Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. augusztus 8., csütörtök A Napjaink augusztusi száma Filmlevél Fehér Toll Volt idő — van annak már néhány évtizede —, amikor a körmömet lerágtam izgalmamban a sziúk és apacsok harcá­ról olvasván. Cooper még kitünően tudta a szakmát, Bőr- harisnyáik története irodalomnak sem rossz. Igaz, hogy az olvasó rokonszenve egyértelműen az indiánoké, de az ameri­kai író még egyéníteni tudta a gonosz ellenfelet, „a sápadt- arcúakat is”, s jóllehet, a történelemből ismerjük a küzde­lem végeredményét, a regény cselekménye végig meg tudja őrizni a feszültséget, s bemutatja, hogy a másik oldal: a réz- bőrűek világa sem patyolatfehér. Az indiánok — ki tudja mióta — gyilkos testvérháborúban pusztítják egymást, s a betolakodó fehérek ravaszul és aljasul ezt a körülményt hasz­nálják ki. Az indiántörténetekkel is az történt az elmúlt évszázadban, ami a történelem oly sok más epizódjával: felhígult, olcsó, giccses tucatáruvá vált. A romlás tulajdonképpen a derék May Károllyal kezdődött, akiről köztudott, hogy soha nem járt Amerilcában, s nem látott eleven indiánt. Mindez ter­mészetesen csak a „filosz”, a kritikus fanyalgása, amit soha nem szoktak komolyan venni a nézők, s az olvasók. Az a gond ezekkel a filmekkel ugyanis, hogy mind egy kaptafára készül, s csak igen halvány, hígított változatai a már emlí­tett amerikai író történeteinek. Amikor először megjelent Gojko Mitic a filmvásznon in­diánként, az ifjú mozilátogatók és a kritika is örömmel üd­vözölték. Kellőképpen markáns, és marcona, de a fegyelme­zett és jól sminkelt arc mögött mindig egy nemesen érző, igazságért harcoló embert ismertünk meg. Ez történik a Fe­hér Toll című NDK—mongol, színes filmben is. A történet valamikor a múlt század végén játszódik, amikor az indiá­nokat rezervátumba száműzi — szorítja az agresszíven ter­jeszkedő jenki mohóság. A tét ezúttal az egyik indián törzs ménese, amelyet egy szakasznyi katona el akar hajtani a legközelebbi erődhöz. Coopernél az indiánok még nyílt, harc­ban szálltak volna szembe az ellenséggel, Fehér Toll azon­ban inkább az eszét használja, felismerve a sápadtarcúak közti ellentéteket, mígnem azok fel nem morzsolódnak. Szó ami szó, kissé furcsák, de valóban szépek a mongol tájak és a lovak. h. s. A gyermek- és ifjúsági irodalom helyzete Egy jelenei a filmből A fenti címmel nemrég je­lent meg a könyvesboltokban a tízéves Kincskereső című gyermekfolyóirat válogatott gyűjteménye. Elbeszélések, novellák, versek olvashatók gyermekekről. Egy irodalmi folyóirat ad életjelt ismét magáról, miközben évek óta egyedül, valójában igazi társ nélkül szolgálja a gyermekek olvasási készségének fejleszt- tését, irodalmi érdeklődésé­nek gyarapítását, a Mórát nem számítva. Miközben évről évre köny­veivel egyszerre kívánja szolgálni a szépirodalom, a tudományos és politikai is • meretterjesztés feladatait, nem feledkezhet meg arról sem, hogy eleget tegyen az oktatáspolitikai követelmé­nyeknek és könyvei illuszt­rációival az esztétikai igé­nyeknek is megfeleljen. A gazdasági, üzleti szem­pontok azonban manapság a könyvkiadás területén is ér­vényesülnek, ez vonatkozik a hivatásos, állami könyvki­adók munkájára, de érzékel­hető a különféle gazdasági munkaközösségek, kiadás­szervezési társulások tema­tikai programjában is. Időn­ként azonban meglehetősen változó színvonalú kiadvá­nyokkal találkozni, amelyek a gyermekek olvasási igényé­nek fejlődését egészségtele­nül akadályozzák. Gondolok itt a „szövegszegény” kép­regényekre, a könyvbeli il­lusztrációk nem gyermekek­nek szánt megoldásaira, vagy éppen arra, hogy a kiadói műhelyek' számának gyara­podása ellenére változatla­nul hiányoznak a mai me­sék, megfelelő számban a nélkülözhetetlen történelmi regények, a líra szépségeit népszerűsítő verseskötetek. A Hazafias Népfront Or­szágos Elnökségének gyer­mek- és ifjúsági .irodalom­mal és olvasástanítással fog­lalkozó munkacsoportja idén májusban társadalmi vita­sorozatot indított, számítva pedagógusok, ifjúsági veze­tők, szülők, gyermek- és is­kolai könyvtárosok és ter­mészetesen a tanulóifjúság véleményére. A gyermek- könyvtárakban, iskolákban, olvasótáborokban eddig szervezett beszélgetések köz­ben számtalan izgalmas és kiadáspolitikailag fontos kér­dés fogalmazódott meg. Pél­dául: a gyermekolvasók kí­váncsisága hogyan változott az elmúlt években, a szép- irodalom iránti érdeklődés — ahogyan azt a terjesztői ta­pasztalatok mutatják —, mi­ért csökkent az ismeretközlő irodalom javára, valójában milyen értékeket képvisel je­Barta Imre írásai minden­kor (jótékony) szellemi iz­galmat jelentenek indukál­nak, mert valóságismeretün­ket gyarapítják, mélyítik. Többnyire nagyon is kelle­metlen dolgokat mond gaz­dasági életünkről. Illúziókat rombol, tabukat, fétiseket kérdőjelez meg. Vitapartne­rei olykor a szemére is ve­tik ezt, holott nyilvávalóan nincs igazunk. Ha valaki egy picit is komolyan veszi Marx tanításait, az tudja és vallja, hogy semmire nincs nagyobb szükségünk, mint a valóság alapos ismeretére, s ha úgy tetszik kíméletlen feltárására. Mert lehet, hogy a vágyképeink, illúzióink szebbek, tetszetősebbek, mint maga a gazdasági, társadalmi valóság, ám aki itt és most akar gazdálkod­ni, politizálni, annak a té­nyekből kell kiindulnia. Mit jelent ez a szó: növekedés? című tanulmányában a tő­le már megszokott racioná­lis szenvedélyességgel elem­zi gazdasági életünk rákfe­néit. (Alcíme: A gazdasági innovációról, a XIII. párt- kongresszus után.) Félő, hogy a gyakori használattól az in­nováció kifejezés is ideje­korán kopik frázissá, még mielőtt megvalósulna. Bar- ta Hm re logikus okfejtése éppen ezért árnyaltan, sok­oldalúan elemzi a fogalmat magát, s indokolja szüksé­gességét. A gazdaság meg­újulásának szükségességét, már lassan mindenki belát­ja (kifogynak az ellenzők érvei). Csakhogy ez ma már kevés, mert éppen az intéz­ményrendszerünk megújulá­sa nélkül a reform eddigi vívmányai is veszélybe ke­rülhetnek. Azért emeli ki ezt nyomatékosan a szerző, mert hajlamosak vagyunk’ a nehézségeinket csupán a külgazdasági tényezőkkel magyarázni, vagy önelégül­ten holmi „magyar csodá­ról” beszélni. Mindkét szem­lélet káros: a konzervativiz­mus is, amely elavult for­mákat akar átmenteni, s az is, amely nem vesz tudo­mást a tornyosuló bajokról, veszedelmekről. Barta Imre és társai Széchenyiéit nyom­dokain haladnak, amikor a gazdaság talpraállítását, megreformálását nemzeti kérdésnek nevezik, s elvá­laszthatatlannak tartják, a társadalom egészének a moz­gósításától. Csak most vá­lik igazán fontossá az em­beri tényező, az érdekek fel­tárása, a még kiaknázatlan lenleg az ifjúsági könyvki­adás, az-' olvasástanítás mennyiben segíti az olvasás élményének egy életre való elültetését 6—10 éves kor­ban, milyen az együttműkö­dés az iskola, a könyvesbolt és a gyermekkönyvtár között a kötelező és az ajánlott iro­dalom folyamatos megjelen­tetése érdekében, miért nincs országos gyermek- könyvklub-hálózat, hol van­nak a gyermekeknek terve­zett speciális berendezésű könyvesboltok, milyen a könyvújdonságokról szóló tájékoztatás színvonala. A viták szenvedélyessége, légköre már eddig is igazol­ta, hogy a könyvszakma kép­viselőinek érdemes odafi­gyelnie az olvasók vélemé­nyére. A mielőbbi jó megoldá­sok keresése sürgető feladat, hiszen olvasáskutatói vizsgá­latok is figyelmeztetnek ar­ra, hogy gyermekkorban csökken az olvasásra szánt idő, a gyermekkönyvtárakból az eddigieknél és a szüksé­gesnél kevesebben iratkoznak szellemi, fizikai, akarati energiák mozgósítása. Más összefüggésben, de mintha Barta Imre gondo­latmenetét egészítené ki No- vák István dolgozata (az If­júság és társadalomviták­hoz szól hozzá), az „Amikor pléhpofa a divat”. Mert kiktől várhatnánk el a re­form megvalósítását, ha nem éppen az.ifjúságtól? De fel­készítjük-e erre? Milyen szellemi, erkölcsi, világnéze­ti, akarati neveléssel, muní­cióval indítjuk őket az élet­be? Novák István szomorú­an állapítja meg, hogy a nevelés hatásfoka igen ala­csony, s hogy a műveltség­művelődés szerepe erősen devalválódott, háttérbe szo­rult fiataljainknál. így az­tán félő, hogy éppen azok a motívumok fognak hiányoz­ni, amelyek motiválhatnák, értelmes célokkal és tartal­makkal tölthetnék meg az életüket. Szembe kell ezzel néznünk, mint ahogyan a gazdasági bajaink okaival is, mert csak így lehet re- ' mény arra, hogy kijavíthat­juk a már elkövetett hibá­inkat, mulasztásainkat. A prózarovatban Bartha Gábor A megélhetés csap­dája címmel éppen a nevelés és életvitel torzulásaira hoz fel néhány példát. Erőnk fe­lett költekezünk — véli a szerző — olyan tempót dik­tálva ezzel magának a ma felnőtt-középkorú nemzedék­nek, amelyet nem lehet so­káig folytatni (12—16 órás munkanap), s amely, noha indokolatlanul elkényezteti, hosszú távon mégis nehéz helyzetbe hozhatja gyerme­keinket. Gulyás Mihály édesapjára, a vöröskatonára emlékezik, Jancsi vörösnek állt című novellájában. A versrovatban ezúttal Serfőző Simon, Győri Lász­ló, Kiss Dénes, E. Kovács Kálmán, Csorba Piroska, Bé- nyei József, Moldvay Győző, Ádám Tamás, Péntek Imre, Pardi Anna, Pálinkás György és Tóth Bertalan verseit ol­vashatjuk. Tanulmányt, re­cenziót ezúttal Serfőző Si­mon Latinovits Zoltán, Pén­tek Imre, Kiss Dénes, Káldi János könyvéről és a Ma­dách Kiadó két tanulmány­kötetéről közöl a lap, ame­lyet Tóth Imre rajzai illuszt­rálnak. horpácsi át a felnőtt olvasók táborá­ba. Az olvasáspropaganda irodalomnépszerűsítő akciók­tól függetlenül állandó fel­adatának tekinthetné a gyér. mek- és ifjúsági könyvek .népszerűsítését. Ténylegesen ugyan nem csekély az a vá­laszték, amelyet a könyvtá­rak, a könyvesboltok, a könyvraktárak kínálnak, de vajon eljut-e és milyen mó­don a gyermekekhez, a fia­talokhoz. Támaszkodhatnak-e hasznos, figyelemre méltó ta­nácsokra, hogy a könyv va­lójában ne csak egy köte­lező tantárgyi eszközként ma­radjon meg számukra? A Magyar írók Szövetsége októberben A gyermek- és ifjúsági irodalom gondjai címmel rendezi meg IX. szekszárdi tanácskozását. Ez alkalommal lehetőség lesz • majd arra is, hogy a társadalmi vitasorozat ta­nulságait a jelenlevők ele­mezhessék. A legfőbb kí­vánság természetesen csak az lehet, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalom fontos része, igazi kincse legyen könyvkiadásunknak. Óhatatlanul a 17. századi kiváló cseh pedagógus és író, Komensky üzenete jut eszembe: „...a bölcsességre törekvő tanulónak a köny­veket az aranynál és ezüst­nél jobban kell szeretnie.” M. I. HŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20: Darvasi Ist­ván jegyzete. — 8.30; Ámor kertje. Opera. — 9.31: Eisemann Mihály filmzenéiből. — 9.39: Ne­felejcs. — 10.05: Szíriusz. Rádió­játék. — 10.35: Dalok és táncok. — 10.50: Nóták. — 11.05; Zon­goranégyes. — 11.39: Védett fér­fiak. 11. rész. — 12.30Ki nyer ma? — 12.45: Világhírlap. — 13.00: Csajkovszkij-művek. — 13.40: Kapcsoljuk Nyíregyházát. — 14.10: Vajda Péter: Vajkoon­tala. — 14.25: Tíz opera. —14.52: Lapozgató. — 16.05; Révkalauz. — 17.00: Pakisztán. — 17.30: A magyar opera nyomában. — 19.14: A rágalom iskolája. Ko­média. — 20.44; Nagy mesterek. — 21.41: Hogyan veszítette el a tudomány az ártatlanságát? — 22.25: Tíz perc külpolitika. — 22.35; Énekek éneke. — 23.05: A vakmerő. Részletek. — 23.35: Jascha Heifetz hegedül. — 0.15: Éjszakai zenés műsor. PETŐFI: 8.05: Birinyi József játszik. — 8.20: A Szabó család. — 9.05: Napközben. — 12.10; In­dulók, táncok. — 12.25: Útika­lauz. — 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. — 13.05: Nosztalgia­hullám. — 14.00: Népdalkórusok. — 14.15: Idősebbek hullámhosz- szán. — 15.05; Néhány perc tu­domány. — 15.10; Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. —16.00: Rockhangversenyekből. — 17.05: Vasvári Pál együttese játszik. — 17.30? Kézfogások. — 18.30: Slágerlista. — 19.05: Operettked- velöknek. — 19.40; Úszó EB. —, 20.03: A poptarisznya dalaiból. — 21.10: Zenés kabarécsütörtök. — 22.10: Egy férfi, egy nő. Könnyűzenében. — 23.15 l Sport­hírek. — 23.20: Nóták. — 24.00: Könnyűzene. — 0.15: Éjszakai zenés műsor. 3. MŰSOR: 9.08; Magyarán szólva. — 9.23: Mozart-művek. — 10.30: Gounod operáiból. — 11.05: Felhívjuk a figyelmet. — 11.10: Töltsön egy órát kedven­ceivel. — 12.10: Szimfonikus ze­ne. — 13.05: Reklámozott Ame­rika. — 13.35; Reflektorfényben. — 13.59; Vonósnégyes. — 15.01: Pophullám. — 15.58: Hangver­seny. — 17.42: Kamaraszonáták. — 18.30; Román nyelvű nem­zetiségi műsor. — 19.05: Szim­fonikus zene. — 19.50: Operaest. — 20.48; Séta az egypercesek körül. 3. rész. — 21.08: A zené­ről. — 22.18; Napjaink zenéje. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 in-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pongrácz Judit (A tartalomból; A szén­égető — Várépítő fiatalok — Védett természeti értékek Bor­sodban — Hegyi József jegyze­te). — 18.00; Eszak-magyarorszá­gi krónika (Új URH-adók a Ké­kesen). — 18.25—18.30: Lap- és mtísorelözetes. televízió 1. MŰSOR: 8.25: Tévétorna. ­8.30; Szünidei matiné. — 9.35: A négy páncélos és a kutya. 3. rész. — 10.50; Képújság. — 16.30; Hírek. — 16.35: Jugoszláv rü­vidfilm. — 17.00: Képújság. — 17.05: Apa és fia. 2. rész. — 18.30; Aprók tánca. 2. rész. — 18.55; Reklám. — 19.10; Tévé­torna. ■ — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ar­cok a tükörben. Tv-film. — 20.50; Panoráma. — 21.55: Tv- lükör. — 22.05;i Tv-híradó 3. — 22.15: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.45: Képújság. — 17.50: A chip forradalma. 1. rész. — 18.30; Telesport. — 19.25; Francia dokumentumfilm. — 20.00: Berlioz: Fantasztikus szim­fónia. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Reklám. — 21.25; A fá­raó. Lengyel film I—II. rész. — 23.50; Képújság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 15.15: Hírek. — 15.20: Orvosi tanácsok. — 15.30: Úszó EB. — 18.20;, Esti mese. — 18.30: Tv-fórum. — 19.10: Gaz­dasági jegyzetek. — 19.30: f**- híradó. — 20.00: Az átvevő dol­lárban fizet. — Tévéjáték. — 21.25: Tudományos és műszaki magazin. — 22.05: Kerékpáros körverseny. — 22.25: R. Whitta- cker angol folkénekes műsora. — 23.00: Hírek. Anyanyelvi Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen szerdán plenáris üléssel, munkabizottsági ta­nácskozással és fórummal folytatódott a V. anyanyelvi konferencia. A plenáris ülésen irodal­munknak a magyar nyelv és a nemzeti tudat fenntartásá­ban betöltött szerepéről foly­tattak eszmecserét. A többi között beszámoltak arról, hogy a Magyarok Világszö­vetsége, valamint az anya­nyelvi konferencia és 50 ta­mozi BÉKE; Éljen d’Artagnan! Mb. színes angol—olasz rajzfilm. Kezdés: nlO és fi2 órakor. — Fehér Toll. Mb. színes NDK-be- li kalandfilm. Kezdés: 3 és n6 órakor. — Kincs, ami nincs. Mb. színes olasz vígjáték. III. helyár! Kezdés- f8 órakor. — BEKE KAMARA; A kis rendőr nagy napjai. Mb. színes szovjet film. Kezdés; 4 órakor. —Szom­széd szeretők. Mb. francia film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! II. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — KOSSUTH: Fehér Toll. Mb. színes NDK-beli kaland­film. Kezdés: 9 és 11 órakor. — Éljen d’Artagnan. Mb. színes angol—olasz rajzfilm. Kezdés: 13 órakor. — FILMMUZEUMI ELŐADÁS: A sárkány közbe­lép. Színes amerikai—hongkongi kungfu film. Kiemelt III. hely­ár! Kezdés: hn5 és 7 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: Ki­lenctől ötig. Mb. színes amerikai vígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kez­dés: f5 és f7 órakor. — TÁN­CSICS: Vadlovak. Mb. színes új- zélandi film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kez­dési f5 és f7 órakor. — TÁN­CSICS KAMARA i Ür egy nap­ra. Mb. színes bolgár szatíra. Kezdés; 6 órakor. — SZIKRA: A szavanna fia. Mb. színes francia—olasz ifjúsági film. II. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — PETŐFI: Abigél I—II. Színes magyar film. Dupla helyár! Kezdés; 6 órakor. — FÁKLYA: Vészjelzés a tenger alól. Mb. színes szovjet kalandfilm. Kez­dés: f5 órakor. — Altatódal nászágyon. Mb. színes olasz bo­hózat. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés; f7 órakor. — FÁKLYA KAMARA: A Sólyom nyomában. Mb. színes NDK ka­landfilm. Kezdés? i‘5 órakor. — TOKAJ DISCO MOZI J A cápa. Színes amerikai katasztrófafilm. 16 éven felülieknek! Kezdés: Í8 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI UAZ: Éden boldog-boldogtalan­nak. Mb. színes francia film. 18 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — TA­POLCA, ADY: Erotikus képre­gény. Színes japán dráma. 18 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 7 órakor. — Lady Chatterley szeretője. Mb. színes francia—angol film. 18 éven fe­lülieknek! Kiemelt III. helyár! Kezdés- 9 órakor. — NÉPKERT SZABADTÉRI MOZI: A sár- kányölö. Mb. színes amerikai tudományos-fantasztikus film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! III. helyár! Kezdés: f9 óra­kor. — VASAS PARKMOZI: A postás mindig kétszer csenget I—II. Mb. színes amerikai krimi. Dupla III. helyár!. Kezdés: 19 órakor. — AVAS-DÉLI KERT- MOZI: Elvis Presley. Színes amerikai zenés film. III. hely­ár! Kezdés: 9 órakor. — MIS- KOLC-HAMOR; Alkonyat. Mb. jugoszláv—amerikai film. Kez­dés: f6 órakor. — MISKOLC- PERECES: Lebegés. Mb. szov­jet tragikomédia. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Á kicsi kocsi újra szá­guld. Mb. színes amerikai víg­játék. III. helyár! Kezdés: 4 és 6 órakor. — LENIN V ÁROS, DERKOVITS: Piszkos munka. Mb. szí. ausztrál westernfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés; f6 és f8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PE­TŐFI; A sárkányölő. Mb. szí­nes amerikai tudományos-fan­tasztikus film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! III. helyár' Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁ­ROSPATAK. RÁKÓCZI i Jöjjön el egy kávéra hozzánk. Színes olasz film. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: f5 és 7 óra­kor. — SÁTORALJAÚJHELY. BÉKE: Abigél I—II. Színes ma­gyar film. Dupla helyár! Kez­dés: 5 órakor. — ÓZD, BÉKE: Bombaió bokszoló. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kiemelt III. helyár! Kezdés; 7 órakor. — Hamiskártyások fejedelme. Színes lengyel kalandfilm. Kez­dés: 5 órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Házibuli. Mb. színes francia ifiúsági film. III. hely­ár! Kezdési 6 órakor. Dolgozókat alkalmaznak Az AMFORA-ÜVÉRT miskolci lerakata felvételt hirdet 1 fő gyors- és gépirő részére. Je­lentkezés: Miskolc, Besenyői u. 16. sz. konferencia gú védnöksége rendszeressé tette a külföldi magyar író­találkozókat, kerekasztal-be- szélgetéseket. Itthon kiadták a nyugati országokban élő magyar költők Vándorének című antológiáját, és előké­születben van egy hasonló prózai kiadvány is. Ezen a konferencián került először napirendre a vizuá­lis művészeteknek az anya­nyelvi mozgalom program­jába való bekapcsolása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents