Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

1985. július 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 GYERMEKALBUM Beküldte: Gáspár Józsefné, Miskolc, Szabó Lajos u. 22. Beküldte: Bukovszky Erika Mezözomborról. Új ifjúsági klub nyílt Ózdon Sok fiatal vágya teljesült a napokban, amikor Özdon, a Béke-telepen, a Kun Bé­la Művelődési Központban új ifjúsági klub nyílt meg. Á megnyitás óta eltelt né­hány nap alatt több vonzó, érdekes rendezvény színhe­lye volt a klub. Itt tartot­ták a diákcentrum legfon­tosabb rendezvényeit is. A klub vendége volt többek között Varga Miklós, az Ist­ván, a király című rockope­ra egyik főszereplője, és a nagy sikerű Európa című dal előadója. A legutóbbi ren­dezvényt „iDiákfórum" cím­mel tartották meg a klub­ban. amelynek során Básti János, az Ózdi Városi Párt- bizottság első titkára beszél­getett el a fiatalokkal. Kerékgyártó Mihály Űzd Ismét a gyalogátkelőhelyről Tavaly szeptemberben je­lent meg az Észak-Magyar- országban levelem, amely­ben szóvá tettem, hogy Di­ósgyőrben, a Hegyalja és Hó­virág utca kereszteződésé­ben veszélyes állapotok van­nak, s ezt egy fölfestelt gya­logátkelőhellyel. zebrával meg lehetne szüntetni. Le­velemben ezenkívül írtam arról, hogy a kereszteződés­ben száguldó gépkocsik kö­zött igyekeznek a túloldalra iskolás gyermekek, idősebb, beleg emberek. Közérdekű észrevételemre senki sem válaszolt, de abban bíztam, hogy levél helyett valami­lyen intézkedés történik. Lassan egy év is eltelt, és minden maradt a régiben. Másfél hónapja egy tíz év körüli fiúcskát ütött el itt egy autó. Szerencsére nem következett be tragédia. Ta­lán egy haláleset kell hoz­zá, hogy az illetékesek vég­re cselekedjenek? Puskás Pál Miskolc, Hegyalja u. 80. Szerkesztői üzenetek őszintén szólva nem ért­jük levelét. Azt írja ugyan­is, hogy az újságban a lot­tónyeremények sorsolása után csak azt találja meg, hogy melyik lottó mit nyer­het, ám a nyertes lottó szá­mát a lap nem közli. Tu­domásunk szerint a lot­tósorsolás után a lap pontosan közli nemcsak a nyereményeket, hanem a szelvények sorszámát is. A tárgy nyeremény-sorsolás sál kapcsolatos, bármely kérdé­sére egyébként minden lot­tózóban felvilágosítást ad­nak. (Temesvári Ferenc, miskolci olvasónk levelére.) Többeknek: Nagyon sok a ..Gyermekalbum” című rova­tunkba küldött fényképfel­vételt kaptunk. A beküldők türelmét kérjük, a fényké­peket folyamatosan közölni fogjuk. Lovasiskola. Még csak néhány hete üzemel, de máris jó a visszhangja. Kótáék régi parasztházból átalakított szép nyaralója. Szemetelés — autóból Amikor azt hallom, hogy Miskolc piszkos város, min­dig fölháborodom. Amit va­sárnap délután rövid félóra alatt tapasztaltam, az vi­szont már több mint felhá­borító. Véleményem szerint a felelőtlen szemetelőket sú­lyos bírsággal kellene súj­tani, mint ahogyan azt már sok külföldi országban te­szik. Íme a példák. Július 14-én, vasárnap egy sárga színű Skoda személygépko­csi a Szentpéteri kapuból Sajószenlpéter irányába ha­ladt, nem sokkal négy óra után. A hátsó ülésen két gyermek ült. A gyerekek há­rom ízben dobtak ki a gép­kocsi ablakán papírhulladé­kot. Ugyanezen a napon lát­tam azt a sárga Zsigulit, amely a Csanyik és a Ma­jális-park közötti útszaka­szon haladt. A kocsiból előbb papírba csomagolt kenyér­szeletek repültek ki. majd egy jégkrémes pohár. Már azt vártuk, hogy a literes colás üveg is az úttesten landol, mivel a kocsiban azt adták kézről kézre. Ügy ér­zem, hogy az ilyen és ha­sonló eseteket nem lehet szó nélkül hagyni. Intézkedést várunk! Szuromi Sándorné Miskolc, Losonczy u. (12 a. Mikor lesz szenem? Elkeseredett szavakkal fo­galmazta meg levelét szer­kesztőségünk számára özv. Ni bay Károlyné, Miskolc, Béla utca 17. szám alatti la­kos. Harminc mázsa szénre lenne csupán szüksége, ám hetek óta hiába sorakozik az Észak-magyarországi Tüzép megrendelő irodája előtt. Még sorszámhoz sem jutha­tott hozzá. Ajánlatos lenne — írja — ha a Tüzép sor­számozott nyugta ellenében előre beszedné a nyugdíja­soktól a szénutalványolcat, s ennek megfelelően a bányá­tól előre igényelné, biztosíta­ná a nyugdíjasok számára a szükséges szén mennyiséget. Addig, amíg az idősebbek igényeit nem elégítik ki, a központi fűtéses magánházak csak korlátozott mennyiség­ben kapjanak szenet. Sze­rinte a jelenlegi rendszer, a sorszámosztás visszaélésekre ad alkalmat, és az ügyeske­dők számára lehetőség nyí­lik annak kijátszására. Ol­vasónk egy kérdéssel zárja levelét, amely szerint: van-e valaki, aki megmondja, hogy mikor lesz téli tüzelő­je, ha még a mai napig sem sikerült sorszámhoz jutnia? Köszönöm az önzetlen segítséget Kislányom súlyos beteg­séggel, agyvérzéssel szüle­tett. Másfél éves koráig majdnem megszakítás nél­kül kórházban voltam vele. Azóta kapja az NSZK-ban gyártott Cerebrolysin injek­ciót és az Actihaemyl dra­zsét. Gyermekem a gyógy­szereknek köszönhetően meg­erősödött, állapota javult. A külföldi gyógyszerek be­szerzésében, megvásárlásá­ban önzetlen és mélyen em­beri segítséget nyújtott szá­momra a mozgáskorlátozot­tak megyei egyesületének vezetője, László Vilmos, va­lamint a MALÉV vezérigaz­gatója, Vilmos Endre, továb­bá azok a MALÉV-dolgozók, akik a receptek kiváltását vállalták, és saját pénzük­ből kifizetik a drága gyógy­szereket. Nincs olyan szó, mondat, amely igazán kife­jezné köszönetünket és há­lánkat ... Mészáros Kálmánné Alsóvadász Napjainkban sok szó esik hazánkban a falusi turiz­musról. üdültetésről. Mint olyan egészséges, viszonylag olcsó, sokak számára hozzá­férhető, ugyanakkor egyedi, maradandó élményekkel szol­gáló üdülési «lódról, mely­nek — példa rá a nyugat­európai tapasztalat — jövője van, amely iránt a vártnál is nagyobb az érdeklődés. Ám ezek a szóbeli felveté­sek. beszélgetések. viták zöme nem jut tovább a jó lenne óhajánál, s még csak arra sem vállalkoznak, hogy megvizsgálják, mi ennek a korántsem új — a két világ­háború közölt volt ilyen ná­lunk is — üdülési módnak a lehetősége, feltétele, s me­lyek kibontakozásának, . a mainál sokkal szélesebb kö­rűvé tételének akadályai. Ebben az írásban termé­szetesen mi sem vállalko­zunk mindezeknek a csokor­ba szedésére, sokkal inkább jó példák alapján kívánunk néhány módszert bemutatni az ilyenfajta üdültetés sok­sok lehetőségéből. Megyénk egyik közkedvelt kiránduló-, pihenőhelye Bo­gács. A hőfürdőjéről megye­határokon túl is ismert köz­ségben évről évre növekszik azok száma, akik nem csu­pán egyetlen napra látogat­nak ide, hanem több napot, sőt heteket töltenek el szép környezetben, elsősorban a hőfürdő vizét élvezve. Gya­rapodnak az egyéni és vál­lalati üdülők, s például év­ről évre különböző jellegű táborokban több száz. ezer magyar és nem kevés ba­ráti országbeli iskolás gyer­mek üdül itt. A korábbi években megjelent, erről az üdülőfaluról szóló írásaink­ban gyakorta felvetettük, hogy a fő vonzóerőn, a für­dőn kívül, kevés a község­ben az olyan szabadidős program, amely élménnyel szolgál gyermeknek, felnőtt­nek egyaránt. Való igaz, a környék szép. a közeli Bükk változatos túra lehetőségeket kínál. Az sem megvetendő, hogy vannak errefelé hegy­oldalba fúrt csábító pincék is, értékes nedűkkel. De ez­zel mintha vége is lenne a választéknak. Mert például kulturált szórakozóhely — az egy Hintóvölgye borozót kivéve — sincs a faluban. Évekkel ezelőtt ötletként ve­tődött fel a hétszáz éves mű­emlék templomban rende­zendő nyári hangversenyso­rozat. Egy, tényleg sikeres próbálkozás után a mai na­pig nincs folytatás... Bogács, a lehetőségeihez képest, amit idegenforgalmi- lag ki lehetne (ki kellene! aknázni. — ne haragudjon meg érte senki — megre­kedt egy jó közepes szinten. Hogy most mégis a jó pél­dák kapcsán említem e fa­lut? Ez elsősorban két ma­gé nvá 1 lalkozásna k köszön he- tő, mely vállalkozások úgy vélem, mindenképp .megér­demlik a propagandát, hisz: máshol, másoknak is ötletet, példát adhatnak a falusi üdültetéshez. Tulajdonképpen mindkettő egy-egy régi bogácsi paraszt­ház megvásárlásával indult. A Kóta házaspár — Kóta Csaba és Kóta Csabáné, mindketten a cserépfalui ál­talános iskola pedagógusai, korábban az encsi gimnázi­um tanárai — néhány évvel ezelőtt megvásárolt a köz­ségben, a Bori-féle malom mögötti közben egy paraszt­házat. tisztességes nagyságú kerttel. Ezt az épületet csa­ládi vállalkozásban felújítot­ták, s nyugodtan mondhat­juk, exkluzív üdülővé ala­kították ót. A házaspár egész évben itt lakik, innen járnak tanítani a szomszé­dos Cserépfaluba. Nyári programjuk néhány éve vi­szont, a gyermeküdültetés. Egy-két hétre — ki hogy igényli — hat—tizenhárom éves gyermekek üdültetését vállalják. Egyszerre 18 gyer­meket tudnak fogadni. A Kó­ta család üdültetési prog­ramjának híre rövid idő alatt elterjedt, s ma már a Dunántúlról, Budapestről is fogadnak gyerekeket. Ottjár- tunkkor pesti, miskolci, sze­rencsi, rátkai gyerekek üdül­tek a rendkívül ízléses park­kal körülvett, teljes komfor­tot biztosító épületben. A gyerekek programjáról, napi ötszöri étkeztetéséről termé­szetesen szintén a Kóta csa­lád gondoskodik. Rendszere­sen látogatják a strandot, ahol Kóta Csaba irányításá­val úsznak a fiatalok. Szin­te mindennaposak a ki- sebb-nagyobb túrák, s itt- tartózkodásuk alatt az üdü­lők játékos, számítógépes ok­tatásban is részesülnek. Üjabban pedig lovagolni jár­nak ... ... de ez már egy másik vállalkozás eredménye. Ro­binson Gyula nyugdíjas test­nevelő tanár (Miskolcon, a megyében sokan ismerik) és családja Bogácson, az Üjso- ron vásárolt meg egy pa­rasztházat nagy udvarral, is­tállóval. Ez utóbbiak — no, meg a tanár úr szaktudása — adták az ötletet a lovas­iskola létrehozásához. A han­gácsi lovasiskolától vettek bérbe öt lovat az egész nyár­ra. s Lakatos Gábor helyi kiváló lószakértő segítségé­vel oktatják a jelentkezőket, zömében fiatalokat. A lo­vasiskolának néhány hét alatt nagy lett a sikere. Óvodás gyerekektől kezdve serdülőkig sokan jönnek, hogy elsajátítsanak valamit e szép sport fortélyaiból. Sőt, már iskolák is jelezték: igényt tartanak Robinson ta­nár úr oktatására. A mis­kolci Fáy András Közgazda- sági Szakközépiskolának S4 diákja — heti váltásokban — táborozik idén nyáron Bogácson, de a szikszói gimnáziumból, az abaújszán- tói Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolából is jönnek e nyá­ron gyerekek ismerkedni a lcsporttal. Azzal kezdtem cikkem — kissé talán keményen — Bogács megrekedt idegenfor- galmilag. egy jó közepes szinten. Nos, e két egyéni vállalkozás e sorok írójának némi reménysugárt ad, hogy e megállapítását előbb-utóbb csak korrigálnia kell. Per­sze, ehhez az kell, amit egyelőre csak remél: hogy a két nagyszerű egyéni vállal­kozásinak lesznek követői! Példájuk másokat is kedvre, vállalkozásra buzdít, ösztö­kél. S nemcsak egyénieket, hanem állami vállalkozókat is! Elvégre üdültetésre vál­lalkozni az utóbbi szinten is lehet. Sőt kell(ene)! Hajdú Imre Fotó: Laczó József Strandon a turnus. Kóta Csaba irányításával rendszeresen úsznak a gyerekek.

Next

/
Thumbnails
Contents