Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-22 / 196. szám
1985. augusztus 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szemléletkülönbség, avagy... A budapesti vásárváros egyik „kapuőre”, aki most a 70. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron teljesít szolgálatot, s akivel minket, a kiállítás megnyitójára igyekvőket ösz- szehozölt a végzet, nem elégszik meg a felmutatott újságíró-igazolvánnyal. Meghívóhoz ragaszkodik. Nos, meghívónk,• az van. Van egy tucatnyi, a Holland Királyság nagykövetétől kezdve, a Hungexpo igazgatóságán át a Boos-Coop termelési rendszerig' rengeteget kapott szerkesztőségünk is. Odaadjuk neki mind, válogasson belőle kedvére. Ö meg is teszi, precíz hivatalnok módjára. Mi meg magunkban nevetünk (?) vagy éppen bosszankodunk (?) eme precizitás láttán, s izgulunk (?), hogy talál-e végre olyan meghívót, amivel beléphetünk ebbe a nem hétköznapi világba, vagy esetleg dolgunk végezetlenül utazhatunk vissza Miskolcra. Szerencsére abban a jókora paksamétában, amelynek mindegyike szeretettel hívja és várja a sajtó munkatársait az ötévenként ismétlődő vásárunk megnyitójára, akad, a kapuör számára is megfelelő, s gyakorolhatja velünk a „beengedés kegyét”. Ott és akkor még nem tudtuk, hogy nem ez lesz az egyetlen bosszankodásunk a 70. OMÉK-on, a bürokratizmus, a sajtó munkájának akadályoztatása miatt. Nem kellett sokat várnunk. A fogyasztási szövetkezetek pavilonja előtt nagydarab^ ember áll elénk. — Egy lépést se tovább — mondja szóval, tekintettel. Újabb magyarázkodás akár a kapunál. Eközben előkerül egy főnökféle is, akinek újra magyarázzuk: újságírók, Miskolc, propaganda, miegyéb. Ö végre megértőbb, szabad az út. Sőt, végül annyira kedves vendégek leszünk, hogy soron kívül előre megtudjuk, mely borsodi szakcsoportok kapták az addig hét lakat alatt őrzött különdíjakat. Arrább ízléses csehszlovák gépkiállítás. Különösen egy új kistraktor hívja lel magára a figyelmet. Ahogy mondani szokták, van benne fantázia. Szívesen írnánk róla, mutatnánk be olvasóinknak is, ha... Ha kaptunk volna részletes ismertetőt, prospektust. De az ott üldögélő baráti „szakember, vagy üzletember” kérésünkre csupán unottan rázta a fejét. A kertészeti kiállítás pavilonjának to-fő valakije kérésünkre kérdéssel felel: üres ládákat akarnak fotózni? — Hogyhogy üres ládákat? — Ügy hogy a kiállított termékekből már nagyon sok hiányzik. Innen egy alma, onnan öt körte, és sorolja tovább a hiánylistát a megnyitó után két órával. Szóval onnan is dolgunk végeztével megyünk tovább, elvégre üres ládákat mégse fotózunk ! Bábolna és az IKR ízléses, szép pavilonjára csupán néhány elismerő pillantást vetünk. Kívülről. A hivatalos megnyitó után egy órával ide sem engednek be. (Kollégám ekkor kérdezte: tulajdonképpen minek hívtak fel bennünket erre a kiállításra?) Itt is szigorú őr pattog, nekünk meg már kedvünk sincs semmiféle magyarázkodásra, hogy mi ezért, meg azért, s otthagyjuk Bábolnát. Máig nem értjük annak a magyar cégnek a képviselőjét sem (ennek nevét hadd ne írjam lé) ki közeledtünkre az asztalra kihelyezett tájékoztatókat „összelapátolta” és az asztal fiókba rejtette. Lehet, hogy ha kérünk, csak ad belőle, ám mi ezek után eltekintettünk a kéréstől. Mielőtt a kedves olvasó azt gondolná, hoppon maradtunk az OMÉK-on, elárulom, hogy szerencsére sok pozitív példával is találkoztunk. Olyan kiállítókkal, akik valóban tudják, miért rendeznek kiállítást, hogy a cél az: termékeiket, szolgáltatásaikat, minél több ember megismerhesse. Például a MEM-NAK Növényegészségügyi Szolgáltató Leányvállalatának a kistermelést segítő rendkívül szakszerű és praktikus szolgáltatásait részletesen elmagyarázta nekünk az ott ügyeletet teljesítő dr. Kopácsi János. Többek között megtudtuk, hogy ha valaki címükre (Budapest, Fehérvári út (17 a) beküld a tapasztalt betegségről, kártételről levélmintát (akár vidékről Is), receptet küldenek, ami tartalmazza a pontos kártételt, s egyben leírják, meghatározzák a védekezés módját is. Lám, nekik érdekük, hogy minél többen tudjanak róluk. Borsodi példa, jó példa a DIG ÉP. ahol a kiállított szivattyúkról, aggregátorokról ugyancsak nagyon alapos ismertetőt kaptunk. Sőt, még egy későbbi öntözésről szóló beszélgetést is ott a helyszínen nyélbe ütöttünk. De ezzel mintha kifújt volna a hazai. Mert ugyan van több jó példa is, de azok mind külföldiek. Egy nyugatnémet cég. az Amazonen-W erke képviselője azonnal hozza a magyar nyelvű tájékoztatójukat a kérdezett vetőgépről, a nagy munkaszélességű lengőboronájukról, a Holland Királyság pavilonjánál pedig meg sem várták, hogy a rendkívül gazdag burgonya fajta- választékukról kérdezősködjünk, szinte erőnek-erejével adták a magyar nyelvű fajtaleírást. Ügy tűnik, ők ismerik a régi magyar közmondást: a jó bornak is kell cégér. Minket pedig ez a tapasztalt két véglet bosszant, de még inkább elgondolkoztat. Azok miért csinálják másképpen, miért nem kérdezik maga kicsoda?? Jöjjön holnap ... a nagyközönség számára csak holnaptól tájékoztatunk ... Illetve mi miért csináljuk éppen fordítva? Nagyon valószínű, hogy mi sem így akarjuk. Vállalataink, üzemeink, gazdaságaink vezetői meggyőződésem, hogy ugyanazt, ugyanúgy akarják, mint a nyugati kiállítók. Csak hát... ott a standokon, kiállítóhelyeken, kapukban nem ők állnak, és sajnos, a „hatalommal felruházott fullajtárok" pedig már egészen másképpen gondolkodnak. Az okokat kellene sürgősen felderíteni, s megszüntetni, mert egyébként az QMÉK- oi) nagy-nagybetűkkel hirdetett ige: agrárpolitikánk elengedhetetlen része az informatika, pusztába kiáltott szó marad! Hajdú Imre Nyársak Egy kirándulásnak, vagy éppen a hétvégeken a vikendtelkeken sokak által várva-várt eseménye egy hangulatos szalonnasütés. E kellemes időtöltés nélkülözhetetlen kelléke a jó nyárs. Ezekről gondoskodik a Bodrogolaszi Búzakalász Termelőszövetkezet melléküzemága, ahol a különböző hosszúságúra állítható party-nyársak készülnek. A képen: Szendiei Jánosné a kétágú party-nyárs összeszerelésén dolgozik. Fojtán László felvétele Mérlegkészítés a Volánnál Az ideinél jobb első fél évet is zárt már a 3. Számú Volán Vállalat, ahol a napokbon vonták meg 1985 első hat hónapjában végzett munka mérlegét. Dr. juhász György igazgató számolt be a műszaki konferencia résztvevőinek a vállalat első félévi gazdálkodásáról. Mint mondotta: több tényező együttes hatásaként a vállalat elmaradt a tervben megfogalmazott célok valóra váltásábon. A 3. Számú Volán teljesítményértéke 3,3 százolékka! volt kevesebb az előző év hasonló időszakának eredményétől, de az dei tervelőirányzatot sem sikerült teljesítenie. A vállalati eredmény ugyancsak alatta maradt a tervezettnek. A gazdálkodás eredményességét csökkentő negatív tényezők közé sorolta az igazgató, a csaknem 30 millió forintot kitevő bevételcsökkenést, a költségszint másfél százalékos növekedését, a fuvarszerkezet módosulását, amely abban jutott kifejezésre, hogy a jól jövedelmező munkák, a kevésbé jövedelmező feladatok irányába tolódtak el. Az egyes profilok teljesítményét értékelve dr. Juhász György többek között hangsúlyozta : személyszállítási feladatait a vállalat csökkenő eszközállománnyal teljesítette. A megye területén naponta 0125 menetrend szerinti járatot közlekedtettek és mintegy 293 ezer utast szállítottak. Az év elején tervbe vették 36 új autóbusz beszerzését, ami meghiúsult: mindössze 19 autóbusz vásárlására nyílt lehetősége a Volánnak. Különben elég nagy gondot jelentett a vállalatnak a vásárlások elhúzódása, amely — hogy meg tudják őrizni az utaskiszolgálás színvonalát — többletterheket jelentett az üzemeltetőnek. Az összes autóbuszok 70,2 százalékával úgynevezett hivatásforgalmi feladatokat láttak el. Ezen belül az autóbuszok 79.3 százaléka helyközi, 16,6 százaléka helyi menetrend szerinti, míg 4,1 százaléka szerződéses feladatot teljesít. Az új menetrend kialakításakor a vállalat 77 új járatat indított. Végeredményben, bár sok nehézséggel kellett megküzdenie a Volánnak, a vállalatnak sikerült megőriznie a tömegközlekedés színvonalát, sőt, egyes helyeken, további javulást értek el. Az áruszállítási feladatokra, átlagosan 1224 tehergépjárművet biztosítottak az év első hat hónapjában. A járművek típus és darabszám szerinti összetétele megfelelt a fuvaroztatók igényeinek, időközönként azonban a középkategóriájú tehergépkocsikból többre lett volna szükség. Az első fél évben a vállalat 50 teherjárművet vásárolt, ugyanakkor 45-öt selejtezés címén kivontak a forgalomból. Mint ismeretes, a Volán részt vesz a nemzetközi közúti árufuvarozásban is. A miskolci vállalat első félévi teljesítménye csaknem megegyezik a múlt évivel. Egyedül a nem rubelelszámolású árbevétel csökkent, ami a fuvarpiacon kialakult helyzet következménye. A nyugat- európai' piacon ugyanis tovább csökkent a fuvardíj, amelynek mértéke eléri a 30—35 százalékot. Az igazgató úgy ítélte meg a vállalat helyzetét, hogy az éves tervben megfogalmazott célok — az egyes területen mutatkozó elmaradás ellenére — reálisak, s az év végére elérhetik az 1985-re előirányzott 220 millió forint nyereséget. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a rendelkezésre álló erőforrásokat az eddiginél jobban kamatoztassák minden munkahelyen. így például törekedni kell a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására, az ózdi, lenin- városi üzemegységekben a tervek teljesítésére, az árufuvarozásban a szombat— vasárnapi műszakok szervezésére, de nagy lehetőségek rejlenek a munkaerő ésszerű foglalkoztatásában is. A gazdálkodás egyensúlyának helyreállítása érdekében az év hátralevő részében még fegyelmezettebben kell dolgozni. A vállalati tervben előirányzott érdekeltségi alap előteremtéséhez a második fél évben havonta legalább 25 millió forint nyereséget kell „termelni” a 3. Számú Volánnak. L. L. Folyékony műtrágya Az ipari üzemeknek sok gondot okoz, nagy anyagi terhet jelent a környezetvédelmi előírások betartása. Kevés helyen nyílik mód arra, hogy pénzt „csináljanak” a hulladékból, vagy a melléktermékből. A Borsodná- dasdi Lemezgyárban hosszas kísérletezés után. nemrég megtalálták ennek a módját. A gyár több lemeztermékének kezeli a felületét, hogy megtisztítsa a szennyezőanyagoktól. A hidegen hengerelt lemezeket például pácolják, mert így eltüntetik róla az oxidréteget és más. a lemez minőségét kedvezőtlenül befolyásoló anyagot. A pácolás során azonban olyan szennyvíz keletkezik. amit a mai előírások miatt már nem engedhetnek bele a folyókba, ezért néhány évvel ezelőtt 60 millió forintért ipari szennyvíztisztító-művet építettek, itt kezelik a pácolásból származó vizet, amely nagy mennyiségű vörös iszapot, vasoxidot tartalmaz. Ez a vörös iszap lerakódik a tisztítómű áljára, ahonnét könnyedén ösz- sze lehet gyűjteni. Eddig ennek az anyagnak az elhelyezése is sok fejtörést okozott a gyár vezetésének, ám néhány hónap óta már hasznosítható melléktermékffént kezelik. Az történt ugyanis, hogy egy kísérletsorozat bebizonyította. mennyi kedvező tulajdonsággal rendelkezik a vörös iszap. Mészhidráttal keverve széleskörűen alkalmazható a mezőgazdaságban műtrágya jellegű talajjavítóként, ugyanis számtalan, a talaj számára fontos szervetlen anyagot is tartalmaz. A lemezgyáriaknak már kész az elképzelésük. Még ebben az esztendőben legalább 1500 tonnát kívánnak értékesíteni a folyékony műtrágyából. Amennyiben megfelelő érdeklődést tapasztalnak a mezőgazdasági üzemek részéről, így a többszörösét is elő tudják állítani ennek a mennyiségnek. Ok akarják elvégezni a vörös iszap és a mészhidrát keverését, s készáruként kívánják eladni a téeszeknek. Ebben az évben legalább 4—5 millió forintot szeretnének forgalmazni új ..termékükből”. Ha a jövőben tovább bő a bevételük, akkcjr egy ritka esetnek lehetünk tanúi: egy szennyvíztisztífjó megtermeli saját bekerülési költségét. — fónagy —Acélöntés a Lenin Kohászati Müvek kombinált acélművében
