Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

1985. augusztus 15., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Formálódik megyénk VII. ötéves tanácsi fejlesztési terve „Arra is megkérném a megválasztandó ta­nácsot, hogy sürgősen oldja meg a csatorná­zást és a járdaépítést, mert állandóan az utcór folyik a szennyvíz, a gyerekek sárban és por­ban vágnak keresztül mindennap, amikor isko­lába indulnak . . .” ,Ha egy állampolgár lakossági bejelentést tesz, igen ritkán tartják be a 30 nap ügyinté­zési időt, rendszerint késnek a válasszal, ám ha a tanácstól érkezik felszólítás, a legtöbb eset­ben nyolc napot adnak az ügy elintézésére, a kért összeg befizetésére ... és akkor nincs par­don!" „Én itt voltam öt évvel ezelőtt is . . . azóta sem láttam a tanácstagunkat . . . most jól meg­nézem magamnak, mert öt év múlva is szeret­ném megismerni . . ." „Ha boltban elvárjuk az eladótól, hogy le­gyen figyelmes a pénzünkért, akkor meg fogjuk követelni a tanácstól is, hogy körültekintően intézze ügyeinket . . az adónkért, a szavazatun­kért." . Talán nekünk, állampolgároknak is aktívab­baknak kellene lennünk. Gyakran lemondunk, feladjuk, vagy el sem kezdjük véghez vinni az ötletünket. Szóval: közömbösek vagyunk.* Hosszan sorolhatnám még azokat a véleményeket, me­lyeket június li-a előtt hal­lottam a különböző tanács­tagi jelölőgyűléseken. A vá­lasztási előkészületek során minden korábbinál aktívab­ban politizált a lakosság, felsorakoztatták az igénye­ket, ötleteket, javaslatokat és kemény kritikák is el­hangzottak. Szerencs másfél éve va­ros. A városlakók többségé­nek véleménye: ez még csak cím: _ A kulcsátadással nem l elt belőlünk város — mond­ta Dorgai László marós. — Mint mindenhol, jlt is a leg­nagyobb gond a lukas, a Ü- atalpk elindulása, fészekra­kása. % KISZ-bizollság ugyan indított lakásépítési akcióit, aki gépkocsival jön Szerencsre, láthatja is a va­ros eleién ezeket az épüle­teket. de a kivitelezés na­gyon lassú, sokan nem tud­tak beköltözni háromévi építkezés után sem. Az új tanácsnak sokkal jobban oda keli" figyelnie az ilyen hiá­nyosságokra, meg kell talál­nia a büntetés, a kényszer eszközeit iá, hogy ne ma­radjanak pácban az építke­zők. — És. ha már itt települ lé valaki,, vagy idekötődik, mert valamennyi rokona idevalósi, akkor meg kell teremteni a jó’ közérzet egyéb feltételeit is — telte — Valamikor színtársula­ta is volt Sátoraljaújhely­nek — emlékezett a régi időkre Madák Gyula gépjár- mű-yillamossági szerelő a határvárosban —, most el­jönnek ide ugyan a távoli színházakból, de ritka a jó előadás ... Hakni ez kérem, a szó szoros értelmében. De ennél sokkal jobban érdek­li az embereket, hogy ked­vezőtlen a piaci ellátás. Drága a zöldség és kicsi a kínálat. Ugyanakkor, mivel határváros vagyunk, igen sok külföldi idejön vásárol­ni. Volt idő, amikor alig le­hetett magyar szót hallani a boltokban ... Itt is sokan várnak lakásra... a város csak a hegyre tud terjesz­kedni . . . Hogy hányán fordulnak javaslatokkal, ötletekkel a tanácshoz. arról Fíes/có László tanácselnök-helyettes így beszélt: — Sajnos, még mindig ott tartunk, hogy csak akkor jönnek el a tanácsra az em­berek. ha panaszuk van ... A tanács kevés tanácsot kap. Persze nem ülünk ölbe tett kézzel. Az új tanács össze­tétele reményt ad arra, hogy a legteljesebb információ- áramlás műkpdjön minden irányban, értesüljön a tes­tület. az apparátus és a la­kosság egymás dolgairól, a tervekről, az ötletekről. Sze­rencsére ebben a városban minden adottság megvan, hogy kellemes, jó hangulatú kisváros maradjon. Tudjuk mi is, hogy vannak gondok a* áruellátásban. Éppen Készülnek a hetedik öt­éves fejlesztési terv megfo­galmazására. végleges for­mába öntésére az új taná­csok. Készülnek és ehhez minden községben, városban várják a lakosság javaslata­it is, hiszen a tanács sem mindentudó ... Ezért több településen megfordultunk, és feltettük a kérdést: mit tenne, ha ott ülne a ta­nácsban? hozzá Kamen yiezki Tamás technológus. — A városban kétféle bolthálózat van: a Borsodi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalatié és az Afész. Éz utóbbi kínálata és boltjainak állapota sok kí­vánnivalói hagy maga után. Szerencs nagyon megérde­melne egy korszerű ABC- áru'házat, és elkelne ide egy kisebb méretű árucsarnok is, hiszen Ond. Mezőzombor, Bekecs. Éegycsbénye lakos­sága idejár vásárolni. És idejárnának benzint is ven­ni. de a városnak egyetlen kiesi, benzinkutja van, ami nagyon balesetveszélyes. Nemrég is súlyos karambol volt. A város kulturális éle­tében is nagyobb előrelépés­re van szükség. Csak egy példa: tízezer lakosra egy száz férőhelyes mozi van . .. — Nyilván azért nincs na­gyobb, mert iskola is kel­lene. Most 1500 tanuló jár egyetlen iskola-centrumba ... negyvenfős osztályokban szoronganak . .. szerencsére már épül az új iskola ... ezért épül egy .kétezer négy­zetméteres iparcikkáruház a Dózsa György utcában. Már megvan a pénz is rá, amiből a város húszmilliót tudott adni, a többit felet­tes szerveink szavazták meg. Ide bejár 2300 ember na­ponta. A buszjáratokkal ja­vultak a közlekedés feltéte­lei .. . bár én is sajnálom a kisvasutal... ám most sok­kal több helyközi és bod­rogközi községet érintenek a járatok, mint korábban a kisvasút. De azt sem hall­gathatom el, hogy a buszok nem tartják a menetren­det, késnek, kimaradnak a járatok. Ezen változtatni kell. Sárospatakkal van egy el­vi munkamegosztásunk. Ezen belül mi alakítjuk ki a téli sportcentrumot, a síelés le­hetőségeit és Sárospatak fo­gadja nyáron a fürödni vá­gyókat a strandon. Sajnos, nekünk rossz a strandunk, aminek felújítására most nincs pénz, azzal együtt, hogy itt is meg kell oldani a tanulók úszásoktatását. A város egészségügyi ellá­tásának kulcskérdése a kór­ház 15 éve folyó felújításá­nak befejezése. Nem ígérhe­tünk felelőtlenül, még fiz év eltelik, mire minden a helyé­re kerül a kórházban, deák­kor az egy teljesen új egész­ségügyi centrum lesz. ahol végre megfelelő körülménye­ket teremthetünk valameny- nyi osztálynak. Szeretnénk tehát minél többet kihozni a szűkös lehetőségeinkből és ezek megoldásához a tanács várja a lakosság javaslata­it. A tanácsháza kapuja ál­landóan nyitva áll... Ki dönt? Keresgéléseim során eszem­be jutott egy évekkel ezelőt­ti esemény: Miskolc város vezetői találkoztak a város­ban élő fiatal művészekkel, építészekkel azzal a céllal, hogy meghallgassák javasla­taikat. Festőművész, grafi­kus, szobrász, színész, költő, író, építész, muzsikus, nép­táncos, iparművész, népmű­velő mondta el véleményét, de leginkább az ötletek zá­poroztak. „Alakítsunk ki egy szabadidőközpontot az egye­tem mellett lévő hőközpont­ból; legyenek konténer- könyvtárak; futtassák be bo­rostyánnal a szürke panel­házakat; kérjék ki a művészek véleményét égy- eg.y szobor felállításakor, vagy felújításra váró há­zak tervezett színeiről; építsenek a meglevő pénzek­ből szép, hangulatos játszó­tereket; kapja meg végre a diósgyőri vár az öt meg­illető rangot, legyen belőle nyáron kujtúrcentrum, job­ban karolja lel a sajtó, a kulturális sajtó ezeket az ötleteket. . . Órák hosszú során tartott az eszmecsere. Mindenki gyűjtötte a jobb­nál jobb javaslatokat... majd eltellek az évek. és a tanácskozás résztvevői (az ötletadók) ma is emlegetik: „azt kérték, hogy adjuk írás­ba ... hát, akkor minek ül­tünk ott órák hosszal?” — Én még emlékszem rá — kezdte mondandóját Szoboszlai Petur mérnök —, hogy a régi Centrum Áruház kirakatába kitelték a leen­dő avasi lakótelep makett­jét. Gyerek voltam, napo­kig vissza-visszajártam a ki­rakathoz. Piramis, körépü- let. mozi, sportpályák, lige­tek voltak a maketten. Szí­nes. érdekes, házak . .. Most? — A Déli Hírlap szava­zást indíttatott egy szobor ügyében — mondta Lakatos Gáborné tanárnő. — Miért nem indítanak szavazási egy- egy városrész terve fölött is? Nem tudom például, mi készül a Szeles utca környé­kén? Vagy: meddig lesz jó kerülgetni a síneket a fő­utcán?... Kell a sétáló ut­ca, de így nagyon veszé­lyes ... * Ha én lennék a tanács ., . nem érezném kényelmesen magam. Legyen a település néhány száz lakosú vagy százezres méreteket öltő ... valamennyi ember külön-kü- lön életet él benne, tehát másként gondolja berendez­ni ezt az életei a faluban, városban. Márpedig az élet berendezéséhez eszközök, adottságok, ötletek, gondo­latok és pénz kell. Hogy mi­ben állunk híjában, azt ki­ki helyileg döntse el. de akárhogy is nézem, a felso­rolt körülmények közül az ötletek és gondolatok nem kerülnek pénzbe, ám ezek szülhetnek még pénzt is. Szcndrct Lőrinc Csak címében város Várják a lakosság javaslatait Húszféle kevernek A képen: Koppét József müsiokveietó o keverő­üzem vezérlöterméböl irá­nyítja a berendezéseket. Fotó: Fojtán László Egy éve működik a # putnoki malom terü­letén a tápkeverő­üzem. Eddigi termelése bi­zonyította, hogy helyes volt a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat dönté­se, miszerint ebbe a tér­ségbe is kell építeni táp- k©verőt a környék jobb el­látása érdekében. A vámosújfalui, már nem működő előkeverő üzem gépeit szerelték le és szál­lították át Putnokra. A malom területén egy búza­tárolót építettek át és eb­be szerelték a teljesen fel­újított berendezéseket. A munkálatok nagy részét a vállalat szakemberei vé­gezték, tehát igazán olcsón sikerült megvalósítani a be­ruházást. A költségeket még az is csökkentette, hogy egy év sem kellett az átépítéshez és a gépek be­szereléséhez, ugyanis 1983 őszén kezdődtek a munká­latok és 1984. június else­jén már termelt az üzem. A putnokiak elsődleges feladata az, hogy keverék- takarmánnyal lássák el a környező termelőszövetke­zeteket, áfész-eket és a kisállattartókat. Ennek ér­telmében húszféle összeté­telű, az állattartáshoz szük­séges tápot kevernek. Al­kalmazkodnak a megrende­lők igényeihez, s ennek megfelelően 45—50 fajta alapanyagot használnak fel a keverésnél. Egyelőre egy műszakban dolgozik az óránként 3 tonna tápot elő­állító keverőüzem. Ma még nincs szükség a termelés növelésére, mert mint azt Kálmán József üzemvezető elmondta, a havi megren­delésük közel 450 tonna. Ez a mennyiség elegendő a három termelőszövetkezet, az öt áfész és a kisállat- tartók megrendeléseinek a kielégítésére. Az üzemvezető szerint az igények megnövekedése sem érné őket váratlanul. Készen állnak a tervek ar­ra. hogy bármelyik pilla­natban indulhassanak a nyújtott műszakos terme­léssel, s igy akár 600 ton­na keveréktakarmányt is elő tudnának állítani egy hónap alatt. — fónagy — Ahol a nők vannak többségben Látogatóban a fonodában ' Van egy gyár Miskolcon, ahol az 1200 dolgozó 80 szá­zaléka nő. Három műszak­ban. folyamatos munkarend­ben dolgoznak. Nap mint nap odaállnak a gépek mel­lé, ahol csak kellő szaktudás és felkészültség mellett le­het igazán jól dolgozni. Ez a fonoda, ahová szere­tettel hívnak és várnak min­denkit. aki úgy határoz: nemcsak megismerkedik a fonalgyártás művészetével, de hűséges is marad hozzá. Ehhez a döntéshez a gyár vezetői, de az egész kollek­tíva. már az első naptól kezdve messzemenő segítsé­get nyújt. Nemcsak azál­tal, hogy megismertetik a szakma titkával, érdekes és vonzó tudnivalóival, hanem oly módon is, hogy ehhez minden feltételt biztosítanak. Mindenekelőtt anyagiakban, abban, ami fizetésként a bo­rítékba kerül. Ádánt Istvánná, a munka­ügyi osztály vezetője mond­ja: hat-tizenkét hét a beta­nulási idő. S a kereset? Há­rom, három és fél ezer fo­rint. Aki ezen az időszakon túljut, státusa szerint beta­nítót* fonónő lesz. Ettől kezd­ve megnő a kereset is. Tel­jesítménytől függően, a pót­lékokkal együtt 4,5—6 ezer forint. Sokra tehető azoknak a száma, akik nem elégszenek meg a betanított fonónői munkakörrel, lehetőség van •ugyanis szakmunkásvizsgára, ami — természetesen — a keresetben is kedvező kü­lönbséget jelent. A műszak folyamatos, ami azt jelenti, hogy délelőtt, dél­után és éjszakai munkabe­osztás szerint kell dolgozni, más szóval: váltott műszak­ban. Ilyen beosztást csak 18 éven felüliek vállalhatnak. Ennél fiatalabbakat csak nappalos műszakra vesznek fel. A gyár, a szociálpolitikai célok szellemében messze­menően igyekszik gondoskod­ni dolgozóiról. Közvetlenül a gyár mellett, szállodai szín­vonalú leányszálló ad ott­hont azoknak. akik azt igénylik. Havi 140 forintért. A korszerű étteremben két­fogásos ebéd várja az étke­zőket; kedvezményes térítés ellenében. Az üdülési lehe­tőségek is széleskörűek. A minden évben rendelkezésre álló SZOT-beutalókon túl Mályiban és Mezőkövesden pihenőház várja vendégeit. Az sem hagyható figyel­men kívül, hogy állandó és rendszeres az üzemorvosi el­látás. A gyűrűsfonói és elő­fonói munkakörben korked­vezmény illeti meg a dol­gozókat. Nyolcévi munka- viszony után 2 év. minden további 4 év után egy év. A nyugdíjasok között van olyan, aki a kedvezménnyel élve 48 éves korában nyug­díjba ment. Nagy gonddal és szeretettel foglalkoznak a gyermekgon­dozási segélyen levő édes­anyákkal is. Jelenleg mint­egy 300-an vannak távol a gyártól. Ez a távoliét azon­ban nem jelenti a kapcso­lat megszakadását. A brigá­dok rendszeresen felkeresik a kismamákat, találkozókat szerveznek számukra. S ami nem lényegtelen, a kisma­mákat a bérfejlesztésből so­ha nem hagyják ki. így, ha letelik a gyermekgondozási szabadság, az újra munká­ba lépő már a megemelt magasabb bérrel kezd. S még valami, ami szorosan idetartozik: az elmondotta­kon túl, minden kismama — ha akar — 100 órát dolgoz­hat is. Pillanatnyilag húszán veszik igéhybe ezt a lehető­séget. A dolgozók egy jelentős része vonattal, autóbusszal jár be munkahelyére. Az utazás költségeinek fedezé­séhez a gyár jelentős mér­tékben hozzájárul. Nem állítom, hogy könnyű a fonónők munkája, de aki találkozik vele, nem tud sza­badulni tőle. Ha kell, min­den gondot, nehézséget vál­lal érte. így van ez a gyár­ral is. Megszeretni, kötődni hozzá egy egész munkáséle­ten át hűséggel, féltő szere­tettel — ebből táplálkozik a fonodához való tartozás és ragaszkodás. (t-f)

Next

/
Thumbnails
Contents