Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
1985. július 20., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Egyre több ház épül, egyre több telek kell . . . Munka közben a tanácselnök Ebben a faluban született, s bizony nem gondolta volna még gyermekkorában, hogy itt lesz valamikor tanácselnök. Az lett. Vavrek László Boldogkőváralja tanácselnöke. Immáron 1975-től, vagyis ez a harmadik tanácsi ciklus, amit elkezdett. Amikor először választották meg, még nagyon fiatal volt, hisz’ 74-ben végezte el a Nehézipari Műszaki Egyetemet; szűk esztendeig dolgozott a Tigáznál, s utána: — Akkoriban gyakran jártam haza hétvégeken. Meg is kérdezték tőlem — miután '75-ben megüresedett a tanácselnöki szék — elvállalom-e? Gondolkodtam, s végül igent mondtam. Akkor 25 éves volt. tanácsi tapasztalat nélkül: — Arra gondoltam, hogy könnyebb lesz. de rá kellett jönnöm, milyen szerteágazó, bonyolult ez a munka. Vb-titkár hosszabb ideig nem volt, így egyedül kellett állni a „frontot”. Hetvenkilenctől azután lényegesen könnyebb lett a munka, akkortól dolgozott titkár a tanácsunkon. Vavrek László nem szeret magáról beszélni. A faluról, a megvalósult, elért eredményekről viszont szívesen. — Lényeges változás a vezetékes ivóvízrendszer kiépítése községünkben. Ez 1976- ban valósult meg, s így a munka dandárját elődeim végezték el. Ellenben Boldogkőújfaluban '80-ban sikerült „tető alá hozni” a vízügyet. Itt az előző építések során tapasztaltakat hasznosítottuk. A következő esztendőben klubkönyvtárai építettünk Boldogkőváralján, melyből a lakosság bőven kivette részét, társadalmi munkában. Ebben az időszakban kezdtük el a házhelyek kialakítását, mely a mai napig folytatódik. Örvendetes, hogy sok fiatal itthon marad, itt építkezik — ebben az esztendőben harminc új ház épül, ennek köszönhető, hogy az 1960-tól fokozatosan csökkenő lélekszám tavaly megállt, mi több, harmincnéggyel növekedett a lakosok száma. Minden házhely elkelt, így továbbiakat kell kialakítanunk ... Most már a növekvésnek megfelelően kell gondolkodnunk a kissebbekről is. Jövőre készül el a négytantermes új iskolánk, amelyhez tornaterem és kétszáz adagos konyha is csatlakozik, örülünk annak is. hogy a pedagógusoknál is kialakult egy stabil törzsgárda, kicsi a fluktuáció. Őket segítendő, négy szolgálati lakást is építettünk. Ahol még tennünk kell: az erre járó turisták jobb ellátása. Vavrek Lászlót jól ismerik gyermekkora óta a községben. Bizalommal fordulnak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal. Mint mondotta: már minden szál ideköti őt... Ezért választották meg a község lakói újfent tanácselnöknek, ezért szavaztak ismét bizalmat neki. Mészáros István A szökőkutak városa - Szeged Szegeden a városkép kialakításánál nagy gondot fordítanak az esztétikai összhang megteremtése mellett arra is, hogy a dolgozó ember minél kellemesebben pihenjen. Ezért a legtöbb téren szökőkutakat is építettek, illetve építenek a jövőben is, hogy a városi ember a kö- rengetegben is közelebb kerüljön a természethez. Képünkön; a Széchenyi tér, a városi tanács előtti szökökút- tal. Vajat kínáltak, lapulevélben... Negyven éve, nyáron Negyven évvel ezelőtt a Miskolcon megjelenő lapok még nem közöltek időjárás- jelentést. Csak a szemtanú emlékezhet rá, hogy sütött-e vagy fújt. De nem is ez a lényeg. Egy ország népe szippantott a friss levegőből. A fő téma még mindig a politika: a háború és az újjáépítés. A béke híreiből válogattunk egy csokorra valót, abban a reményben, hogy a mai olvasó nemcsak kuriózumnak tekinti, hanem memenlónak, s a fél emberöltővel ezelőtti nemzedék bölcs derűjét sugárzó előrejelzésének is. Az aratás megkezdését lélkolumnás vezércikk köszönti a Magyar Kommunista Párt észak-magyarországi kerületének napilapjában, a Szabad Magyarországban. „Saját földjén, saját termését aratja a magyar paraszt. Nehéz summássors után megkapta jussát a magyar földmunkás. A szabad dolgozók szabad országa győzedelmeskedik a tengernyi nehézségen. Legyőzi az éhínség fenyegető rémét...” A Miskolci Hírlap szabályos piaci tudósítást közöl. „A kofák asztalait eluralja a friss saláta zöld üdesége, Egy kis tejfel, ecet. cukor hozzá... Igen ám, de ára: öt pengő. Négy pengő. Az alig nyolc leveles kis fej: Kettő ötven. Nézzünk hát mást. A hagyma csomója öt pengő. A tojás darabja öt pengő. Nem hiányzik a vaj sem. Most üli pünkösdi királyságát: 270—200 pengő kilónként.” Az újság ára egyébként Nagy-Miskolc területén 1 pengő volt. vidéken 1,20-ért adták. Az akkor forgalomba hozott „Magyar” cigaretta darabját 40 fillérben határozta meg a „Dohányjövedék”. Az újkrumpli kilója 12—14 pengő, s a negyven évvel ezelőtti nyári -sztár a Búza téren a kacsa volt, 900 pengős darabonkénti árával. A vajat egyébként porciózva mérték, friss lapulevélbe csomagolva. Történt mindez akkor, amikor: még nem robbant fel az atombomba; amikor a miskolci színházban a Kék Duna című darabot játszották; amikor a Koronában a Két asszony című filmet vetítették; amikor ifj. Boncsér Béla a „Nyílt tér” rovatban semmiféle felelősséget nem vállalt különváltan élő feleségéért; amikor minden külön értesítés helyett özv. Pogány Béláné és Szakáll Dénes házasságot kötött az avasi református templomban; amikor bejelentették, hogy a lakosok visszakapják rádiójukat; amikor a Lillafüredi Állami Vasutak üzemvezetősége közli a tisztelt utazóközönséggel, hogy a tarifát ötven százalékkal fölemeli; amikor a 42 éven felüli nőket mentesítik a hadimunka alól; amikor újból megnyílt a Hunyadi utcában a Móth- féle úri és női fodrászat; amikor Boros Pál nyugatra hurcolt hozzátartozóit keresi; amikor a Széchenyi utca 46. szám alatt arany és ezüst ékszereket vesznek és eladnak; amikor a miskolci vasutasgyűlésen Nógrádi Sándor mond beszédet; amikor a Természetbarátok Turista Egyesülete az újhutai menedékházhoz szervez kirándulást. Paái nem csupán a ma• gyár tájképfestészet egyik legnagyobb alakja, hanem kiemelkedő szerepet játszik az impresszionizmust előkészítő úgynevezett barbizoni festőiskola történetében is. Az ő művészetében valósult meg először Magyar- országon a festészetnek az u törekvése, hogy a tájban látható motívumok nem önmaguk érdekességéért szerepeljenek, hanem érzéstartalmakat fejeznek ki. A dél-erdé'lyi erdők világában nevelkedett festő meghitt, lírai viszonyban élt a természettel. Aradi diákkorában megismerkedett Munkácsy Mihállyal, akinek hatására vált festővé. Böhm Pál aradi festőiskolájában kezdte tanulmányait, majd a bécsi akadémián Zimmermann tanítványa lett. 1870-ben hollandiai tanulmányútra indúlt. Ismét összetalálkozott Munkácsy Mihállyal, együtt utaztak Angliába. 1871-ben a Párizs melletti barbizoni erdőben telepedett le véglegesen. A barbizoni művésztelep művészei elutasították a klasszicizmus fegyelmét és a romantika szertelenségét: a valóságot akarták festeni. Képtár remekei ....................................................................................................................... P aál kezdetben Theodore Rousseau befolyása alá került, de művészete akkor bontakozott ki, amikor ösz- szebarátkozott a spanyol származású Nareisso Diaz de La Penával. Festészete egyre lágyabb, színei érzelmeket hordozó, a kép hangulati telítettségét előidéző elemekkel gazdagodtak. A Napsütés az erdőben című kép Paál László egyik legszebb alkotása. A fatörzseken megcsillanó fények, az erdő érzelmeket visszhangzó telített atmoszférája a kor nagy költőjének. Baudelaire- nek a versét hozza emlékezetünkbe: „La nature est un temple ou des vivant piliers L aisse parfois sor tir des propres paroles”. „A természet egy templom, ahol az élő oszlopok közül néha a legtisztább hangzatok szólnak hozzánk” Paál László (1846-1879) Napfény az erdőben. Olaj, vászon, 54x65 cm. Végvári Lajos A híreket, eseményeket csak kihüvelyeztük a korabeli sajtóból. Nem válogattunk, nem rangsoroltunk. A történelemkönyvek talán tisztábban, világosabban fogalmaznak. De így színesebb, teljesebb a kép. Bizonyságul kimásoltunk néhány mondatot a miskolci mérnöki hivatal felelősének abból a nyilatkozatából, amelyet a Felvidéki Népszavának adott negyven évvel ezelőtt. „Miskolc összeépül az újonnan hozzácsatolt elővárosokkal, átfogó, egységes városrendezés szellemében. Miskolc nagy és szép város lesz... A nagyvárosi jelleget a körutak biztosítanák . .. Az Avas beépítésére messzemenően gondol a terv, alapja az Avason keresztül Tapolcára vezető erdei vasút, mint legrövidebb közlekedési útvonal ... A Sajó-kikötő jóváhagyott tervei beilleszkednek az általános tervbe: a kikötő kiépítésére a Sajó- szabályozással párhuzamosan kerülhet sor.” És végül a nyilatkozat utolsó előtti mondata, kommentár nélkül, anno 1945: „Miskolcon sok városrendezési tervet állítottak már össze és dolgoztak ki részletesen — hiába. Nem tudták megvalósítani.” Brackó István
