Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

Tíz év után ismét a Finlandia palotában Külügyminiszteri találkozó Helsinkiben „A jubileumi találkozó le­hetőség arra, hogy a jövő­be nézzünk” — ennek a de­rűlátó gondolatnak a jegyé­ben vette kezdetét kedden délelőtt Helsinkiben 33 euró­pai és két észak-amerikai állam külügyminisztereinek találkozója. A találkozót Mauno Koivisto finn állam­elnök nyitotta meg a Fin­landia palotában, ahol -tíz évvel korábban írták alá az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát. George Shultz amerikai külügyminiszter, aki hétfőn későn este érkezett a finn fővárosba, európai kollégá­ihoz hasonlóan elismerte: a helsinki értekezlet jó alkal­mat nyújt a kapcsolatok ápolásához. Egyszersmind azt is tudtul adta, hogy az amerikai delegáció „nem felejtette otthon” útipogy- gyászának azokat a tételeit, amelyek korábban is csak terhelték, nem pedig javí­tották az európai országok viszonyát. Shultz egyfelől közölte, hogy a szerdai szovjet—amerikai külügymi­niszteri találkozón ismét „em­beri jogi” kérdéseket szán­dékozik szóba hozni, más­felől, ha nem is hivatalosan, de elutasította a Szovjet­uniónak a nukleáris kísérle­tek teljes moratóriumára vo­natkozó kezdeményezését azzal, hogy újból hangsú­lyozta: az amerikai fél hely­színi ellenőrzés nélkül nem hajlandó semmiben megál­lapodni. A helsinki jubileumi külügyminiszteri találkozó első munkaülésén kedden délután hangzott el a talál­kozó talán legnagyobb ér­deklődéssel várt két beszé­de — Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszteré. A plenáris ülés első fel­szólalója Stefan Andrei ro­mán külügyminiszter volt, aki egyebek között arról be­szélt, hogy a helsinki záró­okmányt aláíró országok­nak módjukban áll közös erőfeszítéssel konstruktív és eredményes munkát vé­gezni a stockholmi és a bé­csi konferenciákon. Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter beszédében a helsinki záróokmány alapját képező biztonsági in­tézkedések elsődlegességére helyezte a hangsúlyt, bár tett néhány inkább ameri­kai, mint európai ízlést tük­röző kijelentést az emberi jogok szocialista országok- beli helyzetéről is. A luxem­burgi külügyminiszter, mint az Európai Közösségek Bi­zottságának soros elnöke, ál­lást foglalt a technológia- csere jelenlegi akadályai­nak elhárítása mellett is. A Liechtensteini Nagyher­cegség külügyminisztere kö­vetkezett szólásra, majd nagy érdeklődés közepette Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere lépett a szónoki emelvényhez. Érve­lő hangnemű, kiegyensúlyo­zott, egyszersmind tömör be­széde, amely egyfajta bemu­(Folytatás a 2. oldalon) XLI. évfolyam, 178. sióm Ára: 1,80 Ft Szerda, 1985. július 31. A fogyasztók érdekében Ellenőrzés a Holtai, vendéglátóhelyeken összesen harmincnégy hi­vatásos és társadalmi ellen­őr gyülekezett az elmúlt hé­ten, szombaton, Miskolcon, a megyei tanács udvarán. Nyolc órákor a megyei kereskedel­mi felügyelőség helyettes ve­zetője, Borbély Imre tartott számukra eligazítást, tájé­koztatót, amelyben az aznap­ra tervezett vizsgálat legfon­tosabb tudnivalóit ismertet­te. Egy mikrobusz és több személygépkocsi rövidesen az útjára indult — az ellenőrök a strandok, valamint idegen- forgalmi területeink boltjait, vendéglőit keresték fel, s a fogyasztói érdekvédelem szi­gorú szempontjai szerint vizsgálódtak. A tapasztalatok összegzése még tart, annyi azonban már most elmondható, hogy fel­tétlenül szükség van az ilyen, nagyobb arányú ellenőrzésre. Az éllenőrök 24 egységben végeztek vizsgálatot, és tíz helyen tártak fel valamilyen intézkedést igénylő szabály­talanságot, hiányosságot. A boltok. vendéglátóhelyek majdnem felében tehát meg nem engedett, tiltott eszkö­zökkel, módszerekkel próbál­tak törvénytelen haszonra szert tenni, vagy áthágták a vásárlók tájékoztatásával és a bizonylati fegyelemmel kapcsolatos rendelkezéseket. Ez az arány mindeneseire elgondolkoztató. Nemcsak az ellenőrök, ha­nem mi vásárlók, vendégek is napról napra tapasztaljuk, hogy a vendéglőkben, kocs­mákban, egyebütt szívesen megfeledkeznek a pontos ár­jegyzék kifüggesztéséről. Így, ha túl magasnak találjuk a számla . összegét, csupán megérzésünkre hagyatkozva reklamálhatunk (már, aki megteszi), hiszen a pincér, a felszolgáló majdnem azt írja a cédulára, amit akar. A szerződéses üzletekben mind több olyan áruval találkoz­nak az ellenőrök, amelyek eredetéről nem tud számot adni a bérlő. Illetve tudna, mégis megsérti a bizonylati fegyelmet, mert a számlák hiányában esetleg csak kö­vetkeztetni lehet jövedelme nagyságára, de bizonyítani már nem lehet azt. A keres­kedők sem feledkeztek meg a vásárló becsapásának „klasszikus” módszereiről, a súlycsonkításról, árdrágítás­ról sem. Az általánosságok után a konkrét, helyszíni tapaszta­latokról. A szikszói ABC- áruház két alkalmazottját, Zimonyi Tamásnét és Novak Bertalant két-kétezer, tehát összesen négyezer forint (Folytatás a 2. oldalon) il genfi értekezleten ismertették Gorbacsov nyilatkozatát A genfi leszerelési konfe­rencia keddi plenáris ülésén Viktor Iszraeljan, a szovjet delegáció vezetője felolvas­ta Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a nyilatkozatát, amely szerint a Szovjetunió augusztus 6- tól egyoldalúan beszüntet minden atomfegyver-kísérle­tet. A nyilatkozat szövegét a konferencia hivatalos ok­mányaként osztják szét a küldötteknek. Iszraeljan meggyőződését fejezte ki: a szovjet kor­mánynak ez az újabb intéz­kedése elősegíti, hogy való­di előrehaladás történjék az atom fegyver-kísérlete be­tiltása terén. Sajótiídvégen befejeződött a búza aratása Javult az áruellátás A Belkereskedelmi Mi­nisztérium áruforgalmi je­lentése szerint az év első felében a lakosság összeha­sonlítható áron ugyanannyit, mint tavaly ilyenkor, folyó áron 6,4 százalékkal többet, összesen 238,5 milliárd fo­rint értékű árut vásárolt. A forgalomnövekedés üteme elmaradt az elmúlt eszten­dőétől, de a tervezettől is. A fél év során valamivel élónkebb volt a második, mint az első negyedév for­galma. Változatlan áron szá­molva — tehát az eladott áruk mennyiségét tekintve — csak az élelmiszerek for­galma növekedett, a ruhá­zati termékek értékesítése 4,2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 0,3 százalékkal, a vendéglátásé pedig 2 szá­zalékkal visszaesett a tava­lyi első fél évhez képest. Az áruellátás színvonala kismértékben javult a ko­rábbiakhoz viszonyítva, s ez megfelelt a tervezettnek. A jó színvonalú élelmiszerel­látás mellett néhány ter­mékből, egyebek közt élő- halból, darabolt baromfiból, főzelék- és gyümölcskon- zervekből, savanyúságokból, fűszerpaprikából, valam i n t olcsó borokból romlott a kínálat. A tavalyinál ked­vezőbben alakult viszont — nagyrészt a jó téli tárolás­nak köszönhetően — a bur­gonya-, zöldség- és gyü­mölcsértékesítés, valamint a szabadpiaci felhozatal. A ruházati üzletekben válto­zatlanul gyakori a válasz­tékhiány, az iparcikkek kö­zül továbbra is sokszor hiánycikk a fekete-fehér és a színes televízió, valamint az automata mosógép. Ja­vult viszont — különösen a második negyedévtől — a bútorok, építőanyagok, kul- túrcikkek, egyes műszaki termékek és vasáruk kíná­lata. Az átlagosnál valamivel jobban növekedett június­ban a vegyes, iparcikkek forgalma. Az ellátás vala­melyest javult: a vasáruk közül kellő mennyiségű és választékú tüzeléstechnikai cikk, fürdőkád, gáztűzhely állt rendelkezésre, j'avult a hazai hűtőgépek választéka, a korábbiaknál kisebb a hiány a 100 literesnél ki­sebb űrtartalmú villanyboj­lerekből, rádiókból, magne­tofonokból, kerékpárokból és azok alkatrészeiből. A vala­melyest szintén javuló kí­nálat ellenére változatlanul kevés a színes- és a fekete- fehér televízió, az olcsóbb lemezjátszó és a radiátor. A május 20-tól június vé­géig rendezett árengedmé­nyes tüzelőakció során a la­kosság az előző évinél 15 százalékkal kevesebb, 276 ezer tonna szenet, valamint a tavalyinál 21 százalékkal több, 206 ezer tonna briket­tet vásárolt. Az élénk ke­reslet, valamint az eseten­ként ütemtelen szállítások miatt az ország területén nem kiegyensúlyozott a tü­zelőellátás: főleg Észak- és Kelet-Magyarországon aka­dozik az ellátás. A Tüzép- telepeken általában 2—4 ha­vi árualap erejéig előszám­lázzák a tüzelőt, az áfész- télepek azonban a bizony­talan áruutánpótlás miatt több helyütt nem vesznek fel előrendelést. nSBHmHH izlositá A téli jeges árvii sok he­lyen megrongálta a folyók védmúveit. A Tisza völgyé­ben müködö vízügyi igazga­tóságok nagy erővel láttak hozzá a hclyrcatlitási mun­kálatokhoz. Az Észak-ma- gyatországi Vízügyi Igazga­tóság tókaji és sárospataki kőbányáiban naponta össze­sen 1000 tonna követ fejte­nek és szállítanak nagyrészt olcsó vizi úton a partbizto- sítási munkákbot. Képünk az igazgatóság tokaji kikötőjé­ben késtült, ahová teher­gépkocsik szállítják o követ, innen vízi úton, uszályokban szállítják tovább felhaszná­lási helyeikre. (Képes be­számoló a 3. oldalon.) Tamás István felvétele iráni oiienzíva Folytatódtak a harcok hétfőn az iraki—iráni fron­ton. Hírügynökségi jelenté­sek szerint a legsúlyosabb harcok az arcvonal északi szakaszain voltak. 'Az ÍRNA iráni hírügy­nökség arról számolt be. hogy az iráni csapatok hét­fő hajnalban offenzívát in­dítottak a frontvonal északi részén, összesen háromszáz iraki katonát öltek meg és nagy mennyiségű hadianya­got semmisítettek meg. Tegnap utoljára dübörög­tek fel a kombájnmotorok Sajóhídvég határában, hogy felemelkedjenek, majd las­san leálljanak a motollák. A Rákóczi Termelőszövetke­zetben befejeződött az ara­tás. A gazdaság az idén is példásan szervezte meg a nyár legnagyobb munkáját, s hat saját kombájnja mel­lé két áfészes, s egy cseh­szlovák arató-cséplőgépet vett bérbe, vagy kért köl­csön; s ily módon fel tud­ta gyorsítani a kalászosok vágását. Hétszáz hektárról került le a termény, sőt kétezer tonna búzát már le is szállítottak a Gabonafor­galmi Vállalat telepeire. Sajnos, a termésátlag gyen­gébb a várttól, — egy hó­nappal ezelőtt még lényege­sen többet mutattak a táb­lák — az őszi búza hoza­ma például nem érte el a hektáronkénti öt tonnát. A borsó jobban fi zrteU, 26 mázsát adott, de a tavaszi árpa átlaga is alatta ma­radt a becslések nők hektá­ronkénti 3.8 tonna érmésé közepesnek mondható. Jól haladnak a szövetkezetben a járulékos munkákkal is. Az aratással szinte párhuzamo­san haladt a szalmalehúzás, bálázás, de a hét végére be­fejezik száz hektáron a szervestrágyázást is. Ma már a szövetkezet kombájn­jai — visszaadva a segít­séget — átlépik a határt, hogy a szomszédos 'seh- szlovákiában folytassák az aratást.

Next

/
Thumbnails
Contents