Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
1985. július 20., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Szibériában száz kilométer nem távolság, ott a virágoknak nincs illata, a nők pedig nem szeretnek. Ismerősömet ilyen és ehhez hasonló ijesztgetésekkel próbálta visszatartani édesanyja, hogy európai létére ne utazzon „a jég és könnyek birodalmába," mert a cári időkben így nevezték Szibériát. Aztán csak megpróbálta, és negyedszázad után, már igazi szibériainak számit. Való igaz, Szibéria méretei lenvügözőek. Területe másfélszer akkora, mint Európa. Neve, egyes feltételezések szerint, mongol eredetű, ami tisztát, szépet jelent. Ezt a szépséget pedig elsősorban a zöld színek tucatnyi árnyalatát adó nagyobbrészt még érintetlen tajga adja. A méltóságteljes. tiszteletet parancsoló óriás fenyők, a táj hangulatát ugyancsak meghatározó nyírfák erdei, amelyek menedéket nyújtanak cobolynak és medvének egyaránt. A tajga igazi fejedelmei azonban a cirbolyafenyők. Magvá- nak csaknem nyolcvan százaléka tiszta olaj. A falvakban még ma is látni, amint sajtolják sárga, áttetsző nedvéi. S ha az erdők uralkodója a büszke cirbolyafenyő, a föld alatt a kőszén viselhetné a koronát. Mennyiségét, minőségét, és a szénrétegek vastagságát illetően, a Kuznyec- ki-medence egyedülálló a világon. (A bányászok egyébként napi ti órát dolgoznak, és a legjobbak keresete eléri a hat-nyole- száz rubelt, ami az átlagnak két-háromszorosa.) A tajga legnagyobb állatáról, a medvéről csak vadász ismerősömtől hallottam. Tőle tudom, hogy nem is annyira a két-leét és fél mázsás vad elejtése jelent igazi trófeát; (van, aki százat is magáénak mondhat), és jutalmat, hanem a farkasok kilövése, amelyek úgy elszaporodtak, hogy ritkításukra hajtóvadászatok sokaságát kell szervezni. A végtelen erdők legértékesebb állata a coboly, amelynek szóiméi mindig sikeresen szerepelnek a leningrádi aukción. A cári rendszer irtó- hadjáralai csaknem ki- pusztílotlák, ezért most még helikopterről is figyelemmel kísérik életüket. Na, és vannak Szibériában virágok is. Az orgona, a gyöngyvirág június végén bontotta ki szirmait. De láttam rózsákat is. A virágok királynőjét ott is nagyon szeretik, és üvegházakban nevelik, mert a nyár rövid. Jó két hónap. Es utána jön a valóban hideg tél. A mínusz negyven Celsius-fok elég gyakori. A kemerovóiak (ebben a több mint félmilliós, tőlünk hatezer kilométerre levő kis városban töltöttöm egy hetet) nem félnek a hidegtől. Ismerősöm édesanyjának állításáról tudniillik, hogy a nők nem szeretnek, nem győződtem meg, azt viszont tapasztaltam, hogy a mieinkhez hasonlóan, szerelik a divatosnak számító fekete szint, és ugyanúgy bolaszban és farmerban járnak, főleg a fiatalok, mint nálunk. Készséges útbaigazításuk és egy-egy, a miénkkel összehasonlíhaliul lanul gazdagabb fogásokból álló vacsorájuk a mi vendégszeretetünket is felülmúlja. A szibériaiak természetesen nemcsak vendégsze- retóek, hanem erősek és edzettek is. Ez nemcsak az éghajlat és a nehéz fizikai munka végzésének eredménye. Lehetőségem volt megnézni az egyik vegyi kombinát sportlétesítményeit. Nem sajnálták rá a pénzt, mert mint mondták: megérte. Az utóbbi öt évben ugyanis, jelentős mértékben csökkent a betegség miatt kiesett munkaidő, amely az egészség javulásának köszönhető, és ez több millió rubel termelési pluszt jelentett. Erre pedig az utóbbi időben nagy hangsúlyt helyeznek nemcsak Szibériában. hanem szerte az zgész Szovjetunióban. (g. tóth) Lencsések Böngészgetem egy vendéglőben az étlapot; mit is válasszak ebédre? Sorra olvasom a szokványos készételeket, frissen sülteket, s az a „gyanúm", talán az ország összes vendéglőjében mindennap ugyanaz az ételkínálat. Már-már belefásulok a böngészésbe, mikor meglepetésszerűen szemel szúr egy szokatlan „ajánlat": lencse csemegekolbásszal. Gyors a döntés, hiszen vendéglőben ritkán akad ilyenre az éhes ember. Hozza is a bóbitás kislány. s leteszi elém. Igen. a kolbász mennyisége hiánytalan. sőt kimondottan adagon felüli, de hol ill a lencse? Valami kevéske árválkodik ugyan belőle a kolbászdarabkák közölt, 'de ennyicskc igazán nem teszi lencsefőzelékké. S amikor a felszolgálónál a lencse felől érdeklődöm, azt a magyarázatot kapom, hogy azért fordított a két ..ételféleség" között az arány a kolbász javára, mert a lencse drágább, mint a kolbász. „Több nap, mint kolbász” — cseng fülemben a szólásmondás, de a vendéglőben hirtelen ekképpen módosul; Több kolbász, mini lenese. Hej, azok a diákköri konviktusi ebédek!... Amikor hetente többször is lencsefőzeléket kaptunk. Mennyire untuk és szid- luk, aki csak kitalálta is a lencsét. Mert mindig biztosan tudtuk, hogy másnap ismét találkozunk a maradékával — lencseleves tormájában. „Lencse, borsó, kása, / Diák táplálása" — ig.v szólt a hajdan legolcsóbb népélelmezési főzelékről a mi konviktusi rigmusunk, minek alapján lencséseknek csúfoltak bennünket, konviktusi diákokat. I Javaslom hát a vendéglői étlapkészitőknek, változtassák meg ennek az egyébként igen egészséges, kitűnő második fogósnak : az éttermi nevét a valósághoz hűen. valahogy ilyenformán: Kolbász csemegelencsével . .. (h. j.) Mondhatná szebben... A kérdés kedvesen és udvariasan hangzott, mégsem tudtam zavartalanul örülni a fiatal ápolónő figyelmes érdeklődésének. Nemcsak azért, mert a kórházi vizsgálatok során mindig alárendelt helyzetben érzi magát az ember, hanem mert ez a megszüli lásmód félreérthetetlenül utal a megszólított korá- i ra. Egy ötven éven aluli férfi némi keserűséggel fogadja az efféle neki szóló mondatokat: „Most forduljon meg a bácsi", „Tartsa vissza a lélegzetét a bácsi". Amikor így — mintha egy harmadik személyről lenne szó — mondanak nekünk valamit. egyébként is személytelenebb a közlés, s ehhez járul még a lebácsizás kedvellenítö hatása. Az ápolónői figyelmesség értékét csökkentette kissé az alkalmazott nyelvi forma. A jelenség mögött a mai nyelvhasználat egyik gondja sejthető: bajunk van a megszólítással. A társadalom életében végbemenő változásokká I együtt jár a nyelvi érintkezés néhány kifejezésének átalakulása. Az. Ili emszabály a i k ban is kötött osztálytársadalmakban előírták kinek- kinek a rangjához illő megszólítást. Ma sokszor kigúnyoljuk az uramba- tyám. a kérlek alássan, a méltóságos úr, úrhölgy, kegyelmes asszony kifejezéseket es társaikat. Talán az. operettek világát idézik föl bennünk. E kötöttségeknek volt azonban egy előnyük: tételesebben megfogalmazható és tanítható volt alkalmazásuk köre és módja. A formalitáson alapuló megszüli tásmódo- kat jogosan szorította ki a múló idő. s lehetőséget teremtett arra, hogy közvetlenebb és őszintébb formák alakuljanak ki. Csakhogy ezek elterjedését — a társadalmi gyakorlatra is figyelve — segítenünk kell. A megszólítás akkor helyes, ha tiszteletet sugall, tekintetbe veszi a megszólítottra gyakorolt halast, vagyis a beszélgetőtárs megbecsülése nyilatkozik meg benne. A bácsi és a néni szavak a megszólításban nagyon elszaporodtak az úr és a hölgy helyett. Pedig csak a bizalmasabb — rokoni, baráti, közvetlen munkatársi — kapcsolatokban kellene használnunk őket. El kell ismernünk: korlátozott számúak a két nem megszólítására szolga ló általánosan elfogadott rokon értelmű szavak. Ezért van az. hogy a 70 éves nagyapa is tanító néninek •zólitja unokája 20 éves nevelőjét (mintegy a gyermek nézőpontját és beszédmódját véve át), s az. is. hogy Pali bácsinak nevezzük a velünk egyidős portást. A tiszteletadás szándéka azonban ezekben az. esetekben sem vitatható, nem bántjuk meg vele a megszólítottat. Más az, amikor személynév nélkül és jogcím nélkül nevezünk valakit bácsinak, néninek, mert ismertségünk alkalmi, hivatalos jellegű Mit ajánlhatunk hát a kifogásolt kifejezések helyett? A szolgáltatást végzők (így a benzinkutas, a kereskedő, a kalauz, a szállodaportás) szólítsák uramnak, hölgyemnek, a hozzájuk fordulókat, mert ebben kifejeződik segítőké; z.ségük és tiszteletük is. Más alkalommal a foglalkozás megnevezésével együtt szólíthatunk meg valakit: mérnök úr, tanárnő, főorvos asszony, illetve kiegészítő elemmel élhetünk : őrmester elvtárs. igazgató karlárs. Sőt, a megszólítás gyakran el is hagyható. A szíveskedjék, tessék, fekszik, s más hasonló szavak anélkül is lehetővé teszik az illő megnyilatkozást. S hagyjuk a bácsit meg a nénit a közvetlenebb kapcsolatok szintjén! Kováts Dániel A Pieninyi-hegységben, a Dunajec folyón épülő gát, amelynek segítségével lehetővé válik a területet eddig évente sújtó árvíz megszüntetése. A gát mellett vízi erőmű épül. A kelet-lengyelországi Chelmben 1944. július 22-én megjelent a Lengyel Nemzeti Felszo- badítási Bizottság kiáltványa, amelyben meghirdették a népi demokratikus állam felépítésének programját. Ez a nap a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe. Képeink a mai Lengyelország életéből adnak ízelítőt. Minden évben több ezer hazai és külföldi, köztük magyar turista keresi fel a Tátra-hegy- ségben Kasprony Wierch vidékét, ahol a síelők kedvükre űzhetik kedvenc sportjukat. A képen: síelők a napsütötte hegyoldalon. A mezőgazdaság igyekszik kielégíteni az ország egyre növekvő szükségleteit. Egyre-más- ra épülnek az új gabonatárolók, a növekvő termés raktározására. Kiokkói gyerekek lengyel népviseletben a Nagy Piac téren
