Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-06 / 183. szám
1985. augusztus 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 összevonása A lakossági jövedelmek erőteljes differenciálódása motiválta azt a jogszabályi változást, amely 1984. január 1-gyel új egységes általános jövedelemadó-rendelet hatályba lépéséhez vezetett. Az új adórendelet: egyrészt: az általános jövedelemadó és a szellemi foglalkozásúak jövedelemadójának rendszerét egységesíti, megszüntetve a különböző tevékenységek révén szerzett jövedelmek eltérő mértékű adóztatását. Másrészt: rendelkezik a különböző forrásból származó jövedelmek összevont adóztatásáról. Röviden tehát 1984. január 1-től a tevékenységfajták szerinti különböző mértékű adóztatás helyett, egységesen az éves adóköteles összjövedelem alapján kell az általános jövedelemadót fizetni. Az adó alapja az új szabályozás szerint is a költségekkel csökkentett jövedelem, az elismerhető kiadások mértéke a tevékenységek eltérő jellegének megfelelően differenciált. Az általános szabály az, hogy az adóalap kiszámításánál az adóalany adóévben elért összes adóköteles jövedelmét össze kell vonni. Kivételt csak az újításból, találmányból, a külföldről és az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek jelentenek. Az említettek sem egymással, sem pedig más jövedelmekkel nem vonhatók össze. tgy tehát a jövedelmek progresszálása kiterjed a kisiparosi, a kiskereskedői, a gazdasági munkaközösségi, a szerződéses egység üzemeltetői, a fizetővendéglátói és az adóköteles szellemi tevékenységből származó jövedelmekre. Az új szabályozás szerint tehát egyik adófizető sem kerülhet a másikkal szemben előnyösebb helyzetbe annak következményeként, hogy egy, vagy több forrásból származik-e az évi adóköteles jövedelem. A progresszálás — a különböző csatornákon beérkezett adatok összevonásával a számítógép produktuma. A gép összesíti az adófizető adóalapjait és ha az összesített jövedelemre kivetett adó meghaladja az év közben — előlegként — már levont adók összegét, adókülönbözet előírására kerül sor. A jövedelmek összevonását az az adóhatóság — miskolci lakosok esetében a lakossági adó- és illetékhivatal — végzi el, ahol az adózónak az adóév (most 1984. év) január 1. napján bejelentett lakása volt (állandó lakás). Az adókülönbözet előírására csak 2000 forintot meghaladó többletadónál kerül sor. Ne lepődjenek meg tehát azok az állampolgárok, akik a napokban az adóhivataltól olyan fizetési meghagyást kapnak kézhez, amelynek mellékletét egy számítógépes lista képezi az 1984. évi adóköteles jövedelmek részletezésével. Valószínű, hogy az állampolgárok többsége már megfeledkezett arról a széles körű jogpropagandáról, amely 198:!. év végén, illetve 1984. év elején e kérdéssel fogl alkozott. Váratlanul fogja érni az érintetteket egy — esetleg már elköltött — jövedelem után utólagosan megállapított fizetési kötelezettség. Ezzel azonban a jövőben is számolni kell azoknak, akik egy naptári éven belül több helyről részesülnek adóköteles díjazásban. így célszerű az utólagos adófizetésre bizonyos összeget tartalékolni, ezt az is szükségessé teszi, hogy az adókülönbözetet és az ahhoz kapcsolódó községfejlesztési hozzájárulást a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül be kell az adóhatóság számlájára fizetni. Sajnos általános tapasztalat, hogy az adót levonó szervek felületesen — a téves adatszolgáltatás következményeivel nem számolva — állították ki azokat az adatlapokat, amelyek alapján a progresszálás történt. Több esetben fordult elő. hogv — az új általános jövedelemadórendelet széles körű ismertetése ellenére, a régi adó- jogszabály adókulcsait, illetve adóalapját alkalmazták, A téves közületi adatszolgáltatás jelentős többlet- munkát okozott az adóapparátusnak és sajnos az sem kizárt, hogy az adatlapok felülvizsgálatával sem sikerült hivatalból minden hibát kiszűrni. Az említettekre figyelemmel kérjük az állampolgárok megértését, mivel az esetleges tévedés nem az adóapparátus és nem is a számítógép hibája, hanem azoké az adatszolgáltatóké, akik e munkáért nem éreztek felelősséget, nem számoltak a pontatlan adatközlés jogkövetkezményeivel. Dr. Kocsis Zsuzsanna a Miskolci Lakossági Adóés Illetékhivatal vezetője Védőital kohászoknak Az elmúlt napok kánikulai hőségében különösen meleg volt megyénk vállalatainak üzemeiben. A Lenin Kohászati Művekben például a nagyolvasztóban, a kovácsműiben, az öntödékben, a hengersorokon a hőmérséklet hlganyszála sokszor eléri a 60—70 fokot is. Hasonló a helyzet az Ózdi Kohászati Üzemek melegüze- meiben, sőt, a December 4. Drótművek hőkezelő, dróthú- zó és iérhbevonó részlegeiben is, ahol bizony sokszor 35—40 fok melegben dolgoznak a szocialista brigádok. A vállalatok vezetői igyekszenek a hőség okozta nehézségeket enyhíteni, amikor az üzemekben rendszeresen hozzájutnak a dolgozók sózott szikvízhez, meleg citromos teához, sőt feketekávéhoz is. Á Lenin Kohászati Művek például saját szikvíz- üzamében állítja elő a szódavizet. Csak júliusban innen 423 ezer litert szállítottak ki, ami napi átlagban 14—15 ezer litert jelent. Sőt, a múlt hónap közepén, amikor 30—33 fokot mutattak a hőmérők, a csúcsfogyasztás szikvízből a diósgyőri nagyüzemben 20 ezer liter volt. Ezenkívül a gyárban 20 ezer liter teát. és 5 ezer liter feketekávét, is biztosították. A kombinált acélműben két szikvízauto- rnala is működik. A mozgó büfé mindennap bejárja egy meghatározott útvonalon a gyárat és üdítőitalokat is kínál. Az étkezdékben széles választékban árusítanak frissítőket. A,z Ózdi Kohászati Üzemekben 365 ezer liter szódavízzel és 6 ezer liter citromos teával - enyhítették a júliusi meleg okozta nehézségeket. Ezenkívül mintegy 1250 mázsa jeget készítettek, hogy hűtsélc a vizet. Itt . csúcsidőben a napi szikvízto- gyasatás 15 ezer liter szódavíz és 60 mázsa jég volt. A kohászok a gyárban, napjainkban négy mozgó büfét is üzemeltetnek. Az öt üzemi étkezdében is árusítanak üdítői falókat. A December 4. Drótmű- vekben naponta 250 liter sózott szódavizet fogyasztanak átlagban, a melegüzemeik dolgozói. Ezenkívül az üzemekben a légtechnikai berendezések folyamatos üzemeltetésével biztosítják a fniss levegőt. A hőkezelő- üzemben, a nehéz fizikai munka miatt, sűrítették az úgynevezett munkaközi szüneteket is. (Frisovszki) A szalagok zsúfoltak, a munkatermek levegője egészségtelen Költözik a szövetkezet belkereskedelem jobban fizetne Bérmunka három országnak Már a 70-es évek elején is szűkös volt a Sárospataki Ruhaipari Szövetkezet munkatere, toldották, ■ ragasztottak hozzá itt-ott néhány négyzetmétert. Időköziben a létszám is növekedett, nemcsak a technológiai és üzem- szervezési szigor. Sok helyet ikell megjárni az anyagnak, amíg méteráruból ruha lesz, a készáruraktár pedig egy mély pincében van. Meredek lépcsősoron kell cipe- kedniük a szállítóknak a raktár fel,töltésekor és kiürítésekor. Most, az utolsó napokban már elmondhatják a szövetkezetiek, hogy bizony igen nehezen tudták megvédeni a nemesebb kelméket a pincelevegő viszontagságaitól, a szemfülesebb partnerek kifogásolták is már a „furcsa” tárolást. — Dolgozóink sokat szenvedlek a munkakörülmények miatt. A szellőztetést sehogy sem leheteti megoldani, a munkahelyek levegője áporodott, meleg. Egy varrónőnek hét négyzetméter munkaterületre van szüksége, hogy körülötte mindennek helye legyen, hogy kényelmesen dolgozhasson. Nálunk a 3 és fél négyzetméter, ha megvolt — mondja Karajé Géza, a szövetkezet elnöke. — Már múlt időben beszélhetünk a rossz munka- körülményekről ? — Igen. /ötödikén szabadságira megy a szövetkezet, csak azok dolgoznak, akik a költöztetést végzik. Augusztus 21-én már az új üzemépületben látunk isméi munkához. A szomszéd telken építkeztünk. A két-, illetve háromszintes üzemházban tíz szalag, a készáruraktár, valamint a tanműhely kap helyet. Itt, a régi helyen az egyes üzemrészek megosztoznak a területen, tágas helye lesz.mindenkinek. Megnyithatunk egy •ki3 saját boltot, kialakítunk egy kultúrtermet, a készáruraktár helyén pedig reEzekre a habkönnyű blúzokra pótmegrendelés érkezett. A mainál több munkát is kapna a szövetkezet, de.sajnos, Patakon is kevés a varrónő. mek pinceklubot rendezhetnek be a fiatalok. A termék útja szabályos lesz, ezzel időt és energiát takarítunk meg és végre nem veszélyezteti a párás levegő a textil minőségét. A műszaki vezető, Karajz Mártonná örömmel újságolja. hogy az új épületbe új gépeket is telepítenek: — ötvenkét varrógépet, alapos speciálgépel vásároltunk lízing-szerződéssel. Korszerű, japán konstrukció valamennyi. Olyan magasak a minőségi követelmények, hogy mi néni engedhetjük meg magunknak, bármilyen nehéz is kigazdálkodni a beruházás összegét, hogy leromlott gépekkel dolgozzunk. A gépi beruházás 3 és fél millióba kerül, öt év alatt kell kifizetnünk. — Új épület, új gépek. Nem jelent ez túl nagy anyagi megterhelést? — Nagyon pontosan, sokszor átgondolva láttunk hozzá a beruházáshoz — magyarázza Sneider József főkönyvelő. — Egyik évben megvettük a szomszédos telken levő három házal, aztán megterveztettük az üzemházunkat. Ügy terveztünk, hogy ne legyen ott egy négyzetméter fölösleges terület se. A Sárospataki TÖVÁLL készítette a terveket, ő volt a kivitelező is. Időközben változtak az anyagárak, figyelmeztetett is a kivitelező, hogy legalább ötven százalékkal magasabb lesz a költség a tervezettnél. Ezt mi nem hagyhattuk! Inkább elvállaltunk minden olyan munkát, amelyet a TÖVÁLL alvállalkozóknak adott volna. Mi végeztük el az alap- betonozást/, mi készítettük el a villany- és vízvezetékeket. Így aztán valóban 10 millió forintunkba került a beruházás. A Sárospataki Ruhaipari Szövetkezetben a nyári szabadság után őszi-téli kollekciók varrásával folytatódik a termelési program. Szeptember derekától pedig már a tavaszi ruháikat varrják. A kapacitás 70 százalékát a tőkés bérmunka köti le. A Szovjetunióba 12 millió forint értékű bébi- és lányka- ruhát exportálnak és 8 millió forint értékben varrnak női ruhát kizárólag a RU- TEX megrendelésére. Ha anyaggal együtt számítanánk az árbevételi tervet, akkor az 120 millió forint lenne. Ez a számítási szisztéma azonban csak arra jó, hogy össze lehessen hasonlítani az adatokat, más ruhaipari vállalatéval. — Kísérleteztünk mi magyar anyagos exporttal is — sikertelenül. Gyenge anyagokat^ kapunk a textilipartól, olyat, amelyet a legritkább esetben vásárol meg nyugati kereskedő, amellett a megrendeléstől a szállításig lél év is eltelik. Szóval nem érdemes .. . Csaknem húsz éve dolgozik nyugati bérmunkában a szövetkezet. Néhány éve új partnereknek dolgoznak az NSZK-ba. Hollandiába és Angliába. Azelőtt tízegynéhány évig kizárólag a nyugatnémet Elkontnak gyártottak bakíisruhákat. Kényelmes volt, hetente, ütemesen szállítottak, csakhál olyan szemérmetlenül alacsony árat. kínáltak, amiért már nem volt érdemes dolgozni. — Az árakkal sajnos ma sem büszkélkedhetünk — halljuk az elnöktől. — Nagyon alacsonyak a szériaszámok. Egy-egy méretből és színből nem egyszer mindössze két-három darabot kér a megrendelő és a modellek 4—5 méretben készülnek. Az anyagok, a muszlinok, a gyapjúszövetek kockásak, csíkosak, a fazonok bonyolultak. Nagyon meg kell dolgoznunk mostanában a nyugati munkáért — fűzi hozzá a műszaki vezető. — Ha nem gondolnánk a jövőre, mostanában több pénzt tudnánk keresni. A belkereskedelem sokkal jobban fizetne, de az átmeneti előnyért nem volna érdemes feladni az exportot. Mert azért bízunk abban, hogy jobban megfizetik szakértelmünket, munkánkat. Lévay Györgyi Fotó: Csákó Gyula Ai új épületben már a világítótesteket szerelik Méhek a napraforgótáblákon Megkezdődött a naprafor- gónektár gyűjtése. A méhészek kaptáraikat szerte az országban a napraforgótáb közelébe költöztették, lehetőség szerint árnyas, fás helyekre, hogy a kánikulában a tűző naptól megóvják a méhcsaládokat, illetve a lépek Gazdag az idén a méhek „legelője”, hiszen a me-' zőgazdasági üzemek több mint háromszázezer hektáron termesztenek napraforgót, méghozzá döntő többségében olyan hibrideket, amelyek nemcsak bővebb termést adnak, hanem nektárképződésük is kiváló. A napraforgóméz az ösz- szes termésnek megközelítően egynegyede, s ebben az évben hozzávetőlegesen háromezer tonnára számítanak belőle a szakemberek. Nágv része a hazai ellátást szolgálja, a forgalmi adatok szerint ugyanis valamelyest élénkül a méz iránti igény, azonban így is csupán 50—60 dekagramm a fejenkénti fogyasztás. A napraforgóméz kisebb hányadát a külföldi megrendelők kívánsága szerint kristályosítják, és ebben a formában exportálják. A mézet folyamatosan veszik át, többségében az neszek telepein. Kétszázötven helyen rendezkedtek be a méz felvásárlására. Most a Hungaronektár is bekapcsolódott az átvételbe. Budapesten, ahol 500—600 méhészt tartanak számon, a vállalat Vegyész utcai telepén augusztus elsejétől új szolgáltatásként közvetlenül is felvásárolják a mézet, s mivel igy az áru útja lerövidül, a többletköltség egy része megtakarítható. Eszerint ezen a telepen a mindenkori átvételi .árnál 2 forinttal többet fizetnek a méz kilójáért.
