajtó bizottság el­ismerte a BÁÉV kollektívá­jának, vezetésének az erő­feszítéseit, amelyet a me­gyei pártbizottság vonatko­zó határozatának végrehaj­tása érdekében tett. Megál­lapította: ami a jövőt ille­ti, a koncepció, az irány jó, a változás ütemét azonban gyorsítani kell. A megkez­dett helyes lépéseket foly­tatva nagy szükség van a pozitív folyamatok felgyor­sítására. * Lapunkban is többször foglalkoztunk vele, hogy a lakosság szénellátása terén az utóbbi időben sok gond jelentkezik, kevés a szén, sok a türelmetlen várakozó. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Ez a Hajó nem akármilyen hajó. Tengere nine*, de a gyerekek kedvence. Tiszaladány­ban horgonyoz, s moccanatlanul is messzi tájakra visz. (Riportunk az 5. oldalon.) Laczó József felvétele (Folytatás a 2. oldalon) A megyei párt-rb napirendjén — A BÁÉV munkája — A lakosság szénellátása $

Next

/
Thumbnails
Contents