Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

1985. július 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Gyorsmérleg a gazdálkodásról • AZ ÁRBEVÉTEL MEGHALADTA A 9,3 MILLIARD FORINTOT # KEDVEZŐEN ALAKULT A TŐKÉS KIVITEL • ELLENSÚLYOZZAK AZ ENERGIAKORLÁTOZASBÓL KELETKEZETT VESZTESÉGET Az idei népgazdasági terv mintegy 600—700 millió dol­láros aktívumot irányoz elő a nem rubelelszámolású kül­kereskedelemben. Ezt az év­kezdéskor magától értetődő­nek tartottuk, csakhogy jöt­tek a hideg hónapok, illetve azok következményeként a részleges földgáz- és villa- mosenergia-korlátozás. Az ebből keletkezett veszteségek sok százmillió forintra tehe­tők. Az elhatározott 5 száza­lékos növekedéssel szemben kismértékben csökkent a nem rubelelszámolású kivi­tel, míg a behozatal ugyan­ebben a relációban jóval meghaladta a tervezettet. Ez a tendencia nemcsak orszá­gosán észlelhető, megyénk­ben is megtorpantak a ko­rábbi években — a konverti­bilis elszámolású forgalom­ban — tapasztalt kedvező fo­lyamatok. Természetesen akadnak ki­vételek is. Legfrissebb infor­mációink szerint a TVK po­zíciója a külpiacokon to­vábbra is stabil. — Jó hírt közölhetek — mondta kérdésünkre Szállási Tibor, a kombinát műszaki vezérigazgató-helyettese. — Az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest több mil­lió dollárral növeltük az el­ső fél évben tőkés kivitelün­ket. így konvertibilis export­tervünket az esztendő első hat hónapjában 111 százalék­ra teljesítettük. Minden re­mény megvan rá, hogy 19115- ben rekordteljesítményt érünk el a nem rubelelszá­molású külkereskedelmi for­galomban. — És a termelés? — Tagadhatatlan, hogy bennünket is sújtott a kény­szerű energiakorlátozás. Őszintén meg kell mondani', hogy a mai napig sem tud­tuk teljesen kiheverni a műtrágyagyártásban, a föld­gázhiány miatt előállott vesz­teséget, jóllehet sokat ledol­goztunk a hátrányból. Az el­ső fél év végén azonban már csupán kilenc és fél ezer tonna az elmaradásunk. — A TVK az év elején azi a célt tűzte maga elé, hogy az idén megközelítik a 20 milliárd forint árbevételt. — Ma is valljuk, tervünk reális, kellő erőfeszítések árán teljesíthető. Bizonyíték rá, hogy a kombinát féléves árbevétele meghaladta a 9,3 milliárd forintot. A vállalat nyeresége ugyancsak kiemel­kedő teljesítményre vall, az elért 1,1 milliárd forint ered­mény különben önmagáért beszél. — Elmondhatom, hogy gyáraink, üzemeink teljesít­ménye — a műtrágyagyárat kivéve, de ennek objektív okai vannak — elérte, illetve meghaladta a száz százalé­kot. A polietiléngyár 27 és fél ezer tonna műanyag­alapanyagot termelt, ezzel túlszárnyalta időarányos ter­vét. A két polipropiléngyá­runk a várakozásnak meg­felelően kivette részét az ex­portárualap növeléséből: két százalékkal termeltek többet az előírtnál. A műanyaggyár kereken 44 ezer tonna kész­terméket bocsátott döntően a hazai piac rendelkezésére. — Felvetődhet a kérdés, mi lesz a hiányzó műtrágyá­val? — Nekünk az az elhatáro­zott szándékunk, hogy pótol­ni lehet és pótolni is fogjuk a földgázkorlátozás miatt ki­esett termékmennyiséget. Ügy ítéljük meg ugyanis helyzetünket, hogy erre meg­van a lehetőségünk. Mégpe­dig oly módon, hogy a mű­trágyagyárban ezután sorra kerülő nagyjavítás idejét le- csökkentjük, és így növeljük a műtrágyatermelést. — A termelés mellett más, a gazdálkodás szempontjából igen fontos munkát is el kellett végezni a vállalatnál. Hallhatnánk ezekről? — A TVK jövőjét döntően meghatározza az elhatározott fejlesztési koncepciók terv­szerű végrehajtása. A leg­fontosabb fejlesztésünk, illet­ve beruházásunk jelenleg a lineáris polietiléngyár építé­se. Beszámolhatok róla, hogy a közelmúltban a Tiszai Ve­gyi Kombinát és a beruhá­zásban érintett kivitelező vállalatok gazdasági és poli­tikai vezetői igazgatói ta­nácsülésen tekintették át a 6 milliárdos beruházás helyze­tét. Megállapították, hogy a nagy hideg miatt az építés­ben előállott két hónapos el­maradást sikerült pótolni, s a japán fél is a tervnek megfelelően szállítja a gépi. technológiai berendezéseket. — Újság még a fejlesztés területén, hogy műanyaggyá­runkban augusztusban és szeptemberben 16 új gép, műanyag-feldolgozó berende­zés telepítési tervei valósul­nak meg. Rövidesen üzembe helyezzük újabb (harmadik) mezőgazdasági bálakötöző zsineget gyártó gépsorunkat. Ezáltal elérjük, hogy jövőre a jelenlegi 3300 tonna helyett 5 ezer tonna a mezőgazda­ságban nélkülözhetetlen mű­anyag zsineget készítünk a hazai felhasználóknak. Lovas I.. Burkolatmegerősítés az utakon A nyári időszakban az autósok, 'motorosok sokfelé találkoznak útépítőkkel, és ezáltal forgalomkorlátozá­sokkal, terelésekkel, me­gyénk útjait járva. A mos­tani időjárás kedvez a bur­kolatmegerősítési és -felújí­tási munkáknak, ilyenkor lehetőség nyílóik a tél okoz­ta útíkárok végleges kijaví­tására. A Miskolci Közúti Igazgatóság dolgozói új el­járással végzik ezeket a munkálatokat. ÚJ, GYORS, GAZDASÁGOS Jelenleg Miskolc és Mályi között erősítik az aszfalt burkolatát az úttest teljes szélességében, .már az új technológiával. Hazánkban az Aszfaltútépítő Vállalat vezette be ezt a megoldást, amely ugyanazt a műszaki színvonalat biztosítja, egy igen vékony aszfaltréteg be­építésével, mint a hagyo­mányos burkolaterősítések. Az iníra-dominó eljárás lé­nyege az, hogy a meglévő elhasználódott, deformáló­dott aszfalt felületének fel- melegítésével egy időben vé­kony, 2—4 centiméter vas­tag aszfaltréteget terítenek az útra, és az új kopóré­tegben a régi burkolat fel - melegített részét is haszno­sítják. Az új, gazdaságos eljárás mintegy 20—30 szá­zalékos költségmegtakarítást eredményez, nem beszélve arról az előnyről, hogy fe­leannyi kivitelezési időt igényel, mint a hagyomá­nyos burkolaterősítés. En­nek eredményeképpen a for­galomkorlátozás sem nyú­lik olyan hosszú időre, mint eddig. VÁLYÚK NÉLKÜL Az eljárás a finn gyárt­mányú infravörös melegítő­berendezésről kapta a nevét, amely lehetővé teszi a régi burkolat gyors, károsodás­mentes felmelegítését. A technológia előnyeit elsősor­ban megfelelő teherbírású, kopott, hosszirányban vá­lyússá deformálódott utak esetén lehet kihasználni. Az elmúlt évben kétszázezer négyzetméter felületű burko­lutmegerösítést ezzel a mód­szerrel végeztek el hazánk­ban és elkészült az az országos érvényű műszaki előírás, amely a jó minősé­gű munkavégzés feltételeit határozza meg. A minőség- ellenőrzést a helyszínen végzett izotópos itömörség- mérő készülékkel, és ron- csolásmentes mérésekkel azonnal elvégezhetik a kivi­telezők. Gyorsaság, költség­megtakarítás és megbízható minőség jellemzi ezt az el­járást. amellyel megyénkben is egyre több helyen, köz­tük az előzőekben már em­lített Mályi és Miskolc kö­zötti szakaszon, valamint a 26-os főközlekedési úton 12 kilométeres hosszon dolgoz­nak az építők. P. Zs. A fóliasátrak, üvegházak, az állattartó épületek, vala­mint műhelyek, hétvégi há­zak fűtésére is alkalmas energiatakarékos léghevitő csőkályhák több típusát fej­lesztették ki az Agárdi Me­zőgazdasági Kombinát Zichy- új falui szárító-karbantartó részlegénél. A berendezés egyszerű felépítésű, anyagta­karékos megoldással készül. Falát a tűzteret körülvevő hajlított acélcsövek képezik, s mivel nincs samottbélése, könnyen szállítható, mozgat­ható. Típustól függően többféle teljesítményre is ké­pes. A készülék olaj vagy szén helyett papír és fahul­ladék, növénymaradványok tüzelésére alkalmas. A szak­emberek öt típusát fejlesz­tették ki. Rövidesen meg­kezdik a sorozatgyártásukat. Ismerkedés a kombájnnal. Fejti György látogatása során elbeszélgetett a kombájnosokkal. Mun­kakörülményeikről, az idei aratás során eddig szerzett tapasztalataikról faggatta őket. Fejti György erre jegyez­te meg: — Gépesítés, kor­szerű technológia ide. gépe­sítés oda, máig nagy erő­próba, s kockázat a mező- gazdasági termelés, s ezen belül is a betakarítás. A si­kerélmény sok tényező függ­vénye. Persze az emberi akarat — mint itt is látom — azért felül tud emelked­ni a természeti nehézsége­ken. Az első aratónap első munkaórái is igazolták, hogy jól szervezett, jól összehan­golt hadművelet a tiszake- szi kalászmentés. Sőt, a kombájnok nyomában múl­ott haladtak a bálázók, s mire végigértünk a táblán, a kész bálákat gépjárművek szállították a leendő kazlak­hoz. — Ladányi József kombáj- nos, E 5—16-os masinájával közelebbről is megismerke­dett az első titkár. Kérdez­gette a gép műszaki ada­tairól, a kombájnos munka nehézségeiről, a kereseti le­hetőségekről. Nem keresnek rosszul ezek az emberek, de tegyük hozzá gyorsan, meg is érdemlik! Kéthetes óriási erőfeszítés ez, hajnaltól sö­tétedésig tartó munkana­pok. Lám, átizzadt a láto­gató küldöttség tagjainak hátán is az ing, s a verej­ték sűrűn gyöngyözött a homlokokon. — Tetszik kérni egy kis hideg vizet? — kínálta Fej­ti Györgyöt egy mokány srác. Csikós Pali. A hete­dik osztályos tanuló nyári szünidejét nem a Balaton partján tölti, hanem vízhor­dóként segíti az aratók munkáját. Kannafedőbe töl­tötte a friss hideg vizet a vendégnek, aki jólesően kor­tyolgatta az aratók „védő­italát”. A tiszakeszi búzamezők­től búcsút véve, a gabona útját — a tároláson, előtisz­tításon, szárításon át — vé­gigkísérték a vendégek. Mi­előtt azonban elköszöntünk volna, újra megkérdeztem Emődi Lászlót: — Ma med­dig tart a műszak? — Attól függ, esik-e. Ha nem. lesz kilenc óra, mire hazaérek. Tegnap július 17-e. szer­da volt. Munkanap, aratás. A nap 20 óra 55 perckor nyugodott. Kilenc perccel hamarább, mint ahogy Emő­di László hazatért. Hajdú Imre Fotó: Laczó József Szerencsére csak borult. Esőt egy szemel sem hozott a Tisza felöl fújdogáló alig- szellő. Sőt inkább elvitte a felhőket, mert úgy fél ti­zenkettő tájban kisütött a nap. S lám, a kezdeti bi­zonytalanságot felváltotta az egészséges bizakodás. A 11 kombájn egyre in­kább belelendült, hol itt. hol ott villant a kombájnos fülke fűlött az úri lést jelző sárga fényjel. Nőtt a tarló a Vadnai dűlő 149 hektáros gabonásában, s egymás után gördültek u búzaszemmel te­li gépkocsik a tsz szárító­üzeme felé. — Talán még lehetett vol­na várni. Hiszen magas a nedvességtartalom, 19 szá­zalék fölötti. De ki tudja, érdemes-e várni? Ki garan­tálja a jövő hétre a jó időt? S különben is, július köze­pén járun'k, más években ilyenkor már vége felé tart ez a munka. Szóval nincs más választásunk, vágni kell. s szárítjuk a szemet, még ha ez nagyobb költ­séggel is jár — magyarázta Farkas ■ Mihály főmezőgaz­dász. Ott a Vadnai dűlőben megdőlt a kalász. A július 1-i vihar „tette” mindezt. A kombájnok lassabban haladnak, s a kalászemelő használata ellenére egyes helyeken egy irányból lehet csak aratni. Ennek ellenére az első órák tapasztalatai alapján Emődi László kom­bájnos elégedett. — Ez az ötödik aratásom. Nehezebb mint a tavalyi. Ivóvíz kannafedöböl de azért tudunk menni, ter­melni. Tudja melyik volt nehéz? A 80-as, az első. Ak­kor igazán megkínlód­tunk ... Persze most sem könnyű. Túl azon, hogy a tsz 1500 hektáréból 480-on elpusztí­totta a termést az árvíz, s épp azokon a területeken, ahol ' tavaly 60 mázsa is termett, szóval túl ezen, vannak olyan tábláik, ame­lyeket várhatóan csak lánc­talpak felszerelésével tudnak learatni. — Milyen termést várnak idén Tiszakesziben? — ez volt a legelső kérdése Fejti Györgynek, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbi­zottság első titkárénak, aki tegnapi munkanapjának jó részét a Tisza menti aratók között töltötte. — Itt a keszi határban 50—56 mázsát várunk, míg az egyesülés folytán most hozzánk került igrici ré­szen. ez ugyanis egy homo­kos terület, 35 mázsát — válaszolt Baranyi András elnök. — Nem is az a baj. hogy ez gyenge termés — szólt közbe a munkában maxima­lista Farkas Mihály. — Ta­valy ezeken a tíz aranyko­ronás földeken rekord ter­mett. 56 mázsa búza hektá­ronként. Az idén sokáig úgy nézett ki, hogy újabb csúcsokat javítunk. ,Am jött az árvíz, a vihar és jégkár, s be kell érnünk szerényebb eredményekkel... Űrit a kombájn, avagy ai első mázsa búzaszemek

Next

/
Thumbnails
Contents