Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-08 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tisztít a szárító Az elmúlt hetek rekkenö meleget hozó időjárása nemcsak az aratást gyorsította fel, hanem feleslegessé tett egy ugyancsak energiaigényes műveletet, a terményszárítást. Gazdaságaink többségében mégis igénybe veszik ezeket a berendezéseket, hiszen rostáik lehetővé teszik a kenyér- gabona tisztítását. Képünk a hejőpapi termelőszövetkezel terményszárítójánál készült. Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága A nők foglalkoztatásának, továbbképzésének lehetősé­geit már számos társadalmi és tömegszervezet napirend­jére tűzte, ám az ifjúsági szövetség ez idáig részlete­sen nem elemezte a fiatal korosztályba tartozó, gyer­mekgondozási szabadságukat töltő nők foglalkoztatását és képzését. Ezt a hiányt igye­keztek pótolni a KISZ Bor­sod Megyei Bizottságának tagjai tegnapi ülésükön, me­lyen — egyebek között — tájékoztatót hallgattak meg a témával kapcsolatban. A tájékoztató alapját azok a kérdőívek szolgáltatták, melyeket a megyei KISZ-bi- zottság korábban már eljut­tatott az alsóbb szintű if­júsági szervezetekhez, illető­leg az alapszervezetek fiatal nőtagjaihoz. (Sajnos e téren nagyfokú érdektelenséget ta­pasztaltak a felmérést, vizs­gálatot végzők, mivelhogy a kiküldött példányoknak még harminc százaléka sem ér­kezett vissza!) Borsodban csaknem tizenhétezer azok­nak a száma, akik gyermek- gondozási szabadságon van­nak. Többségük fizikai állo­mányban foglalkoztatott, akiknek újbóli munkába ál­lásukkor nem csekély gon­dot jelent a három műszak. Sok helyütt megoldották már az állandó délelőttös beosz­tást, jó néhány munkahelyen azonban pontosan amiatt kényszerül munkakör-változ­tatásra a kismama, mert gyermeke mellett képtelen vállalni a délutáni, illetőleg az éjszakai munkát. Ezeknek a cseréknek legtöbbször elő­feltétele a szakmai átképzés. Hogy miként viszonyulnak a gyesen levők az át- és to­vábbképzéshez?’ A válaszok­ból igencsak vegyes kép ala­kult ki. Egy részük ugyanis szí­vesen vállalkozna rá, mely egyúttal kikapcsolódást je­lentene a gyermeknevelés időnként fárasztónak, mo­notonnak tűnő folyamatából. Mások viszont elzárkóznak a tanulás lehetőségeitől. A ta­pasztalatok szerint a válla­latok által szervezett tanfo­lyamok voltak eddig a leg­népszerűbbek, csakhogy szá­mos intézmény nem vállal­ja a kockázatot — az eset­leges sikertelenséget. — Sőt, akad arra is példa, ahol egyszerűen nem tartják szük­ségesnek a tanfolyamok be­indítását. Gondot jelent megyénkben a nők foglalkoztatása, mely­nek aránya az országos ada­tokhoz viszonyítva hét szá­zalékkal alacsonyabb. Ez, a megye ipari jellegéből adó­dik. hiszen meglehetősen ke­vés a kifejezetten nőknek va­ló munkahely. Néhány esz­tendővel ezelőtt, enyhítettek e feszültségen a termelőszö­vetkezetek melléküzemágai, ám az utóbbi években — fő­ként a gazdaságtalan terme­lés miatt — számos üzem- ágat felszámoltak. Jóllehet az üzemek nemcsak mun­kalehetőséget adtak a gyen­gébb nemnek, hanem sokak örömére, a heíybeni foglal­koztatást is biztosították. Nem kellett naponta több kilométert ingázni a nőknek otthonuk és munkahelyük között, mely által gyarapo­dott a gyermeknevelésre, a háztartásra fordítható idő. A megyei KISZ-bizottság ülésén többször elhangzott: jobban érdekeltté kell tenni a vállalatokat, intézményeket a női munkaerők foglalkoz­tatásában és fokozottabb tö­rődést igényelnek azok a kismamák is, akiket anyai hivatásuk két-három eszten­dőre távol tart munkahe­lyüktől. Ehhez valamennyi társadalmi és tömegszervezet segítségére szükség van, min­denekelőtt a megvalósulás szorgalmazásában. (monos) AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 185. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1985. augusztus 8, A Borsodi Hőerőmű (3. oldal) Atomfegyvermentes övezet Ailontfegyivenmenles öve­zetté nyilvánították a Csen­des-óceán déli lészél ked­den, az érintett országok képviselőinek a Cook-szige- ,teken' megrendezett tanács­kozásán — jelentette ki Da­vid Lange új-zólandi mi­niszterelnök, a fórum szóvi­vője. A megállapodásit a térség tizenhárom országa egyhangúlag elfogadta. Hivatalos források szerint hat ország — kost ük Ü.j- Zéland és Ausztrália —mar szerdán aláírja a szerző­dést, miután a küldöttségek bemutatják -azt kormányaik­nak. Az egyezmény a Csendes- óceánnak Dél-Ameri'ka part­jaitól az Antarlktiszig terjedő területét öleld fel, beleértve Ausztráliát és Pápua Üj- Guineát. A megállapodás ér­telmében az aláírók vállal­ják, hogy a térségben nem fejlesztenek ki. nem gyárta­nak, nem vásárolnak és .nem fogadnak el más országoktól nukleáris robbanóeszközö­ket; nem járulnák hozzá, hogy a Csendes-óceán déli részén atom-kísérleteket foly­tassanak és nukleáris fegy­vereket raktározzanak. David Lange a tanácsko­zás után közölte, a dsl- csendes-óceátxi államok kér­ni fogják a térségben terü­letekkel rendelkező országo­kat — Franciaországot, Nagy- Britanniát és az Egyesült Ál­lamokat —:, hogy alkalmaz­zák a körzetben a szerző­dés előírásait. Felkérik őket — rajtuk kívül a Szovjet­uniót és Kínát — arra is, hogy a térség országaival szemben ne alkalmazzanak nukleáris fegyver-t és ne fe­nyegessenek annak haszná­latával, sz-üntessék be az atomfegyver-kísérleteket. A vállalati hatékonyság javítására Egységes termékkódrendszer Magyarországon az elkö­vetkező években bevezetik a fogyasztási cikkek és a be­ruházási javak egységes kód­rendszerét. Az utóbbit a Ma­gyar Keresikedelmi Kamará­ban dolgozták ki, .míg a fo­gyasztási cikkekre a világ számos országában már al­kalmazott nemzetközi ter­mékszámozási és vonalkód- rendszert vezetik he. A két, egymással kapcsolatban lévő rendszer alkalmazása min­den eddiginél pontosabb nép- gazdasági szintű 'készletnyil­vántartást tesz lehetővé, s nagyban hozzájárul a válla­lati készletgazdálkodás hatéi konyságániak javításához. A munka már megkezdődött, Négy gazdálkodó egység mérlege Sikeres fél Diósgyőri Gépgyár Eredményes fél évet zárt a Diósgyőri Gépgyár kollektí­vája — állapította meg az elmúlt napokban, a vállalat párt-végrehajtóbizottsága. Számos külső tényező nehe­zítette munkájukat, de a Di- gép hagyományainak megfe­lelően becsülettel eleget tett kötelességének: teljesítette vállalásait. A második ne­gyedévben pótolták az év el­ső .időszakának kieséseit, s ennek et töményeképpen a vállalat mintegy 3,5 százalé­kos túlteljesítést ért el. Ez értékesítésben mintegy 81) millió forint pluszt jelent. Termékeik költségszintje egy százalékkal jobb a tervezett­nél. Mindez hozzájárul nye­reségtervük teljesítéséhez, mivel a fél évre tervezett 317 millió helyett 318 millió fo­rintot teljesítettek. Az ered­mények azért is figyelemre méltóak, mert akadozó anyag- ellátás, növekvő alapanyag­árak és külső kooperációs nehézségek akadályozták munkájukat. A Digépnél javult a tech­nológiai fegyelem, jobb a mű­szaki előkészítés és fegyelme­zettebben dolgoznak; de jól alakult a gyártmány- és gyártásfejlesztés is. A testü­let azt is megállapította, hogy a gazdálkodás .minden terü­letén nőtt a gyár dolgozói­nak felelősségérzete. Arra még nem volt példa, hogy egy sikertelen első negyed­évet a fél év végére bepó­toljanak a második negyed­évi terv teljesítésével, illetve túlteljesítésével. A párt-vég- rethaj főbizottság elismerését fejezte ki a vállalat kollektí­vájának, a szocialista brigá­doknak. mindazoknak, akik részesei voltak az első fél­éves feladatok teljesítésének. A testület ülésén bejelentet­ték, hogy augusztus elsejei hatállyal sor kerül az első féléves terv teljesítésétől függő béremelésre, amely éves szinten mintegy 8,8 mil­lió forinttal növeli a vállalat dolgozóinak jövedelmét. ev Habselyem Kötöttárugyár Az 1985-ös tervek készíté­sékor 9 százalékos volumen- növekedést határoztak meg az első fél évre a ‘Habselyem Kötöttárugyár 4. számú gyá­rában, Kazincbarcikán. A terv persze feltételezte, hogy hat hónap alatt lényegesen nem fog csökkenni a létszám, ám ma már 70 fővel kevesebben dolgoznak a gyárban, mint év elején. Részben a létszámgondok­kal magyarázható, hogy a termelési értéktervet 344,5 millió forintra teljesítették, vagyis 2,3 százalékkal ma­radtak el a tervtől. A ter- imielékanység .azonban 5,2 szá­zalékkal javult, és a jó gaz­dálkodásnak köszönhetően 32,5 millió forintos nyereség­gel zártáik az év első felét. Mint azt Deák Gábor igaz­gató elmondta, év végén 71,5 millió forint nyereséget sze­retnének elkönyvelni. (Folytatás a 2. oldalon) 1980-ig 300 beruházási ter­mékkör azonosító kódrend­szere készül el. A hazai ter­mékazonosítási jeleket úgy alakítják ki, hogy azok il­leszkedjenek a nemzetközi rendszerhez. A közelmúltban jelent meg az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének ren­deleté, mely előírjb, hogy az egységes termékazonosítási kódrendszert 1988. január 1-ig milyen termékeknél kell be­vezetni. Ebben a munkában mintegy öt-hatszáz vállalat, gyártómű vesz, részt. Válla­latközi kapcsolataik szerve­zésében fokozatosain áttérnek az egységes kódrendszer al­kalmazására. A fogyasztási cikkeknél a nemzetközi termékszámozási és vonalkódrendszer beveze­tése nemcsak a hazai készle­tek nyilvántartásának kor­szerűsítése miatt fontos. Er­re az exportálókat készteti az is, hogy Nyugat-Európá- ban és Észak-Ameri kában csak vonalkóddal ellátott ter­mékeket lehet értékesíteni. Jelenleg már mintegy 500 olyan terméket gyártanak Magyarországon, amelyet vo­nalkóddal látnak el. Többek között ilyen cikkek a Caola Hemovit és Óceán készítmé­nyei, a Szentesi Baromfifel­dolgozó Vállalat árucikkei és a Hungarofruct konzervei, amelyeket döntő többségében exportra szállítanak. Ma még elsősorban a külföldön érté­kesített fogyasztási cikkeket látják el vonalkóddal, mert hazai hasznosításának felté­teleivel a kereskedelmi vál­lalatok még nem rendelkez­nek. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tervezi, hogy anyagilag is támogatja kereskedelmi, , raktározási, ipari mintarendszerek kiala­kítását, amelyeket a későbi- ekben széles körben alkal­mazhatnak. Hazánk 1984. január 1. óta tagja a Nemzetközi Termék- számozási Társaságnak. Az­óta a hazai szakemberek egy­re aktívabban .kapcsolódnak be a nemzetközi szervezet munkájába. Ennek elismeré­seként a 25 tagországot tö­mörítő társaság végrehajtó bizottsági ülését idén decem­berben Budapesten rendezik meg. Megyénkben szinte álta­lános kép a meggyüjtett tarló. V szahnalehúzás után gazdaságaink több­ségében ebhez az eljá­ráshoz folyamodnak, hogy megkönnyítsék a talajművelő eszközök munkáját. A tarlóége­tésnek még egy közvet­len előnye van: á láng, a perzselő hűség a kár­tevőket ís pusztítja. toló: Morvay Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents