Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. augusztus 23., péntek Ez azért túlzás ... Semmivel sem lehet jobban kétségbe ej­teni egy diákot, mintha lelki szeméi előtt felrajzolják a nyári magolás, a pótvizsga, vagy netán az évismétlés rémét. Nincs le­hangolóbb egy bizonyítványba irt szekun- dánál, bár ha jobban meggondoljuk, a vi­lág azért nem dől tőle össze. Mert ki lehet javítani. Én is „pótvizsgaként” írom ezt n cikket, hiszen eredetileg egészen másra kértek ... Arra, hogy szólaljon meg egy pótvizsgára rendelt diák, mondja el, milyen gondolatok foglalkoztatják tanulás közben, (mert feltételeztük: éjt nappallá téve tanul) hogyan próbálja kiköszörülni a csorbát. A potenciális riportalany ugyancsak meg­lepődött, amikor telefonon rácsörögtem. Olyannyira, hogy beleegyezett a beszélge­tésbe. A randevúra viszont már nem jött el. A fővárosba utazott. Csak annyit tud­hattam meg egy újabb telefon révén szülei­től, hogy a családot „borzasztóan lesújtotta” a bukás híre. Elegendő volt azt átélni, el­viselni, nem kell még szellőztetni, ország- világ szájára adni a balsikert... Nem örültem, de nem is csodálkoztam. Gyarló, de emberi tulajdonságunk a siker­telenséget lehetőség szerint véka alatt tar­tandó szándékunk. Jeles bizonyítványról, tanulmányi verseny triumfálásórói szíves­örömest „nyilatkozik” bárki, ugyanúgy, mint később a munkahelyi eredményekről, ter­melési győzelmekről. A bajok, nehézségek emlegetése, különösen, ha maga a megkér­dezett felelős azokért, lehetőség szerint mel­lőzendő — rossz fényt vet a kérdezettre. Akarata ellenére senkit sem szólaltathatok meg, újságírói etikánk tiltja. Itt vagyokte- hát füstbe ment riportommal, s könnyen szekundá.l kaphatok kis dolgozatomra. De ilyen a mi sorsunk. Látványos, nagy bukásoknak egyébként mostanában éppen eléggé bőviben vagyunk. Mind több elég­telen kerül némely erkölcsi bizonyítványba, olyan, amelyik pótvizsgán már nem tüntet­hető el. Mert nincs pótvizsga, bírósági tár­gyalás van. Ennyit vigaszul azoknak, akik az utolsó csengetés után nem dobhatták a sarokba füzeteiket, tankönyveiket. Remélem, tanul­nak belőle. (udvardy) A kép még az elmúlt tanévet idézi, de a naptár a közeli iskolakezdésre figyelmeztet. Szeghalmi várostörténet Megjelent a „Sárréti füze­tek” című sorozat hetedik kiadványa. Szeghalom törté­neténeik egyik izgalmas idő­szaka. a 18—19. század for­dulója elevenedik meg lap­jain. A kötet legjelentősebb dolgozata Bencsik János „Szeghalom és vidékének ro­konsági kapcsolatai (1790— 1828)” című munkája, amely tájkutató néprajzi tanul­mányként a sárréti falvak házasodás révén létrejött kapcsolatait vizsgálja. Ben­csik János, aki jelenleg a tokaji múzeum igazgatója, elemzi Szeghalom és vidéke (Füzesgyarmat, Dévaványa. Körösladány, Köröstarcsa. Vésztő és Csökmőj népének a párválasztás anyakönyvi adataiból kikövetkeztethető belső mozgását, az exogám házasság hagyomány-álörö- kítő szerepét, a sárréti szom­széd községek társadalmi ré­tegződés szerinti' házasodási szokásait. A két kisebb dol­gozat közül az egyik a ma­gyar református egy ház szer­tartásainál használt edé­nyekről szól, a másik pedig a füzesgyarmati és szeghal­mi református gyülekezet úrasztali edényeit mutatja be. Kutatás a Titanic roncsai után Üjabb tudományos expedí­ció próbálja megtalálni az 1912-ben elsüllyedt óceánjá- ró, a Titanic maradványait. Csütörtökön az Azori-szige- teken lévő Ponta Delgada kikötőjéből futott ki a Knorr kutatóhajó, fedélzetén 22 francia és amerikai tudóssal, akik a tervek szerint mint­egy 400 négyzetkilométernyi területet vizsgálnak át az Atlanti-óceán északi részén, ahol a Titanic jéghegynek ütközött és elsüllyedt. Izgalmas játékfilm forga­tását fejezte be a televízió­ban a moszkvai Filmművé­szeti Főiskola két végzős hallgatója, Dameinija Csaba és Szinetár Gábor. A fordu­latokban bővelkedő történet­ből Damenija Csaba ötlete alapján Schwajda György irt forgatókönyvet Szemet sze­mért címmel, a kél rendező közié működésével. Egy ma­gyar popsztár reflektoi fény­ben zajló „édes” életén ke­resztül a művészvilág kulisz- szatilkain kívül a mai ma­gyar társadalom egyes réte­geibe is bepillanthat a néző. A népszerű zenész. Tomi — akit Orbán József, a 100 Folk Celsius zenekar zene­szerző-énekese alakít —, ko­molyan veszi munkáját, ma­gas színvonalon folytatja hi­vatását. közben fáradhatat­lanul járja a budapesti éj­szakát rajongó leánykoszo- rútól övezve. Valódi egyéni­ségét ilyenkor sajátos máz fedi el. amit bálványozói megkövetelnek, rákényszerí- tenek. Szorgosan nyomkodja a játékautomaták gombjait, pózol, tréfál, bőkezűen válo­gat és oszt barátainak is szép, de üresfejű imádói kö­zül. De legbelül érzi, nincs jól ez így, fárasztják a ma­gukat felkínáló könmyűvérű •kirakati bábuk, akik kon­certről koncertre követik, útját keresztezik a művész­klubban. s hajnalig nyitva tai tó müvészkocsmákban. Lelke mélyén tisztaságra, ko­A popsztárt alakító Orbán József moly kapcsolatra, mély ér­zésekre vágyik, olyan lány­ra, aki nem a sztárt tiszteli benne, hanem az embert, akiért kész lenne cselekedni, változtatni léha életmódján. S akkor egy irégi barátnő­je, Noémi (Varga Mária), felfedezi számára Marit (Eszenyi Enikő), az érintet­len, naiv kislányt. .. Vad autóshajszák, karam­bolok. meztelen, koedukált szauna, aláaknázott villa, tú­szul ejtett nyomozók, nemi erőszak, vérbosszú: ennyi minden fért bele az izgal­mas, látványos események­ben bővelkedő akción trnbe. Hogy miként is alakul u történet, azt majd megtud­hatjuk az őszi hónapokban bemutatásra kerülő filmből, melynek külön érdekessége, hogy a főszerepet egy hazai popsztár. Orbán József, a 100 Folk Celsius zenekar tagja játssza. A film zenéjét ugyan­csak a 100 Folk Celsius sze­rezte. Két betétdalból külön videoclip is megjelenik majd és a lemezfelvételek is a boltokba kerülnek a vetítés idejére. A két rendezőnövendékről érdemes még elárulni, hogy Dameniju Csaba Tbilisziből származik, édesapja grúz, édesanyja magyar, s a csa­lád már hosszú idő ótá ha­zánkban él. A másik alkotó­ról annyit: neve nem vélet­len névrokonság — Szinetár Gábor a tv főrendezőjének huszonhárom esztendős fia. „Autó eladó”, „Sziget” és „Idegen a városban” címmel már három rövid játékfilmet forgatott. Dameriija Csaba pedig Jack London Osztoz­kodás című elbeszélését al­kalmazta televízióra és je­lenleg egy tizenhárom részes olasz tévéfilm forgatókönyv- társírója és társrendezője, mely sorozat a világ ország­útjait járó kamjonosok ka­landos életéről szól. A Szemet szemért opera­tőre Mertz Loránd, drama­turgja Gát György. Patológusok kongresszusa Az angolkór megelőzéséért Újabb módszertani útmu­tatással segíti elő az angol­kór megelőzéséi az Orszá­gos Csecsemő- és Gyermek­egészségügyi Intézet, A most készülő irányelvek megfo­galmazásánál figyelembe ve­szik az erre vonatkozó nem­zetközi kutatások legújabb eiedményeil. E módszertani levélben aláhúzzák: az időre született, egészséges, csak anyatejjel táplált csecsemők­nek is szükséges a D-vita- min adagolása. A napi át­lagos 401) nemzetközi egy­ségnyi D-vitamin bevitelé­vel megelőzhető az angolkór, a csontremdszer e betegsége. Ez a mennyiség azonban nem okozhat D-vilamin túl­adagolást. Fontos rámutatni ei re — mondották az inté­zetben —, mert egyes szak­emberek véleménye szerint az anyatej tartalmaz, annyi D-vitamint, mint amennyi a csecsemő csontozaté n alt egészséges fejlődéséhez szük­séges, a szopós csecsemőknek külön nem kell D-vitamint adni. A legújabb vizsgálatok eredményeiből úgy tűnik: az. anyalejben nincs annyi D- vitamin, amennyivel az an­golkór megelőzhető. Igaz, az anyatejjel táplált csecsemők­nél valóban ritkább az an­golkóros tünet, mint a mes­terségesen tápláltaknál. Az anyatej ugyanis, ez ideig még fel nem derített módon, vé­di a csontrendszert e beteg­ség ellen. Számos, csak ainva- tejjel táplált D-vitamin ada­golásban nem részesült cse­csemő csontozata viszont hi­ányt szenvedett. Ezért szük­séges a D-vitamin adagolás az egészséges, anyatejjel táplált csecsemőknek is. Országunkban a jelenlegi gyakorlat szerint, a nemzet­közinél jelentékenyen több D-vitamin adagolását java­solják a gyermekgyógyászok. Ezért felülvizsgálták ajánlá­saikat és az angolkór meg­előzésére a ma javallt D-vi- tamin adagnak azegyharma- dát írják elő majd az anya­tejjel táplált, egészséges cse­csemőknek. Ez a mennyiség megfelel a hazai táplálkozá­si és életkörülményeknek Az angolkór megelőzésének alapvető feltétele, hogy fo­lyamatosan kielégítsék a cse­csemő — a fejlődő szervezet — D-vitamin igényét. ' A Magyar Palológusok Társasága augusztus 22—24. között Debrecenben, a Köl­csey Ferenc művelődési köz­pontban rendezi 44. kong­resszusát. A csütörtök dél­előtti megnyitó plenáris ülé­sen több mint háromszáz ha­zai és töhb külföldi szakem­ber vett ,részt. A háromnapos vándorgyűlés fő témái: a gyomor- és bélrendszer meg­A inosómedve észak-ame­rikai állat, de az utóbbi idő­ben kezd elterjedni Nyugat- Európa erdőségeiben is, és a jelek szerint folytatja elő­renyomulását keleti irány­ban is. (Ausztriában már több példányát látták.) Min­den országban meglehetős i indulómmal fogadják meg­jelenését. Az még csak el­viselhető lenne, hogy időn­ként a háztáji baromfi-fé­lékből is zsákmányolnak. Na­gyobb baj az, hogy — iá ró­kákhoz hasonlóan — a mo­sómedvék is terjesztik a ve­szettséget. A mosómedve éjszakai ál­lat. a sötétedés után egy óra alatt bejárja élelemszerző területe közeli .részeit, csak utána indul távolabbra. Té­len pihenőre vonul, tartalé­kaiból él. A mosómedve kar­mai nem visszahúzhatok, mellső lábujjai hosszúak, szé­lesre kitárhatok, így alkal­masak fára mászásra és kisebb nyílásokban való ku­tatásra egyaránt. A mosó­betegedéseinek patológiája, vesepatológia, immunszövet­tani módszerek felhasználása a daganatok kórismézésében, a számítógépek alkalmazásá­nak lehetőségei a patológi­ában. A társaság történeté­ben első ízben a kórszövet­tani asszisztensek is lehető­séget kaptak arra, hogy kü­lön szekciókban tárgyalja­nak sza k te rületü k.rő 1. medvék jól úsznak, szárazon és vizen egyaránt találnak élelmet: mindenevők. Ked­venc élelmük a béka, a fo­lyami rák, egerek, kígyók, dió, makk, bogyók, gyümöl­csök. Ha módja van rá, ma­darakat is zsákmányol. Az ál­lal táplálkozásához tartozik a „mosás” szokása. Mindig megmossa táplálékát, ha van rá lehetősége. E szokás cél­ját egyelőre nem tudiák .meg­magyarázni a természettudó­sok. Az bizonyos, hogy a tisztasághoz semmi köze, hi­szen a mosásra használt víz gyakran sokkal szennyesebb, mint a táplálék. Azonkívül megmossa a vízből származó táplálékokat — a rákot, a békát — is. Képünkön egy jól kifejlett mosómedve-példámyt látha­tunk (ritkaság, hogy napvi­lágnál lencsevégre lehessen kapni).

Next

/
Thumbnails
Contents