Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

1985. július 4., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szolgáltató vállalatok Leninvárosbao Iható víz, jól működő .szenny ví/elvezető. használ­ható telelőn, eseményekről hírt adó sajtótermék. Hogy valamennyi megállapítás iga/ legyen, azért sok ember ál­dozatkész. munkájára van szükség. Azokéra, akik a kommunális szolgáltatás terü­letén dolgoznak. Az ÉMÁSZ- nál, a vízműveknél, a gáz­müveknél. a postánál, a táv- hőnél. Tevékenységükről ta­nácskoztak Leninvárosban, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén. A városlakók ivóvizéről, a szennyvízelvezetésről és -tisz­tításról, valamint a fürdők üzemeltetéséről a Borsod- Ahaúj-Zemplén Megyei Víz­művek Vállalat leninvárosi üzemvezetőségének dolgozói gondoskodnak. Emellett a te­vékenység mellett évente négymillió forint körüli érté­kű építőipari munkát is el­végeznek. Az üzemvezetőség rendelkezésére álló. évi há­rommillió köbméter vízből Leninváros egy esztendő alatt kétmillió köbmétert fogyaszt. Az egv lakosra jutó átlagos napi vízfogyasztás három­száz liter. A vízmű kapaci­tásának és a viszonylag ki­egyensúlyozott igénynek kö­szönhetően a város vízellá­tása mellett lehetőség vani a sajóörösiek és a nagycsécsiek igényének kielégítésére is. Az iszapvíztelenítő rekon­strukciójának befejezése után tervezik a városkörnyéki te­lepülések közműves vízellá­tását, amely után a leninvá. rosi új diszpécserközpont ki­alakítása és a figyelőkutak építése következik majd. A Távhőszolgáltató Válla­lat helyi üzemvezetősége Magyarországon napjaink­ban a munkavállalási kor­ban levő nőknek több, mint a nyolcvan százaléka tény­legesen kenyérkereső. Ez az egyetlen adat természetesen nemcsak a foglalkoztatási helyzetre jellemző, de hatá­sait fellelhetjük olyan, tá­volinak látszó területen is, mint a gyermekvállalás, a gyermeknevelés. Amire to­vábbi példa: naponta 21—22 ezer szülő veszi igénybe a gyermekápolási táppénzt. Mindaz, amit a gyermeket, gyermekeket nevelő család kap segítségként, nem aján­dék, a társadalom termeli meg rá a fedezetet. Utat ne tévesszünk! Kizárólag pénz­zel nem lehet minden gon­dót enyhíteni. Ide tartozik ugyanis — a segítség köré­be — a szolgáltatások fej­lesztése, a rugalmas mun­kaidő rendszerének elter­jesztése, a részmunkaidős, az otthon is ellátható foglalkoz­tatási formák kialakítása, alkalmazása. A nemzeti jövedelem 2,4 százalékát — ez forintban 19,4 milliárd — fizették ki 19H4-ben családi pótlékként. A pótlék teljes összege 1980 és 1984 között több. mint hatmilliárd forinttal nőtt, egyrészt a jogosultak köré­nek változása, másrészt ezen állami segítség összegének emelkedése következtében, így azután 2 310 000 gyermek utón járt ez a pénz 1984-ben, táboruk 215 ezer fővel né­pesebb, mint 1980-ban volt. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni: romló, a számí­tottnál is keservesebb gaz­dasági körülmények köze­pette hajtották végre az ilyen és hasonló intézkedése­ket ezen a szociálpolitikai Víz, villany, gáz, telefon csaknem ötezernégyszáz la­kás melegéért felelős. Jól­lehet. a panaszok száma tíz százalékkal csökkent — az előző évihez viszonyítva —, ennek ellenére az arány meghaladja a vállalati átla­got. Legtöbb a bejelentés — fűtési szezon elején — a fű­tőtestek hibája. az ala­csony hőfok miatt. A rossz alagsori hőszigetelés és a hi­ányzó lépcsőházi üvegek mi­att azonban a hidegebb hó­napokban is sok a panasz. A kifogások számának csök­kenését remélik a dolgozóka tizenhárom hőközpont re­konstrukciós munkálatainak befejezésétől, amellyel egy időben ötszáz méter hosszan külső távfűtési vezetéket is megépítettek. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a korszerű­sített városi pótvizrendszer. az újonnan kialakított nyo­mástartás, valamint az aj­tók, ablakok szigetelése, ame­lyet háromezernégyszáz la­kásban végeztek el a terv­időszakban. A helyi gázszolgáltató üzem területén 48 089 méter hosz- szú gázvezeték halad. Lenin- városon kívül Mályi. Bocs. Gyömröpuszta, Onga. Her- nádnémeti és Gesztely mező- gazdasági, ipari, közületi és lakossági fogyasztói gázellá­tása is a leninvárosi üzem területen, azaz a társadalom — nemes önérdekétől vezet­tetve — igazolta szavak és tettek egységét, jogos elsőbb­séget adva a gyermekneve­léssel összefüggő támogatá­soknak. Jelenleg a családnak a gyermekneveléssel kapcsola­tos összes kiadásait — az élelmezést és a ruházkodást értve ez alatt — egyharmad részben az állam viseli. Ne mondjuk azt, hogy kicsiny e szép teher súlya a közös­ség vállán! S mégis, indo­koltan, a közvéleménnyel ta­lálkozva áll a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozatá­ban : „A gyermeknevelés költségeihez való állami hoz­zájárulás arányát fokozato­san növelni kell." Egy óvodás gyermekre — 1983-ban — kereken tízezer forint költségvetési kiadás jutott. Az általános iskolá­soknál — nem érdektelenek ezek a számok! — 10 536, a szakközépiskolásoknál 22 515. a felsőfokú oktatás egy-egy hallgatójánál 66 741 forint volt ez az összeg . . .! És még­is, milyen sok. milyen sűrűn ismétlődő a panasz, „mibe kerül" a gyerek taníttatása. Gyakori eset azonban, hogy nem elkerülhetetlen költe­kezésről. hanem az iskola — és bizony némelykor a gye­rekek! — irreális kívánsá­gairól van szó, ez rejlik az igény képében megjelenő, a ..kell" megfogalmazást kapó óhaj. kitalálás mögött. Utal­hatunk itt különböző felsze­relési tárgyakra, egyenru­hákra, tanulmányi kirándu­lások programjára, külföldi utakra, ballagási öltözékre, érettségi bankettre, diploma- osztás utáni összejövetelekre, amiknek valójában sokszor dolgozóinak feladata. Ül év alatt a fogyasztói létszám 4714-ről 5015-re emelkedett, azonban a szolgáltatói fel­adatokat ellátó dolgozók lét­száma változatlanul maradt. Nehézséget jelent az üzem gép- és eszközparkjának kor­szerűsítésében a beruházásra fordítható alacsony összeg is. Ennek ellenére a gázszolgál­tatásban különösebb zava­rok nem voltak. A hatodik ötéves tervidő­szakban dinamikusan fejlő­dött a postai hírközlés és távbeszélő-hálózat kiépítése. Negyedik éve új postafor­galmi és műszaki épületben, kulturált körülmények között dolgozhatnak az itteni alkal­mazottak. Ugyancsak 1981- ben helyezték üzembe az új crosbárközpontot, lehetőséget adva ezzel a távhívásra. Az átadáskor 580, ma már 2513 távbeszélő-előfizetője van a hivatalnak. Emelkedett a le­vélpostai küldemények szá­ma is. tavaly például 600 ezer darab volt. Hasonló a helyzet a hírlapoknál, amely­ből az elmúlt évben kétmil- lió-kétszázhatvanezer dara­bot adtak el. Ez azt jelenti, 79-ről 107,6 százalékra javult az olvasottsági mutatószám. A beruházási források csökkenése néhány helyen feszültséget okozott az ener­giaszükséglet és annak ki­elégítése között. Annak elle­nére. hogy a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején az ÉMASZ leninvá­rosi kirendeltségén befejező­dött a villamoshálózat komp­lex rekonstrukciója, amely­nek révén a közép- és kis­feszültségű hálózatok műkö­dése korszerűbbé, üzembiz­tosa bbá vált. semmi köze sincsen az ok­tatás tényleges költségeihez, csak éppen valaki, valakik kitalálták, így legyen. A gyermekgondozási se­gélyt az arra jogosult nők 80—83 százaléka veszi igény­be. Száz óvodás korú gyer­mek közül tavaly 89 járha­tott ebbe a fontos intézmény­be, száz általános iskolásból ötvennégy veszi — veheti — igénybe a diákétkeztetés va­lamilyen formáját. Az álta­lános iskolát tavaly végzet­tek »6 százaléka tanult to­vább; döntő többségük szak­irányú képzést vagy azt is adó intézményben. Csupán azt kívántuk az említett ada­tok, arányok leírásával érzé­keltetni, hogy a további ha­ladáshoz meglehetősen ma­gas ellátottsági színvonalról kell feljebb jutni. Erre fi­gyelmeztetnek bizonyos moz­gási irányok is, mint példá­ul az. hogy a családi pót­lék reálértéke szerény mér­tékben meghaladta l;/(i4-ben az 1980. évit, a gyermek- gondozási segélyé viszont alatta maradt. A korrekció szándékát tükrözi az idén bevezetésre került gyermek- gondozási díj, amelynek fo­kozatos kiterjesztése a mai tervek szerint állampolgári jogon igénybe vehető támo­gatási forma lesz. Az előbbi korántsem az egyetlen a lehetséges példa” közül. Hiszen említhetjük a napjainkban aktuális tények, teendők sorából a gyermek- ápolási táppénz időhatárának kiterjesztését, az ún. egysze­ri anyasági segély összegé­nek felemelését, az állami támogatás növeléséi és a hi­telfeltételek még kedvezőbbe tételét a három- és több gyermekes családok lakás­építésénél és -vásárlásánál, mint önmagukban esetleg apró súlyú, de összességük­ben már nagy nyomntékú igazolóit a társadalom be­csületes törekvéseinek. Vé­gül is a társadalom mindig a maga holnapját formálja, építi, amikor a gyermek fe­lé fordul. IW. O. Szerkesztőségünkhöz # számos fénykép érke­zik gyerekekről. Pici­nyekről és nagyobbacskákról is. Szívesen nézegetjük eze­ket a képeket, gondoljuk, szívesen nézik mások is, időnként hát, miként olva­sóink már bizonyára ta­pasztalhatták, leközlünk az Észak-Magyarországban egy­Ez a bérház sajnos nem olyan, mint amilyennek egy belvárosi lakóháznak lennie .kellene. A Kun Béla út 4. szám alatti tanácsi lakásról van szó. Az itt lakókból szinte ömlik a panasz. Egész paksaméta iratot, és még több telefonszámlát mutat­hatnának már, amiben a kü­lönböző intézményektől se­gítséget kértek, sajnos ke­vés sikerrel. A ház belső udvarán négy konténer, legyektől ellepve. Nincs házfelügyelő, aki a konténereket megtisztítaná. A lakók elmondják, hogy 1982-től áll üresen a házfel­ügyelői lakás, azóta nincs gazdája a háznak, s ezt bi­zony ők sinylik meg. Már kérték az MKV-tól, hogy a kapuban levő busz­megállót tegyék a 2—4. szám közé, mert így késő este — mivel nincs, aki bezárja a kaput — ide járnak be a várakozók, és ennek bűzét szagolják az ott lakók, nap mint nap. Miskolc-Tapolcán megnö­vekedett a kocsmák és sze­szesital-kimérések száma, sajnos ezzel együtt a nem kí­vánatos jelenségek is. Nem ki.; bosszúságot jelent azok­nak. akik itt laknak, vagy éppen szabadságukat töltik itt. Nem tudom kinek, vagy kiknek a hatáskörébe tarto­zik az italkimérések eseten­kénti ellenőrzése. Esténként felháborító látni, hogy az italozás után a férfiak a dol­gukat a környező utcákban végzik el. vagy a fák mellett a bokrokban. Kedves ünnepségei ren­deztek a 100. Sz. Szakmun­kásképző Intézetben a kö­zelmúltban. 80 éves találko­zóra gyűltek össze az egy­kori 116-os intézet kohász­tanulói és családtagjai. Őszülő fejjel, meghatódva álltak egykori tanáraik előtt, nem titkolva, hogy egy-egy társukat nem ismerték fel. Számos kiváló szakember, mérnök, üzemvezető erősíti az LKM törzsgárdáját, és egy képet. Biztatjuk olvasó­inkat: küldjenek felvételeket a csöppségekről. Rovatunk­ban, a „Gyermekalbumban” közöljük majd az arra al­kalmas fotókat. Persze nem műtermi fotókra gondolunk, inkább amatőr felvételekre, melyeket bárki elkészíthet a legegyszerűbb gépen is. A házat két éve felújítot­ták. és azóta a pince még nem volt kitakarítva, most már patkányok rohangálnak benne. Az udvaron térdig erősár, mert a lefolyó alacsonyabb az udvar szintjénél, és a hordalék eltömíti. Hiába tisztítják ki, egy kicsit fel­jebb kellene emelni. A ga­rázsokat csak csizmában le­het megközelíteni. A panasz­áradat végére — szinte hi­hetetlen — az udvaron álló fehér Trabant feketére vál­tozott. a rátelepedő legyek­től. Hogy ezt nem látja a Köjál — sóhajt fel az egyik lakó —. már ablakot sem lehet nyitni tőlük, mert te­lünk a fertőzésveszélytől. A ház gondjainak megol­dására a lakók segítségei várnak. Mi sajnos ennél többet —. hogy felhívjuk a figyelmet rá — nem tehe­tünk. Ügy tűnik, Tapolcának ivncs gazdája, aki odafigyel­ne ezekre a negatív jelensé­gekre és más természetű problémákra is. Például, hogy ne engedjék a park sé­tányain a felelőtlen, balesetet okozó kerékpározást, kóbor kutyákat szaladgálni a park­ban, csavargó tizenéveseket, akik minden felügyelet nél­kül. csoportosan végzik pusz­tításukat a Hejő patakban is, ahol amúgy is kevés az élő­világ. van köztük olyan is, aki több szakmát kitanult az inté­zetben. A tanárok tarisznyá­val kedveskedtek a volt di­ákoknak. Az ünnepség után koszorút helyeztek el a vas­gyári temetőben nyugvó Gál János tanár sírjára — a forrasztárok osztályfőnöke volt — írja Bogdán János. Miskolc. Vologda u. 12. * Túl a tanítási éven. egy humánus kezdeményezésről szeretnék írni, mely isko­lánk úttörőcsapata és Sajó- hidvég úttörőcsapata között jött létre a gyermeknap al­kalmából. Ennek lényege: egy közös úttörő-találkozó szervezése volt, Girincsen. Programunkban szerepelt VlT-bazár, ahol a gyerme­kek által készített ötletes tárgyakat árulták. Rajon­ként a bevételt felajánlották a pajtások az S. O. S. gyer­mekfalu javára. Öröm volt látni a sok szorgos gyermek- kéz munkáját, s a felkészü­lés izgalmait — írja Gyulai Péter Kesznyétenből. * Joósz Attiláné írja Her- cegkútról: A Sárospatakról induló buszjárat a Herceg­kút—Makkoshotyka vonalon egyre több bosszúságot okoz az utazóknak. Hiába épült meg az új állomás épülete, ha a munkájuk ilyen meg­bízhatatlan maradt továbbra is. Június 10-én is— ez csak egy a sok eset közül — 15 percnyi késés után meg­kérdeztem, hogy miért nem indul a busz. A forgalmis­ta csak széttárta a karját és szabadkozott, hogy a 18 buszból csak 11 jó. Ki en­gedheti ezt meg, hogy a géppark egyharmada ki­használatlanul álljon és az utasok — az egyre emelke­dő viteldijak mellett — ott ácsorogjanak a megállóban. Válaszolunk Eltel adó égitestünket, a Napot kerestettük egyik szösszenetünkben. Meglepe­tésként: két levél is érke­zett a „körözésre". Az egyik H. Imréné aláírással Mis­kolcról azt közli, hogy a Nap szégyenében bujkált el. mivel sok rosszat lát. Lehet­séges, hogy igaza van. A Napnak is, a levélírónak is. A másik levél Pálházáról érkezett. Írója közli, hogy a kereseti égitest június 28-án. 11 óra 10 perckor látható volt a faluból, kicsinyke ide­ig, azóta ők sem tudják, merre jár. Ami bizony nagy baj. Hi­szen túljutottunk már Pé- ter-Pál napján is, akár ja­vában zúghatnának a kom­bájnok. sárgulhatnának a tarlók, pirosodhatna a para­dicsom. növekedhetne, erő­vel telítődhetne a paprika, olcsóbbodhatna a piac, úgyannyira, hogy ünnepna­pokon, dőzsölés, vagy amo­lyan kivagyiságképpen már lecsót is lehetne főzni, vagy kovászos uborkát érlelni. Majd csak megérjük ezt is! * Alsózsolcai kedves olva­sónknak korábbi levelünk pótlásaként szükséges vála­szolnunk. Sok minden egyéb között kifogás alá esett egyik régebbi dolgozatocs- kánk is. melyben valami módon a virágszedésről esett szó. mely virágok sajnálatos mód’ nehezen lelhetők fel „az erdő alján.” ötletes ol­vasónk azt írja. hogy „ha az alján nem találok, megpró­bálom a tetején." Az erdő alja eléggé ismert, elfoga­dott kifejezés, ellentétben az erdő tetejével, de nem is emiatt beszélnénk le jó sze­mű. figyelmes olvasónkat a virágok meggondolatlan be­gyűjtéséről. Az a helyzet, hogy a nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben és sok mindenképpen védett te­rületeken ma már fegyve­res őrök fürkésznek. A mus­kéta pedig akár el is sülhet! Rágondolni is rossz, minő kellemetlen lenne, ha mond­juk a meggondolatlan, a vi­rágot szerető, de felelőtlen egyén lehajolna — akár csak egv szinoantásnyira is — az erdők, valamely csodás. vi- rányához. közben egy fél ma­rék sörét csaDÓdna a feszü- lő nadrágjához, sőt. azon túl is . .. (priskat (monos) Még többet a gyermekekért Ház a belvárosban (obe) Üdülőhely, vagy kocsmaközpont? Egy tapolcai lakos Levelekből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents