Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. július 11., csütörtök Abigél, Feketehimlő, Házibuli kerencsi Éva és Garas Dezső (Gina és König tanár úr) az Abi íi című magyar filmben MŰSOROK Zenés Nyári Esték. — 21.10: Tv- luradó 2. — 21.30: Hosszú uta­zás. Tévéfilm. 1. rész. — 23.20: A mozikban mától látható >. «részes magyar film, az •t bigéi, tulajdonképpen csak soknak lehet ismeretlen, ■’kik az utóbbi három-négy V/'oen lettek tévénézők. Az i 'ósebbek — szinte kivétel •léikül — láthatták ezt a iivéjilmet négy folytatásban eredeti bemutatásakor, vagy valamelyik ismétlése tikalmával. A Szabó Magda •edényéből készült, Z surzs íéva rendezte film a képer­nyőn mindig izgalmas volt •: 'szült drámával ajándékozta meg a nézőt. A történeti szál, a filmben megfestett korkép 1944-ről, a magyar történe­tim egy nagyon nehéz kor­szakáról, a végső tragédiát megelőző néhány hónapjáról valóban sajátos szín, a kort ábrázoló művek között. A ti­szántúli szigorú középiskolai nevelőintézet keretei között megmutatkozó társadalmi keresztmetszet, a legnehe­zebb körülmények között is munkálkodó és szerény esz­közeikkel bátran cselekvő igaz emberek, a katonai el­lenálláshoz csatlakozó Horthy-tábornok, az őt le­tartóztatni akaró és lányát zsarolásra felhasználni kívá­nó fasiszta tisztek, a * ke­mény, zárkózott iskolai ve­zetés, a különféle beállított­ságú nevelők és nem utolsó­sorban az e körben elzártan nevelődő kamaszlányok vi­lága oly sok színnel ábrá­zolja 1944 vészterhes hónap­jait, mint kevés mű tette eddig. Nem látjuk a hábo­rút, nincs jelen a maga fi­zikai valóságában a fasiszta terror, mégis ott érezzük minden kockán. A négyré­szes tévéfilmet most a mozi időtartam-kívánalmainak megfelelően rövidítve-tömö­rítve mutatják be két rész­ben a premiermozik. Noha a tévéfilmek a nagy mozi­vásznon nem ritkán járnak némi hiányérzettel, egyes képeik eltérnek a vásznon kívánatostól, az Abigél ezek ellenére töretlenül érvénye­sül, nemesen izgalmas szóra­kozást ad. Aki nem látta te­levízióban, okvetlenül nézze meg, aki pedig a képernyőn megszerette, örömmel láthat­ja viszont a mozivásznon is a jól ismert szereplőket — köttök az időközben elhunyt, de halhatatlan Básti Lajost — és a történetet. ­A nyár általában nem a nehéz, leverő drámák idő­szaka szokott lenni a mozik­ban. Éppen ezért meglepő a Feketehimlő című jugoszláv filmdráma műsorra tűzése. Goran Markovics filmje ki­csit hosszú ugyan, de mind­végig izgalomban tart, nem ritkán meg is borzongat. A mi generációnknak a feke­tehimlő nevű rettenetes be­tegség már szerencsére is. meretlep, Jugoszláviában is X 930-ban fordult elő utoljá­ra. Most mégis egy ilyen megbetegedés-sorozatról és az annak nyomán elrendelt karantén életéről kapunk képet. De vajon csak erről akart-e szólni a filmalkotó? Aligha. Az előtérben ugyan mindvégig a szörnyű kiné­zésű betegek kínlódása, ret­tentő haláltusája látható, meg az- ijedt, bezárt embe­rek sokasága. A film gyakor­latilag az emberi magatartá­sokat vizsgálja. Azt, hogy — mint ezt nagyon sok dráma teszi különböző keretek kö­zött — hermetikusan elzárt közösségben miként mutat­kozik meg az emberek igazi énje, miként fosztanak le róluk a felszínes szokások, hogyan bukkan elő gyávasá­guk, igaz emberségük, meny­nyire tudnak emberek ma­radni a szorító körülmények között, vagy éppen — mint e filmben is — a végső fe­nyegetettség árnyékában. A rettentő halál árnyékában itt is megmutatkozik például a kórházigazgató gyávasága, gerinctelensége, a nőcsá- bászként ismert orvos valódi embersége, sokféle indíttatá­sú ember feltárulkozása. Szerelmek és gyűlölködések, iszonyatos félelmek, bürok­ratikus nagyképűsködések és hősies önfeláldozás keretezi ezt a nehéz drámai történe­tet, amelynek egyes képei­hez bizony jó idegek is kel­lenek, de egészében igen iz­galmas, feszült filmet láthat, aki megnézi a Feketehimlőt. Csupa derű, életöröm, még ha olykor könnyek is pe­regnek a rokonszenves kis hősnő bájos pofiján, A há­zibuli folytatódik című francia film. Néhány hete mutatták be a premiermozik Claude Pinoteau Házibuli c. vígjátékát, s a film gyakor­latilag még be sem járta a mozihálózatot, még a pre­miermozikban is fel-felbuk- kan, s sok helyre még csak később kerül, máris itt van a folytatása, A házibuli foly­tatódik címmel. Akik netán nem látták az első résznek tekinthető filmet, még meg­nézhetik, de anélkül is ért­hető, mert teljesen önálló mű a folytatás. Természete­sen azonosak a szereplők, azo­nos a helyszín, csak vagy másfél évvel később játszó­dik. A film központi alakja, a Vic nevű csupa kellem, csupa báj kislány immár tizenhat esztendős, valóban nagyon tetszetős küllemű leányzó, időközben megszü­letett kései kistestvére is, szüleinek a házasélete rend­bejött, az örökifjú nagyma­ma továbbra is jó pajtása és kedves öreg rosszcsont, így a történet is változatlan de­rűvel hömpölyög tovább. Tu­lajdonképpen most sem zá­rul le. Azzal az érzéssel jö­hetünk ki a moziból, hogy a rendező ezt még folytaim fogja, mert egy kedves ifjú párizsi diáklánynak annyi apró kis kalandja akadhat, egyik kamaszszerelemből a másikba eshet, hogy szinte a megöregedéséig folytatható a történet. Nincs ennek a filmnek szinte semmi társa­dalmi mondandója; derűs, kedves, kamaszoknak szóló, 'de felnőtteknek is élvezetes szórakozás. S nyáron mi kell még? Benedek Miklós A napokban bontották le a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében a „Scholae Miskolcienses” • cí­mű iskolatörténeti kiállítást. Kell a hely a következő ki­állításnak, ez a dolgok rend­je. Ilyenkor, vakáció idején kit is érdekelne az iskola? A gyerekek táborokban, fo­lyók, tavak partján, a tere­ken sietnek felejteni a tan­évet. Ez is rendjén való, ke­mény és hosszú volt a tél és a tanév. De az már nincs rendjén, hogy a kiállítás le­bontása után maga a város is megfeledkezik múltjának erről az érdekes és értékes szeletéről — mondja Né­meth Györgyi, a kiállítás rendezője. Arról beszélgetünk, hogy Miskolc kishitű város, még mindig tele van kisebbren­Ezt az eszközt a Pascal-törvény bizonyításához használták düségi komplexusokkal, pe­dig — bizonyság a fentebb említett kiállítás is — gaz­dag és feltáratlan múltja van, s ebben a múltban na­gyon is fontos, meghatározó szerepet játszottak az isko­lái. A gondolatot — a nosz­talgiahullám, s divat tenné? — máshol, s egyre több he­lyen is felvetették. Sorra alakulnak az öregdiák-körök, egyesületek, amelyek (példá­ul alapítványaikkal) komoly anyagi áldozatot is vállal­nak az alma mater szép hagyományainak a feltá­masztására. Ősz hajú höl­gyek és urak arca pirul ki az emlékezés ás lelkesedés hevétől, hogy mi, fiatalab­bak irigykedve és csodál­kozva nézzük, hallgatjuk őket. Még a pedagógusok is. Oka van ennek, mert bi­zony ma lényegesen kisebb tekintélye van az iskolának, mint 5—6 évtizeddel ezelőtt. De bele szabad-e ebbe nyu­godnunk? Megtettünk-e min­dent azért, hogy a mai fia­Országos honismereti aka­démia kezdődött szerdán Sopronban. A mozgalom gyakorlati irányítóinak, a szakkörök vezetőinek évente ismétlődő szakmai találkozó­ját ezúttal immár 13. alka­lommal rendezték meg. A háromnapos akadémia résztvevői a vendéglátó Győr-Sopron megye honis­mereti munkájával, egyebek között a helyi műemlékvé­talók, a mi gyerekeink is a magukénak érezzék az alma matert? Elég legyen'itt csu­pán arra utalni, hogy sok­sok általános iskolánknak nincs neve, mert csak szám­mal jelöljük. 1921-ben, az akkori miniszter elrendelte, hogy a város középiskolái nevet kapjanak. . így lett Fráter György, Lévay József, a katolikus és a református gimnázium, de jól csengett a Tóth Pálról, Deák Ferenc­ről, Hunfalvy Pálról elne­vezett iskolák neve is. A háború alatt sok doku­mentum, relikvia elpusztul!, elveszett, megváltoztak köz­ben a nevek is, de ez mit sem változtat a lényegen. A most lebontott kiállításon lá­tottak csupán a jéghegy csúcsának tekinthetők — vallja Németh Györgyi, hi­A református gimnázium kisha- rangja 1745-ből. szén még igen sok érték, feltáratlan dokumentum lap­panghat a padlásokon, szek­rények, szertárak mélyén. Kívánatos lenne ezeket ösz- szegyűjteni, feldolgozni, s egy állandó helyen ki is ál­lítani. A Herman Ottó Mú­zeumban (s természetesen Németh Györgyiben) megvan ez a szándék és készség, ab­ban a reményben, hogy a város valahol helyet is fog szorítani a kiállításnak. Egyelőre azt kérik, hogy segítsék, támogassák (ti. a múzeumot) a munkájában. Mire gondolnak? Tárgyak, iratok bemutatásával, fel­ajánlásával, s az egyes isko­lák történetének megírásá­val. Indítsunk mozgalmat, hogy minden iskola kapjon nevet. Méltatlan például, hogy a Fazolák nevét egyik miskolci iskola se viseli, hol­ott a város — gyára, ipara lévén — igen sokat' köszön­het nekik! delmi tevékenységgel, a hely- történeti és a néprajzi-nyelv­járási kutatások eredményei­vel ismerkednek. Van miről számot adni, hiszen a lelkes lokálpatrióták tevékenysége nyomán újabb és újabb ér­tékek tárulnak fel és válnak közkinccsé. Sokan vettek részt például a megóvásra érdemes műemlék jellegű épületek feltérképezésében. rádió KÖSS»J rí 1: 8.21): Miről ír a Társadalmi szemle uj szama: — tu: tseemoven: e-moii vonós­négyes. — íl.03: Mongol népi uanamok. — 9.13: irodalmi vi- lagjarás. — 0.43: Találkozás a Hang-villában. — 1U.U5: Két ke­réken Magyarországon. — 10.35: Billegető muzsika. — 10.50: Lend- vay Kamilló: A bűvös szék. Egyfelvonásos opera. — 11.40: Isién egyetlen igazi pénze. IX/». rész. — 1*2.45: A határok tágul­nak. Vitamüsor. — 13.00: Ver­bunkosok, nóták. — 13.40: Be­szélgetések egy társadalmi mun­káról. — 14.10: A magyar szép­próza századai. — 14.25 Stanley i’urrentine együttese játszik. — 15.00: Szemelvények a mongol irodalomból. — 15.30: Daloló, muzsikáló tájak. — 1G.05: Hév- kalauz. — 17.00: A Mongol Nép­köztársaság nemzeti ünnepén. — 17.30: Zenekari muzsika. — 18. IS: Esti mese. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 19.15: Pár­huzamos életrajzok. — 20.05: A magyar opera nyomában. XVlll 8. rész. — 20.52: Az én (csalá­di) házam, az én váram? Antal Gabor írása. — 21.02: Örökzöld dallamok. — 21.40: Tanácsköztár­saság. — 22.20: Tíz perc külpo­litika. — 22.30: A Rajkó zenekar játszik. — 22.39: Egy igazgató névjegye. Riportmüsor. — 22.59: A dzsessz világa. — 0.I0: Köny- nyüzene — hangszerszólók. PETŐFI: 8.05: Ráduly Árpád gordonkázik. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpo­litika. — 9.05: Napközben. — 12.10: Fúvószene. — 12.30: Nem­zetiségeink zenéjéből. — 13.05: Nosztalgiahullám. — 14.00: Du­nántúli népdalkörök énekelnek. — 14.15: Idősebbek hullámhosz- szan. — 15.05; Néhány perc tu­domány. — 15.10: Operaslágerek. — 15.45: Törvénykönyv. — 16.00: Kockhangversenyekböl. — 17.05- Billy Cobham együttese játszik. — 17.25: Közvetítés az országos úszóbajnokságról. — 17.30: A Lady lámpással. — 18.30: Sláger­lista. — 19.05: Közvetítés az or­szágos úszóbajnokságról. — 19.15: Operettkedvelöknek. — 20.03: A Poptarisznya dalaiból. — 21.10: Knhniécsütörtök. — 22.20: Oláh I a jós tárogatón játszik. — 22.40: Roheit Stolz melódiák.’— 23.20: Operettrészletek. — 24.00: Éjfél­tül — hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Magyarán szól­va. — 9.23: Zenekari muzsika. — il.OO: Muzsikáló természet. — 11.10: Népdalkórusok, hangszer­kettősök. — 11.40: Zenekari opc- rarészletek. — 12.29: Énekeljenek r népek. X/2. rész. — 13.05: Szintézis. — 13.35: Hangverseny. — 14.48; Pophullám. — 16.00: Ka­marazene. — 17.30: Részletek zenés játékokból. — 17.56: Ref­lektorfényben egy operaária. — 18.30: Román nyelvű nemzetisé­gi műsor. — 19.05: Kompakt hanglemez-bemutató. — 19.50: Debussy: A tenger. — 20.18: Pantaleón és a hölgyvendégek.. VIII 6. rész. — 20.50: Schumann: Bécsi karnevál. — 21.14: Zene­kari muzsika. — 22.48: Napjaink zenéje. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 86,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. (A vartalomból: Agria- napok Egerben. — A miskolci népességnyilvántartóban. — Idő­sek szociális ellátottságáról. Toll- beszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — 18.00: Észak-magyar­országi krónika. (Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága a me­gye gazdasági fejlődéséről ta­nácskozott. — Aratási körkép Borsodban.) — 18.25—18.30: Lap­os műsorelőzetes. televízió 1. MÜSOK: 8.25: Tévétorna. — 8.30: Szünidei matiné. — 9.30: .Játék műalkotásokkal. 3. rész. — 9.50: Álarcban. 3. rész. — 10.55: KYpÚiság. — 16.25: Hí­rek. — lf.30: Emberi sors. Szov­jet film. — 18.05: Képújság. — 18.10: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe. — 18.30: Tele- soorl. — 18.55: Reklám. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kémeri. Tévéfilm. 2. rész. — 21.10: Panoráma. — 22.15: Tv- tükör. — 22.25;* Tv-híradó 3. — 22.35: Himnusz. 2. MŰSOR: 18.25: Képújság. — 18.30: A svédcsavar. Tévéfilm. 1. rész. — 19.15: A király szo­bája. Francia rövidfilm. — 20.00: A Ruházati Textilkereskedelmi Vállalat, miskolci lerakata, Mis­kolc, Szeles u. 71. felvételre ke­res azonnali belépéssel közgaz­dasági szakközépiskolai érettsé­givel rendelkező, valamint ruhá­zati eladói végzettségű munka­erőt áruösszeállítói munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 17.10: Hírek. — 17.15: Hű segítőtársak — Doku­mentumfilm. — 17.40: Egészsé­günkért. — 17.50: Autósok, mo­torosok magazinja. — 18.20: Es­ti mese. — 18.30: A nemzeti bi­zottságok jelentőségéről. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Amikor a nap elveszti nyári erejét — té­véjáték. — 20.55: Távlatok — tudományos és műszaki maga­zin. — 21.35: Határőrök napja — zenés, szórakoztató műsor. — 22.25: A Pamir legszebb völgyé­ben — útifilm l. rész. — 22.55: Hírek. mozi BÉKE: Feketehimlő. Színes ju­goszláv film. 16 éven felüliek­nek! II. helyár! Kezdés: nlO és f 12 órakor. — Házibuli. Mb. szí­nes francia film. III. helyár! Kezdés: 3 órakor. — A házibuli folytatódik. Mb. színes francia film. III. helyár! Kezdés: nG és 18 órakor. — KAMARA: Isten hozta őrnagy úr! Magyar film. Kezdés: 4 órakor. — A gonosz Lady. Angol film. lO éven felü­lieknek! III. helyár! Kezdés: 0 órakor. — KOSSUTH: Abigél I —II. Színes magyar film. Dupla helyár! Kezdés: 10 órakor. — Feketehimlő. Színes jugoszláv film. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 13 órakor. — Szép lány ajándékba. Mb. színes francia—olasz film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! III. hely­ár! Kezdés: hn5 órakor. — A házibuli folytatódik. Mb. színes francia film. III. helyár! Kez­dés: 7 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: Vörös grófnő 1—II. Színes magyar film. Dupla hely- ár! Kezdés: 8 órakor. — Tán­csics: A kék lagúna. Színes amerikai film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f5 és 17 órakor. — KA­MARA: A kulcs rejtélye. Színes bolgár film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: A magyar nép ne­vében. Magyar film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: Í5 órakor. — Dutyi-dili. Mb. színes amerikai film. III. hely- ar! Kezdés: f7 órakor. — PETŐ­FI: Túl nagy rizikó. Mb. színes amerikai film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FÁK­LYA: Mackenna aranya. Színes amerikai film. II. helyár! Kez­dés: Í5 és H órakor. —i; KA­MARA: Kisapák és nagyapák. Szovjet film. Kezdés: f5 órakor. — TOKAJ DISCO MOZI: Éret­lenek. Mb. színes francia film. Kezdés: Í8 órakor. — ADY MŰ­VELŐDÉSI HÁZ: Átlagemberek, seines amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kez­elés: 5 és 7 órakor. — Ne,FK^. SZABADTÉRI MOZI; öt láda aranyrög. Mb. színes francia 0ilm. III. helyár! Kezdés: nlo órakor. — TAPUuta ...— ZI: Egy asszony visszanéz. Ma­gyar film. Kezdés: 7 órakor. — VASAS PARKMOZI: A házibuli folytatódik. Mb. színes francia film. III. helyár! Kezdés: nlí) órakor. — AVAS-DELI MOZI: Balfácán. Mb. francia film. III. helyár! Kezdés: 9 órakor. — MISKOLC-HAMOR: Lebegés. Mb. szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-PERECES: Az. örök­ség bajjal jár. Mb. szovjet film. Kezdés: 6 órakor. — KAZINC­BARCIKA, BÉKE: Ragtime I—II. Mb. színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dupla helyár! Kezdés: fG órakor. — LENIN VAROS, DERKOV1TS Katapult. Színes csehszlovák film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f6 és f8 óra­kor. — MEZŐKÖVESD. PETŐ FI: Higgyetek nekem! Színes magyar film. Kezdés: 6 órakor. — Ki kém. ki nem kém? Mb. színes amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: 8 órakor. — SAROSPATAK-RAKÖCZI: Kö­lyökbanda. Színes francia film. kezdés: f5 órakor. — Egy zseni, leél haver, egy balek. Mb. szí­nes olasz—francia film. III. hely­ár! Kezdés: 7 órakor. — SÁ­TORALJAÚJHELY. BÉKE: A cápa. Színes amerikai film. 16 éven felülieknek! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÖZD. BÉKE: Beszélő köntös. Színes magyar film. Kezdés: 5 órakor. — Kígyóméreg. Cseh­szlovák film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Kezdés: 7 órakor. — SZERENCS. RÁ­KÓCZI: Roccó és fivérei I—II. Mb. olasz film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Dupla hely­ér! Kezdés: 5 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk ! A MÁV Miskolci Építési Fő­nökség Hídépítésvezetősége fel­vételre keres vasbetonszerelő munkavállalókat. Fizetés meg­egyezés szerint. Kedvezmények; vasúti kedvezmény, egészségügyi ellátás, családtagoknak is, szük­ség esetén munkásszállás. Jelent­kezni lehet az építésvezetőségen (Miskolc, Tiszai pu.) 7—15 óráig. (h. s.) A fiú kereskedelmi iskola dalosversenyén kaphatták eit a síép dijat Országos honismereti akadémia Dolgozókat alkalmaznak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents