Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' Vitákban edzett véleményt K ockázat nélkül nincs üzlet, a tervező nem élhet meg fantázia nélkül ... Az aranyigazság markánsan szögletes megál­lapításait a napi gyakor­lat csiszolja kerekre. A fe­lelőtlen kockázat következ­ménye általában kudarc, s a parttalan ötletrohammal megáldott, megvert tervező sem érhet el sikert. Mint az indiszponált kapus: árnyék­ra vetődik. üzlet, érzék, igazság, maradandóság kö­vetelményei fogalmazódnak meg az igényben. Nagyobb léptékben mérve sem más a képlet, de gazdagodik a kívánságlista az egyensúly, a fizetőképesség, az élet- színvonal megtartásának el­tökélt szándékával. Mit várunk? Mit remé­lünk? Mit várhatunk? Mit remélhetünk? A naptár 1985-öt mutatja, a mostani tervidőszak utolsó eszten­dejét. Kilátásaink nem túl biztatóak, erőinket sokszo­rozva kell élnünk, s meg­élnünk. Az embernek néha az az érzése, hogy jobban ismerjük azt, ami nincs, ami hiányzik, mint azt, ami a lehetőségek abszolút ki­használásával megvalósul­hat. Éppen ebben rejlik a tervező kockázata és fele­lőssége. Az összehangzó ér­telem jegyében olyan har­móniára kell, kellene töre­kedni, amely ugyan nem markol sokat, de az ujjak között szemet nem enged elperegni. Ember tervez, s az em­ber is végez. A csodák, is­tenek, varázsos remények korszaka lejárt. A szélsősé­gek nélküli elemzés és programkészítés időszakát éljük. A betakarítással egy időben a vetésre készülünk. Azaz a két tervciklus fogas­kerekek módjára kapcsoló­dik egymáshoz. Lapunk 5. oldalán az olvasó Borsod- Abaúj-Zemplén megye VII. ötéves tervi fejlesztési kon­cepciójával ismerkedhet. Ja­vaslat ez még, s nem el­sősorban azért, mert kor­rekcióra szorul, hanem vi­tákban edzett véleményt és helyeslő egyetértést igé­nyel és feltételez. A taná­csok mozgásterét meghatá­rozó pénzügyi elképzelések a meglevő, s remélhető pénzügyi tehetösségre ala­poznak, de figyelembe ve­szik a kor támasztotta új igényeket is. Az arányo­sabb településfejlesztés je­gyében több jut a vidék komfortosítására, a falusi otthonteremtés segítésére. Természetesen nem szen­vedhet csorbát az egész­ségügyi ellátás és az eddi­gi oktatási színvonal sem. Fejlődik a kereskedelmi há­lózat is. s jó néhány, Ló­lábban megálmodott bevá­sárlóhely kerül tető alá. A városok fejlődésében, s ez már ebben a tervidőszak­ban is kitapinthatóvá vált, véget ért a látványos dina­mizmus — főként mennyi­séggel mérhető — korsza­ka. A minőségi változások idejét éljük, s ez elsősor­ban azt jelenti, hogy a komfortos lakások lakói egy re inkább komfortos város környezetben élnek majd. Mindenre persze nem fut­ja, nem futhatja. A terv: rangsorol. ígér is, de töröl is az igénylistáról. Mert hi­tele csak így lehet egy öl évre szóló programnak. A takaró hosszát a jámbor óhajok nem növelik meq, de erős hittel hihetjük, hogy kicsit nyújtózkodva is elférünk a ,,takaró” alatt. Helsinki - tíz év után Pénteken Moszkvában „Az európai biztonságért és egy ü 11 m ű kod ésér t küzdő szovjet bizottság" elnevezé­sű, elsősorban tudósokból ál­ló szovjet társadalmi szerve­zet sajtóértekezleten ismer­tette „Helsinki — tíz év után" című, most megjelent beszámolóját. Mint Jevgenyij Szilin, a bi­zottság elnökhelyettese meg­állapította, a helsinki ta­nácskozás az enyhülés szü­lötte volt, és munkájával elősegítette annak elmélyíté­sét. Üj szakasz kezdetéi je­lentette a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában és jelentős mértékben hozzájárult az európai biztonság alapjainak lerakásához. Az értekezlet óla eltelt év­tizedben két jól megkülön­böztethető politikai tenden­cia alakult ki a nemzetközi politikában. Az egyik Hel­sinki szellemének életben- tartására, a záródokumen­tum ajánlásainak megvalósí­tására, a kontinens államai közötti politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok elmélyítésére tö­rekszik. Szemben ált ezzel a főleg az. Egyesült Államok­tól származó törekvés, amely végképp a múltnak akarja átadni az enyhülést, akadá­lyozni próbálja az európai államok közötti kapcsolatok fejlődését, és ehhez az irány­vonalhoz a nyugat-európai országok támogatását is meg akarja nyerni. Washington törekvései azonban csak részben arattak sikert — hangsúlyozta Szilin. — En­nek oka a szocialista orszá­gok következetes, kitartó ál­láspontján kívül az, hogy az európai tőkés országok sem érdekeltek a kontinens álla­mai közötti kapcsolatok vég­leges lerombolásában, és ezért csak részben támogat­ták a washingtoni törekvése­ket, sok területen pedig köz­reműködtek a helsinki dön­tések valóraváltásában. (Folytatás a 2. oldalon) ESZMIUGrAR ORSZÁG AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 169. szám Ára: 2,20 Ft Szombat, 1985. július 20. (3. oldal) A megyei párt-végrehajtóbizottság napirendjén: A zöldségtermelés és -forgalmazás Szenvedélyes vita és reális útkeresés jellemezte tegnap a megyei párt-végrehajtóbi- zollság üléséi. A züldségci- lú lás gyakori beszédtéma a fogyasztók körében, politikai fórumokon is. Alapvetően közhangulati téma — fogal­mazódott meg. Ennek az az oka. hogy amíg a magyar mezőgazdaság világviszony­latban is elismerést váltott ki. például a gabonaprogram megvalósításában, a húster­melésben, az egyenletes zöldségtermelést és -ellátást mindmáig nem sikerüli biz­tosítani. Bár vannak ered­mények bizonyos tömegáruk esetében, több probléma joggal foglalkoztatja a köz­véleményt. A téma fontosságát jelzi, hogy a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Dáliái László, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályvezető­je és Magyar Gábor MÉM- miniszterhelyettes is. A Fa­rapó Karoly megyei tanács­elnök-helyettes által előter­jesztett jelentés többek kö­zött megállapította, hogy me­gyénkben a burgonya, a zöld­ség és a gyümölcs lakossági forgalmát, általában tíz őszi érésű termékekből a ki­egyensúlyozottság, ellenben a melegigényes cikkekből (pa­radicsom, zöldpaprika, ubor­ka) a hullámzás jellemzi. A lakosság részére történő áru- értékesítés arányaiban az el­múlt időszakban szerkezeti módosulások következtek be. A szocialista szakkereskede­lem — Zöldért és áfész-ek — áruértékesítése csökkent, ugyanakkor megnövekedett a termelői piaci értékesítés, a saját szükségletre való ter­melés volumene, a zöldséget és gyümölcsöt árusító ma­gánkereskedők száma, vala­mint az új üzemelési for­mában működő kereskedel­mi. vendéglátóipari egységek és a különböző intézmények, nagyfogyasztók közvetlen mezőgazdasági termelőktől történő árubeszerzése. A többcsatornás forgalmazási rendszer kiszélesedése, a résztvevők körének bővülése mellett új ellentmondások is keletkeztek: a szerződések tekintélye, a termékek érté­kesítési biztonsága, a piac szervezettsége gyengült. A vitában résztvevők sok­oldalúan elemezték a jelen­legi gyakorlat gondjait. Töb­bek között, hogy miért csök­kent. illetve ingadozik a ter­melési kedv. milyen okokra vezethetők vissza az arak duplázódása, amíg az áru­termelőtől a fogyasztóhoz kerül; esetenként miért ol­csóbb az a zöldség a maszek­nál, mint az állami bolt­ban? Matlák Zoltán. a Zöldért megyei igazgatója sajátos gondjaikat vázolta. A vállalat átlag 400 fogadó­helyre szállít naponta ter­meket — szezonban ez t>0U- ra is emelkedik —. és jel­lemzőek a kisebb, az apró tételek. Ez is. télen pedig a tárolási költségek tetemesen növelik az árakat. Dáliái László elmondotta, hogy a téma tavaly szere­pelt a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizottsága napirendjén is. majd a kor­mány Gazdasági Bizottsága fogalmazott meg rövidebb és hosszabb távú feladatokat. A KB osztályvezetője kitért arra, hogy jobb szervezésre, szabályozásra van szükség a meglevő hiányosságok csök­kentése érdekében. Nemcsak érdekeltség dolga, szemléleté is a helyzet javítása. Adott­ságainknak megfelelően kell áttekinteni feladatainkat, ezen belül a termelés szer­vezését és az ésszerű mun­kamegosztást — hangsúlyoz­ta Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára. A végrehajtó bizottság ál­tal elfogadott állásfoglalás ajánlja az érdekelteknek, hogy az egyes szektorok kö­zött — nagyüzemek, szakcso­portok, kistermelők — olyan munkamegosztást kell elérni, amelynek keretében a nagy­üzemek. elsősorban a szán­tóföldi tömegzöldséget, a lo- vábblermesztésre alkalmas burgonya vetögumót. és az étkezési burgonyát, vala­mint a gazdaságosan előál­lítható gyümölcsféléket ter­melik. A szakcsoportok, a (Folytatás a 2. oldalon) A napfényes, meleg 0 időt kihasználva me­gyénk mezőgazdasági üzemeiben felgyorsult a mun­ka. amelyet nemcsak az aratás, a kombájnok dübör­gése fémjelez, hanem az az ezernyi apróbbnak tűnő fel­adat is, amely természetesen elhalványul a kenyérgabona betakarítása mellett. Pedig kedvelt konzervgyári növé­nyünknek, a zöldborsónak vágását, cséplésél gondosab­ban kell megszervezni, mint a kalászosok aratását. Már tavasszal a szakaszos vetés­sel, eltérő tenyészidejű faj­ták magjainak földbe jutta­tásával szabályozzák a hü­velyérés idejét, hogy mindig zsenge borsószem érkezzen a hűtőiparhoz. A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezetben 200 hektáron termesztenek idén zöldborsói. A képünkön látható kombájn nem csépel, csak rendre vágja a nö­vényt. amelyet pár órás fonnvasztás után Hamster- kocsik szednek fel a tarló­ról, s viszik a négy stabil fejtőgéphez. Rekordterméssel az idén nem lehet számol­ni, de ha a nagy hőség nem egyszerre érleli be a szaka­szok hüvelyeit, akkor a kul­túra még mindig nyereséget hozhat a szövetkezetnek. Több a gond a szálas takar­mány gyűjtésével. A májusi, júniusi esők nemcsak a ka­szálást akadályozták, hanem „kilúgozták”, tönkretették a rendekbe sodort terményt. Ahol nagy az állatállomány, ott nagy a lucernaterület is. És hiá­ba a legsürgetőbb feladat az aratás, a kaszáláshoz mindig kell gépet, embert biztosítani. Képünk a mezőcsati Augusztus 20. Ter­melőszövetkezet pillangós tábláján készült. Fotók: Morvay Tamás Végre itt von, megérkezett. Csomagolunk hát és aztán magunk mögött hagyva la­kásunk zárt ajtaját, elindu­lunk, pihenni vágyók a szélrózsa minden irányába. Ki a folyópartra, ki a he­gyekbe. Alföldre vagy o Du­nántúlra. Horgászbottal vagy útikönyvekkel felsze­relkezve próbáljuk szabad­ságunkat élvezettel eltölte­ni. A nyaralóknak nyújt se­gítséget a Nyár - üdülés - egészség című összeállí­tásunk a 13. oldalon. ''s* 1 V • Második alkatommal jelent­kezik - a 12. oldalon - a Regélő, lapmnk honisme­reti, néprajzi melléklete. Ezúttal egy szoborovató kapcsán Sárospatakra ka­lauzolja el az olvasót, s felidézi egy 66 évvel ez­előtti tardi repülőszeren­csétlenség történetet is. Betakarítás, kaszálás

Next

/
Thumbnails
Contents