Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

1985. augusztus 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 összevonása A lakossági jövedelmek erőteljes differenciálódása motiválta azt a jogszabályi változást, amely 1984. janu­ár 1-gyel új egységes általá­nos jövedelemadó-rendelet hatályba lépéséhez vezetett. Az új adórendelet: egy­részt: az általános jövede­lemadó és a szellemi fog­lalkozásúak jövedelemadó­jának rendszerét egységesí­ti, megszüntetve a különbö­ző tevékenységek révén szer­zett jövedelmek eltérő mér­tékű adóztatását. Másrészt: rendelkezik a különböző forrásból származó jövedel­mek összevont adóztatásáról. Röviden tehát 1984. janu­ár 1-től a tevékenységfajták szerinti különböző mértékű adóztatás helyett, egységesen az éves adóköteles összjöve­delem alapján kell az álta­lános jövedelemadót fizetni. Az adó alapja az új sza­bályozás szerint is a költsé­gekkel csökkentett jövedelem, az elismerhető kiadások mér­téke a tevékenységek eltérő jellegének megfelelően dif­ferenciált. Az általános szabály az, hogy az adóalap kiszámítá­sánál az adóalany adóévben elért összes adóköteles jöve­delmét össze kell vonni. Ki­vételt csak az újításból, ta­lálmányból, a külföldről és az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek jelen­tenek. Az említettek sem egymással, sem pedig más jövedelmekkel nem vonhatók össze. tgy tehát a jövedelmek progresszálása kiterjed a kis­iparosi, a kiskereskedői, a gazdasági munkaközösségi, a szerződéses egység üzemelte­tői, a fizetővendéglátói és az adóköteles szellemi tevé­kenységből származó jöve­delmekre. Az új szabályozás szerint tehát egyik adófize­tő sem kerülhet a másikkal szemben előnyösebb helyzet­be annak következménye­ként, hogy egy, vagy több forrásból származik-e az évi adóköteles jövedelem. A progresszálás — a kü­lönböző csatornákon beér­kezett adatok összevonásá­val a számítógép produktu­ma. A gép összesíti az adó­fizető adóalapjait és ha az összesített jövedelemre ki­vetett adó meghaladja az év közben — előlegként — már levont adók összegét, adókü­lönbözet előírására kerül sor. A jövedelmek összevoná­sát az az adóhatóság — mis­kolci lakosok esetében a la­kossági adó- és illetékhiva­tal — végzi el, ahol az adó­zónak az adóév (most 1984. év) január 1. napján beje­lentett lakása volt (állandó lakás). Az adókülönbözet előírására csak 2000 forin­tot meghaladó többletadónál kerül sor. Ne lepődjenek meg tehát azok az állampolgárok, akik a napokban az adóhivataltól olyan fizetési meghagyást kapnak kézhez, amelynek mellékletét egy számítógé­pes lista képezi az 1984. évi adóköteles jövedelmek rész­letezésével. Valószínű, hogy az állam­polgárok többsége már meg­feledkezett arról a széles körű jogpropagandáról, amely 198:!. év végén, illetve 1984. év elején e kérdéssel fogl alkozott. Váratlanul fog­ja érni az érintetteket egy — esetleg már elköltött — jövedelem után utólagosan megállapított fizetési köte­lezettség. Ezzel azonban a jövőben is számolni kell azoknak, akik egy naptári éven belül több helyről ré­szesülnek adóköteles díja­zásban. így célszerű az utó­lagos adófizetésre bizonyos összeget tartalékolni, ezt az is szükségessé teszi, hogy az adókülönbözetet és az ahhoz kapcsolódó községfejlesztési hozzájárulást a fizetési meg­hagyás kézhezvételétől szá­mított 15 napon belül be kell az adóhatóság számlájára fizetni. Sajnos általános tapaszta­lat, hogy az adót levonó szer­vek felületesen — a téves adatszolgáltatás következmé­nyeivel nem számolva — ál­lították ki azokat az adat­lapokat, amelyek alapján a progresszálás történt. Több esetben fordult elő. hogv — az új általános jövedelemadó­rendelet széles körű ismer­tetése ellenére, a régi adó- jogszabály adókulcsait, illet­ve adóalapját alkalmazták, A téves közületi adatszol­gáltatás jelentős többlet- munkát okozott az adóappa­rátusnak és sajnos az sem ki­zárt, hogy az adatlapok fe­lülvizsgálatával sem sikerült hivatalból minden hibát ki­szűrni. Az említettekre figyelem­mel kérjük az állampolgárok megértését, mivel az esetle­ges tévedés nem az adóap­parátus és nem is a számí­tógép hibája, hanem azoké az adatszolgáltatóké, akik e munkáért nem éreztek fele­lősséget, nem számoltak a pontatlan adatközlés jogkö­vetkezményeivel. Dr. Kocsis Zsuzsanna a Miskolci Lakossági Adó­és Illetékhivatal vezetője Védőital kohászoknak Az elmúlt napok kániku­lai hőségében különösen me­leg volt megyénk vállala­tainak üzemeiben. A Lenin Kohászati Művekben példá­ul a nagyolvasztóban, a ko­vácsműiben, az öntödékben, a hengersorokon a hőmér­séklet hlganyszála sokszor eléri a 60—70 fokot is. Ha­sonló a helyzet az Ózdi Ko­hászati Üzemek melegüze- meiben, sőt, a December 4. Drótművek hőkezelő, dróthú- zó és iérhbevonó részlegei­ben is, ahol bizony sokszor 35—40 fok melegben dolgoz­nak a szocialista brigádok. A vállalatok vezetői igyek­szenek a hőség okozta ne­hézségeket enyhíteni, amikor az üzemekben rendszeresen hozzájutnak a dolgozók só­zott szikvízhez, meleg citro­mos teához, sőt feketeká­véhoz is. Á Lenin Kohászati Mű­vek például saját szikvíz- üzamében állítja elő a szó­davizet. Csak júliusban in­nen 423 ezer litert szállítot­tak ki, ami napi átlagban 14—15 ezer litert jelent. Sőt, a múlt hónap közepén, amikor 30—33 fokot mutat­tak a hőmérők, a csúcsfo­gyasztás szikvízből a diós­győri nagyüzemben 20 ezer liter volt. Ezenkívül a gyárban 20 ezer liter teát. és 5 ezer liter feketekávét, is biztosították. A kombinált acélműben két szikvízauto- rnala is működik. A mozgó büfé mindennap bejárja egy meghatározott útvonalon a gyárat és üdítőitalokat is kínál. Az étkezdékben szé­les választékban árusítanak frissítőket. A,z Ózdi Kohászati Üzemek­ben 365 ezer liter szódavízzel és 6 ezer liter citromos teá­val - enyhítették a júliusi meleg okozta nehézségeket. Ezenkívül mintegy 1250 mázsa jeget készítettek, hogy hűtsélc a vizet. Itt . csúcs­időben a napi szikvízto- gyasatás 15 ezer liter szódavíz és 60 mázsa jég volt. A kohá­szok a gyárban, napjaink­ban négy mozgó büfét is üzemeltetnek. Az öt üzemi étkezdében is árusítanak üdítői falókat. A December 4. Drótmű- vekben naponta 250 liter só­zott szódavizet fogyasztanak átlagban, a melegüzemeik dolgozói. Ezenkívül az üze­mekben a légtechnikai be­rendezések folyamatos üze­meltetésével biztosítják a fniss levegőt. A hőkezelő- üzemben, a nehéz fizikai munka miatt, sűrítették az úgynevezett munkaközi szü­neteket is. (Frisovszki) A szalagok zsúfoltak, a munkatermek levegője egészségtelen Költözik a szövetkezet belkereskedelem jobban fizetne Bérmunka három országnak Már a 70-es évek elején is szűkös volt a Sárospataki Ruhaipari Szövetkezet mun­katere, toldották, ■ ragasztot­tak hozzá itt-ott néhány négyzetmétert. Időköziben a létszám is növekedett, nem­csak a technológiai és üzem- szervezési szigor. Sok helyet ikell megjárni az anyagnak, amíg méteráruból ruha lesz, a készáruraktár pedig egy mély pincében van. Mere­dek lépcsősoron kell cipe- kedniük a szállítóknak a raktár fel,töltésekor és ki­ürítésekor. Most, az utolsó napokban már elmondhat­ják a szövetkezetiek, hogy bizony igen nehezen tud­ták megvédeni a nemesebb kelméket a pincelevegő vi­szontagságaitól, a szemfüle­sebb partnerek kifogásolták is már a „furcsa” tárolást. — Dolgozóink sokat szen­vedlek a munkakörülmé­nyek miatt. A szellőztetést sehogy sem leheteti megol­dani, a munkahelyek leve­gője áporodott, meleg. Egy varrónőnek hét négyzetmé­ter munkaterületre van szük­sége, hogy körülötte min­dennek helye legyen, hogy kényelmesen dolgozhasson. Nálunk a 3 és fél négyzet­méter, ha megvolt — mond­ja Karajé Géza, a szövetke­zet elnöke. — Már múlt időben be­szélhetünk a rossz munka- körülményekről ? — Igen. /ötödikén szabad­ságira megy a szövetkezet, csak azok dolgoznak, akik a költöztetést végzik. Au­gusztus 21-én már az új üzemépületben látunk isméi munkához. A szomszéd tel­ken építkeztünk. A két-, il­letve háromszintes üzem­házban tíz szalag, a kész­áruraktár, valamint a tan­műhely kap helyet. Itt, a régi helyen az egyes üzem­részek megosztoznak a terü­leten, tágas helye lesz.min­denkinek. Megnyithatunk egy •ki3 saját boltot, kialakítunk egy kultúrtermet, a kész­áruraktár helyén pedig re­Ezekre a habkönnyű blúzokra pótmegrendelés érkezett. A mainál több munkát is kapna a szövetkezet, de.sajnos, Pa­takon is kevés a varrónő. mek pinceklubot rendezhet­nek be a fiatalok. A ter­mék útja szabályos lesz, ez­zel időt és energiát takarí­tunk meg és végre nem ve­szélyezteti a párás levegő a textil minőségét. A műszaki vezető, Karajz Mártonná örömmel újságol­ja. hogy az új épületbe új gépeket is telepítenek: — ötvenkét varrógépet, alap­os speciálgépel vásároltunk lízing-szerződéssel. Korsze­rű, japán konstrukció vala­mennyi. Olyan magasak a minőségi követelmények, hogy mi néni engedhetjük meg magunknak, bármilyen nehéz is kigazdálkodni a beruházás összegét, hogy le­romlott gépekkel dolgoz­zunk. A gépi beruházás 3 és fél millióba kerül, öt év alatt kell kifizetnünk. — Új épület, új gépek. Nem jelent ez túl nagy anyagi megterhelést? — Nagyon pontosan, sok­szor átgondolva láttunk hoz­zá a beruházáshoz — ma­gyarázza Sneider József fő­könyvelő. — Egyik évben megvettük a szomszédos tel­ken levő három házal, az­tán megterveztettük az üzem­házunkat. Ügy terveztünk, hogy ne legyen ott egy négy­zetméter fölösleges terület se. A Sárospataki TÖVÁLL készítette a terveket, ő volt a kivitelező is. Időközben változtak az anyagárak, fi­gyelmeztetett is a kivitele­ző, hogy legalább ötven szá­zalékkal magasabb lesz a költség a tervezettnél. Ezt mi nem hagyhattuk! Inkább elvállaltunk minden olyan munkát, amelyet a TÖVÁLL alvállalkozóknak adott vol­na. Mi végeztük el az alap- betonozást/, mi készítettük el a villany- és vízvezetékeket. Így aztán valóban 10 millió forintunkba került a beru­házás. A Sárospataki Ruhaipari Szövetkezetben a nyári sza­badság után őszi-téli kollek­ciók varrásával folytatódik a termelési program. Szep­tember derekától pedig már a tavaszi ruháikat varrják. A kapacitás 70 százalékát a tőkés bérmunka köti le. A Szovjetunióba 12 millió fo­rint értékű bébi- és lányka- ruhát exportálnak és 8 mil­lió forint értékben varrnak női ruhát kizárólag a RU- TEX megrendelésére. Ha anyaggal együtt számíta­nánk az árbevételi tervet, akkor az 120 millió forint lenne. Ez a számítási szisz­téma azonban csak arra jó, hogy össze lehessen hason­lítani az adatokat, más ru­haipari vállalatéval. — Kísérleteztünk mi ma­gyar anyagos exporttal is — sikertelenül. Gyenge anya­gokat^ kapunk a textilipar­tól, olyat, amelyet a legrit­kább esetben vásárol meg nyugati kereskedő, amellett a megrendeléstől a szállítá­sig lél év is eltelik. Szóval nem érdemes .. . Csaknem húsz éve dolgo­zik nyugati bérmunkában a szövetkezet. Néhány éve új partnereknek dolgoznak az NSZK-ba. Hollandiába és Angliába. Azelőtt tízegyné­hány évig kizárólag a nyu­gatnémet Elkontnak gyártot­tak bakíisruhákat. Kényel­mes volt, hetente, ütemesen szállítottak, csakhál olyan szemérmetlenül alacsony árat. kínáltak, amiért már nem volt érdemes dolgozni. — Az árakkal sajnos ma sem büszkélkedhetünk — halljuk az elnöktől. — Nagyon alacsonyak a szériaszámok. Egy-egy mé­retből és színből nem egy­szer mindössze két-három darabot kér a megrendelő és a modellek 4—5 méretben készülnek. Az anyagok, a muszlinok, a gyapjúszöve­tek kockásak, csíkosak, a fazonok bonyolultak. Na­gyon meg kell dolgoznunk mostanában a nyugati mun­káért — fűzi hozzá a mű­szaki vezető. — Ha nem gondolnánk a jövőre, mostanában több pénzt tudnánk keresni. A belkereskedelem sokkal job­ban fizetne, de az átmeneti előnyért nem volna érdemes feladni az exportot. Mert azért bízunk abban, hogy jobban megfizetik szakértel­münket, munkánkat. Lévay Györgyi Fotó: Csákó Gyula Ai új épületben már a világítótesteket szerelik Méhek a napraforgótáblákon Megkezdődött a naprafor- gónektár gyűjtése. A méhé­szek kaptáraikat szerte az or­szágban a napraforgótáb közelébe költöztették, lehető­ség szerint árnyas, fás he­lyekre, hogy a kánikulában a tűző naptól megóvják a méhcsaládokat, illetve a lé­pek Gazdag az idén a mé­hek „legelője”, hiszen a me-' zőgazdasági üzemek több mint háromszázezer hektá­ron termesztenek naprafor­gót, méghozzá döntő több­ségében olyan hibrideket, amelyek nemcsak bővebb termést adnak, hanem nek­tárképződésük is kiváló. A napraforgóméz az ösz- szes termésnek megközelítő­en egynegyede, s ebben az évben hozzávetőlegesen há­romezer tonnára számítanak belőle a szakemberek. Nágv része a hazai ellátást szol­gálja, a forgalmi adatok sze­rint ugyanis valamelyest élénkül a méz iránti igény, azonban így is csupán 50—60 dekagramm a fejenkénti fo­gyasztás. A napraforgóméz kisebb hányadát a külföldi megrendelők kívánsága sze­rint kristályosítják, és ebben a formában exportálják. A mézet folyamatosan ve­szik át, többségében az ne­szek telepein. Kétszázötven helyen rendezkedtek be a méz felvásárlására. Most a Hungaronektár is bekapcso­lódott az átvételbe. Budapes­ten, ahol 500—600 méhészt tartanak számon, a vállalat Vegyész utcai telepén au­gusztus elsejétől új szolgál­tatásként közvetlenül is fel­vásárolják a mézet, s mivel igy az áru útja lerövidül, a többletköltség egy része meg­takarítható. Eszerint ezen a telepen a mindenkori átvé­teli .árnál 2 forinttal többet fizetnek a méz kilójáért.

Next

/
Thumbnails
Contents