Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
1985. július 20., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 Az átlagos életkor örvendetesen emelkedik. Így mindegyre több a végleges szabadságát élvező nyugdíjas, akinek a szervezetére a nyári örömök (napfény, víz, jó levegő, kellemes időben történő séták, életmeghosszabbító. egészségjavító, ideális közérzetei adó hatással vannak, A napfény azonban olyan ingyenesen rendelkezésre álló természetes gyógyszer, amelynek (mint a legtöbb gyógyszernek) káros mellékhatásai is lehetnek, ha nem a kornak és az egészségi állapotnak megfelelő módon élnek vele. Idősebb korban fokozottan ügyelni kell a helyes napozás szabályaira, mert a csökkent teherbírású szervezet a nem kívánt hőhatásra kritikus helyzetbe kerülhet (magas vérnyomásnál agyvérzés, szívdobogás, ájulás stb.). A nyugdíjas életszakaszban levők a napfény áldásos hatását kora tavasztól késő őszig élvezhetik. Éppen ezért naponta kevesebb idő is elég az ideális mennyiségű napfény befogadására. Idősebb korban általában már kisebb-nagyobb betegségekkel küzd az öregedő szervezet, ezért a kezelőorvostól ne csak a szokásos gyógyszerek felírását kérjük, hanem megfelelő tanácsot a helyes napozásra. fürdésre, légfürdőre, nyári táplálkozásra is. ö ismeri szervezetünk gyengébb pontjait, tehát személyre szólóan adhat tanácsol. Így egészíthetik ki uz orvosi kezelést a természetes gyógymódok máig is ajánlott formái. Idősebb korban a napozáshoz különösen ajánlott a fényvédő anyagot tartalmazó napozószerek használata, melyek védik a bort a fájdalmas leégéstől. Nagyon sokféle készítményből válogathatunk (Fabulon, Nivea, Caola, Florena stb.). Nem ajánlatos bergamotl olajat tartalmazó készítményeket használni. A bergamotl olaj fényérzékennyé teszi a bőrt, növeli a leégés veszélyét. Népszerűek a Fabulon naptejek, melyek nemcsak rendkívül jó fényvédő hatással rendelkeznek, hanem egyéb értékes bőrtápláló és bőrvédő anyagokat is tartalmaznak. A Fabulon babanapozó ka- rotint, vitaminokat, speciális fényszűrő anyagot, bőrrokon zsiradékot és hidratáló anyagot tartalmaz, ezért napozáshoz különleges védőkrém idősebbek részére is. Napfürdő után a napozás által igénybevett bőrt kenjük be jótékony hatású balzsammal. Ila minden elővigyázatosság ellenére előfordul, hogy bőrünk leég, a kellemetlen érzés enyhítésére használjunk Irix-permetet. Gyógyszertárban vény nélkül kapható. Kitűnő háziszer a leégett bőr kezelésére: salátaleveleket forrázzunk le tejjel, ha kihűlt, a leveleket helyezzük a fájó bőrfelületre, enyhíti a fájdalmat. Uár idősebb korban az egészség megőrzésének teendői kerülnek előtérbe, azért a testápolási és kozmetikai leendőket sem szabad elhanyagolni. A jól- ápollság életörömet adó érzés, de ezért tenni is kell valamit. Az öregedő arcbőr fokozottan igényli az éjszakai bőrtápláló és a nappali hidratáló arckrémek használatát. Az arckrémek használata idősebb korban természetesen nem hoz látványos eredményeket, de enyhíti a mélyebb vonásokat, kellemesebbé teszi az arc harmóniáját. Hetenként egyszer, vagy kétszer tegyünk az arc- és nyakbőrre tápláló pakolást. Egy tojássárgáját keverjünk el egy evőkanál tejszínnel, kávéskanál gyümölcspéppel (eper, sárgabarack, őszibarack, sárgadinnye, zöldpaprika-reszelék, uborkalé, stb.), majd kenjük fel a letisztított bőrre. A pakolóanyagot 10—15 percig hagyjuk fent, majd langyos vízzel mossuk le, s hideg vízzel öblítsük le. Utána a megszokott krémmel bekenjük a bőrt. A test bőre is igényli a testápoló készítmények használatát, amely enyhíti a bőr élettani okokból eredő víz- és zsírhiányát. Idősebb korban gyakran előforduló tünet a bőr visz- ketegsége. Ezt az idegesítő állapotot orvos által felírt speciális krémmel lehet megszüntetni. F. K. Megszívlelendő teendők Ez évben sokáig váratott magára, de talán már tényleg itt van és itt is marad a nyár. Hogyan lehet megelőzni a nyári meleg kellemetlen velejáróját, az ételmérgezést? — Csak annyi ételt főzzünk, készítsünk, amennyit aznap el tud fogyasztani a család! Ha mégis marad készételünk, azt csak hűtőszekrényben tároljuk másnapig. — Egyáltalán ne tegyünk el másnapi fogyasztásra főtt tésztát, belsőségből készült ételt, gombás ételt! — Időnként tegyünk rendet a hűtőszekrényben és az elfelejtett, fel nem hasz. nált régebbi ételeket selejtezzük. — Felvágott-féleségből csak a frisset vásároljuk meg. (Utasítsuk vissza a ráncos héjú, barna, vagy zöld metszéslapú hentesárukat!) — Vásárlásnál figyeljük, ellenőrizzük a forgalomban tarthatósági időt, melyet régebben szavatossági időnek neveztünk és a tejipari termékek minden csomagolási egységén megtalálható. — Madártej. krémek sodó készítéséhez használatos tojást feltörés előtt mossuk meg! Mit tegyen az étel- vagy gombamérgezett, ha a betegség tüneteit észleli magán vagy családtagjain? — Ne kúrálja magát, haladéktalanul forduljon orvoshoz, aki dönt otthoni ápolását, vagy kórházi beutalását illetően. Dr. Scdlák Mária főigazgató-h. főorvos Szabadság munkával?! Előre hallani vélem sok olvasó tiltakozását, felháborodását: igenis, szabadság munkával, mert máskor nincs idő kifesteni a lakást, máskor nincs idő visszaadni a sógornak a munkát, amivel ő segített, amikor mi építkeztünk; igenis, mert csak akkorra tudtam elvállalni a tervezői különmunkát, és kell az a pénz a kocsi befizetéséhez — és így tovább, ezernyi lehet a változat. Nem a tényekkel akarok vitatkozni, de ma már minden felnőtt embernek — attól függően, hogy huny évet töltött munkában — legalább három, de inkább négy hét szabadsága is van. Elfogadom, hogy ha okvetlen szükséges, akkor ennek egy részét munkával kell tölteni, de az egészet nem szabad, tilos! Saját magunknak sokkal többet ártunk vele, mint amennyi haszna van anyagiakban. Legalább (egyfolytában) két hétre van szüksége az embernek ahhoz, hogy az évi szabadság azt a célt töltse be, ami a célja: kikapcsolódni, felüdülni, felfrissülni, átállni valami másra, és újratöltődni az egész esztendei munkához. Persze, úgy igazi a szabadság, ha van hová elutazni, ha valóban kikapcsolódást jelent. De ha erre nincs mód, van lehetőség a kikapcsolódásra otthonunkban is. Van mód a pihenés és a mozgó programok ésszerű váltogatására. Ha valaki azt mondja erre (remélem, nem sokan), hogy nem áll módjában még csak a szabadsága egy részét sem igazán pihenéssel tölteni, akkor vitatkozni nem tudok vele, saját helyzetét mindenki önmaga ismeri a legjobban. . Számoljunk, tervezzünk — még mindig nem késő —, de az alapállás az legyen: lehetőleg egyszerre kivenni az egész szabadságot, lehetőleg mást csinálni, mint egész esa- tendőben, de ha egy részét mindenképpen valamiféle munkában töltjük, akkor is legyen igazán szabad része. Olyan időszak, ami feltölt a holnapokra. S. M. Tóban Kellemes felüdülést kínálnak a kánikulában a természetes vizek. Vizük jórészt tisztább, mint a medencék vizei, igaz, több veszélyt is rejtenek, mint a strandok. Ám, ha számolunk ezekkel o veszélyekkel, nem kell attól tartanunk, hogy partjain, vagy benn a vízben baleset érhet bennünket. Az elfáradás a fizikai és a szellemi munka természetes következménye, aminek élettani alapja van. Még kezdetben az izomfáradtság többnyire egyes izomcsoportokra korlátozódik, az idegkifáradás általános jellegű és az egész szervezetre kiterjed. A szervezet csak bizonyos mennyiségű feladatokat tud elvégezni és meghatározott pihenésre van szüksége. Az éjszakai pihenés, a délutáni—esti kikapcsolódás, a pihenőnap, illetve a hosszabb szabadság ezt célozzák. A pihenés, amire a fizikai és szellemi képesség helyreállításához mindenkinek szüksége van, sokfajta lehet és ezek az egyes emberek élete során ki is alakulnak. Nyilvánvaló, hogy a serdülő nem ugyanúgy pihen-, mint a nyugdíjas. De mindenkire egyformán érvényes a tétlen (passzív) és a tevékeny (aktív) pihenés szükségessége. A tétlen pihenést elsősorban az alvás jelenti, amely alapvető biológiai szükségletet elégít ki, helytelen a fizikai és pszichikai terhelést tétlen pihenéssel (nem mozgok, nem gondolkodom, nem csinálok semmit) megoldani. A tevékeny pihenésnek feszültséget tartósan és alapjaiban feloldó hatása van, örömök forrása lehet. A testmozgás a szellemi tevékenységgel egybekötött pihenés az egyoldalú igénybevételből származó fáradtságot gyorsabban és eredményesebben szünteti meg. mint az egyszerű passzív pihenés azáltal, hogy mozgási és szellemi élmények útján javítja a közérzetet. Mivel a naponkénti szabad idő, illetve a heti pihenőnap a végzett munka fáradtságát csak részben tudja feledtetni, ezért a telje;-, regenerálódás céljából időnként tartósabb pihenésre is szükség van. Hazánkban egyre több dolgozó tölt két- hetet szervezett üdülésben. Súlyos hibát követ el, aki a szükséges és jogos pihenőidejét más munka végzésére használja, még nagyobbat, aki egyáltalán nem kikapcsolódásra használja szabadsága idejét. Nagyon sokan vállalnak második, vagy harmadik műszakot, másod- vagy mellékállást, hétvégi maszek munkát. A 2—3 napos kis szabadságok alkalmasak ugyan arra, hogy megoldáshoz segítsék a háztartás és a család gondjait, de ugyanakkor kimerültségbe hajszolják a szabadságával rosszul gazdálkodó embert. Ha az utóbbi mozgatórugóját vizsgáljuk, kitűnik, hogy az anyagi, kulturális jólétre való törekvés az ember alapvető, mondhatni elementáris tulajdonsága és mint ilyen, a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik legdöntőbb hajtóereje-. Az anyagi érdekeltség, az előbbit alapul véve, különösen határozottan kerül előtérbe a szocializmust építő társadalmunk fejlődésének jelen szakaszában, azonban e tevékenységnek mentesnek kell lennie minden káros mellékhatástól. Amikor az egészséges életmódról beszélünk, mind a munkában eltöltött, mind az azon túli magatartást értjük. Ez utóbbinak pedig fontos tényezője a szabad idő helyes felhasználása, mert a szabad időnek az egyén számára biológiai és pszichoterápiás funkciója van. Hogy ki, mitől frissül fel, mitől regenerálódik, az teljesen egyéni, de egészsége megtartásában döntő szerepet játszik az aktív pihenés. Aktualitást ad e kérdésnek, hogy hazánkban is egyre szélesednek mind a szervezett, mind az egyéni üdülési lehetőségek, továbbá az a tény, hogy az ország lakossága 1981— 82. évben áttért az ötnapos munkahétre, nagyobb feladatot ró az egészségnevelőkre, mert a megnövekedett szabad idő (és ezen belül az üdülés) több lehetőséget nyújt az egészséges életmód gyakorlására. 1
