Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

1985. augusztus 2., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kiegyensúlyozottabb lesz az ellátás A Putnoki Téglagyár két üzemrésze közül az egyik­ben elavult, úgynevezett ha­gyományos módszerrel, a másikban pedig az 1968-ban átadott aiLagutus rendszerű technológiával gyártják a tégláikat. Hogy mennyire korszerűtlenek ezek a gyár­tási eljárások, az a nyolc­vanas évek elején mutatko­zott meg igazán, »miikor az építkezők szinte a kemencé­ből vitték a téglát — már akik hozzájutottak. Jó hír, hogy a türelmetlen építke­zőknek egy-másfél év múl­va már nem a félig felhú­zott fal mellett kelt meg­várni a tégla 'kihűlését, ugyanis közel 200 millió fo­rintos beruházás indult n gyárban. Az elmúlt években 'kez­dődön meg az építőanyag- ipari termelés felzárkózása az igényeikhez. A termelés­bővítő beruházások egy ré­sze már befejeződött, másik részéhez pedig most kezd­tek hozzá. Lehetne azon vi­tatkozni, hogy mennyire vol­tak jól időzítve a korszerű­sítések, hogy nem kellett volna-e jóval .korábban hoz­zálátni az új üzemcsarno­kok és gyárak építéséhez, mert a vásárlói igényeik lanyhulásából arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a magán- építkezési hullám már tető­zött. Az viszont nem lehet vitatéma, hogy már eljött az ideje a korszerűtlen terme­lési eljárások felszámolásá­nak, s azzal is egyetérthe­tünk, hogy körültekintő fej­lesztésekkel kell biztonsá­gossá és egyenletessé lenni az építőanyag-ellátást. Már tíz évvel ezelőtt fel­vetődött a Putnoki Tégla­gyár bővítésének és korsze­rűsítésének gondolata. Elké­szültek a .terveik is, amelyek szerint 640 müllió forint be­fektetéssel több .mint 40 millió darab kisméretű egy­ségnek megfelelő téglával lehetne növelni a gyár ka­pacitását. A népgazdaság helyzete miatt azonban ez is csak terv maradt, mint an.v- nyi más elképzelés a hetve­nes évek második felében. A magánerős lakásépíté­sek központi ösztönzése és támogatása olyan mértékű építési hullámot indított el. amellyel képtelenek voltak lépést tartani az építőanya­got gyártó üzemek. Ez. kény - szeri lelte ki azt a döntést, hogy ha szerényebb anyagi ráfordítással is, de megkez­dik a Putnoki Téglagyár korszerűsítését. Az előkészí­tő munkálatokhoz tavaly no­vemberben fogtak hozzá, s ezt követően ez év január­jában kezdődött meg az új üzemcsarnok építése. A rendelkezésre álló 170 —160 millió forint arra ele­gendő. hogy elkészüljön egy megközelítőleg 6000 négyzet- méter alapterületű csarnok és ebbe teljesen automati­zált téglagyáirtósort helyez­zenek el. Mint azt Susányi László gyárvezető elmondta, az új technológiai rendszer gépsorai az NDK-ból, az NSZK-ból és Csehszlovákiá­ból érkeznek. A kemence ugyan hagyományos elven működik majd, de , annak egyik ikorszerüsileU változa­tát .alakítják ki. A kemen­cék! szolga ló targoncákat Csehszlovákiából, a tégla­gyárrá berendezéseket pedig Olaszországból rendelték meg. Az új gyártósorral gazda­ságosabban és .könnyebben lehet majd dolgozni. Csak az összehasonlítás végett: amíg a régi technológiai soron egy dolgozó 650 ezer forint ter­melési értékeit produkált évente, addig a korszerű gyártósoron várhatóan 850 ezer forint értéket termel majd. Teljesen kiiktatják a .nehéz fizikai munkát, ami egyik oka volt annak, hogy öt év alatt 55 fővel csök­kent a gyár létszáma. Az új csarnokban 50—55 ezer da­rab kisméretű téglát gyárta­nak majd egy műszakban, tehát ugyanannyit, mint az alagutas rendszerben, de tíz dolgozóval kevesebb is elég a gépek üzemeltetéséhez. Két év múlva, a techno­lógiai sor teljes beindulását követően évente 00 millió darab kisméretű egységnek megfelelő téglát gyártanak. 10 millióval többet, mint azt ebben az évben tervezik. Re­mélhetőleg sókkal jobb és biztonságosabb tesz a tégla- ellátás a gyár környezeté­ben, persze, ez attól is függ, hogy akkorra milyen tesz az építkezési kedv. Ha ismét fellendül a magánerős la­kásépítkezés. s ezzel együtt állami beruházásokhoz is hozzákezdenek, akkor bi­zony megvan a veszélye an­nak. hogy a kemencéből forrón kell a teherautók­ra pakolni az építőanyagot, éppúgy, mint néhány évvel ezelőtt. A beruházás finan­szírozói ugyanis nem épít­tetnek an.vaigtá,rolót a tech­nológiai sor elé, aminek kö­vetkeztében a téli hónapok­ban az időjárás beleszólhat a termelésbe. Ez az oka an­nak ts. hogy évente csak 4:1 —47 hetei dolgozhat a gyár­tósor. mert félő. hagy a ke­mény hidegek idején nem tudnak megfelelően előké­szített anyagot adagolni a kemencékbe. Egy tégla,láro- ló is elkelt volna, hogy az őszi és téli hónapokban ter­melt építőanyagot elraktá­rozhassák az építkezések megkezdéséig. Az üzemcsarnok már ké­szül. A tervek szerint l!)8ß szeptemberében kezdődik a próbaüzem, s a következő évben már teljes kapacitás­sal termel majd a gyár. Várhatóan kiegyensúlyozot­tabb lesz megyénkben a tég- laelilátás. Fónagy István Átépítés Átépítési munkálatok miatt nem szolgáltat üzemanyagot a Búza 'é^Afor ^töltőállomás Telnek a magtárak, gabonatárolók. Itt a kövesdi rúnák sárgán izzó gabonatáblái fölött, olykor-olykor meglibben ugyan a szellő, — mert nem szél ez, csak enyhe- fuvallat —, de ez talán még rosszabb, mert incselkedés. Az átiz­zadt lestek verejtékpatakjai egy pillanatra ilyenkor húst adnak, de utána, hogy volt szellő, nincs szellő, még el­viselhetetlenebb hőség gyöt- ri a cipóbarnára sült arató csapatot. Mert felhő sincs, mely legalább útját állná az égi kazán pazarló hőkibo- csálásának. (Ügy látszik, odafent nincs energiaválság.) Csoda hát, hogy itt. e nagy-nagy búzatábla forró katlanában a portól, pelyvá­tól viszkető emberi testek oda vágynak, oda az út túl­só oldalára, hol Zsóri fel­irattal tábla jelzi: a forró- ságnak vízzel elegyítve van­nak elviselhető, mi több él­vezhető pillanatai is. Szóval a kombájnotok vízről álmodnak, a zúgás, a por és a hőség közepette otl fenn a fülkék üvegablakai mögött, s gondolatban ott napoznak, hűsölnek a Zsóri sok ezer fürdőruhás nyaraló, pihenő vendége között. Sőt. Pacza Albert szerényebb igénnyel, egy-egy üveg pin­cehideg sörrel is beérné. Meghallgatva, mi volt á mai ebéd, megértjük Pacza bará­tunk vágyait. Itt az A—2 és A—4-es tábla aratói ugyan­is érkezésünk előtt fejezték be az ebédet. Mára májga- luskalevest, valamint tök­főzeléket adtak fasírozottal (s ízletességét dicsérték) a Beller brigád tagjai. Ugyan­is ők aratnak itt. Beller József agronómus és brigád­ja; tiz kombájnnal, vala­mint három pótkocsival is felszereli teherautóval. Affé­le nemzetközi brigád ez. hi­szen a hat hazai kombájnos mellett négy vendégkombájn is arat ebben a brigádban. Kettő Szilicéről. kettő Hni- ezdnéről jött. Szóval Szlo­vákiából. Sőt halljuk, hogv a másik brigádban nyolc bidovcei kombájn is arat. Mi több. számos szlovák A forró mezők kedvelt itala: a szódavíz. szállítójármű is segíti a me­zőkövesdiek betakarítását. S vannak itt segítségül kunmadarasi kombájnok is. Mert másképpen nehezen boldogulnának a kövesdiek ezzel a temérdek aratni- valóval. Még jegyezni is sok, ahogy Sárossy Ferenc nö­vénytermesztési tőágazatve- zető, sorolja az aratás ütem* tervét: — Őszi búzánk 2374, tavaszi árpánk 489, őszi ár­pánk 148, mustárunk 243, borsónk 309, fénymagunk 100 hektáron termett. Ezek közül befejeztük a borsó aratását, kiváló 35 mázsás termésátlaggal. Ugyancsak végeztünk az őszi árpával, s mint láthatják, végéhez kö­zeledik a búza. Tavaly 59 mázsás rekordtermést ta­karítottunk be. Idén az ed­digi aratási részeredmények alapján 50 mázsa körül ala­kul a termésátlagunk ... Látom, óvatosan fogalmaz a főágazatvezető, de igaza van. Nehogy elkiabáljuk, ha mégis valamivel jobbra kerekedik ez a termésátlag. Naponta 180—200 vagon szem érkezik be a búzaföl­dekről a Matyó Tsz tároló­telepeire. A szövetkezet a megye egyik legnagyobb tárolókapacitásával, 2200 va­gon saját tárolótérrel ren­delkezik, így a szállítás, az átvétel nem okoz gondot. Hála a kánikulának — no lám csak. van ebben jó is! — az utóbbi héten már szá­rítani sem kellett. — Mára már tizennégy százalék alá esett a búzá­ink nedvességtartalma — újságolja örömmel Beller Jó­zsef. — Ugyanakkor jó, s szilárdan tartja az átlagot a búzát minősítő hektoliter- súly, amely átlagosan 82-es. Óhatatlanul eszébe jut az embernek, ahogy áll itt a tikkadt szöcskenyájak lege­lészte tárló közéjén; "§"TSSV- merre nézünk vagy tarlót látunk, vagy még lábon álló gabonát, hogy ezeknek a kövesdi fiatalembereknek — Keméndi Bertalannak, Ma­gyar Sándornak s a többiek­nek. kik vezetik ezeket a nem éppen fiatal, de ügyes John Deere masinákat — az őseik nagy- és dédszüleik —, kik aratni jártak szerte az országba hajdanán ilyen­tájt —. hány napjukba, hány millió kaszavágásukba, mennyi kéveölelésükbe tel­lett volna, mire megbir­kóztak volna csupán ezzel a két táblával. S itt Köves- den, a kövesdi határban napjainkban ehhez hasonló tábla több is akad. Gyorsabb és könnyebb — összegezhető — a mai munka, s a fizetség is jóval több. Termésben is. keresetben is. S mert bár Pacza Alberték a Zsóriról, a friss sörről ál­modnak a kombájn nyergé­ben, amikor azt kérdezem tőle: ha most itt volna egy váltótárs, szóval szabad len­ne a választás, s dönthetne úgy. hogy most, a legna­gyobb kánikulában mehet fürödni, elmenne? — Dehogy mennék! — válaszol Berti, s ujjával mu­tatja a forint egyezményes jelét. — Ez fontosabb! Majd fürdünk meg sörözünk ara­tás után. Lesz még akkor is jó idő! Hajdú Imre Fotó: Kovács Mátyás Vegyszer — környezetvédelem Fokozott figyelem, .megfe­lelő szakértelem, biztonságos tárolási .körülmények; ezek a követelmények a vegyi anyagokkal (növényvédő sze­rekkel) szemben. Nem keve­sebbről. mint az emberi élei­ről, s a .termőföldről, végső soron j evőnkről, utódaink életteréről, jövőjéről van szó. Éppen ezért kerültek a fi­gyelem előterébe az utóbbi években — a megoövekedett kemiizálás kapcsán — a kü­lönféle vegyi anyagok, illetve az azokkal való bánásmód. Sok vagy -kevés a felhasznált vegyszer? A Szerencsi Népi Ellenőr­zési Bizottság nemrégiben vizsgálatot végzett a már használhatatlanná vált nö­vényvédő szerek és csomago­lóanyagok tárolásának, .meg­semmisítésének körülményei­ről, illetve környezetre gya­korolt hatásáról. E vizsgálat a városkörnyék termelőszö- vetkezetelben .mérte fel a jelenlegi 'helyzetet. Szerencs és vonzáskörzetének tizenhat mezőgazdasági üzemében az egy évben felhasznált nö­vényvédő szereik után tizen­három tonna csomagolóanyag maradt. Ezek további táro­lásához 850 négyzetméter alapterületű raktár szüksé­ges: kisebb 'hiány osságokat kivéve a feltételek adottak. Viszont a selej.t növényvé­dő szerek megsemmisítésére továbbra sincs — országo­san lehetőség. A szereket az előírásoknak megfelelően raktározzák. örvendetes. hogy az elmúlt évben a vizsgált üzemekben környe­zetszennyezés miatt nem rót­tak ki bírságot, ami a ren­deletek, előírások betartását tanúsítja. Növény védőszer­.mérgezés egy esetiben, a rit­kái Búzakalász Tenmelőszö- vetkezetben történt. Az .ille­tő tévedésből a kólés üveg­ben (!) tárolt vegyszert fo­gyasztotta, s csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg az életét. Va.n még javítani való a szakember-ellátottság, vala­mint a göngyölegek hosszú távú tárolása .terén — álla­pítja meg az összefoglaló je­lentés. (cm-i)

Next

/
Thumbnails
Contents