Észak-Magyarország, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-02 / 153. szám
1985. július 2., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A „tiszta Miskolc” Rajtn(n)k is múlik Nem vettem észre. Kerestem, morogtam, hogy nem találom, majd hirtelen, barnára pácolt mivoltában ész- revevődött a zöld-barna környezetben. Szép, esztétikus szemétgyűjtők a Majális-parki sétányon és a Herman Ottó Emlékpark környékén. Tájba illők, mondhatnák rájuk. Mindenesetre nemcsak szépek, praktikusak, hanem sokáig hiányoltak is. A Miskolci Közterület-lenn tartó Vállalat terméke az újfajta szemetes. Az elmúlt évben mutatták be az augusztusi miskolci vásáron, és azóta már több mint ötvenel helyeztek ki Tapolcára, és körülbelül harminc darabot Lillafüredre. Olyannyira elnyerte a tetszést, hogy most mérik fel az érdeklődő diósgyőriek igényét, akik szintén szeretnének esztétikus szemétgyűjtőket a környezetükbe. — A tervezés és készítés csak egyfajta tevékenységünk — mondja Bulla Zoltán, a vállalat főmérnöke. — Januártól Köztisztasági Vállalatból Közterület-fenntartó Vállalat lettünk. A tevékenységünk, olyan munkákkal bővült, amelyeket eddig a Városgondnokság különböző vállalatoktól rendelt meg, most mindezt mi intézzük, szintén a Városgondnokság megrendelésére. Ilyen az útkarbantartó részlegünknek az úttartozékok (korlátok, útvédők) javítása, az utcanévtáblák kihelyezése, a vá- rosdiszités, a zászlók kihelyezése az ünnepeken, és átvettük a Fonoda úti állategészségügyi telepet is. Kezdődik egy szolgáltatás, az autóroncsok elszállítása. Erről még mi sem tudunk többet, bár nagyon sok lakossági telefon érkezik „roncs ügyben”. Várjuk a tanácsi rendelkezést a végrehajtás mikéntjére vonatkozóan. — Jólesöen mondhatjuk. — veszi át a szót Farkas György, a vállalat igazgatója —, hogy az év második felétől a város egyik legkorszerűbb autójavító műhelyét vallhatjuk magunkénak. Két gépkocsiállás, lakalosmühely, ezen belül raktár, diagnosztikai sor áll rendelkezésre. A sajátunkon kívül, elsősorban a megye speciális gépkocsijait látjuk el, majd a tervek szerint Észak-Ma- gyarországnak lennénk a célgépjavító bázisa. A vállalat telephelyén egy volt garázs építésével alakítottuk ki a műhelyt, de azt is meg kell mondani, hogy a korszerű műhely mellett sajnos, nagyon rosszak a szociális körülmények, s ezen saját erőből nem is tudunk segíteni. A vállalatnál több, mint ötszázan dolgoznak. Munkájuk legtöbbször nem látványos, hiszen a mindennapi tisztaság, a város szépsége, olykor bizony megtépázott. A dolgozók legtöbbje idős. Ha végképp kiöregszenek, a fiatalítás, a hatékony „közterület-fenntartás” csak jól szervezett gépparkkal oldható meg. — Ha lenne ötmillió forintunk — mondja az igazgató —, négy olasz járda- seprő gépet tudnánk venni, a lehető legkorszerűbb technikát. Egyelőre nincs pénzünk rá. pedig kár lenne elszalasztani ezeket a gépeket. Nyári terveink között diákok foglalkoztatása is szerepel. Sikeres volt a tavaszi főpróba, amikor elismerten jó munkát végeztek a diákok. Felnőtt munkabért fizetünk nekik. Tevékenységünkhöz tartozik a díszkövezés, amelynek szép darabjai már elkészültek a miskolci Pátria-udvaron, és a kazincbarcikai ÁBC előtti téren a piac környékén. Mi készítettük a miskolci Tanácsház téri díszkút környékének kövezését, társadalmi munkában. Igazán bosszantó és elszomorító. hogy ezt u területet felvonulási résznek használják a környéken dolgozó építők, és ha majd nagy nehezen elvonulnak, újra kell rakni az egészet. Amit eddig ott csináltunk, az kidobott pénz és munka lesz. — Még valamit az újítási dolgokról — mondja a főmérnök. — A géppark kor szerűsitéséhez tartozik a Ka- maz-alvázra épített, tömörítős szemétgyűjtő gépjármű amely egyszerre két kukaedényt vagy egy nagy konténert képes kiüríteni. Túl a kísérleti stádiumon, már gyakorlatban először itt használjuk a barcsi szövetkezet gépét, sikerrel. A közeli napokban pedig munkába állítjuk az aszfaltvágó gépet, amely helyettesíteni, alkalmanként pótolni tudja a légkalapácsokat. Korszerű gépek, egyre modernebb technika, technológia, új szolgáltatások — szebb város? Nemcsak a vállalaton múlik. Köpeczi Edit Beleavatkozni a cég dolgaiba Segít a számítógép Mondd meg, hol laksz.. Befejezhetjük a címben félbehagyott mondatot, mert hiszen mindannyian tudjuk, minek kell folytatásként ott állnia, a „hol laksz” ugyanis megszabja a hogyan lakhatsz, élhetsz határait, ami a tárgyi világot illeti. Hol laksz? Városban. Kisebb vagy nagyobb városban? Bármelyikben, akkor is elfogadható közműves szolgáltatások, helyi tömegközlekedés, zsúfolt, de sokféle áruval teli üzletek... Községben laksz? Kisebb vagy nagyobb faluban? Bármelyikben, akkor is nehéz belső közlekedési viszonyok, a „rendeltem, de nem kaptam” ismétlődő gondjával küszködő üzletek, szűkös közintézmények ... Fehérre, feketére leegyszerűsített felelevenítése város és falu gyakran feszültségekkel teli különbözőségének? A bevezető sorok valóban leegyszerűsített említői a való viszonyoknak, hiszen lelünk saját fejlődése ezernyi baja alatt nyögő városokat, és harmonikusan haladó községi közösségeket, mégis, hajiunk rá, sok az igazság volt kortársunk, a bolgár író, Atanasz Dalcsev sóhajos véleményében. Szerinte „a vidék a főváros húga, és amint ahogyan általában a fiatalabb leánytestvérrel lenni szokott, nénje levetett ruháit és gondolatait hordja.” Kár lenne tagadni, a községek sokaságának kijutott, kijut e levetett ruhákból, gondolatokból, bár meglehet, formájuk éppen az ellenkezőjét. a fejlesztést akarja elhitetni. Egyre kevesebb sikerrel. Elvi igazságként kézenfekvő: az állampolgárt nem lehet „büntetni”, sokszoros hátrányba hozni csupán azért, mert falun — községben — lakik. Az egy lakosra jutó tanácsi beruházások — Budapestet nem számítva — 1982- ben 2118 és 4281 forint szélső értékek között helyezkedtek el a tizenkilenc megye esetében, 198;i-ban ugyanez a két végpont 2442 és 4302 forintnál lett fellelhető. Az alsó határ tehát tetemesebben megemelkedett, a felső alig módosult, óvakodjunk azonban a hamari következtetéstől. Egy-egy tizenkét hónapos időszakban ugyanis lényegesen átírja az élet ezt a rangsort, az egyik évben utolsó a következő esztendőben hat helyei rukkol előre, s az élbolyban levő visszacsúszik a középmezőny végére. Ami sok mindennek a függvénye, következménye, az állami hozzájárulás mértékének változásától a saját bevételek alakulásáig. Éppen a sokféle ok, az okok és okozatok bonyolult viszonyai miatt véljük igaznak: nem a több pénzen — a miért nincsen löbbön — kell vitatkozni a tanácsi testületekben, hanem a meglévő források megoszlásának — szétosztásának — arányain. A tanácsi gazdálkodásnak a jövő évtől esedékes, a jelenlegitől alapvetően eltérő rendszere éppen az arányok egészségesebbé tétele érdekében kívánja csökkenteni a megpántlikázott — célhoz kötött, célcsoportos, megyei döntéssel adott — pénzek súlyát. szerepét, s növelni az önálló gazdálkodás elemeit. Remélhető, hosszabb távú hatásként ez a gazdálkodási rendszer majd módosít azon a furcsa helyzeten, hogy az, aki költözik, automatikusan hozzájut — vagy éppen elveszti azt — a társadalmi erőforrások teremtette javak egy jelentős tömegéhez. Számára olcsó vagy ingyenes közműfejlesztések élvezője lesz, a korábbiaknál alacsonyabb közüzemi — például áram-, víz-, — díjszabások alapján fizet, ráadásul úgy teszi mindezt, hogy közben, puszta jelenlétével a települési hierarchia magasabb fokán álló helyen újabb feszítő fejlesztési igényeket teremt, amelyek kielégítéséhez azonban — szemben a községben élőkkel — minimális mértékben járul hozzá, vagy még így sem. Napjainkban az ország településeinek ötvenkét százaléka olyan község, ahol ezer léleknél kevesebben élnek! Mondhatjuk tehát a tévedés megkockáztatása nélkül: ez a tipikus. Ha viszont ez a tipikus, akkor a fejlesztési, korszerűsítési terveknek is ehhez kellene — kell — igazodniuk. A „kellene” „kell”- re változását most már több dologban érzékelhetjük, így az országos településhálózatfejlesztési terv végső kialakulásán — amihez a széles körű társadalmi viták rengeteg hasznos észrevételt szolgáltattak —, a település- fejlesztési hozzájárulás új rendszerén, a tanácsi gazdálkodás jövő januárban életbe lépő formáján. Az érzékelhető törekvések jogossá teszik a bizakodást: a most megválasztandó tanácsok más talajról rugaszkodhatnak neki az ötesztendős ciklus sok-sok teendője megvalósításának. Mottó, bevezetőként és magyarázatként: „Tévedni emberi dolog, de igazán össze- kutyulni valamit csak számítógéppel lehet.” Átok, vagy áldás-e a számítógép? Csodaszer, vagy csak egy embert segítő eszköz a találmányok sorában? A kérdéseknek, kételyeknek igyekszünk megfelelni. Segítőink és ötletadóink a Pénzügy m i n isztéri um Szervezési és Ügyvitelgépesitési' Vállalat észak-magyarországi részlegének szakemberei. Kopogtat a kohászat- A miskolci részlegvezető, Valkó Lajos, egészen az egyetemi felvételig abban a biztos tudatban élt, hogy fizikai munkás lesz. Szerette a kohászatot, s minden, embert próbáló mesterségbe belekóstolt. Megtanult bánni az acéllal, a betonnal, krampácsolt is, s volt idő, hogy téglát szállított. A miskolci egyetem felvételi vizsgáján két olyan kérdést is kapott, amelyre nem készült, nem készülhetett fel. Az egyik: milyen a váltója a fővárosi fogaskerekű vasút sínjének. A másik: egy nagy hegyi túrán hamarabb ér-e a csúcsra, ha csak a menyasszonyával megy, vagy viszi a csúnya és há- zsártos anyóst is... A gépészmérnöki diploma átvétele után Valkó Lajos a gazdasági mérnöki és a rendszerszervezői oklevelet is megszerezte. Mielőtt a PM SZUV-höz került, a DIGÉP- ben vezette a szervezési és számítástechnikai osztályt. Az irodavezető egyéni sorsának ismertetése azért lehet érdekes, mert ebbe a szakmába mindenki előzmény nélkül kerül, de utalhat arra is, hogy aki a számítógépek programozására adja a fejét, annak sok mindenhez kell értenie. Legfontosabb persze a problémaérzékenység. Egy vállalat működésének hiányosságait, az ügyvitelszervezés fehér folt- 1 jait a kívülálló, s erre specializálódott szakember gyakran hamarabb észreveszi, mint az, aki házon belül működik. Ebből aztán konfliktusok is származnak. Tudniillik a számítógépes szervező akarva-akaratlanul is beleavatkozik á cég dolgaiba, s adott esetben vélt vagy valós egyéni érdekeket is sérthet. Az újító és újat akaró ember szükségszerűen beleütközik a megszokás, a régihez való ragaszkodás falába. A nagy múltú, s 18 ezer embert foglalkoztató diósgyőri kohászat viszont nem restellt tanácsért fordulni a mindössze 23 alkalmazottal működő irodához. Tizennégy, megválaszolatlan kérdésre kértek választ. A javaslatoA gép gyorsabb a leggyorsabb könyvelőnél kát, ötleteket írásban kapták meg, s az már a nagyüzemen múlik, hogy ebből menynyi hasznosul. Pénzt hoz... A jó gazdasági döntés egyik alapvető feltétele a gyors, pontos és megbízható információ. A meghatározó információk többsége az ügyvitel szolgáltatta adatokból származik. A kalkulátor, az adminisztrátor, a főkönyvelő munkája e tény ismeretében értékelődik fel, s e tevékenység hatékonysága sokszorozható meg a számítógéppel, illetve a korszerű adatfeldolgozás nyújtotta lehetőségek k i használása v al. A cég egyilk kiadványában olvasható, hogy jól megalapozott, korszerű ügyviteli munka nélkül nem lehet megállapítani a vezetők döntéseinek következményeit, lehetetlenné válik a hatékony ellenőrzés és az alapos gazdasági elemzés. E munkaterület hazánkban hosszú éveken át a gazdálkodás gyenge láncszeme volt, s ezért a Pénzügyminisztérium 1959- ben megalapította a P.M Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézetét azzal a céllal, hogy a gazdálkodó szerveknél a korszerű ügyviteli munka meghonosítását elősegítse. E szervezet 1967 óta vállalati formában működik. Az öt megyére kiterjedő hatókörű miskolci iroda 1969- ben alakult. A partnerek száma évente 50—80 között mozog, s a két futball- csapatnyi stáb ebben az esztendőben mintegy nyolcmillió forint árbevételt remél. így a vállalat és ezen belül a négy vidéki részleg „eltartja” önmagát. Szolgálatai és szolgáltatásai pénzt hoznak a konyhára. Az viszont már nehezebben mutatható ki, hogy a gazdálkodó vállalatoknak mennyi haszna származik abból, bőgj’ szakértőre bízzák a nyilvántartási és elszámolási folyamatok megszervezését. A PM SZÜV tevékenységének fő irányai és területei: a szervezés és a számítógépesítés, a gazdasági és szervezési tanácsadás, a könyvszakértői tevékenység, az értékelemzés és általában a gazdasági elemzés, valamint az irodagépek lízingje (gép-bérleti szerződési. Ez a tételes felsorolás természetesen sokirányú tevékenységet takar. Operátorokat kepeznek A December 4. Drótművek például az adatfeldolgozás korszerűsítésének igényével kereste meg az irodát. A helyzetelemzés után a szakértő a korábbi Olivetti gépek mellett Robotront javasolt. Kiképezték az operátorokat. háromhónapos szervezési felügyeletet vállaltak, ingyenes programcsomagot bocsátottak a vállalat rendelkezésére. Az akció a záró jegyzőkönyv aláírásával fejeződik be. Dokumentálják, hogy minden stimmel, hogy a megbízó elégedett a szolgáltatással, s a megbízott garanciát lát a rendszer további működésére. A számítógépes adatnyilvántartás újmódi megszervezése éppúgy haszonnal járt a Hollóházi Porcelángyárban, mint a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál, vagy a Szabolcs Megyei Vízműveknél. Azt viszont a kirendeltségvezetö sem titkolja, hogy nehéz prófétának lenni egy miskolci székhelyű cégnek Miskolcon ... Nyíregyházán például több számítógépes partnerük van, mint Borsod megye székhelyén. Brackó István A Dunántúlról többen keresik * Ahol a gomba születik Nehezen hinné az ember, de az a gomba búzában születik. Gondosan válogatott, tisztított szemek kerülnek a műanyag zsákokba, hogy az autokláv 115 Cel- sius-fokos gőzében másfél órán ót steril „tápanyaggá" válva, otthont adjon a laskagomba spóráinak. Ehhez már szintén gőzzel kezelt, csirátlanitott, szecskázott szalma kell. s máris megvan a Sajővámosi Aranykalász Termelőszövetkezet gazdasági munkaközösségének terméke, amelyet kis- és nagytermelő egyaránt gazdaságosan használhat fel. Hiszen egy micéliummal, gombafonattal átszőtt zsák mindössze 115 forintba kerül, s átlagosan (háromszorra) 4— 5 kilogramm gomba szüretelhető róla. Ráadásul a perforált zsákok bármely mellékhelyiségben, ólaktól kezdve. a garázsokig, bárhol elhelyezhetők, így egy-egy család saját otthonában megtermesztheti a piacon bizony néha csillagászati „ árakért kínált gombát. Kicsit érthetetlen, hogy megyénk lakossága ma még nem fedezte fel ezt az olcsó „gomba-lelőhelyet”, mert az ország többi részéből, különösen a Dunántúlról érkezik a vásárlók többsége. Jelenleg a kapacitásuk húsz százalékát kötik le a megrendelések, amelyek érdekes mód, nyáron érkeznek, pedig köztudott. hogy az olcsóbb piaci árak miatt ez az időszak nem annyira gazdaságos, mint a téli termesztés. A gmk a rönkös termesztéshez is kínál alapanyagot, így a termelő az ingyenes szaktanácsadáson túl válogathat a neki legjobban megfelelő eljárások között. Fotó: Morvay Tamás
