Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

1985. július 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 sport Totónyeremények 37 telitalálatos szelvény A Sportfogadási és Loltó Igazgatóság közlése szerint a 2(5. heti tótónyeremények a/, illeték levonása után a kö­vetkezők: tizenhárom -|-1 ta- lálatos szelvény 37 darab, nyereményük egyenként 104 51 (1 forint. Tizenhárom találatot 20 szelvényen ér­tek el. ezekre 00 055 forin­tot fizetnek. Tizenkét talá­lata 1400 fogadónak volt. a szelvények értéke 1754 fo­rint. A tl-esekre (17 363 da­rab) 151. a 10-esekre pedig (117 IBI darab) 34 forintot fizetnek. A közölt adatok tá­jékoztató jellegűek. Egy evvel ezelőtt nem sok hiányzott ahhoz, hogy a Ka­zincbarcikai Vegyész férfi röplabdázói bekerüljenek a legjobbak közé. A bajnoki második helyezést követően azonban az osztályozón el­pártolt mellőlük a szerencse. Az akkori sikertelenség sze­rencsére senkinek nem szegte kedvét, hiszen a hároméves feladatterv teljesítéséhez ma­radt még egy esztendejük. Az idén úgy meneteltek a barcikaiak a bajnokságban, hogy esélyt sem hagytak az ellenfeleknek. Huszonkét ta­lálkozójuk közül huszonegyet nyertek, s mindössze egyet veszítettek. Fölényesen lettek elsők, újból készülhettek az osztályozom. • • • Annyit mondjunk el elöl­járóban. hogy a „rájátszás” időpontja cseppet sem kedve­zett a sárga-kékeknek. Közü­lük ugyanis jó néhányan az érettségivel foglalatoskodtak, miután igencsak fiatal átlag­életkorú társaságról van szó. A gárda azonban megbirkó­zott ezzel az akadállyal is. Úgy biztosította a második lépcsőbe kerülést, hogy a Kecskeméten lejátszásra ke­rülő két találkozóból már csak egy megnyerésére volt szükség. A KVSE nem bízott sem­mit sem a véletlenre! Veret­lenül, csoportgyőztesként har­colta ki a jogot az NB I-be kerülésre. Férfi vonalon ab­szolút újonc gárda jutott a legjobbak mezőnyébe, ahol Borsod megyét képviselik az ősztől kezdődően. • • • Az öröm kecskeméti pil­lanataiban Veres István ed­zővel madarat lehetett volna fogatni. Most azonban már lehiggadva, teljes tárgyila­gossággal vállalkozott értéke­lésre. — 1972-ben ültéin először a kisfiádra Kazijicbarcikán. Akkor úgy véltem: a fejlődés egyetlen lehetősége, ha áz addiginál sokkal nagyobb je­lentőséget tulajdonítunk a saját nevelésnek. Ezért indí­tottuk útjára az iskolai röp­labdázást. Kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal azóta egyfolytában Veres István tölti be a csa­Veies István pat melleti a szakvezetői tisztségei. Igazgatókhoz, test­nevelő tanárokkal épített ki gyümölcsöző kapcsolatot, s hamarosan a fejlődés jelei mutatkoztak. Bekerültek az ÓIK döntőjébe, s 197(i-tól már ifjúsági válogatottakat is adott a KVSE Lehoczky és Tóth személyében. • • • Aztán bekövetkezett a tö­rés. kisebb visszaesés kezdő­dött. Váltották egymást az edzők, míg végül újból Ve­res István kezébe került a kormánypálca. Ö is. meg a játékosok is meg akarták mu­tatni: több van bennük! Dol­gozott bennük a dac. mert akadlak azért jócskán ellen­zőik a merész terveknek. Egyébként sem egyszerű do­log egy „futballvárosban” megbecsülést szerezni a ko­rábban mostohagyerekként kezelt röplabdázásnak. A fa­natizmus. az eltökéltség adott erőt. s 1982-ben határozták el: megkísérlik a hegycsúcs meghódítását. Hároméves programot készítettek, s a/, elképzelés az. idén vált való­ra. — A tavalyi osztályozón a Ilit hiányzott a srácokból — emlékezett a szakvezető. — De szerintem akkor még ko­rai lett volna a feljutás. Az ifiválogatottakra is ráfért egy kevés rutinszerzés. Kecske­métre kicsit félve utaztam. Attól tartottam, hogy az érettségivel járó terheket ne­hezen viselik majd el a fiúk. Nos. legnagyobb meglepeté­semre, olyan racionális játék­kal rukkoltak elő a srácok, hogy esélyt sem adlak a töb­bieknek. Minden poénra kon­centrállak, nem ismerlek el­veszett labdát. Érzésem sze­rint megfelelő elöiskolát je­lentett a Keleti csoport kiiz­delemsorozata, mert ez a mezőny árnyalatnyival erő­sebb, mint a többi. • • • A KVSE 22 eves átlagélet­korú csapattal jutott a leg­jobbak közé. A legidősebb játékosuk a 30 esztendős. Ta­tabányáról igazolt Hernádi. Akadnak viszont jócskán 18 — IS) évesek, közülük Pálin­kást, Nagypált és Kissi em­líthetjük. A szakosztály az idén ün­nepli megalapításának 15. év­fordulóját. Szebb ajándékkal aligha kedveskedhettek volna a klub irányítóinak és a vá­ros röplabdázást szerelő köz­véleményének. Mert időköz­ben sok barátot szereztek, olyanokat sikerüli maguk mellé állítani, akik korábban egy kézlegyintéssel elintézték a sportágat. — Kérdezték már tőlem, hogy mi az alapja a sike­rünknek? — töprengett han­gosan Veres István. — Sze­rintem az egymás iránti ba­rátság jelenti nálunk az ösz- szetartó erőt. Nemcsak ma­gukkal. de másokkal is képe­sek' elhitetni játékosaink, hogy értelmes célokért érde­mes a kemény munkát vál­lalni! Dudás András csapat- kapitány alapítója a szakosz­tálynak. most teljesült az álma. • • • Hogy a sikert is szokni kell. arra jó példa a KVSE gárdája. Csak az évzárón en­gedlek tel kissé a játékosok, akkor kezdték valójában fel­fogni. hogy amit véghezvit- tek, az a klub dicsőségköny­vének aranylapjaira kíván­kozik. A bankett ünnepi asz­talán azonban így is ottma­radt 12 üveg sör az egy hidas mennyiségből .. . — Hat-hét év alatt hozzá­vetőlegesen 50—60 ember for­dult meg a csapatnál — mondta az edző. — Végül ki­alakult az a mag, amellyel kitűzhettük' a merésznek tűnő célt. Tudjuk, hogy a neheze ezután következik. Fenyeget az a veszély, hogy több já­tékost elvisznek tőlünk. Az NB l-ben való szereplés ran­got jelent, megfelelően fel kelt készülni rá. Nem fordul­hat elő olyasmi például, hogy a szálláshelyről három kilo­métert gyalog megyünk a mérkőzés helyszínére. Lát­szólag ez apróság, de mások mosolyognak rajta. • • • A dicséretes eredményben jelentős részt vállalt Danada János szakosztályvezető és Dovák Pál technikai vezető, akik idejüket és energiájukat sem kímélték, ha a csapat, körüli ügyes-bajos dolgok megoldásáról volt szó. Elis­merést érdemlően tevékeny­kedtek. de azzal valameny- nyien tisztában vannak, hogy ősztől még több teher hárul majd rájuk, ezért indokolt­nak tűnik az a felvetésük, hogy több törődést igényel­nek. Egyelőre még nem eldön­tött, marad-e Veres István a szakvezetői poszton. Kiválása kétségkívül érzékenyen érin­tené a szakosztályt, de mi­után az egyesület vezetői mindent elkövettek a szak­ember megtartása érdekében, remény van a megegyezésre. Doros László Labdarúgó-táblázatok MEGYEI II. OSZTÁLYÚ FELNŐTT BAJNOKSÁG ÉSZAKI CSOPORT 1. Horsodszirák 26 18 4 4 (»1-24 40 2. Ernőd 26 18 3 5 73-27 39 3. Ormosb.* 26 15 7 4 61-29 35 4. Hidvégurdó 26 15 r 6 53-42 35 5. Sz.-besenyő 26 14 5 7 54-33 33 6. Sajólád 26 11 6 9 54-47 28 7. T.-palkonyá 26 11 4 11 30-33 2R 8. Somsály* 26 11 5 10 51-44 25 9. M.-kövesd! Tsz 26 8 5 13 36-49 21 10. Rudabánya 26 7 7 12 40-47 21 11. ll.-ivánka 26 8 4 14 35-62 20 12. Sáta 26 5 6 15 35-60 16 13. Sajószöged 26 5 2 19 30-58 12 14. Szalonna 26 3 3 20 30-78 9 A vonal feletti csapat felju­tott a megyei I. osztályba. (Egy esetleges fúzió létrejötte után állapítják meg a kieső csapatok létszámát.) * *= 2 büntetőpont levonva. KELETI CSOPORT 1. Mád 24 17 7 — 77-18 41 2. Tárcái 3. s.-újhely 4. Hollóháza r>. Karosa* Tiszakarád 7. Sárospatak 8. Tokaj 9. Halmaj 10. Ónod 11. Riese 12. Forró 13. Alsóvadász 14. Szerencs 24 17 4 24 ÍR 3 24 15 4 24 ÍR 2 24 24 24 24 24 24 24 24 4 78-21 36 5 59-25 35 5 45-20 34 6 51-27 32 t 7 9 44-53 23 t 5 11 31-33 21 4 13 23-41 18 , 5.14 28-70 15 I 6 14 37-63 14 4 15 18-50 14 6 14 38-59 14 i 3 16 22-71 13 bajnokságtól visszalépett • 2 büntetőpont levonva. A vonal feletti csapat beju­tott a megyei I. osztályba. (Egy esetleges fúzió létrejötte után állapítják meg a kieső csapatok létszámát.) n Gyöngy Kupáért vetélkedtek Ilyen pillanatok is adódtak a vasárnap megrendezett országos autócross bajnoki futamon, ame­lyet Miskolcon bonyolítottak le. A szerelés pillanatai... Mák lózsef felvétele Göroinbölyün rendezték meg a Gyöngy Kupa autó- cross viadalt, mely egyben az. I. és II. osztályú verseny­zők országos bajnokságának negyedik fordulója is volt. A legjobbak küzdelmében hu- szonhatan rajtoltak, míg a II. osztályúaknái huszonki­lencen indultak. A kellemet­len idő. a zuhogó eső egy­aránt fokozott erőpróbára tette a versenyzőket és ren­dezőket. hiszen az előfuta­mok utáni zivatar a pályát sártengerré változtatta. így látványos, de igen veszélyes versenynek lehetett szemta­núja a szépszámú és kitartó közönség. Repültek a védő­lemezek. leszakadták a ke­rekek. és sokszor sár borí­totta nemcsak a kocsikat, de a versenyzőket is. Először a 11. osztályúak döntőjére került sor. A hat- körös küzdelem rajtja után rögtön a nagy esélyes Czeg- lédy Imre. a Főtaxi ver­senyzője állt az élre. és a dömsödi Mészáros György is csak üldözni tudta a fővá­rosi versenyzőt, aki végül is magabiztosan győzött. Az I. osztályúak küzdelmére már előbukkant a nap. ennek el­lenére rettenetesen nehéz körülmények között folyt a verseny, hiszen a döntő va­lamennyi résztvevőjének nemcsak az ellenfelekkel, de a sárral is meg kellett küz­deni. Erőpróba volt ez a ja­vából, ahol a bátor verseny­zők és a kocsik egyaránt vizsgáztak. A legjobbak dön­tőjében a rajt után Szabó Péter állt az élre. s az esé­lyes Nagy Sándor az. első kör végén csak a hatodik volt. Fokozatosan dolgozta le hátrányát, s a finálét jelen­tő nyolcadik kör végén ő ..robbant” elsőnek a célba. Közben ütközések és lekörö- zések tarkították a küzdel­met. A Gyöngy Kupa végered­ménye. II. osztályúak: 1. Czeglédy (Főtaxi, Lada I). 2. Mészáros (Dö.msöd, Volks­wagen 1800). 3. Biel (Főta­xi. Alfa Romeo II). Csapat­ban: 1. Főtaxi, 2. Dömsöd. 3. Túrkeve. I. osztályúak: 1. Nagy S. (XI. Autójavító. BMW I). 2. Szabó P. (Cse­pel Autó. Volvo II). 3. Szabó A. (XI. Autójavító, Lada I). Csapatban: 1. XI. sz. Autó­javító, 2. Főtaxi. 3. MHSZ Esztergom. Ablonczy Bertalan HITVALLÁS ÉS ÜZENET Nagyon fontos a bizalom Csaknem négy évtized­del ezelőtt, az akkori Val­lási és Közoktatásügyi Mi­nisztérium gond ozásá ba n megjelenő Sport Szemle így írt: „A társadalmi sportéletben is tevékeny­kedő tanárok igen értéke­sek az egyetemes magyar sport fejlesztése szempont­jából. A sárospataki sport­élet motorja Ablonczy Ber­talan." Nos, ez a nagysze­rű sportember az idei tan­év végén befejezte pedagó­gus-pályafutását, s az ed­digi tizenkét különböző, magas szintű elismerés mellé megkapta a tanuló- ifjúság testkultúrájának fejlesztésében végzett ki­magasló tevékenységért já­ró kitüntetést. Ez alka­lomból kerestük meg a ki­váló pedagógusi, s megkér­tük. ismertesse életútját, s adja meg a testi nevelés ars poeticáját. — Középiskolás korom­ban, Sárospatakon Szabó Károly tanár úr által nagy­szerű indíttatást kaptam. Akkori képzésünkben az alapsportágak mellett a mai szóhasználattal élve, a sza­badidősportok is bőven he­lyet kaptak. Érthető, hogy nagyon sokan szerettük meg a testnevelést és a sportot, s hogy egy életre eljegyeztem magam a test­kultúrával. Pataki diákos- kodásom után 1941-ben ke­rültem a TF-re. Főiskolai I a n ul mán ya i m végeztével. 1946-ban tanárként vissza­kerültem Sárospatakra, és az elkötelezettek lelkese­désével láttam munkához. Az országban először én rendeztem itt olimpiai sportnapot. Fél évtizedes tevékenység után kerültem Miskolcra, a Földes Gimná­ziumba. Igazgatóim mind­egyike szerette a sportot, s pozitív hozzáállásuk nagy­ban megkönnyítette mun­kámat. — S mi az idevezetó út titka? — Aki a lest kulturálá- sával pedagógusként fog­lalkozik. munkáját feltétle­nül neveléscentrikusan kell, hogy végezze, úgy. hogy egyszerre szeresse azt, amit tanít, és akiket tanít. E tevékenység során az el­hangzott szavak és a tet­tek újabb cselekvésre ösz­tönző összhangjára kell tö­rekedni. Elengedhetetlen a valós alapokra épülő ma­ximális követelményrend­szer felállítása, és az en­nek teljesítésére aktivizáló személyes példamutatás. A tanítási órákon az ifjúság egészséges fizikai megter­helésével, a munka tiszte­letére, szeretetére és meg­becsülésére kell nevelni a diákokat. Iskolai, városi, megyei, s ha lehetőség van rá, magasabb szinten is azért kell tevékenykedni, hogy az iskolai testnevelés lehetőségei anyagi, tárgyi személyi és módszertani vo­natkozásban egyaránt ja­vuljanak. A siker és a bol­dogság egyik előfeltétele a kapott reális feladatuk mindenkori maradéktalan teljesítése annak érdeké­ben, hogy a feladatokat adó vezetők és az általam irá­nyított vezetettek egyfor­mán partnerként fogadja­nak el. s maradéktalanul bízzanak az emberben. Az igazán jó testnevelő nem zárkózhat be az iskola fa­lai közé. A lüktető és számtalanszor újjászervező­dő iskolai sportmunka mellett cselekvő részt kell vállalni az egyesületi sport szervezéséből és irányítá­sából is. — Mit üzen a még dol­gozó kollégáknak? — Kívánom az e mun­katerületen dolgozó kollé­gáknak, hogy munkájukat mindig az elkötelezettek hivatástudatával küldetés­ként végezzék, hogy leg­alább olyan boldogok és megelégedettek lehessenek hivatásuk gyakorlásában, mint én voltam, s vagyok E nehéz és nagyon sokré­tű munkához kívánok va­lamennyiüknek sok állha­tatosságot és sikert. Mi pedig őszinte szívből gratulálunk. Kossárik Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents