Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
1985. augusztus 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Gyarapítva és gyarapodva A dátum: l!)!íl). A főúttól távol, faluiszóti kétszobás családi ház Naigycsécsen. Ez a helyi termelőszövetkezet központi Irodája. A kisebbik szoba az elnöké, a nagyobb a könyvelésé. A főkönyvelő helye valamikor italán fürdőszoba tehetett (még korábban padiásfeljáró), az agronómiáé főzőfülike. A pénztáros a „spájz”-iban borítékolja a havi fizetést. Az étkezőből pedig titkárság lett. A munkaügy, bérelszámolás, személyzetis már el sem fér a háziban, ck ia ikentiben levő irodának ált® lak itat t fűthető buszban próbálják a naprakészséget a szigorú vezetésnek biztosítani. A munkával szemben a követelmények akikor is nagyok voltak. csupán a feladatok megoldásának tere, a munkahely volt kicsi, szűkös. Nem tudom, ilyen körülmények között a dolgozók szóiméra mi volt a megiter- heilőbb, a téli avagy a nyári évszakok átvészelése. A házban ugyanis jól fűthető helyiség mám nagyon akadt; az asszonyok novembertől áprilisig szinte mindig fáztak. Nyáron a rekikenő hőség is hosszan megölt a szobákban. Ha a budapesti üzemá'gak .széles mellényű, örökké magabiztos vezetői lejöttek Nagycsécsire, megdöbbentek. Itehet-e itt, ilyen áldatlan állapotok között eredményesen dolgozni ? És ez az alig valamit vei több, mimt ezenhektáros termelőszövetkezet bebizonyította, lehet. Az 1981. évi gazdálkodás után már meghaladta a 4 .millió forintot a szövetkezet nyeresége, s azóta is egyenletes tempóval, kis lépésekben ugyan, de elindultak felfelé a sikerek lépcsőjén. A nagy csécsi termelőszövetkezet vezetői fiatalok. Vezetői stílusukra pedig az óvatos ínyiilás a jellemző. Almikor elhangzott a mel- Léküzemágaik ik iépíitésének jelszava, természetesen itt is .megpróbálkoztak az ipari tevékenységek fel f futtatásával. Elsősorban Le.ninvéros- bam, Miskolcon hoztak létre különféle .tevékenységet folytató ágazatokat. Aztán pedig Budapesten, «.melynek buktatóit egy szerencsés iklime- neletü szélhámosság révén még akkor .megismerték. amikor a fővárosi piac féktelen módon szívta magába a jó szándékú, vidéki termelőszövetkezetek pénzéről!. Talán a kezdeti botladozó lépések tették a szövetkezet vezetőit óvatossá. És .bármennyire is szűk „.irodahelyiségből” irányították «.gazdálkodás hajóját, mindig találtak szabad helyet a beszámoltatásra. s az olyan ágazatnák, amelynek munkája nem felelt meg a szigorú követelményeknek, annak sorsa hamar megpecsételődött. Mert a tervezéskor a fontolgatásokra mindig volt idő, de ha beindult a gépezet, a tétova várakozásokra már soha. Az elmúlt öt év alatt nagyot változott a termelőszövetkezet, gazdálkodása stabilizálódott. Ma .már az új irodaépület ad otthont a központi apparátusnak. A 'géppark megújult, imárfunkcionál a világbanki hitelből megépített terménytároló. Az új szárítóüzem pedig rövidesen elkészül. A vetésszerkezei több évre v i sszaitekimil ve, változatlan, viszont az árbevétele folyamatosan emelkedik, miután a legfontosabb árunövények, mint az őszi búza, tavaszi árpa. kukorica és a napraforgó ihozamsz intje növekedett. Az idén aztán új színt próbáltak hozni a növénytermesztésbe. Hat év után ú'jira visszakerült a borsó, igaz, egyelőre csak öt- venlhekitáa'nyi területen. A termesztéséhez a géppark adott, s ha eredményes lenne a tevékenység, akkor a következő évben a borsó nagyobb területet kapna. Hasonló a megítéltetése almáknak és bokoibabnak. Ugyanis ebben az évben, igaz, csak kis .területen, azaz 12 hektáron vetettek mákot és (> hektáron babot, s mint a szövetkezetiben hangsúlyozták, csak kísérleti jelleggel. Mert mindkét növény esetében az Itt dolgozó gazdá- szoknak kell kidolgozniuk a I ájegységnek leginkább .megfelelő termesztési technológiát. a növényvédelmet. Sajnos, az .időjárás aziidén nem kímélte a nagycsécsi 1 eirmel őszö vatk eze t h a.lá rá l sem. Az őszi búza a hirtelen tavaszi olvadás után belvizes lett, majd pedig a jégverés szedett vámol. Mégis, az idei •terméskilátá- sckról beszélve a vezetők bizakodóak. Csakúgy, mint a gazdálkodás egészét tekintve, bár ennek megítélésekor már jóval óvatosabban fogalmaznak. Amikor öt • évvel ezelőtt megismerkedtem a szövetkezet lőköinyvelőnöjével, dr. Hartai Istvánnéval, késő ősz volt. Akkor gondterhelten mondta; Csak ezen az éven legyünk túl. aztán majdcsak könnyebb lesz. Most már nevel, amikor felidézzük a régmúltat. — Azóta is minden évben ezt mondom: csak ezen az éven legyünk túl ... mert tudóim, bármennyire is javul a szövetkezetünkben a termelés színvonala, eredményesen gazdálkodni -mind nehezebb. A községiek) és a helyi termelőszövetkezet élete szorosan összefonódik. A fejlődés üteme közös sorsukat kisebb-nagyobb mértékben meghatározza. Mert ki hal- latit imáit' elnéptelenedő falvakban jól menő termelőszövetkezetről ? Természetes, 'hogy ha a ihelyi gazdálkodási egység eredménnyel zárja az évet, több jut a községek fejlődésére. fejlesztéséire. Nincs ez másként a S«jó- menti Termelőszövetkezet és a hozzá kapcsolódó Muhi és Nagycsées községeik esetében sem. A szövetkezet sikeres gazdálkodása a községek, a községeikben élők gyarapodását segíti elő. Balogh Andrea Szezon előtt Még javában folyik .megyénkben is az aratás, de a n aigy cuk or répa - termeszt ő gazdaságok bizakodva méregetik, milyen lesz az idén a cukorrépatermés. A 'mostani meleg idő ugyanis kedvez a cukorrépa fejlődésének, s amennyiben á továbbiakban esőzésekkel tarkított napos idő alakul ki, mindem remény megvan rá. hogy jó termést takaríthassanak be a gazdaságok. Készülnek a cukorgyárak is a szezonra. Jelenleg a karban tartási mun kálatok folynak; azaz felújítják, kijavítják a hibás gépeket, hctgy a cuikorrépakampány idején folyamatos legyen a l el dolgozás. A cukorgyárak és a mezőgazdaságii partnerek .hamarosan összeállítják a szedés pontos ütemtervét, hogy a mezőgazdasági üzemeltben a betakarítással a gyáraik kapacitásához igazodjanak. Ez pediiig .gyakran a szedés késleltetését kívánja meg, ugyanakkor a.z ipar a várakozásért felárat fizet. Beszélgetés dr. Majoros Lászlóval, a megyei tanács általános elnökhelyettesével A megyei tanács végrehajtó bizottsága lapunk július 20-i számában tette közzé előzetes elképzeléseit Borsod-Abaúj-Zemplén megye VII. ötéves tanácsi fejlesztési tervére. A közvélemény részéről megnyilvánuló érdeklődés érthető, hiszen aligha akad egyetlen ember is megyénkben, lakjék városon, vagy a legkisebb településen, akit ne foglalkoztatna a jelen és a jövő; hogy az adottságokat és a lehetőségeket figyelembe véve e terv- koncepció szerint hogyan alakul életünk? Sok-sok kérdés fogalmazódik ilyenkor: a lakáshelyzettől kezdve — hiszen a helyben éléshez lakás kell — a munkalehetőségeken át a kereskedelmi ellátásig, az oktatás, a művelődés lehetőségeinek megteremtéséig; az egészségügy, a szociális ellátás kiterjesztéséig. vagy éppen a szabadidő kulturált, hasznos eltöltéséig. A megyei tanács vb. szakigazgatási szervei, s természetesen a testület vezetői hónapok óta járják a községeket, városokat, megfordultak a legkisebb településen is: lelmérlek, számba vettek mindent, hogy az igényeket a lehetőségekkel egybevetve, a legoptimálisabb tervkoncepciót alakíthassák ki. A lapunkban közreadott előzetes elképzelés nagy vonalakban érinti a koncepció sarokpontjait, érzékeltetve a terv lényegét. Dr. Majoros Lászlóval, a megyei tanács általános elnökhelyettesével a terület- fejlesztési politika VII. ötéves tervi megyei célkitűzéseit tekintettük át. Mindenekelőtt arra kértük: foglalja össze a megye településszerkezetének mai i ellemzöit. — Mindenki számára természetes. hogy a társadalmak fejlődése az idő dimenziójában zajlik, hiszen ez maga a történelem. Furcsa módon kevésbé evidens az a tény. hogy a társadalmi fejlődés térbeli folyamat is. Talán ezzel is magyarázható, hogy a hazán k tá í'sad al m i - ga zd uság i fejlődését meghatározó döntési rendszerben a területfejlesztés. a társadalom térbeli fejlesztése a ’(SO-as évek végéig viszonylag háttérbe szorult. A gazdasági mechanizmus reformja azonban ezen a téren is jelentős, pozitív irányú változásokat indított el. Ezek közé tartozott az 1970. évi új tanácstörvény. majd 1971-ben az országos településfejlesztési koncepció és az első tanácsi középtávú területfejlesztési tervek elkészítése. A területi dimenzió kettős éi telemben is szoros kapcsolatban áll az adott tériégben zajló társadalmigazdasági folyamatokkal. Egyrészt: a termelési és infrastrukturális rendszerek területi elhelyezkedése eleve behatárolja a társadalmi-gazdasági döntések mozgásterét. másrészt: minden társadalmi-gazdasági döntés térbeli átrendeződéssel is jár. Megyénkben ezek az összefüggések különösen nagy jelentőségűek. Aligha akad ugyanis még egy megye az országban, amelyen belül az egymástól minden fontos jellegzetességük''! tekintve ennyire eltérő tt-- ségek lennének egy köz igazgatási egységben. A ’70 "s évek óta tehát állarfd^ törekvésünk hogv egvrész* mngkíséreHük folyamaté san korrigálni azt. ami a megelőző időszakok terület- fejlesztési döntéseiben hibás volt. másrészt ezekből okulva olyan további döntéseket készítsünk elő, amelyek már jobban alkalmazkodnak a változó társadalmi-gazdasági feltételekhez: —■ Ezt úgy kell értelmeznünk. hogy a korábbi ipartelepítési, egyszersmind tc- riiletfejlesztési politikában, mely egy-egy területre koncentrálta a termelési rendszereket, ezzel együtt a munkaerőt és az infrastruktúrát — pályakorrekciót hajtottak végre? — Igen. E pályakorrekció lényege abban foglalható össze, hogy kísérletet tettünk egy társadalmi, gazdasági értelemben hatékonyabb területfejlesztési politika megvalósítására. Egyszerűen kihasználtuk azt a közismert tényt, hogy egységnyi élet minőségjavulásához a falvakban közel egy nagyságrenddel kevesebb erőforrás szükséges, mint a városokban. Hogy ezen egyszerű tapasztalati tény mögött milyen, a városi és falusi helyi társadalmak szerveződésében ma is meglevő bonyolult különbségek húzódnak meg, arra most terjedelmi lkok miatt nem tudok kitérni. De tény, hogy most, unikor lassan időszerűvé válik a VI. ötéves terv mérlegének megvonása, bizton állíthatjuk: az irányváltás helyes volt. Szinte teljesen leállt a városok túlnépesedési folyamata;, lassult a falvak népességcsökkenése és kedvező irányú fejlődési folyamatok indultak el néhány centrumkózségben. — Az elmondottak tükrében tehát miben összegezhetők a tanácsi fejlesztéspolitika területi súlypontjai? — Folytatni kell a VI. ötéves tervben megkezdett községfejlesztési politikát, célul tűzve a mintegy 20 százalékos részesedési arány fokozatos növelését. A községhálózalon belül megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a természetes vonzásközpontnak számító, hosszabb távon kisvárosias fejlődésre alkalmas településekre; a miskolci agglomeráció községei településegyüttesére és az aprófalvas térségekre. A városok esetében indokolt, hogy harmonikus, kiegyensúlyozott városfejlesztés legyen a stratégiai cél. különös gondot fordítva Miskolc városra. Hangsúlyozom azonban: a súlyponti térségek fejlesztésének jól érzékelhetővé kell válnia, de ez nem jelentheti a nem kiemelt települések teljes háttérbe szőri - tását. Ez utóbbi csoportoknál az alapellátásban elmaradottabb települések felzárkóztatására kell törekednünk. Ebben a helyzetben tehát természetesnek kell tekintenünk, hogy kiéleződik a küzdelem az egyes térségek, területek, települések közöli a szűkös erőforrásokért. És mivel az esetek többségében régen aktuális, többször is elhalasztott kielégítési szükségletekről van szó. jogosságukról nem nagyon lehet vitatkozni. A fejlesztéspolitika feladata viszont az, hogy megkísérelje a területi igényeket úgy súlyozni, rangsorolni, hogy a megye egésze összességében fejlődjön. — ön néhány perccel ezelőtt úgy fogalmazott, honv különös gondot kell fordítani Miskolc városra . . . — Miskolc, a megye székhelye. A megye településhierarchiájában kitüntetett szerepet játszik. A város három évtizeden át robbanásszerűen növekedett. de ezzel a gyors növekedéssel nem tudott lépést tartani a minőségi jellemzők javulása. A feszültséggócok között a legjelentősebbnek azt tartom, hogy nem alakult ki az egységes városszerkezet... A minőséget tekintve folyamatosan leromló belváros ..., a „gyermekbetegségekkel” küzdő új lakótelepek és sok tekintetben a falusias peremkerületek problémáit átfogó rendszerelméleté fejlesztési politikával kell megoldani. E fejlesztési politika elkezdésének egyik fontos alapfeltétele, hogy a város meny- nyiségi növekedése lelassuljon, ami az utóbbi években be is következett. A VII. ötéves terv döntő fontosságú céljai között szerepel a város alapellátásában mutatkozó feszítő hiányok feloldása, mint: a lakáshiány csökkentése, a biztonságos ivóvízellátás feltételeinek javítása, az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek javítója, a tömegközlekedés zsúfoltságának enyhítése. A közép- és felsőfokú funkciók rendszerében elsődlegesen a középfokú oktatás tárgyi feltételeinek javítása. valamint a tömegsport és szabadidő-létesítmények kiépítése, a város felsőfokú kulturális szerepkörének megerősítése képezi a VII. ötéves terv fő helyi céljait. — Miskolc fejlődése mind szorosabban összefonódik a közvetlen vonzás- körzetébe tartozó agglomeráció település együttesével. Ezek a várossal mindinkább összenövő községek, stabilan fejlődő települések. — Éppen ebből kiindulva a VII. ötéves tervidőszakban — elképzeléseink szerint — már nem cél e községek további népesség- tömörülésének ösztönzése. A fő fejlesztéspolitikai cél a térségben az ellátásbeli egyenlőtlenségek megszüntetése de legalábbis csökkentése. — Az agglomerációs „kitérő" után térjünk vissza a megye többi városához. Annál is inkább, mert bár a nagyságrend valamivel kisebb, de a gondok hasonló jellegűek például Miskolc és Ózd között... — Ózd esetében a város halmozottan hátrányos helyzetére utal. hogy elsőként veszítette el népességvonzó hatását. Ebben szerepet játszott a gazdasági eltartóképesség és az infrastrukturális ellátóképesség gyengülése is. A város VII. ötéves tervi feladatai között szerepel az alapellátásban jelentkező hiányok enyhítése. Ágazati szempontból meghatározó a lakáshiány enyhítése, “területi szempontból pedig a külső, csatolt peremkerületek ellátásának fokozatos felzárkóztatása a városi átlagos szintre. A megye többi városánál az ellátás feszültségei lényegesen enyhébbek. De: megkülönböztetett figyelmet kell fordítani két új városunk — Enes és Szerencs fejlesztésére. A megye két nagy múltú, történelmi tradíciókkal rendelkező városa Sárospatak és Sátoraljaújhely. Mindkét varos a megye településhálózata talán legstabilabb elemének tekinthető. További fejlődésük a rekonstrukciós munkálatok folytatását, az ellátás minőségi színvonalának javítását, a meglevő értékek fokozott védelmét igényli. Mezőkövesd esetében a fejlesztés célkitűzéseinek elsődlegesen a városias funkciók további kiépítésére kell törekedni. Sajátos helyzetben van a két szocialista város: Kazincbarcika és Leninváros, ahol a lakossági ellátás rendszereinek színvonala az ország települései között egyike a legjobbaknak. Itt a már meglevő intézményhálózat működési feltételeinek minőségi javítására, illetve a lakosság szabad idő eltöltésének kulturális feltételeit megteremtő intézmények kiépítésére lesz szükség. — Városaink problémáit — ha vázlatosan is — érintettük. Térjünk vissza ismét a községekhez ... — Mint mondottam: a VII. ötéves tervidőszakban a megye községeinek fejlesztésében folytatni kívánjuk a VI. ötéves tervben megkezdett stratégiát. Előzetes elképzeléseink szerint a községek részesedése az infrastrukturális erőforrásokból tovább növekszik. A községfejlesztési törekvések fő célja változatlanul az alapellátás meny- nyiségi hiányainak enyhítése. A fejlesztéspolitika elvileg lehetó'séget ad alternatívákra is: az egyik változat minden község számára azonos ütemű fejlesztési lehetőséget biztosítana az alapellátási szint nivellációjával, ám ez a fejlesztéspolitikai alternatíva az erőforrások olyan szétforgácsolását eredményezné, amelynek nyomán már nem volna érzékelhető javulás a megye községhálózatának állapotában. Ezért reális alternatívaként csak az a fejlesztéspolitika fogadható el, amely reálisan számol a koncentráció, a területi szelekció érvényesülésével. Mivel azonos szintű fejlődési esélyt közvetlenül nem lehet a megye minden községe számára biztosítani. meghatározó jelentőségű az alapfokú vonzásközpontok kiemelése. Ebbe a településcsoportba tartoznak elsődlegesen a megyei irányítású nagyközségek, valamint 8—12 olyan település, amely a feltételeknek leginkább megfelelnek. Szólnom kell ugyanekkor a megye községeinek másik szélső pólusát képviselő aprófalvakról. Többszörösen hátrányos helyzetük okai abban a területileg igen koncentrált fejlesztés- politikában keresendők, amelyre beszélgetésünk elején utaltam. Helyzetük lényeges javulása — reálisan szemlélve — a VII. ötéves tervben sem várható. Alapvető társadalmi érdek fűződik azonban e települések megmentéséhez, legalábbis a minimális feltételek biztosításához. A VII. ötéves tervidőszakban mar nem halasztható tovább e folyamat elindítása. Ennek keretében a legalapvetőbb feladat az egészséges ivóvíz biztosítása, az öregkorunkról való szociális gondoskodás, a helyben lakók életkörülményeinek javítása mellett ösztönözni, illetve a lehetőségekkel összhangban támogatni célszerű az üdülési feltételek ki- ilalcítását azokon a településeken. amelyek természeti adottságaik alapján erre alkalmasak, összességében ezek a települések is a megye „átlagos” községeit reprezentálják, így fejlesztésükre is — természetesen jelentős differenciáltsággal — érvényesek mindazon elvek, amelyek a megye községpolitikájában megfogalmazódnak — mondotta végül dr. Majoros László, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Önodvári Miklós
